Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-03 / 28. szám

1983. február 3., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Ki köszönjön, kinek? Váitozísok a tervezés szférájában Ami mindenkit érdekel: az időjárás Miskolci metearológiai főállomás Képünkön az úgynevezett pilot-mérés előtti pil- A Higanyos légnyomásmérőnek külön szekrény« lanat látható. van. A megváltozott gazdasági helyzet, az egyre szigorodó feltételek az építőipari ter­vező munkában is érezhetők Kevesebb a megrendelés mint korábban és a megbí­zások is másfélék, az igények az új létesítmények tervezé­sérői általában áttolódnak a felújításokra. A vállalat munkájáról és a változó fel­tételekbe- való alkalmazko­dásról beszélgettünk Gyurák Lászlóval, a Borsod megyei Tervező Vallalat igazgatójá­val és Házi József irodave­zetővel. — Körülbelül 23. éve ala­kult meg a vállalatunk — mondta az igazgató —, és az azóta eltelt időben az igé­nyek mindig meghaladták a tervező kapacitásunkat. Eb­ből adódott az, hogy válo­gathattunk a munkában, és talán túlzottan magabiztosak lettünk, hiszen bőven volt tennivaló, és nemegyszer elő­fordult az is, hogy nem a legfontosabb feladatot vállal­tuk, végeztük el. Kevesebb létesítmény Az elmúlt egy-két évben gyökeresen megváltozott a helyzet, lényegesen csökkent az új létesítmények aránya, helyettük a munka egy ré­szét a felújítások teszik ki. — Mennyiben más ez a te­vékenység, mint amit koráb­ban végeztek? — Alapvetően más feladat ez — mondta Házi József —, hiszen egy meglevő épület rekonstrukciójánál eleve ad­va vannak a keretek. A ház oldalfalai a helyükön ma­radnak. csak funkcióban, esetleg komfortfokozatban le­het változtatnunk. Ez jelenti legtöbb esetben a gondokat is, hiszen vannak olyan la­kóházak, ahol igen nehéz a magasabb komfortfokozat el­érése. hiszen az építés ide­jén az építtetők és a terve­zők még nem gondoltak ar­ra, hogy ezeknek a házaknak egyszer majd egy magasabb igénynek is meg kell felelni­ük Vannak olyan öreg la­kóházak, ahol például közös vécék varrnak a lépcsőházak­ban, nos. ezeknek a szétvá­lasztása és a mai követei­mén} ek szerinti elosztása bi­zony nem egyszerű feladat. Váratlanul jött igények — Az is baj — mondja Gyurák László —, hogy sem mi. sem az építő vállalatok nem készülhettünk fel kellő­képpen az új feladatokra, nevezetesen a nagyszámú felújításra. Ez a feladat a te] vezéstői kezdve más. mint a Korábbi volt, és más szak­embereket. nem ritkán iob- ban képzeli mérnököket kö­vetel a rekonstrukció szin­te minőén szakaszában. Mert nem könnyű egy meglevő épület optimális funkcióját megtalálni, azt kialakítani, teljesen más technológiai megoldásokkal, mintamit az elmúlt években a szakmun­kások megszoktak. Csak pél­daként említem, hogy a szá­zad eleje n emelt épületek többsége tele van különféle díszítőelemekkel, amelyeket ha egyszerűen eltávelítanánk, szegényebb lenne a város- I ép. egyhangúbb lenne a homlokzatok megjeenése. — Hogyan alkalmazkodnak i megváltozott körülmé­nyekhez? — Elsősorban új szervezeti formák kialakításán fáradó zunk — mondja az igazga­tó. — Ezek között vannak egyszerűen megoldható fel­adatok, amelyek csak na­gyobb cdaligyelést. rugalma­sabb szolgáltatás jellegű gon­dolkodást követelnek, hiszen az teljesen egyértelmű, hogy a megrendelőt jól ki kell szolgálni, és mivel általában csökkentek a rendelkezésre álló pénzösszegek, ezért ol­csóbb. jobb megoldásokat kell számukra készíteni. Pél­daként említve az épüld funkciójában kell, hogy meg­feleljen. nem szabad luxus­igen} ekie törekedni, olyun helyen csempézést betervez­ni, anal az nem szükséges Ugyancsak ide sorolom azt a fogalmat, hogy az eddigi­eknél gyorsabban kell rea­gálni a megrendelésekre, hi­szen létezik konkurrencia, és a tömegében jóval kevesebb megrendelés jobban eloszlik a tervező intézetek között. Hogyan lehetne olcsóbban? — Kevesebb a munkájuk, mint eddig? — Nem, inkább több mint korábban. Arról van szó, hogy a kisebb értékű mun­kákat. ami) korábban nem végeztünk el, nos azok a fel­adatok most kerülnek sorra. Nyilván könnyebb volt egy két-hnromszáz lakásos lakó­telepet. megtervezni, mint mondjuk egy lakóház felújí­tását előkészíteni. De ma ezt is el kell vállalni. hogy a tervezett árbevételt, az évi 38 millió forintot elérjük. — Miből tevődik össze ez az összeg1 — Szakvéleményből, tanul­mánytól \ bői, dokumentációk­ból, kiviteli tervekből. Ez összesen, mintegy öt-hatszáz munkát lelent, és ennek kö­rülbelül a fele most a fel­újítás. A 38 millió forint összegszerűen körülbelül 2,5 százalékká' magasabb, mint a korábban végzett munka, és ez egyértelműen minden tekintetben több feladat el­végzését jelenti. Jelenti ez, csak példaként említve, kór­házak, szociális létesítmények rekonstrukcióját, üzemcsar­nok, konyha, óvoda és iskola, valamint lakóházak tervezé­sét is. — Mennyiben érdekelt ma a tervező, hogy olcsó tervet készítsen? — 1978-1 ól módosult a szemlélet. Nálunk például a tervezési költséget úgy szá­moljuk, hogy mennyi időt töltött el a tervező a mun­kával. Ez a mérnöki óra az alapja az elszámolásnak. Ez lényegesen olcsóbb, mint ko­rábban, amikor a teljes épí­tési cs'zeg egy bizonyos szá­zalékát kapta a vállalat. De az érdekeltség ma sincs jól megfogalmazva egyik olda1- ról sem. és az részben ma is igaz, hogy tovább lehetne csökkenteni a költségeket. Ezt csak a versenytárgyalá­som rendszer bevezetése old­hatná meg teljesen. De ez csak akkor jöhet létre, ha az építőnek és a tervezőnek is keresni kell a munkát. — Azaz, a ki köszönjön, kinek fogalma? — Hát, valahogy így. Hajdú Gábor Az alig öt főt alkal­# maze főállomáson ál­landó ügyelet van. A tizenegy oiás nappali szolgá­lat után 24, az éjszakai után 48 óra szabad idő jár — ahogy ezt Szobolits Mária, a főállomás vezetője elmondot­ta. Dolguk bőven van, hiszen több mint egy tucat adatot regisztrálnak és adnak to­vább URH-rádiótelefonon a kékestetői gyüjtőállomásra. Hétfőn például 10 órakor észak, északnyugat—délkeleti irányú, másodpercenként 6 méteres szélsebességet. 9—10 méteres széllökéseket regiszt­ráltak. A hőmérséklet 5,9 Celsius-fok volt, a légnyomás a tengerszintre számítva 1001,5 millibar. A látástávol­ság 70 kilométer volt. A stratocumulus, a réteges go- molyfelhő 1500 méter magas­ságban egybefüggő«! borí­totta az égboltot. A kis irodában több mű­szer működik. Figyelmünket a higanyos légnyomásmérő, a légnyomásíró, a szélíró mű­szer ragadta meg. Ez önma­gában is érdekes a laikus részére, mivel a háztetőn van az érzékelő, a kanalas szél­űiére. ahonnan speciális me­chanika közvetíti a kinti szél nyomását az épületben levő szélíróhoz. Az URH-telefonon kívül több telefonkészülék és telex áll rendelkezésükre. Az. épület szomszédságában elkerített területen több hő­mérőt is elhelyeztek, így az úgynevezett nedves, és szá­raz, a minimum—maximum, felszíni talajhőmérőket 2, 5, 10 és 20 centiméterre a föld színétől és a földben 50, 100. 150 és 200 centiméter mély­ségben a mélységi hőmérő­ket A csapadékgyűjtő hen­gerhez tartozik a csapadék­író műszer. De van eszkö­zük a zúzmara és a dér mé­résére ;s. Az éjszakai fel­hőtömeg mérésére szolgál a felhő fényszóró, míg nappal becslés útján állapítják ezt meg. A legérdekesebbnek az úgy­nevezett pilot-mérés ígérke­zett, amely az erős, hűvös szélben nem. kevés ügyessé­get, jártasságot és állóképe'-- séget igenyel. Jelölt helyére állítják minden délben, illet­ve éjfélkor az állványos táv­csövet. A jókora, egységes súlyú piros színű léggömböt meghatár ozott súlyú hidro­génnel töltik fel. Éjszaka még egy zseblámpaelemet és izzót is hozzáerősítenek. Mi­után az erős légmozgás el­ragadja, távcsővel követik a percenként 200 métert emel­kedő léggömböt. Szögméréses módszerrel és egy táblázat segítségével állapítják meg a szél erősségét és irányát. Hét­főn délben a szél erőssége másodpercenként megközelí­tette a 10 métert. A főállomás vezetője fel­hívta a figyelmünket, hogy ók előrejelzéssel nem foglal­koznak, az érdeklődök a Bu­dapest 585-511 számú telefo­non kaphatnak választ. Kész­séggel állnak azonban a vál­lalatok, a mezőgazdasági üze mek, az intézmények, egy­általán bárki rendelkezésére. amennyiben a kérdés az e4- múit időszakra vonatkozik. Rendszeresen tájékoztatják a távhő vállalatokat, az építő­ipari vállalatokat, a vízmű­veket. olyan nagyüzemeket, mint a Lenin Kohászati Mű­vek, a Diósgyőri Gépgyár; az Ózdi Kohászati Üzemeli, a Borsodi Vegyi Kombinát, a Ti­szai Vegyi Kombinát. Akadt példa arra is, hogy bíróságok keresték meg a főállomást, amikor eigy-egy beázott épü­let ügyében kellett dönteni­ük ... A szakemberek az egész világon kemény, hideg telet vártak, ilyen enyhe télre a legidősebb emberek sem em­lékeznek. Nincs elfogadható és megnyugtató válasz arra a kérdésre, hogy mi okozza ezt az állapotot. Szobolits Mária néhány jellemző ada­tot rendelkezésünkre bocsá­tott. Íme: a sok évi átlagos januári hőmérséklet mínusz 3,3 Celsius-fok, míg ez az idén januárban Miskolcon 1.4 Celsius-fok volt. A sok évi csapadékátlag januárban 29 milliméter, míg az idén ja­nuárban ez csak 5,1 millimé­ter volt. A sok évi hótaka- rós napok száma 17 január­ban, míg az idén január 2- én reggel 7 órakor mértek mindössze 1 centiméternyi havat, az is rövidesen elol­vadt, és 7 nap tapasztaltak hófoltokat. Hát ez van ... Szöveg: Oravec János Kép: Laczó József Híd épül a Hernádon Közlekedési csomópontok korszerűsítése Kis üzem - nagy lehetőség (Folytatás az 1. oldalról) munkái már elkészültek, de a műszaki átadása előrelátha­tólag csak a következő év el­ső leiében várható. A mun­kákat a KÉV Metró miskolci főépítésvezetősége végzi. Az új létesítmény 47,5 millió fo­rintba kerül és átadása után lényegesen hozzájárul a térség közúti forgalmának leegysze­rűsítéséhez. Készülnek a polgári Tisza- híd kiviteli tervei, a munkák előkészítés alatt állnak. A jelenlegi híd teherbíró képes­sége olyan, hogy csak egy sá­von lehel rajta közlekedni lámpás irányítás mellett, ten­gd ysúly-korlátozással. Az idén tovább folytatják Borsodban a forgalmas köz­úti csomópontok átépítéséi, korszerűsítését, így ezeknek a kereszteződéseknek na­gyobb lesz az áteresztőképes­ségük, balesetveszély ességük viszont a belátható, nagy ívek kialakításával lényegesen le­csökken. Az idei tavaszon kezdik a hármas főút Szikszó belterületén levő, gagyvendé- gi kereszteződésének átépí­tését. a 37-es úton pedig Sze­rencs belterületén a prügyi, illetve a mezőzombori elága­zás kialakítását. Hasonló­képpen új csomópont épül Miskolcon, a repülőtéri el­ágazásnál, ahol a munkákat az év második felében kezdik meg. Most készülnek a 26-os főút miskolci, Petőfi téri cso­mópontjának átépítési tervei. A hármas főúton, Szikszó előtt, az emödihez hasonló kapaszkodósávot építenek a lassúbb járművek, a teherfor­galom számára. A megyében az idén kilenc kisebb híd építését kez.dik meg, így például Telkibányán, Szendrőládon. és Szalonnán. A KPM Közúti Igazgatósága beruházási, fejlesztési célokra 218,5 millió forintot fordít, tájékoztatott Stoll Gábor, az igazgatóság főmérnöke. A fenntartási feladatok ellátá­sára, mint a kátyúzások, ár­kok. padkák rendbentartása. a téli útkarbantartás, 208 millió forint jut 1983-ban. Ernődön az elmúlt eszten­dőben javarészi, átalakítás­sal, s ennek megfelelően, kis költséggel — mindössze há­rommillió forinttal — bein­dítottak egy kis üzemet. Amelynek célja viszont már nem is olyan szerény. Az Unitechnika Ipari Szö­vetkezet, az Agroker Vál­lalat, s a helyi Szabadsághar­cos Termelőszövetkezet, azért tömörült gazdasági tár­sulásba, hogy a mezőgazdaság akkumulátor-szükségletét ki­elégítse. Az elmúlt évben már le is gyártottak közel 27 ezer Trabant- és Zsiguli-akkumu- látort?! Minden irónia nélkül, ezeknek a típusoknak nem hisszük, hogy sok közük lenne a nagyüzemi növénytermesz­téshez. Valkó Géza, az ágazat ve­zetője rábólint: — Sajnos, más az elhatározás és más a tett. Bár hozzá kell tennem, ezek az akkumulátorok is hiánycikkek, csak más ága­zat tart rájuk igényt. És nem azért gyártjuk ezeket, mert drágábbak, s nagyobb a hasz­nunk rajtuk, pusztán azon egyszerű okból, mert más tí­pust jelenleg nem tudunk gyártani. Az elképzelések jók voltak, viszont nem sikerült beszereznünk egy gépet, s így az akkumulátor-összeszere­lésnek eddig csak a gépkocsi­tulajdonosok látják a hasz­nát. A társulás azon az ötleten nyugodott, hogy az ipari szö­vetkezet fővárosi üzemeiben legyártott alkatrészeket Ernő­dön szerelik majd össze ak­kumulátorrá, s ezt a termé­ket a megyei Agroker-válla- latok forgalmazzák. Ezért — és a várható kereslet alapján — indítottak be a termelő- szövetkezet üzemében két sza­lagot, hogy az két műszakban majd megbirkózik az igények­kel. — Sajnos félgőzzel me­gyünk. Egy műszakban dol­gozunk, mert egy speciális al­katrész hiánya csak ennyit enged meg. Az ágazatvezető már emlí­tette, hogy egy gép, illetve al­katrész hiánya az, ami miatt nem tud felfutni a termelés. — Importból kellene be­hozni egy rácsöntögépet. amely a különböző típusok­hoz képes lenne az akkumu­látorok nélkülözhetetlen tar­tozékát, az ólomrácsot ki­önteni. Ha ezt beszerezhet­nénk, egyrészt növelhetnénk a típusok számát, másrészt a folyamatos alkatrészellátás lehetővé tenné a termelés nö­vekedését. Ezt a berendezést Angliában készítik, ahol elő­zetes bejelentkezésünk alap­ján fent is tartanak egy ilyen gépet. Sajnos, mivel dollárel­számolású importról van szó, keretet eddig nem kaptunk rá, bár a minisztérium elis­meri fejlesztésünk helyessé­gét. Mintegy négymillió forint­ba kerülne ez a berendezés. Sülysápon állítanák üzembe, — de természetesen a szö­vetkezet tulajdonában ma­radna. Így a szövetkezet sok fölösleges kiadástól mente­sítené magát. Tehát ezen az importon múlna a mezőgaz­dasági gépek javuló ellátása? — Nyugodt szívvel mond­hatom, nagyrészt igen. És minden kötözködés nélkül; nem tudom, a népgazdaság­nak mi éri meg jobban, en­nek a nem is drága gépnek a behozatala, vagy akku­mulátorok importálása, sok­szor dollárért. Mert a boltok­ban a közelmúltban jugo­szláv Trabant-akkumv lator volt csak kapható potom 1160 forintért, ameddig a mi ha­sonló termékünk ára 760 fo­rint. Vajon melyik import a drágább? A szövetkezetnek megvan a pénze az új gép beszerzé­séhez, ez tehát nem lehet gát­ja a gyártás felfejlesztésének. Erre pedig nagy szükség van. Az ország 14 Agroker-válla- lata jelezte a megyei mező- gazdasági gépellátó vállalat­nak, hogy kétszázezer darab, különböző típusú akkumu­látorra tartana igényt. A szö­vetkezet ebből mennyit tud teljesíteni? — ötven-hatvanezer dara­bot. Ha a gép megérkezne, természetesen többet. Az az igazság, hogy a mezőgazdasá­gi gépek akkumulátor-ellátá­sa — az MTZ-traktortól kezd­ve, az IFA tehergépkocsin át, a különböző kombájnokig — nincs kellően megoldva. Így a piac szinte korlátlan. Mi csak tömítenénk a léken, de a rést, a hiányt, még talán az új berendezéssel sem tudnánk pótolni. lg}’ lényegében továbbra is egy kérdés vár válaszra: a dollárért beszerezhető gép mennyi valutát, pótol? Mert azt már könnyebb kiszámol­ni, hogy ára a jelenlegi pia­ci helyzetben rendkívül gyor­san térül meg, hiszen a szö­vetkezet árbevétele a terme­lés felfutása esetén elérheti az évi harmincmilliót. — kármán —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents