Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-03 / 28. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1983. február 3., csütörtök Nézőtéri meditáció Egy zsaru bőréért Alain Delon, a film írója, rendezője és főszereplője. Már sokszor restelli a kritikus bűnügyi filmek esetében leírni, hogy a történetet még a legvázlatosabban sem ismertetheti, mert nem ve- I heti el a későbbi nézők iz- ; galmát. Nos, az Egy zsaru bőréért című, mától látható francia bűnügyi filmkészit- mény után be kell vallanom, ha akarnám, akkor sem tudnám a történetet felvázolni, mert nem tudtam követni. Először azt hittem, az én felfogókészségem mondott csődöt, de a vetítés utáni rövid beszélgetésekből kitűnt, nem I egyedül jártam így. Nem I tudtam megszámolni a ha- i lottakat, akiket Delon, illetve az általa megszemélyesített Choucas magánnyomozó | a másvilágra küldött pisz- I tolylövéssel, vagy az autó j gyors fékezésével, nem tud- 1 lám megjegyezni a roppant nagy szereplőgárdában, ki j melyik bandához tartozik, viszont másfél órán át láttam I Alain Delont verekedni, vagy j éppen megveretve; láttam i elegánsan nagyvonalúnak, kombinatívnak; láttam rop- j pant autós üldözést a zsúfolt párizsi éjszakai utcán; lát- 1 tam vért jelző sok-sok cinó- beríestéket, szűkmarkúan adagolt meztelenséget és egyszerű nézői logikával követhetetlen nyomozati fordulatokat. A filmet írta, rendezte és I főszerepében megvalósította a nagy sztár: Alain Delon. Ügy tűnik — s más esetekben is, amikor egyazon személy írja, rendezi, játssza a filmet, ez érződik —, Alain Delon annyira önmagára épített mindent, hogy a történet fonalának szövésében csak arra ügyelt, minél több alkalma legyen megmutatni kalandfilmekben használatos fogásait. Alig akadt olyan kockája a filmnek, amelyen ne lett volna jelen. Tulajdonképpen egy nagyobb Álam Deion-shovot szerkesztett jó társakkal, izgalmas epizódokkal, s ha nagyon-nagyon elemezzük a történetet, hát valami olyasmit okoskodhatunk ki, hogy hivatásos rendőrnyomozók nem egészen tisztességesen átjátszanak egy sötét emberrablásos bűnügyet a magánnyomozónak, hogy az valljon kudarcot, vagy jobb esetben kaparja ki nekik a gesztenyét Ez a szupermen magánnyomozó Alain Delon. És persze, győzedelmeskedik. Aki krimit vár, logikai feladványokat, nyomozati izgalmat, bizonyára csalódik; aki a vérpatakos-püföléses nyomozást kedveli, elfogadja az Egy zsaru bőréért című filmet; aki meg Alain Delon rajongója, különösen a gyengébbik nemből, bizonyára kritikátlan örömmel nézi szíve bálványának fordulatos ügyködését a mozivásznon. (benedek) Újszerű képzés r Az idén megváltozott a műszaki fejlesztési alap képzési rendszere a mezőgazdaságban. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az alaptevékenység — a mező- gazdasági termelés, növény- termesztés, állattenyésztés — után is hozhatnak létre saját alapot, ebből azonban termelőberuházásokat nem finanszírozhatnak, csakis fejlesztő jellegű munkálatokat. Elsősorban olyanokat, amelyek jól szolgálják a helyi lehetőségek és a meglevő berendezések gazdaságosabb kihasználását. 1982-ben mindössze 80 mezőgazdasági üzemnek tették lehetővé — kísérleti jelleggel — a helyi alap képzését, az idén valamenynyi gazdaságnak adott ez a megoldás, ám nem kötelező érvénnyel. Az ipari és melléktevékenység után viszont kötelező a műszaki fejlesztési hozzájárulás képzése, ezeket az összegeket központilag használják lel. 1983-ban a MÉM újabb, induló műszaki fejlesztésekre nem ad ebből az alapból központi támogatást, csak a korábbi években megkezdett munkálatokhoz járul hozzá a forrás által nyújtott lehetőség határáig. Egyebek között korszerű sertéstelepek műszaki technológiájának kialakítását támogatják, néhány - új szarvasmarha-telep építését is gyorsítják az alapból. Kisszövetkezet a vegyipari egyetemen Műszaki fejlesztésre, az üzemszervezés korszerűsítésére kötött megállapodást a Veszprémi Vegyipari Egyetemen tevékenykedő kisszövetkezet, a Keminden, és az Ipari Szövetkezetek Veszprém megyei Szövetsége. A szerződés értelmében a hallgatókból és oktatókból alakult kisszövetkezet részt vesz az ipari szövetkezetek technológiáinak, termékeinek korszerűsítésében és a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás megszervezésében. A vállalkozásra esztendőnyi eredményes tevékenysége jogosítja fel a Keminden-t. Az elsőéves mérleg szerint árbevételük meghaladta a 2,2 millió forintot, tiszta nyereségük pedig a százezret. Munkájukat legnagyobb mértékben a fűzfői Nitrokémia vette igénybe, a munkaerőhiánnyal küszködő üzemrészeiben a kisszövetkezet tagjai vállaltak — a folyamatos termelés érdekében — hétvégi műszakokat. Az utóbbi öt hónapban a fűzfői gyárban 40 millió forint termelési értéket állítottak elő, munkájuk hatmilliós nyereséget hozott az üzemnek. A Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat megbízásából a minőségvizsgálatokban, környezetvédő intézet létesítésénél laboratóriumi szerelésekben, műszerek beállításában vettek részt. Országos iótáta Országos kólótábor kezdődött szerdán legnagyobb nemzetiségi megyénk — Baranya — székhelyén: Pécsett. A balkáni népek híres körtáncáról elnevezett találkozó résztvevői a magyarországi délszlávok néptánckultúrájával ismerkednek. Az ötnapos program házigazdája a Janus Pannonius Tudományegyetem nemzetközi hírű Baranya táncegyüttese. Hazánk minden részéből százan gyűltek össze a Mecsekalján, nemcsak szerb, horvát és szlovén táncosok, hanem a nemzetiségi néptánc iránt érdeklődő magyar szakemberek, együttesvezetők is. Két évvel ezelőtt kísérletképpen rendezték meg az első pécsi kólótábort, amelynek itthoni sikere után élénk visszhangja volt külföldön. Ezért határoztak úgy, hogy rendszeresen megszervezik a nemzetiségi szakmai találkozót. A kóló varázsa abban van, hogy máig megőrizte ősi, közösségi jellegét, s napjainkban vonzóbb az emberek számára, mint a szólóvagy párostáncok kínálta élmény. A pécsi tábor tagjai számára a nemzetiségi néprajz, népzene és néptánc neves szakemberei — köztük jugoszláv vendégek — tartanak elméleti és gyakorlati foglalkozásokat. A Borsodi Szemle második repertóriuma Á Borsod megyéi II. Rákóczi Ferenc Könyvtár most adta közre a Borsodi Szemle című tudományos ismeret- terjesztő folyóirat második repertóriumát. Az első 1968- ban jelent meg, Kluger Lász- ióné szerkesztésében, igen jó kiállítású kötetben, nyomdai nyomással, a Könyvtári füzetek 3. köteteként és az 1956 és 1967 közötti időszakban megje ént lapszámok anyagát tarta'mazta. Most szerényebb klálliídsban, de alapjában azcncs szerkesztési elvek szerin* mutatja be az új repertórium az 1968 és 1977 között megjelent lapszámokat, dr. Székclyné Forintos Judit összeállításában. (Tudjuk, hogy egy repertórium összeállítása nem rövid távú feladat, a lezárást követő öt- eaztendei késés, a megjelenéssel együtt pedig hat év mégis kicsit hosszúnak tűrik.) A repertórium élén sajtó- történéti adatokat találunk, amelyek a folyóirat indulásától, 1956-tól a repertórium zárásáig, tehát huszonkét évfolyamra vonatkozóan bemutatják a szerkesztőket, a szerkesztő bizottságot, az éves megjelenési számot 1968-tól tételesen ismerteti a megjelent negyven szám tartalmát, s amely publikációnál a cím nem fejezi ki egyértelműen a tartalmat, ott rövid annotációt olvashatunk, valamint utalásokat a hasonló témával foglalkozó írások fellelhetőségére. A repertóriumot gazdag mutató teszi teljessé, amely témák, szereplő személyek és* földrajzi helyek szerinti megközelítésben segít egy-egy érintett publikáció könnyebb megkeresésében. A publikációk ismertetéséiről, nemkülönben a mutatók témánkénti feljegyzéseiből is kitűnik, hogy a Borsodi Szemle viszonylagos szűkös keretei ellenére is igen széleskörűen igyekszik áí fogni Borsod megye mindennapjait és megőrzésre érdemes múltját egyaránt. <bm) Pataki számvetés Vizsgáztak és tanulnak tovább... Január utolsó napja a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán a félévi vizsgaidőszak hivatalosan utolsó napja is volt. Ennek megfelelően a délelőtti órákban mind a földszinti, mind az emeleti folyosókon találkozni lehetett a tanítói szak nappalos és levelező tagozatos hallgatóival. Drukkban — hát természetesen; ez hozzátartozik a vizsgaidőszakhoz. A megszokottan ismert jellemzők, sajátosságok mellett az idén jött egy „újdonság”: a kemény megterhelés. A vizsgaidőszakról, a tapasztalatokról, az elképzelésekről beszélgeti ünk Sárospatakon dr. Földy Ferenccel, a Comenius Tanítóképző Intézet megbízott főigazgatójával. Ö kezdte (frissen készített statisztika alapján): — Ennek a vizsgaidőszaknak az a legfontosabb jellemzője, hogy a meghosszabbodott szorgalmi idővel megrövidült a vizsgákra szánt napok száma. Január elsejétől január 31-ig kellett a 341 nappali és 290 levelező tagozatos hallgatónak számot adni arról, mit végzett diák és tanár az elmúlt hónapok során. Ránézésre sem irigylendő, amit meg kellett csi- ná'ni, hiszen, átlagban tizenkét vizsgát tettek hallgatóink ... — Ez természetesen a tanárok energiáját is igénybe vélte?! — Azt tartjuk, hogy a vizsgaidőszak éppen olyan fontos a tanár munkájában, mint a diák jeggyel való megméretésében. Nem csupán szólam, hogy a pedagógusok, a vizsgatárgyakat tanító tanárok felelőssége a vizsgaidőszakban egyenlő a diákokéval... — Az átlagosan emlegetett vizsgaszámok puszta oszló ti művelet után is jól jelzik, hogy nagy volt a megterhelés. Tudjuk, hogy új „dologról'' van szó, de éppen ezek miatt lehet megkérdezni: vannak-e elképzelések, reális javaslatok azt célozva, hogy „simábban” essenek .túl a hallgatók a vizsgakötelezettségen? — Okulva a lerövidült vizsgaidőszak tapasztalataiból, már megfogalmazódtak a rész- és elővizsga-lehetőségek gondolatai. — Mit jelentene a részvizsga"> — Az érdekelt tanszékvezetőkkel már felmértük a lehetőségeket. Azt jelentené a részvizsga, hogy például a kollokviumi jellegű tárgyakból (ismét példákéni mondva: lermeszetismeiet; fei'c- céslélektan; politikai gazdaságtan; a magyai munkásmozgalom története) egy-egy nagyobb ónálló egység megtárgyalása után a hallgatók vizsgázhatnának ... Azt gondoljuk, hogv ezzel a folyamatos tanulásra, önképzésre is jobban rászoktatnánk a hallgatókat. .. Ugyanez mondható el a differenciált (szakkollégiumi) tárgyakról is ... — Érvényes-e mindez a levelező tagozaton tanulókra is? — A levelező oktatás sajátosságainak figyelembevételével mindazt, amit a részvizsgákról elképzelésként, javaslatként mondtak, meg lehet valósítani. És szeretném leszögezni, hogy mindehhez a minisztérium támogatását is bírjuk. Vagyis nem álmokkal, hanem reális elképzelésekkel állunk szemben ... — A korábbi évekből ismerten tudjuk, hogy a levelező oktatásban részt vevők tanulmányi átlaga közel egy egész tizeddel gyengébb, mint a nappalisoké. Van-e ebben változás? — Sajnos, most is azt kell mondani, hogy az a tény: a levelezősök majd’ ötven Immár 26. alkalommal rendezik meg a mezőgazda- sági könyvhónapot, amelyre nagy figyelemmel készülnek a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnál. író—olvasó találkozók, könyvbemutatók, kiállítások sokaságával szeretnék felhívni az olvasók figyelmét a legújabb kiadványokra, közvetlen segítséget adva a mezőgazdaságban dolgozók szakmai tudásának elmélyítéséhez. A könyvhónap alkalmából a vidéki könyvesboltokban százaléka nem a pályán dolgozik — ez rányomja a bélyegét a vizsgaidőszakos számadásukra is ... — Az előbbiekben szó esett arról, hogy ez a félévi vizsgaidőszak sokkal nagyobb megterhelést jelentett diáknak és tanárnak ... Az elmúlt évekhez képest esett-e ezzel összefüggésben a tanulmányi (vizsgaeredmény) átlag a főiskolán? — Nagy örömmel mondhatom: nem. Pedig az előbb nem is szóltam arról, hogy az idén először kellett szigorlatozni matematikából. Az eredmény? Igen lelkíismere- l».s felkészülés, a tárgy komolyan vétele után jó eredmények születtek a vizsgákon. És általában Is azt állapíthatom meg a tanszékvezetői ;.e entések után, hogy minden tárgy „felelői” — a kevesebbre szabott napok mellett is — a korábbi évek „nívóján" teleltek meg a követelményeknek ... Február elsején megkezdődött a második félév a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán. A megbízott főigazgató szerint ezektől a hónapoktól sem kell „félteni” a nappali és levelező tagozat tanító-hallgatóit: a hónapok múlásával egyre erőteljesebben mutatkozik meg valamennyiükben a pá- Ivéhoz való vonzódás. Lesz a hajlamokból használható cselekvés-képesség ... Tcnagy József összesen 53-féle könyvújdonságot, több mint 232 ezer példányban, 14 millió forint értékben kínálnak. A Művelt Nép a Mezőgazdasági Kiadóval közösen félezer kötetből álló reprezentatív kiállítást rendez az idei könyvhét országos megnyitójának színhelyén, az MSZMP Heves megyei Bizottsága egri oktatási igazgatóságának székházában. A szakkönyvtárlat február 4. és 11. között tekinthető meg. A mezőgazdasági kenyviiónap esMínvei Kalandorok, arányik és más ingyenéi |3.| Bállá Ödön: A rulettcsászár és a fia Az idősebbek még emlékezhetnek az 1931-ben nyílt fényes kávéházra a Körút és a Wesselényi utca sarkán. A tulajdonosa Bucsinszky Lajos volt, akinek kalandos pályafutása nem nevezhető éppen dicsőségesnek. Bucsinszky Lajos az első világháborúban kantinos volt. Itt szerezte meg az induló tőkét, amellyel később, több forduló után vagyonát megalapozna, A háború után a Szentkirályi utcában levő Balaton Űri Klub bérlője lett. Annak idején legálisan több ilyen kártyaklub is működött Budapesten. A bankot — amely tudvalévőén jobbára nyer — Bucsinszky adta. Később, pontosan 1922-ben egy olasz vállalkozóval bérbe vette a siófoki játékkaszinót. Akkoriban Siófok a mondén világ találkozóhelye volt. A játékkaszinó zsúfolt volt, ömlöttek oda a játékosok, és persze a pénz is, amelynek egy része Bucsinszky zsebébe vándorolt. így Bucsinszky egyik évről a másikra dúsgazdag ember lett. Társát kifizette, majd egy siófoki penzió bérlőjével társult. Három gyermeke közül fia, Tivadar volt a kedvence. A jóképű, szőke, - széles vállú fiatalember iskolái elvégzése után Prágában lett hentesinas. Apjának az volt a terve, hogy fia az ő segítségével később Magyarországon hentesüzemet létesítsen. A fiú Prágában valóban megtanult mindent, ami a szakmához tartozik, csak éppen semmi kedve nem volt ahhoz, hogy hentes legyen, s Morley néven artistaként : ’ rta partnerével az európai városokat, és a Balkánt. Később megunta ezt a pályát is, és egy szép nap hazajött. Most már hajlandónak mutatkozott arra, hogy apja kívánságát teljesítse, belépett hát az egyik legnagyobb magyar henlescéghez, ahol csakhamar üzletvezető lett. Eközben apja egyre-másra alapította a fővárosban a titkos kártyaklubokat, ugyanakkor számos helyen bérelt pinkát, azaz adta a bankot, így a filmklubban és az Eötvös utcai filmotthonban. Ezek mellett a Wesselényi utcában titkos rulettklubot nyitott. Krupiék és felhajtók egész seregével dolgozott. A nagyobb kávéházakban, vendéglőkben és mulatókban ott ültek emberei, akik a vendégeknek diszkréten súgták, hol játszhatnak sment vagy rulettet. A fővárosban gombamódra szaporodó titkos kártyaklubok és rulettbarlangok nagy részé Bucsinszky Lajos érdekeltsége volt. Egyre nőtt vagyona és ezzel egyenes arányban a’klubjaiban kifosztott áldozatainak száma is. A Bucsinszky Kávéház már csak cégér volt. Klubjaiban napirenden voltak a botrányok. Bucsinszkv azonban nem sajnálta a pénzt, hogy a kínos szenzációkat elsimítsa. A lapok sorozatos támadásai következtében azonban 1935-ben a rendőrség kénytelen volt rendőri felügyelet alá helyezni. Az ügy akkoriban nagy’ port vert fel, hiszen Bucsinszky Lajos este 10 óra után a saját kávéházába sem mehetett be. Ott volt azonban Bucsinszky Tivadar, aki apja utasítására tovább vezette a kártya- és rulettklubokat. Bucsinszky Lajos ebben aa időben került összeköttetésbe a szélsőjobboldallal. Fanatikus Hitler-imádó volt, néhány évvel később úgyszólván minden Hitler-gyű- lésre Németországba utazott, hogy tanúja legyen a Führer beszédeinek. Kávéházánntc falát Hilier-képek díszített
