Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-05 / 30. szám
1983. február 5., szombat Sokféle áru, néhány hiánycikk Mit vásárolhat a kistermelő Eocsen? Bizony várnom kellett, hogy Takács Tiborral, az en~ esi mezőgazdasági bolt vezetőjével szót válthassak. Igaz, ez a várakozás nem volt haszontalan; mi több, a meglepően nagy létszámú vásárlóközönség az anyaggyűjtésemet könnyítette meg. A kérdéseikből ugyanis megtudtam, mi az amit keresnek a kistermelők ilyenkor február elején. A ki- és a ki nem elégített igényekből pedig meggyőződhettem róla. mi az ami kapható, és mi az amit hiába keresnek. Közben a boltban is volt alkalmam körülnézni. Első pillanatban megállapítható a minden szabad helyet elfoglaló áruk sokaságából, hogy kevés üzletnek van ennyire széles skálájú kínálata. Szőlőprés, terménydaráló, különféle tápok, kéziszerszámok, növényvédő szerek, fólia, vetőmag, szakkönyvek és hadd ne soroljam . tovább, hogy még mi minden kapható egy ilyen szakboltban. Nyílván nem véletlen, hogy az encsi áfész és a megyei Agroker közös üzemeltetésű boltja évről évre nagyobb népszerűségnek örvend. Ezt leginkább az évi 15 százalékkal növekvő forgalom jelzi. — Ennek a népszerűségnek azonban egyre nehezebb maradéktalanul eleget tenni — mondta Takács Tibor, amikor végre lélegzethez jutott. — Tulajdonképpen nem a növekvő forgalommal van baj, annak ugyanis minden kereskedő örül. A növekvő forgalom azonban növekvő igényszinttel is párosul. Manapság a vevő mindenből a legjobbat keresi, teljesen jogosan. Ma már nem elégszik meg azzal, hogy kap valamilyen paprika magot, vagy bármilyen színű, minőségű munkaköpenyt. A metszőol- ló sem jó akármilyen. Szóval Itt is érvényesül az, ami a népgazdaság egészében. A vásárló a legjobbért hajlandó csak pénzt adni. Nos, a mi gondunk ott jelentkezik, hogy ennek az elvárásnak — bármennyire is igyekszünk —, nem mindig tudunk eleget tenni... 1 lekössél A SZOT elnökségének pénteki ülésén a Belkereskedelmi Minisztérium a lakosság idei várható áruellátásáról tájékoztatta a szakszervezeti vezető testületet. Rámutatott, hogy a kereskedelmi készletek értéke'eléri a 05 milliárd forintot, ami összességében megfelelő és összetétele is javult. A kereskedelem legfontosabb törekvése az alapvető fogyasztási cikkek kínálatának stabilitása, a minőség és a fogyasztói ár összhangjának erősítése, a vásárlási körülmények javítása, s nem utolsósorban az, hogy a kereskedelem rugalmasabban alkalmazikodjék a differenciálódó kereslethez, egyebek között olcsó, de kifogástalan cikkek is kellő mennyiségben álljanak rendelkezésre. A fogyasztási cikkek importja továbbra sem nélkülözhető, változik azonban azok struktúrája. A szocialista országokkal az államközi megállapodások létrehozása folyamatban van. Ha általában a kereskedelmi forgalom nem is, az állami és szövetkezeti választék- és határmenti cserében előreláthatólag több árut sikerül megvásárolni, mint tavaly. A tájékoztató rámutatott, hogy u vállalati árpolitikának Jobban kell segítenie a kereslet és a kínálat strukA boltvezető elmondta, bogy például van ugyan elegendő vetőmaguk, de mivel e vidéken is egyre több a piacra termelő fóliázó, szakcsoporti tag. a zöldségfélék legjobb fajtáit keresik. Azazhogy keresnék, mivel többek között a fehér özön paprika, a K—3-as és K—263-as paradicsommag a hiánycikkek listáján szerepel. Vagy itt vannak a kerti traktorok, rotációs kapák! Az EK—02- esből, amit leginkább vin^ nének, mindössze két darabot igazolt vissza ez évre a Hermes. De a többi típusból sem sokkal több érkezik. És a hiánylistát bővíteni lehet az apróbb cikkek köréből is. Esőköpeny, gumicsizma már egy fél éve hiánycikk, akár a borkén vagy az üveglopó. — Pedig hetente egy napot mindig ütőn vagyok. Többek között Miskolcra, Pestre, Nyíregyházára járok áruért. Amit tudok mindent beszerzők, de ami tartósan nincs, azt én sem tudom előteremteni... A hiánycikkeknek számító termékek után természetesen azokról is szót ejtettünk, ami kapható. Hiszen az, aki ide belép, végül is a termékek széles skálája közül választhat. Többek között leszállított áron forgalmaznak nyeles gyomborotvát, nyúlketrecet, Flórián típusú metszőollót, almaszedőt, lengyel ásót. Beszerezhető a valamikor hiánycikknek számító kotyogó, a mustforrás nélkülözhetetlen kelléke is. Van mindenféle kerti szerszám, hozzá szerszámnyél, vagy hogy érdekességeket is említsek: lópatkó, marhakötél és -lánc is kapható. Ott-tartózkodásunk ideje alatt legjobban a vetőmag fogyott. Érthető, a tavasz közeledik. De többen vásároltak tápszert, fóliát, s egy asszony Pusztaradványból komoly vásárlási szándékkal tanulmányozta a terménydarálókat. Lám, én sem jöttem el üres kézzel! Vettem két tasak — szó szerinti — vörös hagyrhamagot. Braunschwei- git... (hajdú i.) áruellátása turális összhangját és az arányos árak kialakítását anélkül, hogy a kereskedelemben indokolatlan nyereség képződne. A kereskedelem állóeszközéinek fejlesztési lehetőségei szerények, ezért fontos. hogy jobb munka- és üzemszervezési módszerekkel, korszerűbb gépek és berendezések üzembe helyezésével jobban használják ki a meglevő bolt-, vendéglátó- és nagykereskedelmi hálózatot. A szerződéses rendszer bevezetése a tervek szerint hátad. Az élelmiszerkereskedelemben azonban kicsi a vállalkozási készség, ezért az élelmiszer-kiskereskedelmi haszonkulcsokat néhány termékcsoportban növelték. A KPVDSZ állásfoglalása megállapítja, hogy a lakosság igényei az utóbbi időben meglehetősen differenciálódtak, megélénkült a kereslet az olcsó, illetve középáras cikkek iránt, ezeket az igényeket azonban egyes termékekből — tavaly például szilárd tüzelőanyagokból, hazai sörökből, olcsóbb húsfélékből — a kereskedelem nem mindig tudta kielégíteni, örvendetesnek tártjait, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium igényli a szakszervezeteit közreműködését, jelzéseit, mert ezeket segítségként használja fel az ellátás javításához. nESZAK-MAGYARORSZAG 3 Kerekaszta l-beszélgetés az LKM-ben A munkahelyi demokráciáról Rábai István Kádas Imre Beszélgetőpartnereink, akikkel erről a fontos kérdésről eszmét cseréltünk: Rábai István, a Lenin Kohászati Müvek pártbizottságának titkára, Kádas Imre előhengerész, párt- alapszervezeti vezetőségi tag, a Vasasszakszervezet Központi Vezetőségének tagja, Adóm András szerszámlakatos, párt- csoportbizalmi és Diószegi Sándor vasöntő, szakszervezeti főbizalmi voltak. Abból indultunk ki, hogy a szocialista demokrácia fejlesztése előrehaladásunk egyik legfontosabb feltétele. A szocialista demokrácia, a munkahelyi demokrácia „mágneses erőterében” lendülnek mozgásba és gyorsulnak fel a társadalom elemi energiarészecskéi; azaz lépnek működésbe a hatalom birtokosainak, a dolgozó tömegeknek az alkotóerői, kezdeményező készségük, teremtőképességük. A szocialista demokrácia fejlesztésének mindig is pártunk volt a kezdeményezője, mozgatóereje, inspirálója; ma sincs másképp. Milyen napjainkban a pártdemokrácia a kohászatban, illetve azokban az üzemekben, alapszervezetekben, ahonnan beszélgetőpartnereink jöttek? Rábai István: — A vállalat egészét tekintve alapvetően jó, sőt egyre jobb, persze ezen belül üzeme, alapszervezete válogatja. Ahol tartalmában minőségileg változik, fejlődik és érvényesül, ott biztos, hogy kisugárzik a terület, a gyáregység, vagy osztály munkájára és pozitív hatással van a munkahelyi, üzemi demokráciára. Megnövekedett a vállalat, a gyáregységek önállósága, tágabb teret kap a cfemok- ratizmus, s ezzel együtt nőtt a pártszervezetek kezdeményező szerepe és felelőssége. Kádas Imre: — Egyetértek azzal, hogy nagy segítséget, lendítőerőt jelenthet a demokratizmus — ha élünk vele. A durvahenger- dében évek óta átszervezési gondokkal küzdünk. A hengerészek, az itt dolgozó kommunisták nem szégyenlős emberek, a demokrácia abban is megnyilvánul. hogy erőteljesen kritizálunk. egyes — általunk helytelennek vélt — vezetői, átszervezési, munka- szervezési döntéseket. Persze nemcsak bírálunk, hanem dolgozunk, s mindent megteszünk a jó döntések végrehajtásáért, de ügy véljük, több és folyamatosabb menet közbeni tájékoztatásra, információra lenne szükségünk. Az is biztos, ebben a mai, bonyolult, nehéz helyzetben több „karmester” típusú vezetőre lenne szükség. Ádám András: — A mi üzemünkben, a karbantartó és üzemeltető gyáregységben, de máshol is előfordulhat, meghallgatják a pártcsoportbizalmi, vagy a szakszervezeti bizalmi véleményét — bér és jutalom elosztásánál, vagy egy munkaszervezési kérdésben —, de a döntésnél nem veszik figyelembe. A mozgalmi szervek irányításának alapelve a demokratikus centralizmus, és én az utóbbi időben a centralizmus erősödését érzem. A mai nehéz gazdasági helyzettel sok mindent meg lehet magyarázni, de ez semmiképpen nem lehet indoka a szocialista demoikrá- cia szűkítésének. — Milyen jeleit tapasztalta ennek? — Nem hallgatták meg, vagy meg sem kérdezték a véleményünket, amikor szűkítették a vasúti kedvezményünket, a törzsgár- datagságot nem aranygyűrűvel ismerik el, elvettek a szocialista brigádok által felhasználható pénzből is. De véleményem szerint a taggyűlések emlékeztetői —, amit felküldenek az irányító pártszervhez —, sem mindig tükrözik az ott elhangzott véleményeket; alaposan megszűrt és „finomított” mondatok nem biztos, hogy a valós helyzetet támasztják alá. Diószegi Sándor: — Az üzemi demokrácia tartalmasabbá tétele egyik fontos, sőt elengedhetetlen feltételének tartom, hogy a gazdasági vezető partnere, bizonyos tekintetben egyenrangú társa legyen a dolgozónak. A meglevő fórumok elegendőek a vélemények kifejtéséhez, csak bajnak tartom, hogy általában mindig ugyanazok mondják a magukét... Kádas Imre: — Ez minden hátrányával együtt igaz, de az is, hogy a kohászatban — a mi üzemünkben is — van egy réteg, akiknek van véleményük, akik viszik magukkal a többieket, s akikre jobban kellene építeni. — A szakszervezeti bizalmiak hová tartoznak? Diószegi Sándor: — A főbizalmiak és a bizalmiak többsége mindenképpen ehhez a réteghez, de sokan nem állnak a hivatásuk magaslatán; nem élnek a munkatársaik által beléjük vetett bizalommal, ami egyben jogokat, érdekképviseleti jogosítványokat is jelent. — Magát hová sorolná? — Ezt a munkatársaimtól kellene megkérdezni, az biztos, hogy mindenben kikérem a véleményüket, s a különböző fórumokon mindig a kollektíva véleményét képviselem. A jogos érdekeket képviselem, a jogos sérelmeket igyekszem korrigálni, de például, aki azért keres meg, mert igazolatlanul hiányzott, ezért Adóm András I nem kap arra a napra fizetést és egyéb hátrány is éri, azon én sem tudok és nem is akarok segíteni. — A szocialista demokratizmus kiteljesítése nagyobb nyilvánosságot, tartalmas tájékoztatást, az információk folyamatos áramlását és cseréjét is jelenti. Hogyan van ez az LKM- ben? Rábai István: — Jobban csináljuk, mint régebben, de még mindig nem elég jól. Példaként említem az elmúlt időszak átszervezéseit, amikor is a vállalat illetékesei által kidolgozott terveket, elképzeléseket „végigfuttattuk” a különböző fórumokon. Ezek ismertetésekor számosán elmondták a véleményüket, a többség alapvetően egyetértett, de a tudati azonosulásban is sok volt a formalizmus, amely már hatványozottabban jelentkezett a cselekvési egységben, a feladatok végrehajtásakor. Tavaly és az idén már leszűrtük a tanulságokat: sok mindent másképpen csináltunk, egyebek mellett arra törekszünk, hogy mindenki — s ezalatt értem a politikai és a gazdasági szerveket, vezetőket — a maga dolgát végezze, ésszerűbb és egyszerűbb munkamegosztásra törekszünk. Azt ösztönözzük, hogy a vállalat eredményességét, a dolgozók hangulatát befolyásoló döntéseket ott hozzák, azon a szinten, ahol a megoldandó feladatok vannak, hiszen az itt dolgozók ismerik a legjobban a tennivalókat Persze, ehhez folyamatos és a stratégiai elképzeléseket, a külpiaci helyzetet és a vállalat érdekeit tükröző információk kellenek. — Megvannak ehhez a káderek? Hiszen nagyon sok múlik a munkájukat értő és szerető gazdasági és politikai vezetőkön, — A különböző szintű vezetők többsége megfelel a velük szemben támasztott követelményeknek; vezetési stílusuk demokratikus. Akik nem ilyenek, azokat igyekszünk lecserélni, de ez nagyon nehéz és bonyolult feladat; ezt nem mindig tudjuk olyan ütemben csinálni, ahogyan szeretnénk. A nehezebb időkben voltait, akik elkezdtek „keménykedni”, mások valamiféle álhumánus álláspontról szemet hunytak különféle munkahelyi lazaságok felet#, jó páran beálltak a „sírók” közé, a vállalat jövőjét tekintve nem láttáit biztató perspektívát. Különféle végletek, de hangsúlyozom, a többség nem ilyen és egyre kevesebben vannak. Az elmúlt időszak különböző intézkedései nyomán születtek biztató eredmények. Például , centralizáltuk a vállalati karbantartást, ez Diószegi Sándor sok feszültséget és ellentmondást hozott a felszínre, sok gonddal, bajjal járt, de már érzékelhető eredményeket, hasznot is hozott. Kádas Imre: — Vannak pozitív változások, ezt mi is érzékeljük. Ügy gondolom, hogy a vezetés az elmélet és a gyakorlat egyfajta egységét is jelenti. Ebben az is benne van, hogy a vezetői döntéseket segítik a mi gyakorlati tapasztalataink, ha figyelembe veszik, az utóbbi időben pedig igen; a durvahenger- dében is számos példa volt erre. Ádám András: — Gyorsabban tudnánk előrelépni, ha elkerülnénk bizonyos kettősségeket: például azt, hogy valaki egyszerre legyen párttitkár és gazdasági vezető. Rábai István: — Amiről mi tudtunk a közelmúltban, azt megszüntettük. Számolnunk kell azzal, hogy jól dolgozó, megfelelő képzettségű párttitkárok a vállalati ranglétrában is haladnak előre, egy részük például főművezető lesz, vagy más, magasabb beosztásba kerül. Ez nem éppen baj, hiszen főművezetőként is ugyanolyan kommunista az illető, de a függőségi viszonyokból adódható problémákat igyekszünk feloldani, elkerülni. ' Kádas Imre: — Sok az értekezlet, az üresjárat, elsősorban a vezetőknek, de mindannyiunknak több gondot kell fordítani az emberi kapcsolatokra... Rábai István: — A közeljövőben — a radikális csökkentés szándékával — áttekintjük, felülvizsgáljuk a vállalati megbeszélések, értekezletek mennyiségét, szükségességét. Jó néhány tervünk a szocialista demokratizmus tartalmasabbá tételét célozza: például az anyagi ösztönzési rendszer felülvizsgálata, a vállalati irányítási rendszer módosítása, a különféle fórumok párhuzamosságainak, átfedéseinek megszüntetése. Ügy vélem, ennek jó példája volt az évindító gazdaságpolitikai aktíva, , amelynek érdemi munká- ■ ját, sikerét sok vélemény erősítette az elmúlt hetekben. Beszélgetésünk résztvevői ezt megerősítették és eszmecserénket azzal a gondolattal zártuk: a jó politikai közérzet, a szocialista demokrácia eleven működése. gondjaink őszinte megosztása a dolgozók széles tömegeivel, és aktívabb részvételük ezek megoldásában (tudjuk, hogy szándékaink és tetteink nyomán egy — az LKM-ben is — pozitívan fejlődő folyamatról van szó) mindez termelőerőt gyarapító tényező. Azzá válik a munkapadoknál, a hengersoron és az irodákban is. Petra József
