Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-05 / 30. szám
1933. február 5., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 2!ö5d szigeteink Psrlépife - kompromisszumokkal Tanulság Hél évvel ezelőtt, ami® kor dr. Csépányi Józsefiéi. a Miskolci Kertészeti Vállalat igazgatójával interjút készítettem Miskolc zöld szigeteiről, a parkokról, többek között a következőket hangsúlyozta: „Városunkban az egy lakosra jutó zöldfelület nagysága 7—8 négyzetméter. Ez, az országos átlag alatt marad ... A miskolci parkok túlterheltek. A Népkertet, az Avast és Tapolcát kivéve parányiak, kis alapterületűek, szétszórtak ... Sok a kár. A kiszedett hagyma, a letördelt ág. az összetört pad, a legázolt ágyás... Az átalakuló Miskolc a kertészeti vállalatra is nagy terheket ró ...” Mostani beszélgetésünket — amelynek résztvevői ezúttal Tarnóczky András, a Miskolci Kertészeti Vállalat főmérnöke és Kézdy András, a parképítési üzemág vezetője — a hét évvel ezelőtti eszmecsere folytatásának tekintem. Következésképp arra vagyok elsősorban kíváncsi, hogy az akkor felsorolt gondok közül melyek maradtak meg napjainkra is, illetve a meglevők milyen újabbakkal bővültek. — Kezdjük a beszélgetést az igazgató utolsónak idézett gondolatánál: „ __az átalak uló Miskolc a kertészeti vállalatra is nagy terheket ró". ErVényes-e ma is yez a megállapítás, és tulajdonképpen milyen tartalmat takar? — Az állítás érvényes, sőt még inkább igaz, mint hét évvel ezelőtt. Azóta ugyanis a város tovább terebélyesedett, újabb lakótelepek nőttek ki a földből. Ezzel együtt a parkfelület is nőtt. Ma a vállalatunk 2 millió 456 ezer négyzetméter gondozott területnek a gazdája, s ez a szám nem tartalmazza a város ösz- szes zöldfelületét. Az egy lakosra jutó zöldfelület a hét évvel ezelőtti 7—8 négyzet- méterrel szemben ti—12 négyzetméter és ezzel elértük az' országos átlagot. Ami pedig a tartalmat illeti... Azelőtt Miskolcon is több volt a kertes magánlakás. A ház előtti terület, s a kert fa- és növényanyagát' általában a tulajdonos ápolta, gondozta. A szanálások után a lakótelepek létrejöt tével viszont csökkent az ilyen, tulajdonosok által gondozott zöldfelület, s megnőtt az állami pénzből fenntartandó közterület, park. S lévén, hogy az erre fordítható összeg inkább csökken, mint nő, nagyon nehéz feladat a meglevő, illetve a létesítendő új parkok fenntartása. — Ügy tapasztalom: a közterület növekvő jellegéből adódóan csökkent, sőt tulajJanuár vége, a Kopasznak mégis melege van. Unja az ácsorgást, hogy őt ideállították, ügyeljen a Bodrogra, Tiszára. Nézi, irigyli is a hetyke Bodrogot, locsogásával mint hódítja meg a terebélyes, telt szőkeséget. A Tisza az első pillanatban riadtan csodálkozik, eltaszítja magától a heves vérű udvarlót, ám a Bodrog tudja, mindez csak színlelés. És valóban, a hídon túl — ahová a Kopasz vigyázó tekintete le nem juthat — már kart ka ba öltve andalognak. A Kopaszt melegség önti el. elfordítja a tekintetét, körülkémlel a vidéken — hu nem bámulja a szerelmeseket, lehűl egy kicsit, gondolja —, ám hiába erőlteti szemét, hogy a ritkás ködben megpillantsa a szabolcsi földvár háromszögletű kalapját, melegsége nem hogy alábbhagyna, inkább fokozódik. A hordókba összehordott napsütés, gyomrát belülről melegíti, 8—az arany ló borral minél több pincéjét töltenek meg, annál kevesebb a szüksége vastag, fehér bundájára. A rongyos, szakadozott bekecs óráról órára kevesebb, darabokban veti le nagy sietségében. dánképpen meg is szűnt az egykori tulajdonosi szemlélet. Ez nyilván mérhető az évről évre keletkező károkban is ... — Ez az egyik legnagyobb gondunk, a tulajdonosi szemlélet hiánya. Sok a kár. Kitört bokrok és fák, letarolt virágok, ellopott virághagymák jelzik ezt, nem is beszélve a sok szemétről. Szerény lehetőségeinkhez képest, ahogy tudunk, próbálunk védekezni ellene. A parkjainkban például szaporodnak az úgynevezett előnevelt túlkoros fák, amelyeket földlabdával ültetünk ki. Ezekben nehezebb kárt tenni. Sajnos, néha maga a városi tanács tartja túl drágának ezeket, a fákat, s máshonnan olcsóbb árut igyekeznek beszerezni. Lásd az északi tehermentesítő út melletti telepítést. Persze kérdés: addigra, mire megerősödnek ezek a gyenge csemeték, marad-e belőlük valami? Ez esetben nem inkább az olcsó-e a drága? Tavaly először próbálkoztunk másodállású parkdolgozókat alkalmazni. (Idén is meghirdetjük.) Negyven jelentkezőnk volt, közülük tizenöttel tudtunk szerződést kötni, de végül csak öten maradtak, akik végig dolgozták az öt hónapot. — Ezek ismeretében térjünk rá magára a parképítési tevékenységre ... Szakember, Móczár Béla írja a városi parképítések kapcsán a Kertészet és Szőlészet egyik számában: „a terméketlen törmeléket ott hagyják, ahol éppen van, még annyi fáradságot sem vesznek, hogy a letaposott talajt felcsákányozzák. hanem a betonkemény törmelékes földre öntik a termőtalajt. Gyakran a kiírt 20 cm helyett 5—8 cm-t. -A két talajréteg sohasem érik ösz- sze, nem alkot szerves egységet. Ez elsősorban a füvesítés minőségében látszik meg." Mint miskolci lakos egyetértek a sorok írójával, hiszen magam is tapasztalom, városunkban az ilyenfajta parképítést ■.. — Csupán mint érdekességet említjük meg: az ideális talajcsere 80 cm lenne. Vagyis a régi épületek alapjáig kellene lemenni! Erre azon. ban sem kapacitás,' főleg pedig pénz nincs. Hiszen még az említett 20 centiméteres humusz költsége is 80—00 forint négyzetméterenként Ami a törmeléket illeti ... Azt a terepen előttünk dolgozó vállalatnak. elsősorban az építővállalatnak kellene eltakarítani. Ezért ugyanis ők veszik fel a pénzt. Sajnos, a példák azt bizonyítják, hogy ez nem mindig történik meg. Ezek valóban gondot jelenteA télnézőbe érkező idegen pedig képtelen elszánni magát a távozásra, s bár ő száraz lábbal szeretett volna átkelni a kopogós Bodrogon, hogy a Bodrogköz behavazott síkján hosszú sétákat tegyen, enged a füstölgő hegy a bujkáló napsütés csábításának: Tokajban marad. Teheti. A kétesztendős szálloda üresen várja, mert Tokajba a legtöbb ember csak a nyár eleji kánikulák idején megy, amikor a forróság csillapításához a langyos Tisza-víz nem is elegendő, így a kezdő turista a pincékben kísérli hűteni magát, ami legfeljebb a pincében tartózkodás idejére sikerül, bár sokszor arra sem, hisz’ az öreg borok feltüzelik a vért, s a hegy lábánál megszorult forróság — tokaji szőlők érlelő melege — a pincét elhagyva sokszorossá fokozódik. Így aztán a szálloda nyánek, mi azonban ennek ellenére nem ebben látjuk az egyes parkok vegetálását, illetve pusztulását. — Hanem? — A kiültetett növényanyag, a fű talál magának életteret mindezek ellenére is, ha megfelelő gondozást kap. s ha kialakul egy megfelelő mező- és mikroklíma. Sajnos, a legtöbb gond ezen a területen jelentkezik. Megfelelő mező- és mikroklíma ugyanis csak megfelelő nagyságú területen, elégséges növényanyag esetében alakul ki. Márpedig most mit tapasztalunk az új lakótelepeinken? Apró. kis zöldfelületek szabdalják fel a betonrengeteget. Ebben a majdhogynem „sivatagi környezetben” az egy helyre kiültetett néhány fa. bokor szó szerint vegetál. Na., gyök az időjárási szélsőségek, gyakori a vízhiány. És itt áttérnénk a gondozásra. Legtöbb parkunknál van vízki- vételezési lehetőségünk, de pontosan amikor legnagyobb szükség lenne az öntözésre, akkor nem használhatjuk a vízkorlátozás miatt. — Említették a megfelelő mező- és mikroklímát, a megfelelő nagyságú zöldfelület szükségességét. Tudnának mondani olyan példát Miskolc esetében, ahol ez maradéktalanul megvalósult? — A legjobb példa a Ki- lián-déli lakótelepet kísérő zöldsáv. Azt hiszem mindenki egyetért vele, gyönyörű. És az a terület semmivel sem kap több gondozást, mint a korábban említett miniparkok. — Ha ez így igaz, akkor lakótelepeinkre miért mégis pár négyzetméteres zöldfoltok kerülnek? — Nem hisszük, hogy azért, mert a tervezőknek fogalmuk sincs róla, mi az ideális. Ügy véljük: a lakótelepi tervezés, kivitelezés telis-tele van kompromisszumokkal. Érthető, a lakás az első. S lehetőleg minél több azon a helyen. A költségek további 40 százalékát ai. út és csatorna viszi el. Egyszóval nem az ideális parkfelület kialakítása az elsődleges szemoont, — önök gyakorló kertészek, a parktervek majdani kivitelezői. Egyáltalán, van beleszólásuk a tervezésbe? Főleg, ha azt látják, a tervek hibásak. — Mi a tervekkel szemben csak akkor támaszthatunk kifogásolnivalót, ha a tervezett park, zöldfelület fenntarthatósága (értendő alatta gon- dozhatóság) nem biztosított. Egyéb, így például esztétikai szempontból észrevételt nem tehetünk ... Hajdú Imre ron kicsinek bizonyul, télen meg ürességtől kong, amíg meg nem érkeznek az első csoportok január vége felé, hogy egymást váltsák a tél eleji szüretig. Mercédesszel viszi őket a szálloda kirándulni a Hor- tobágyra, lovaglást tanulni, és Szerencset, Sárospatakot is megláthatja a szállóvendég, mindössze Tokajra nem jut ideje. A csendes kisváros (csak regula szerint nagyközség) nemigen kínál vendégmarasztaló programokat, tartják a helybeliek, bár nem egészen helyénvaló vélekedés, hiszen Tokajban az idegen akkor is talál néhány napi látnivalót, ha nem először érkezik ide. Igaz, kiváltképp a borméréseket keresi, s aligha mu- tartja neki valaki a Bodrog- parti rengeteget, vagy a hegyre vezető ösvények tekergő útjait. Csónakot és egyéb vízi készségeket kínálnak a szálTapolcán Tiszta levegő, enyhe meleg, napsütés. Tapolcán már mind többen ülnek a padokon és bizonyára hamarosan benépesülnek majd a sétányok is. Ajándék a gyermekekiiek A társadalmi összemgással megépült gyermekrehabilitációs központ úgy tűnik, kezd beilleszkedni a társadalmi gondolkozásba is. Eddig zömmel a Gyermekvárosra zúdult a brigádok felajánlásainak, segítőkészségének tömege. Most, az Üvegipari Művek Miskolci Üveggyára, ott is a Madame Curie szocialista brigád a mozgássérült gyermekekre gondolt. Ügy döntöttek, hogy az 1982. évi kommunista műszak során maradt bérmegtakarításból filmfelvevő és filmvetítő gépet vásárolnak. Az ajándékot a gyár vezetői, a brigád, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága és a megyei kórház szb képviselői eljuttatták az intézetbe, s egyúttal megtekintették az ottani gyógyító-nevelő munkát. A brigád és az üzem vezetői elhatározták, hogy állandó kapcsolatot tartanak a gyer- mekrehabilltációs központtal. loda kölcsönzőjében, ha a folyókról óhajtja látni a bodrogközi falvacskákat, vagy a Tisza mellett vigyázó szabolcsi földvárat. De a hegyoldalban megbúvó temető is ér egy sétát, annak, aki kedveli az efféle .„endes nézelődni valót. A nyári szabadtéri előadások és a szüreti mulatság harsányabb időtöltésre alkalmak, ha Tokajhoz nem is igazán illenek az efféle mulatozások, mert a tokaji bor inkább mértéktartást, ínyenc szakértelmet kér, s hívei inkább azok közül kerülnek ki, akik a néhány pohár bor elé elfogyasztott tiszai halban az ízek örömét képesek fölfedezni. Aligha véletlen, hogy a szálló vendégei közé tartoznak évről évre az írótáborba érkezett toliforgatók, s lehet, ők lesznek, akik képesek fölébreszteni Tokajt szunnyadó, hosszú álmából. S ha az idegen, bár telelni jött Tokaiba, enged a folyók. hegyek marasztalásának. a foszladozó hótakaró láttán is napokra itt marad, bizonyos, hogy jövőre kíváncsian visszatér: a téli Tokaj még szebb lehet? Cs. Cs. Egy férfiember szülni nem tud. Legjobb, ha megment egy életet. A recept egyszerűnek tűnik, a valóság jóval szigorúbb. Hogy mennyire, azon a minap volt alkalmam álmél- kodni. Életmentők kitüntetéséről tudósítván, néhány keresetlen szót válthattam hat férfiemberrel, akik életében tavaly egyetlen mozzanat jelentett hasonlóságot: veszélybe került embertársuk életét mentették meg. Hat életmentő. Egyik szikár, másik testesebb, ez idősebb, a másik még egészen fiatal, ki kútból, más mustgázos pincéből, megint mások folyóból mentettek. Hogyan történt? Kiderül, valamennyien gondolkodás nélkül — ami ugyebár nem jelent egyet az észnélküliséggel! —, cselekedtek, nemigen jutott mód mérlegelésre, latolgatásra: ők maguk vajon túlélik-e tulajdon mentési akciójukat. Én is megtenném — szinte hallom az olvasó véleményét, készséggel elhiszem, még arra sem kérem, bizonyítsa be. Mégis szeretném megosztani a tanulságot, amelyet az égjük életmentő bízott rám, hogy alkalomadtán tegyem közkinccsé. Az életmentő a Tisza-par- ton táborozott, ott érte a segélykiáltás a meleg nyári délután. És amíg a teli strand közönsége a folyóból kifelé igyekezett — lehet, hogy többet tudtak a Tiszáiéi, mint a két idegen?! —, addig a két idegen, az. életmentő és felesége befelé rohant a vízbe. Jó úszók lévén, joggal remélhették, akciójuk sikerrel jár. Az egyik fuldoklóhoz már későn érkeztek, elvitte a víz, a másikat ketten segítették partra a foljéba hajított, felfújt autógumi-belsőbe kapaszkodva. Az utóbbi időben divattá vált különböző táblázatok, tapasztalati és mérőszámok közreadása, amelyek „csalhatatlan” pontossággal adnak útbaigazítást arra vonatkozóan, hogyan, mennyit és mit kell enni, inni stb. Egy ilyen tanácsadó könj’v a vezetés és az alkohol fogyasztásával kapcsolatban, többek között a következőket ismerteti olvasóival: Aki egy pohár sört íogy’asz- tott, másfél óra múlva, aki egy üveg „folyékony kenyeret” ivott meg, két óra múlva ülhet csak volán mögé. A fél liter bor leeresztése után 7 órában jelölik meg az alkohol felszívódását. A kommersz tömény italok, mint megtudhatjuk, féldecinként három órával késleltetik a vezetőképességünket. Az a bizonyos távolságtartó kisüsti, amit mind a mai napig valami generációkat túlélő hagyomány szerint 51—52 fokosra főznek, természetéből adódóan listavezető az alkoholos italok sorában a három' és fél. négv órájával. Itt a féldecisnél nagyobb űrmértékek felemlegetése elmarad, arra nem tér ki a „szakirodalom”, hogy ugyanebből tél liter, vagy ennél is több elfogj’asztása után mennyi is a várakozási idő. Gyanítható azonban, hogy a másnap reggeli felébredés időpontja sem lémé bele. Miért fontos mindezt tudni a hétköznapi, dolga után futó. autózó kocsi vezetőnek ? Ha lehetne egy tudománytalan tanáccsal megtoldani az előbbieket, hozzátenném, aki vezetni akar, felejtse el a Az életmentő elmondta, ha az alkalmi mentőöv meg nem érkezik, bizony’, vízbe vesznek mind a hárman. Aztán hozzátette, jó úszónak tartja magát, és baráti társasággal a Balatonban nemegyszer kísérleteztek, milj’en nehéz lehet egy ájult embert kihúzni a vízből, úgyhogy volt némi gyakorlata is a mentésben. Mégis, befejezve a történetet, azt mondta, legközelebb bizony meggondolná, beszaladjon-e életet menteni a lomhának nevezett folyóba. Előbb bizony elvégezne egy ,'életmentő tanfolyamot. Igen ám, de a vízből mentést nemigen oktatják, legfeljebb úszómester-tanfolj'amon, úszómester pedig széles ez országban meglehetősen kevés. Folyó, fürdésre alkalmas hely jóval több, fürdőző még több, és sajnos, vízbefúló is éppen elég, minden esztendőben. Miért lenne idén nyáron másképp?! Pedig lehetne. Ezért tesz- szük közzé az életmentő tanulságát : szervezzenek ingyenes oktatást önként jelentkezők számára, akik szeretnék elsajátítani a vízből mentés tudományát. Itt a tanfolyamon ki-ki megpróbálhatná erejét, gazdagodhatna némi tapasztalattal, melynek segítségével alkalomadtán esetleg életet menthetne, úgy', hogy’ közben önmagát nem sodorja életveszélybe. Persze, nemigen lenne egy ilj’en tanfoly’amnak látványos eredménye. Hiszen statisztika csak a vízbefúltak- ról készül. Az, hogy’ hányán nem fúltak bele, senkit sem érdekel. Ám, hogy’ az áldozatok száma kevesebb legyen, talán érdemes lenne megkapaszkodni az életmentők á4- tal megszerzett tanulság szál. maszálában! (csendes) táblázatot, mert ezek az átlagszámok átlagos súlyú, átlagosan táplálkozó, átlagos alkoholtűrő emberekre vonatkoznak. Egy külhoni vizsgálat szerint ugyanis az alkohol felszívódása és lebomlása a szer. vezetben, hihetetlenül sok körülménytől, tényezőtől függ, így a jóllakottságtól, a testsúlytól, az egj’éni adottságoktól, kortól és egészségi állapottól. Ezen belül egészen kirívó különbségeket is feljegyeztek : azonos mennyiségű alkoholos ital a fáradtabbaknál súlyosabb nj’omokat hagyott. ami például a koncentrálási készség hiányában, vagy csökkenésében mutatkozott meg. Vannak olyanok is, akiknél az alkoholosság utáni, az úgynevezett poszt- alkoholos állapot húzódik el kiszámíthatatlanul hosszú időre. A megyénkben az utóbbi években, hónapokban történt ittas balesetek elemzése bizonyítja. a nagyobbrészt tapasztalati adatokra épülő táblázatokat érdemes óvatosan fogadni. Így senkinek sem ajánljuk, hogy’ ha ivott egy üveg sört, utána már csak az óráját figyelje, mikor is ülhet a kormány’ mögé. Azokra. az alkalmakra, amikor — vendégségben, lakodalomban. összejövetelen — nem lehet kibújni egy pohár ital elfogj’asztása elől, tartsunk magunknál szondát, és inkább mi győződjünk meg indulás előtt alkoholmentességünkről. mint egy kanyarral odébb a rendőrjárőr az ellenkezőjéről. Nagy Józscl Vendégkönyvben lapozgatva Tokaj, télen Felszívódás \
