Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-05 / 30. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1983. február 5., szombat Ipar (Folytatás az 1. oldalról.) Az ipari termelés 2 százalékkal, ezen belül az állami ipar. termelése 1,9 százalékkal, a szövetkezeti' iparé 3,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A termelésnövekedés túlnyomórészt a kivitelt bővítette. Az ipari termékek exportátadása mindkét fő elszámolási viszonylatban fokozódott, összességében 4,9 százalékkal haladta meg az előző évit A belföldi értékesítésen belül a lakosságnak és a termelőfelhasználóknak 1,3-01,3 százalékkal többet, beruházási célra 6,9 százalékkal kevesebbet értékesítettek az iparvállalatok és szövetkezetek. A legnagyobb mértékben az élelmiszeripar és a gépipar növelte termelését. A legtöbb élelmiszeripari ágazat termelése meghaladta az előző évit, a nagyobbak közül az átlagosnál gyorsabb volt a növekedés a hús-, a baromfi- és tojásfeldolgozó, valamint a növényolajiparban. A gépiparon belül legnagyobb mértékben a gép- és gépi berendezés ipar, valamint a műszeripar növelte termelését. A többi gépipari ágazat termelésnövekedése is meghaladta az ipari átlagot, kivéve a fémtömegcikkipart, ahol csökkent a termelés. Néhány ágazat termelését különösen kedvezőtlenül érintették a tőkés világpiaci értékesítési nehézségek. Ezek közé tartozott a kohászat, egyes vegyipari ágazatok, továbbá a ruházati ipar. A szocialista ipar termelésének alakulása 1982. év 1981. év százalékában Bányászat 101,4 Villamosenergia-ipar 99,4 Kohászat 100,8 Gépipar 103,7 Építőanyag-ipar 100,9 Vegyipar 101,8 Könnyűipar 98,4 Élelmiszeripar 104,4 Ipar összesen 102,0 Az ipar termékszerkezete korszerűsödött, jobban alkalmazkodott a felhasználói igényekhez. A folyamat azonban a szükségesnél lassúbb, a termékcserélődés üteme, a gyártmány- .és gyártásfejlesztés intenzitása elmarad a követelményektől. Az anyag- és energiaellátás általában kielégítő volt. Egyes nem rubel elszámolású, importból származó anyagok és alkatrészek tekintetében az év második felében előfordultak hiányok. Ezek azonban a vállalatok viszonylag szűk körében nehezítették a termelés folyamatosságát. Az iparban foglalkoztatottak száma 30 800 fővel, 2 százalékkal volt kevesebb, mint 1981-ben. A bányászatban és az élelmiszeriparban a létszám viszonylag stabil volt, a többi fő ágazatban csökkent, legnagyobb mértékben a könnyűiparban és az építőanyag-iparban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés valamennyi fő ágazatban emelkedett és az ipar egészében 4,1 százalékkal haladta meg az előző évit. A teljesített órák száma a létszám- csökkenés, valamint az ötnapos munkahétre való áttérés következtében 6,4 százalékkal kevesebb volt, mint 1981-ben. Az egy órára jutó termelés 9 százalékkal emelkedett. Az ipar állóeszköz-állománya tovább bővült. A fejlesztések jelentős része az energia- és anyagellátás biztosítását szolgálta. Befejeződött aj szovjet—magyar földgázveze-j ték Városföld—Kiskundorozsma közötti szakaszának építése. A Halimba III. bauxitbánya kapacitása 1982- ben évi 440 ezer tonnával nőtt és befejeződött a Bitó II. bauxitbánya építése. A Tatabányai Szénbányáknál vállalati beruházásként megnyitott Csordakút II. bánya 1982-ben évi 100 ezer tonna többlettermelést eredményezett, s ezzel kiépült a bánya teljes kapacitása. Évi 110 ezer tonna gyöngybrikett- gyártással bővült a Tatabányai Brikettgyár kapacitása. A Veszprémi Szénbányáknál évi 200 ezer tonna kapacitással termelni kezdett az Ár- min-akna. Az év utolsó napjaiban megkezdődött a Paksi Atomerőmű 1. sz. reaktorblokkjának a kísérleti üzemeltetése. Elkészült a Csepeli Csőgyár beruházása. A Dunai Vasmű konverteres acélművének II. sz. konverterét üzembe helyezték. A Tiszai Vegyi Kombinátban évi 4300 tonna kapacitással megindult a polipropilén-fóliagyártás. A Borsodi Vegyi Kombinátban évi 46 ezer tonna kapacitással új salétromsavüzem készült el. Konvertibilis exportárualapot bővítő beruházásként befejeződött a Herendi Porcelángyár nyersárugyár- tást korszerűsítő beruházása. A Kaposvári Húskombinátban befejezték az évi 10 000 tonna kapacitású húsfeldolgozó üzemet. Elkészült a Hajdú megyei Tejipari Vállalat napi 200 ezer liter tej feldolgozására alkalmas új üzeme, bővítették az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat hűtőkapacitását. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene lényegében a tervezettnek megfelelően, 1 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar az 1981. évinél 2,9 százalékkal kevesebbet termelt, míg a nem építőipari szerveretek némileg. fokozták építési teljesítményeiket. A belföldi építési tevékenység csökkenése mellett az építési export nőtt. Mezőgazdaság, A mezőgazdasági termékek termelése 5 százalékkal haladta meg az előző évi szintet és nagyobb volt az éves tervben előirányzottnál. A növénytermelés 6 százalékkal, az állattenyésztés 4 százalékkal nőtt. 1982-ben 14,8 millió tonna gabona termett, 15 százalékA kivitelező építőiparban foglaíkoztatottak száma 4,7 százalékkal, kereken 15 ezer fővel csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2 százalékkal emelkedett. Az év folyamán 75 550 lakás épült fel, a tervezettnél valamivel kevesebb. Az épített lakásoknak egynegyede állami, a többi túlnyomórészt államilag támogatott magánlakás volt. erdőgazdálkodás kai több az egy évvel azelőttinél. Búzából 25 százalékkal, kukoricából 14 százalékkal többet takarítottak be. A búza termésátlaga hektáronként 4,39 tonna volt, ami 10 százalékkal több az 1981. évinél. Kukoricából minden eddiginél több, 6,85 tonna termett hektáronként. Cukorrépából 14 százalékkal többet, napraforgóból 7 százalékkal kevesebbet takarítottak be, mint egy évvel azelőtt. A répa cukortartalma alacsonyabb volt az 1981. évinél. A szántóföldön termelt burgonya mennyisége a vetésterület csökkenése miatt 12 százalékkal kevesebb volt, mint 1981-ben, a lakossági igények azonban — a kertekben termelt burgonyával együtt — így is kielégíthetők. A zöldségfélék szántóföldi vetésterülete 11 százalékkal csökkent, miközben a kerti zöldségtermelés tovább bővült. A termésmennyiség ösz- szességében a megelőző évihez hasonló volt. A gyümölcstermés meghaladta az előző évit. Almából több mint 1,2 millió tonna termett. Az 1981. évi visszaesés után ismét kiemelkedően jó termés volt szőlőből: 960 ezer tonnát szüreteltek, hektáronként minden eddiginél több, 6,40 tonna termett. 1982. év végén 9 035 000 darab sertést tartottak a gazdaságok, 9 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Az állományon belül az anyakocák száma is kiemelkedően magas volt. A szarvasmarhaállomány némileg csökkent, és az év végén 1 922 000 darabot tett ki. A juhok száma ugyanebben az időpontban 3 200 000 volt, 60 ezer darabbal több, mint egy évvel korábban. A vágóállat-termelés 5 százalékkal nőtt az 1981. évihez képest, és megközelítette a 2,2 millió tonnát. Valameny- nyi fontosabb vágóállat termelése növekedett. A tejtermelés az 1981. évihez képest 1,6 százalékkal nőtt. Tojásból és gyapjúból valamivel többet termeltek, mint az előző évben. A mezőgazdasági nagyüzemek nem mezőgazdasági tevékenysége 1982-ben is gyorsabban nőtt, mint alaptevékenységük. Ezzel összefüggésben a nagyüzemekben foglalkoztatottak évi átlagos száma mintegy 29 ezer fővel emelkedett. Az erdőgazdálkodás fakitermelése meghaladta a 8 millió köbmétert, ami 1 százalékkal több az előző évinél. Az új erdők létrehozására irányuló telepítés és fásítás — a beruházási lehetőségekkel összhangban — az 1981. évinél kisebb területre terjedt ki. A meglevő erdők felújítását szolgáló tevékenység 7,8 százalékkal bővült. ' Vízgazdálkodás Á vízgazdálkodás termelőszolgáltató tevékenysége a tervben számítottat kismértékben meghaladóan nőtt. A közüzemi vízművek víztermelő kapacitása 2,1 százalékkal bővült, több mint 100 ezerrel emelkedett a vezetékes ivóvízzel ellátottak száKözlekedés A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye 3 százalékkal csökkent. A csökkenés nagyobbrészt a nemzetközi, kisebb részben a belföldi szállítási igények mérséklődéséből adódott és elsősorban a vasúti szállításokat érintette. A közúti és a csővezetékes szállítás teljesítménye valamelyest emelkedett. A távolsági személy- szállítást 1 százalékkal kevesebb utas vette igénybe. A vonaton utazók száma tovább mérséklődött. Az autóbuszok utasainak száma megközelítette az 1981. évit. A helyi tömegközlekedés utasainak száma 1 százalékkal nőtt. Villamoson kevesebben, metrón és autóbuszon többen utaztak, mint 1981-ben. A vasút az év folyamán 39 villamos és dízelmozdonyt, 50 személy- és 518 teherkocsit állított forgalomba. 337 km hosszúságú pályát korszerűsítettek, 99 km-t villamosítottak. 120 km vonalma, így arányuk az összlakosságon belül 78 százalékra nőtt. A csatornázott területen élők száma, illetve aránya gyakorlatilag nem változott. A szennyvíztisztító kapacitás 4,8 százalékkal bővült, el1 készült 30 km árvízvédelmi töltés. és hírközlés hosszúságban önműködő vonalbiztosító berendezést szereltek fel. A közúti tömegközlekedés javítását többek között 1170 autóbusz, 35 trolibusz forgalomba állítása szolgálta. Az év folyamán 97 ezer. új személygépkocsit értékesítettek. Az év végi állomány megközelítette az 1,2 milliót, amelyből több mint 1,1 millió a lakosság tulajdonában volt. Folytatódott az úthálózat fejlesztése. Átadták a íorgalom- jiak az Ml autópálya Bicske —Tatabánya közötti 22 km-es szakaszát, az M3 autópálya budapesti bevezető szakaszához tartózó Felszabadulás úti csomópontot, valamint az Ár- pád-híd új déli hídpályáját és a Flórián téri közúti felüljárót. A bekapcsolt távbeszélő fő- és mellékállomások száma 41 700-zal, ezen belül a lakásokban - felszerelteké 13 500-z.al bővült. Külkereskedelem 1982-ben a behozott áruk mennyisége ugyanannyi, a kivitt áruké kb. 7 százalékkal nagyobb volt, mint 1981- ben. \ A szocialista országokkal folytatott tervszerű együttműködés tovább erősödött. A rubel elszámolású behozatal volumene 3 százalékkal, a kivitelé 4 százalékkal nőtt. A fejlett tőkés országokból származó behozatal csökkent, az oda irányuló kivitel nőtt. A fejlődő országokkal lebonyolított forgalomban mind a behozatal, mind a kivitel nagymértékben emelkedett. A nem rubel elszámolású behozatalban csökkent a nagy súlyt képviselő anyagok, főleg a nyers- és alapanyagok, valamint a félkésztermékek importja. Számottevően mérséklődött a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek behozatala, de kevesebbet importáltak ipari késztermékekből is. Beruházások A szocialista szervek beruházásainak összege 185,4 milliárd forintot tett ki, 2,6 milliárd forinttal többet, mint 1981-ben. A beruházások volumene 2—3 százalékkal, a tervezettnél kevésbé csökkent. Az állami beruházásokra kifizetett összegek az előirányzatnak megfelelően, folyó áron 1 százalékkal mérséklődtek. 1982-ben 3 új nagyberuházást indítottak. Az év folyamán a folyamat- bah levő 23 nagyberuházás közül ötöt befejeztek és többet részlegesen üzembe helyeztek. A vállalati beruházások összege kb. 3 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. Az évközi központi intézkedések a beruházási vásárlóerőt korlátozták, a vállalati beruházások növekedési üteme mérséklődött, de az egész évben felhasznált ösz- szeg nagyobb volt a tervben számítottnál. A folyamatban levő beruházások állománya az év folyamán nőtt.' a beruházások átlagos készültségi foka csökkent. A beruházások volumenének csökkenése szelektív beruházási politika mellett valósult meg. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság 1983. január 1-én az ország népessége 10 700 000 fő volt, 10 500-zal kevesebb, mint egy évvel korábban. 1982. folyamán 133 600 gyermek született, 9300-zal kevesebb, mint 1981-ben. A csökkenés oka egyrészt a 15 —49 éves szülőképes korú nők számának további csökkenése, másrészt a szülési kedv mérséklődése. 1982-ben 144 100-an haltak meg, valamivel kevesebben, mint az előző évben. A csecsemőhalandóság tovább mérséklődött: ezer élveszülöttre 19,7 egy éven aluli haláleset jutott, míg 1981-ben 20,8. 1983. január 1-én 4 992 000 fő volt aktív kereső, számuk az elmúlt évben 10 ezer fővel, 0,2 százalékkal csökkent. A csökkenés lényegében a nyugdíjkorhatárnál idősebb dolgozók körében következett be. A munkavállalási korú aktív keresők száma nem változott, miközben az ilyen korúak létszáma csökkent. Az anyagi ágakban 21 900- zal csökkent, a nem anyagi ágakban 13 600-zal nőtt a foglalkoztatottak száma. 1982-ben a népgazdaság szocialista szektorában — a mezőgazdaság kivételével — befejeződött az ötnapos munkahétre való áttérés. Ezzel egyidöben került sor a szabadságolások új rendjének alkalmazására, amely növelte az egy dolgozóra jutó szabadságnapok számát. A lakosság jövedelme és fogyasztása A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresete bérkiegészítésekkel együtt 4900 forint volt, nominálértékben 5.6 százalékkal több az 1981. évinél. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó nominális átlagkeresete 6,2 százalékkal emelkedett, nagysága elérte a havi 4490 forintot. A pénzbeli társadalmi jövedelmek összege 9 százalékkal nőtt és kb. 102,5 milliárd forintot tett ki. Emelkedett a természetbeni — egészségügyi, oktatási, kulturális — juttatások összege is. Nyugdíjakra 69 milliárd forintot fizetlek ki, 12 százalékkal többet, mint 1981- ben. A növekedésben a 2 százalékos, illetve 100 forintos kiegészítés mellett szerepe volt annak, hogy az év folyamán 45 ezerrel, 2 176 000- re nőtt a nyugdíjasok száma, valamint annak, hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja. Kismértékben hozzájárult a növekedéshez az * alacsony nyugdíjjal rendelkezők részére az év közben végrehajtott fogyasztói áremelések miatt folyósított nyugdíj-kiegészítés. 1982-ben az egy nyugdíjasra jutó nyugdíjak és járadékok átlagos havi összege 2660 forint volt. Családi pótlékra 1982-ben 15 milliárd forintot fizettek ki, ami közel 2 százalékos növekedést jelentett. 1982 végén 233 ezer anya vette igénybe a gyermek- gondozási segélyt, 8 ezerrel kevesebb, mint 1981 decemberében. Gyermekgondozási segélyre 3,5 milliárd forintot folyósítottak, valamivel kevesebbet. mint 1981-ben. A munkajövedelmeket és a , társadalmi jövedelmeket együttesen tartalmazó összes jövedelem növekedése, valamint a fogyasztói árszínvonal 6,9 százalékos emelkedése alapján az egy lakosra jutó reáljövedelem mintegy fél százalékkal volt magasabb az előző évinél. A lakosság összes fogyasztása 1 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom volumene 1,1 százalékkal haladta meg az 1981. évit. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása 0,5 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 2.7 százalékkal nőtt, a ruházati cikkeké 2,4 százalékkal csökkent. A takarékbetét-állomány az év folyamán 15,7 milliárd forinttal emelkedett és december 31-én 175,7 milliárd forintot tett ki. Egészségügy, oktatás Az egészségügyi ellátás személyi és intézményi feltételei 1982-ben tovább javultak. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 30 fölé emelkedett. Á kórházi ágyak száma 1500-zal nőtt. 78 új általános és gyermekorvosi körzet létesült. Csökkent a betöltetlen körzeti orvosi állások aránya. A bölcsődei helyek száma 2200-zal bővült. 1982 végén a bölcsődei helyek száma 70 ezer volt. Az óvodai helyek száma 6800-zal nőtt és elérte a 408 ezret, miközben az óvodás korú gyermekek száma csökkent. Az óvodák zsúfoltsága tovább mérséklődött. Az óvodás korú gyermekek 84,2 százaléka járt óvodába. Az 1982/83-as tanévben 31 ezerrel nőtt az általános iskolák nappali tagozatán tanulók száma. Az általános iskola 8. osztályát befejezettek 90 százaléka tanul tovább, 43 százalékuk középiskolában. 47 százalékuk szakmunkás- képző és szakiskolákban. Az előző tanévhez képest mind a szakmunkástanulók, mind a középiskolák nappali tagozatán tanulók száma emelkedett. A múlt évben 68 300 diák tett eredményes érettségi vizsgát, ebből 44 400 nappali tagozaton. A felsőfokú oktatási intézményekbe . 100 600 hallgató jár, a nappali tagozaton lényegében annyian, az esti és levelező tagozaton kevesebben tanulnak, mint egy évvel korábban. Az ország különböző felsőoktatási intézményeiben 25 400 hallgató kapott oklevelet, ebből 14 500 a nappali tagozaton. Az általánbs iskolák osztálytermeinek száma 1000-zal bővült. Az egy osztályteremre jutó tanulók száma kissé csökkent. Az alsófokú oktatásban dolgozó pedagógusok száma 2700 fővel, közel 81 ezerre emelkedett. A középiskolákban *16 400 pedagógus tanít, 400-zal több, mint az előző tanévben. Javult a diákok szociális ellátottsága. Az általános iskolai tanulók 41.6 százaléka részesült napköziotthonos ellátásban az 1981. évi 39.9 százalékkal szemben. Emelkedett a diákotthonokban vagy kollégiumokban lakó szakmunkástanulók és egyetem i- főiskolai hallgatók aránva. ó felsőfokú oktatási intézmények hallgatói számára kifizetett ösztöndíj összege mintegy 30 százalékkal emelkedett. Idegenforgalom 1982-ben 9,8 millió külföldi látogatott az országba, 34 százalékkal kevesebb, mint 1981-ben. A beutazók há- tomnegyede a szocialista országokból érkezett. Magyar állampolgárok 3,9 millió esetben utaztak külföldre. Ez az egy évvel korábbihoz viszonyítva 30 százalékos csökkenést jelent. Az év folyamán jelentősen, több mint 10 százalékkal bővült a kereskedelmi szálláshelyek száma. A szállodák befogadóképessége 5100-zal, ezen belül Budapesten 4500-* zal nőtt. l Központi Statisztikai Hivatal \
