Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-08 / 32. szám

1933. február 8., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 optimizmussal Gyorsan járó daruóriás Uf ev Egy évvel ezelőtt nem volt ilyen vidám a Miskolci Há­ziipari Szövetkezet elnöke. Túlságosan nehéznek ítélte a feladatokat, úgy látta, hogy külföldön és belföldön egy­aránt romlottak a piaci esé­lyek, nem jut pénz a fej­lesztésre, nem sok lehetőség van a bérek emelésére sem ... Kimagasló gazddoági siker — Ilyen helyzetben sem tehet mást az ember; dolgoz- lunk minden erőnkkel. Régi kapcsolataink vannak a szo­cialista országokban, igye­keztünk pontosan és időben elvégezni mindent. Éreztük, hogy a nyugati partnereink megsejtettek valamit a gond­jainkból és ezt a saját hasz­nukra próbálják fordítani. Mi pedig — mivel megérez- tük az ő szándékukat — a lehető legprecízebben tettünk eleget mind a mennyiségi, mind a minőségi, mind a határidős kötelezettségünknek — mondja Medveczky Gézá- né elnök. — A végeredmény? — Kimagasló sikerrel zár­tuk az évet. Huszonötmillió forinttal nőtt az árbevéte­lünk, így 155 millió forintra emelkedett. És ami a legfon­tosabb, 37' millió forint nye­reséget tudtunk realizálni, a múlt évben 22 millió volt. Hét és fél százalékkal nö­veltük a béreket. Nyolcmil­lió forint fejlesztési alapunk képződött. Bővítjük a diós­győri üzemünket, mégpedig úgy, hogy növekedjék az ex­portlehetőség. Optimistán né­zünk az idei év elé, mert gazdaságilag megalapoztuk — és természetesen sokat tanul­tunk a tavalyi leckéből. Csipkés, fodros próbatételek Hogyan is állt össze ez & 155 millió? Nos, nem egy­könnyen, nem könnyű mód­szerekkel. — Nők a dolgozók, nők a vezetők, gyerekeink, unoká­ink vannak, jól tudjuk, hogy mikor jólöltözöttek a kicsik. A Szovjetunióba tavaly 1 millió 200 ezer darab gyerek­ruhát exportáltunk. Úgy tud­juk, kuriózum Moszkvában a miskolci gyerekruha, mert mi mindig, minden szériába becsempészünk egy kis rafi­nériát, egy kis díszítés ide, egy másik amoda és a gye­rekek lündériek benne. A nők hiúalt. A hálóingeket, a pizsamákat sem egyszerűsít­jük le a végtelenségig. A cseh­szlovák exportra készített sí­pulóvereknek is nagy a sike­re. pedig tőlünk északra nagy múltja van a kötészetnek. Egyszóval, sok ötlet kellett ahhoz, hogy a szocialista ex­portunk olyan stabillá vál­jék, amilyen. — Nyugaton sem nyitják ki akármiért a pénztárcáju­kat az emberek. — Otto Versand úrral és a Bohne céggel régiek a kap­csolataink, mégis próbatétel­re hívtak ki bennünket ta­valy. Nekik bérmunkában dolgozunk. A varrónők sze­me is káprázott már a sóit finom fodortól ... Leheletfi­nom anyagokból varrtunk sok ezer fodros blúzt. Nem hagytunk ..támadási felüle­tet”. így megmaradunk partnerként az idén is. — Hogyan alakul a lökés export? — Két évvel ezelőtt (i mil­lió forint volt. tavaly it milr liót terveztünk, de a KI- SZÜV felhívására még 2 mil­lió forintot vállaltunk. Saj­nos, nem teljes mértékben sikerült ezt realizálnunk, fél­millió forinttal adósak ma­radtunk. így 9 és tél millió forinttal zártuk a tőkés export rubrikáját. Nem volt könnyű a feladat, év közben már ne­héz megrendelőt találni. Vé­gül is egy olasz üzletember­rel vettük föl a kapcsolatot. Káni kularu h álcát. pon gyölá- kát kért tőlünk könnyű anyagból Kellemes kelméket sikerült beszereznünk, szénen megvarrtuk. így nagy a re­ményünk. hogv az idén már többet exportálhatunk Olasz­országba is. A cicanadrág karrierie — Tavaly csak divatlapokban láttuk, az idén pedig már minden karcsú nö kötött nad­rágban, „cicanadrágban” jár Miskolcon. — Nemcsak Miskolcon, ha­nem megyeszerte — helyes­bít az elnökasszony. — Ok­tóberben kezdtük a cicanad­rágok gyártását, azóta több. mint 40 ezer darab kelt el. Kitaláltunk egy jó módszert, amj a falun élő nőknek és nekünk is kedvez. Negyven részlegünk van vidéken és mindegyikbe szállítunk jó minőségű, divatos holmit. Fél éve kereskedünk emí- gyen, természetesen megfele­lő hivatali hozzájárulással. Jó ötlet volt, kétmillió fo­rint az innen származó be­A beruházások visszafo­gottsága érezteti hatását az UVATERV gazdálkodásában is; az 1983-ra aláírt szerző­dések a tervezési iroda kapa­citásának csak mintegy 75 százalékát töltik ki. A hely­zetbe nem törődtek bele; ru­galmas üzletpolitikával, pon­tos és jó minőségű szolgál­tatások ajánlásával, széles körű és alapos piackutató munkával igyekszik az UVA­TERV pozícióit megerősíte­ni, kapcsolatait szélesíteni, s újabb megrendelőkre szert — Régen nem sokan, is­merték a Miskolci Háziipari Szövetkezet nevét., ma pedig a. név hallatán mindenki föl­kapja a fejét. — üzlet- és gazdaságpoli­tika! A tavalyi miskolci helyiipari kiállításra elvit­tünk mutatóba néhány szép szabadidő-ruhát. Akkora volt a sikere, hogy teljes gőzzel rá kellett állnunk a gyártás­ra. A cicanadrág ötlete pedig a divatlapokból fakad. Otto Versandnak nagy a mítosza az NSZK-ban. amolyan di­vatdiktátor. És küldi nekünk a divatlapokat. Sok hasznát vesszük. Persze nálunk szin­te' minden ország divatlapja megtalálható, erre nem saj­náljuk a költségeket, előfi­zetjük. Nagyon jól tudom, hogy a saját boltjainkban pillanatnyilag nem tudják kielégíteni a „cieanadrág-igé- nyeket”. mert elfogyott a fo­nalunk. Amint megérkezik a szállítmány, újra gyártjuk. És kötünk majd maxi pulóvere­ket kicsiknek és nagyoknak, olyanokat, amelyek a cica- nadrághoz illenek. — A mi szemszögünkből, a vásárlói! szemszögéből nézve szimpatikusak az árak, egy gyereknek már 120 forintéri is lehel cica nadrágot kapni. Minek köszönhetjük? — A mennyiségnek. Nem szándékozunk árat emelni. A mennyiség kárpótol ezért. Új üzletpolitikát gyakorolunk és boldogok vagyunk, ha ezt máris érzékelik a vásárló­ink ... Ez az üzletpolitika — saj­nos — az exportnál is ér­vényes lesz az idén. Húsz százalékkal több munkát kell végezniük azért, hogy emel­kedjék a tőkés export árbe­vétele. Az exportár ugyanis csupán 8 százalékkal emel­kedik az idén. Nem átlagos a szám, de lényeges. — A szövetkezethez ex­portőrök, külföldi üzletpart­nerek járnak, A rendeletek tiltják a reprezentációt. — Véleményem szerint nem jó ez a rendelet. Túl szigorú. Mi persze megold­juk, összedobjuk a pénzt, és saját kezűleg sütünk-főzünk. Ezt nem tiltják a szabályok, nekünk meg esetleg jó befek­tetés lesz... tenni. Az iroda tavalyi öt- százmillió forintot megha­ladó árbevételéből 123 mil­lió forint exportból szárma­zott. A növekvő jelentőségű ex­portmunkákon túl szép fel­adatok várnak az UVA- TERV-re a hazai tájakon is. Az iroda készíti el többek között Miskolc közlekedés­fejlesztési programjait. Hi­dat is terveznek; egyebek között a Tiszán, a Körösö­kön, a Szamoson. vazra szerelt gemes darut, amely üzemszerűen részt vehet a közúti forgalomban is, ma már külön névvel il­letik, autódarunak hívják. Jelentősége egyre növek­szik az építőiparban, a bá­nyászatban, a kikötői anyag- mozgatásban. a különféle .szerelőmunkáknál. Távol levő munkahelyeket is gyorsan elér. Hajtása lehet közvetlen, vagy közvetett. Közvetlen, ha a járműmo­tor mechanikus kapcsolattal hajtja a darut. Közvetett, ha generátort vagy olajszi­vattyút hajt. mely villamos, illetve folyadékenergiával látja el a daru egyéb mo­torjait. Ha a gém körbe­fordítható, illetve a teher- nyömaték nagyobb, az al­vázból kihajtható vagy ki­húzható karok végein levő csavaros tappancsok a ta­lajra támaszkodva biztosít­ják a ' jármű állékonyságát és tehermentesítik a futó­művet. A letalpalt autóda­ru nem tud helyet változ­tatni. tehát helyhez kötött emelőgépnek tekinthető. Le- talpalás nélkül — ha a gé­met az alváztengely irá­nyába állítják, és az enge­délyezett legnagyobb teher­bírásnak kb. 20 százalékáig terhelik — helyet is vál­toztathat. Az autódarut ala­csony és magas szerelésű változatban gyártják; teher­bírása szerint pedig van kis és nagy teherbírású au­tódaru. Képünkön egy nagy te­herbírású, nyugatnémet gyártmányú autódaru-óriást láthatunk. Nyolc tengelyen gördül a 94 tonna önsúlyú monstrum, méghozzá nem is Már A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen találták fel, a fővárosban a mélyépí­tő vállalatnál tervezték meg, végül a hernádnémeti Her- nádvölgye Termelőszövetke­zet lakatosüzemében készí­tették el. Hogy mi ez? Egy új mélykotró berendezés, amely iránt már külföldi vá­sárlók is érdeklődnek. Az. ügyben az a legérdekesebb, bár elkészült, s bemutatko­zott. a prototípus, szabadat maztatni feltalálói csak ta­vasszal fogják. Így indokolt­nak tűnik a kérdés, miért ez a nagy érdeklődés? Nyeső István, a szövetke­zet elnöke: — A mély kotró olcsónak ígérkezik, teljesít­ménye nagy, rendkívül jól osztályoz, s ami talán a leg­lényegesebb, vízkiszorítása kisebb az eddig alkalmazott típusoknál. lassan, ha kell. óránként 60 kilométeres sebességgel. Te­herbírása 140 tonna, és maximálisan 84 méternyire tud kinyúlni a daru gémje. Az ötrészes, acélból készült teleszkópos kinyúlókar 20 csúszótesten siklik, amelyek öntött poliamidból készül­ren fogalmazott, így nem árt a berendezést bővebben be­mutatni. A két szívófej ál­lóvízből és folyóból Huszon­öt méteres mélységig tudja ki­termelni a sódert. Teljesítmé­nye 100 (!) köbméter órán­ként. A kitermelt anyagot vízteleníti, s sóderré, homok­ká osztályozza. A csőpálya hosszabbításával a berende­zés tetszés szerinti távolság­ról is ki tudja bányászni a sódert. A prototípus, amelyet rekordidő alatt — kél hó­nap — szereltek össze, eddig négymillió forintba került. Vagyis tényleg olcsó! Egyet­len hátránya (ha hátrány­nak nevezhető), hogy elektro­motorjai miatt kiépített há­lózatra van szükség. A szö­vetkezetben a kavicsbányá­szai harmadrendű dolog, ará­nya, s árbevétele eltörpül az alaptevékenység egészéhez képest, akkor miért karolták fel ezt a teljesen új kezde­ményezést? — Két okból. Területün­kön már három bányató van. Ötven-hatvan hektáros víztü­kör nagy pazarlás. Ugyanis a vízmélység alig haladja meg a négy métert, vagyis a ka­vics javát nem tudtuk kibá­nyászni. A meddő letakarítá- sa után — ami elsőrendű ter­mőtalaj — két méternyi só­dert hozhattunk felszínre. A tavak csak nőttek, s lényegé­ben a kavics a helyén ma­radt. Az új földtörvény min­denképpen rákényszerített volna bennünket a mélykot­rásra, hiszen minden egyes hektárért, amit a szántóföldi termelésből kivonunk, súlyos százezer forintokat kellene kifizetnünk.' A másik dolog hogy a szövetkezet érdeke megkívánja, hogy a bánya- művelést fenntartsuk. Ugyan­is a növénytermesztés idény­nek. Ez a műanyag ugyan­olyan terhelést bír el. mint az acél. de a súlya annak csupán egyhatoda (egy csúszótest mindössze 1 kg- ot nyom). A kitámasztólá- bak hidraulikusan működ­nek, s a vezetőfülkéből ve­munkáihoz negyven tehergép­kocsit kell üzemeltetnünk. Ha nem lenne bánya, akkor ezek a járművek hat hóna­pon keresztül vesztegelnének. Es a sofőröket akkor is fi­zetni kell. Végső soron ez meg nem. lenne magyarázat arra, hogy miért vállalták el a prototí­pus legyártását, hiszen a kí­sérleti mélykotró helyett vá­laszthattak volna már egy bevált berendezést! Az elnök rá bólintott: — Így van. Ezt a gépet a szükséges módosítások után mi akarjuk gyártani. A fej­lesztési bank nagy lehetősé­get lát az új berendezésben, hiszen 3,5 millió forint hi­tellel támogatta üzemünk ki­alakítását. Egy volt gépállo­mási épületet alakítunk át. ahol évente tizenkét beren­dezés legyártására lesz lehe­tőség. A feltalálók • még csak most fogják találmányukat szabadalmaztatni. de már külföldről is jelentkeztek vá­sárlók, akik a mélykotró elő­nyeire felfigyeltek. Ha a ke­reslet meghaladja gyártási le­hetőségeinket, akkor a ké­sőbbiekben fejleszteni fogjuk az üzemet, s ha sikerül mi­nőségi acélt beszereznünk, akkor nemcsak a lakatos- munkákat, hanem a szívófe- iet is itt szeretnénk gyárta­ni. Sok éves helyben topogás után immár a harmadik új mélykotró berendezés meg­születéséről adhatunk számot. Ez mindenképpen jó dolog és nemcsak azért, mert egészsé­ges versenyre készteti a gyártókat, sokkal inkább a termőföld védelméért, azo­kért az. évekért, évtizedekért,' amikor nem széliében, ha­nem mélységében növekedj nék a bányatavak. ♦ kármán — . Köntös Szeretünk cicomázni, szép köntösbe bújtatni ezt, azt. Nem is baj ez, ha például egy omlásnak indult szecesz- sziós épületet öltöztetünk eredeti, vagy ahhoz hasonló ruhába, ha erkélyünkre, ta­vaszt várva, már most ter­vezzük és barkácsoljuk a vi­rágládákat, a futóbabnak, fu­tórózsának az állványzatot. De mit kezdjünk meglepe­tésünkkel, ha a gondolatokat a tényeket cicomázzák fel, bújtatva ezzel o;yan köntös­be. melyből alig-alig, vagy egyáltalán nem hámozható ki a lényeg, holott szinte a sze­münket szúrja ki a valóság... a meztelen igazság. Ilyenkor kellene felkiáltani valakinek — mint ama híres mesé­ben —: „A király meztelen!” Alapvető szavakat tüntet­tünk el. Hol van már a tö­mör igen és nem, az egysze­rű jó és rossz? „Igyekezetünk ellenére C&aik kis mértékű fejlődésről számolhatunk be, ha elmúlt évi tervek teljesítésének ala­kulását figyeljük, ám ez a pozitívum a dotáció hatá­sa ...” — válaszolja a gaz­dasági vezető, amikor a terv­teljesítésről faggatjuk, ahe­lyett, hogy egy egyszerű nem­mel válaszolna. Nem-mel, hi­szen a „kis mértékű fejlődés” nem rajtuk múlott. Vagy mit takarhat például az a fogal­mazás, hogy „a tudati azono­sulásban sok volt a formaliz­mus”? Csak nem azt, hogy sokan nem gondolkodnak ön­állóan? Olyan nagy bűn ezt kimondani? Meggyőződésem, hogy ahol az ilyen formalis­ta gondolkodást veszik cél­ba ott néha bizony maguk a célzók is csak a bevált, ám ködösítő fői-mákban, panelek­ben gondolkoznak, fogalmaz­nak. Üjabban nagy kelet* van a gazdasági életből vett ter­minológiák lépten-nyomon való használatának. Nem egy szörnyszülött is napvilágot látott így. „Hatékonyabbá kell tennünk az emberi té­nyezők konvertálható tartalé­kainak felhasználását” — hallom, szinte tolmács után kiáltva, de magamra marad­va próbálom kibogozni a célt: „Használjuk ki az em­berekben rejlő sokszínű ké­pességeket ...” — vélem ér­teni az előbbi mondatot. Áldásos az ilyen köntös? Meggyőződésem, hogy nem. Takargatással, cirkalmas kö­rülírással csak a lényeget tesszük felismerhetetlenné — melyben nem egyszer ma­ga az újságírás is ludas — de egyre kevesebb magyará­zat van a mellébeszélésre. A gondolat, a mondanivaló tisz­ta kifejezése tiszta, becsüle­tes munkáról vall, még ha az erőfeszítések ellenére sem hozza meg a várt eredményt. De hogy azt felismerjük, konkrétan kell fogalmazni. Enélkül ugyanis nincs esély a célok pontos meghatározá­sára. Nehezen viselhető ugyanis ma már el az órákig fecsegő előadó, akit végül is udvariasan megtapsolunk, anélkül, hogy bármit megje­gyeztünk volna szavaiból, fél­relökjük a cikornyásan fo­galmazott jelentéseket, me­lyek az igazi tények eltünte­téséért íródtak ... és tovább­lapozunk az újságban is, ha nem látjuk a szavak köntö­sébe bújtatott lényeget. A köntösnek le kell hulla­ni és látni kell, hogy alatta meztelen a király, vagy nem! Szcndrei Lőrinc vételünk. Lcvay Györgyi Növekvő szellemi export zérelhetők. Bár még nincs szabadalmaztatva, de... is kérik Az elnök rendkívül tömő-

Next

/
Thumbnails
Contents