Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-24 / 46. szám
1983. február 24., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 kastélyban... készül a csikón Még néhány öltés, és a 32 börleniezke utolsó darabjai is a helyükre kerülnek. S aztán jöhet a foci! F Á fiatal várost tavasztól Cszia szép kialakítású, gondozott parkok díszítik, a közterületek tisztasága, eleganciája a település egyik jellemzője is lehetne. A parkok területének gondozása egész éven át nagyon sok munkát ad a városgazdálkodási vállalatnak. Növeli a költségeket, fiogy a vállalat nem rendelkezik önálló kertészeti részleggel, a parkokba kiültetett palántákat vásárolják. Tavaly a vállalat 303 ezer négyzetméteren látta el párkgondozói feladatát a belső területeken, és ehhez jött még a külterületek rendben- tartása 200 ezer négyzetméteren. A munkákra a tanács 3 millió 748 ezer forintot fizetett ki. Figyelmet érdemlő parképítő munkát végeztek a 6-os számú Általános Iskolánál. több mint másfél millió forint értékben. Ez a számhalmaz nem annak bizonysága, hogy ennyit kell költenie a fiatal városnak arra, hogy szép külsejét évről évre megőrizhesse, hiszen ekkora összegek felhasználása, elköltése mellett a város kevésbé virágos, kevésbé megnyerő is lehetne. A plusz az a társadalmi munka, amit a vállalatok, üzemek kollektívái, szocialista brigádjai tehetnek és tesznek hozzá a tanács forintjaihoz, ahhoz az összeghez, amit a város Ilyen célokra költhet. Az önzetlenül munkálkodó 1 parképítők keze munkájára : az idén, jövőre és azután még inkább szükség lesz; hogy szépen parkosított, virágos kül- ; lemét megőrizze a város, mert az építési területeken holnapután újabb köztereket parkokat kell majd kiépíteni és fenntartani, ami folya- 1 matosan emészti a költsége- ! két. Ám az ilyen célra fogható összegek nem nőnek a parkosításra váró területekkel. A városgazdálkodási vállalat kertészkedőinek szorgalma nyomán szépséges parkok, viruló virágágyak fogadják majd az idén is a városba 'érkezőt. Most készülnek a •tervek a kertészkedők és a társadalmi munkájukat felajánlók számára tavasztól egészen a jövő télig. — nagy — Ki otthon, ki a címben semmi képzavar. A labda, mi több, foci bőrlabda fogalma nem szorul magyarázatra, a csikó pediglen olyan fából készült és évek alatt fényesre koptatott alkalmatosság, amelyen szorgos női kezek szeletenként állítják, pontosabban összefűzik a majdan pályákon guruló, némely férfiak szemében nélkülözhetetlen sporteszközt. Abaújdevecseren jártunk nemrégiben, a kopár téli kerttel körbefogott, kihaltnak tűnő kastélyban, ahol a nagyterembe belépőt kongó üresség és hidegség fogadja. jobbra-balra azonban, a két kis helyiség olajkályhákkal fűtött melegében élénk asszonyi csevegések közepette készülnek, . a SPOLO Szövetkezet számára a tarka bőrfocik. — Kilenc éve működik a szövetkezet abaújdevecseri részlege — magyarázza Molnár Istvánná részlegvezető —, s ez alatt a kilenc év alatt nem sok esemény történt. nálunk. A létszám a megalakulásunk után röviddel már állandósult; körülbelül negyven embernek képes a szövetkezet munkát biztosítani. Elsősorban labdakészítéssel, de időszakonként beugrik egy-egy új termék is, mint például tavaly a kulcstartók, szemüvegtokok, oldalzsákok vagy nemrégiben az úttörőszíjak voltak. De ez nem jellemző, ami jó is, rossz is. Annyiban rossz, hogy az asszonyok néha már igényelnék a változatosságot, ráadásul az előbb említett darabok gépi varrással állnak össze, ami fizikailag könnyebb munkát jelent. És talán annyiban jó, hogy az eltelt évek alatt olyannyira beidegzetté váltak a mozdulatok, akkora a rutin, hogy már csukott szemmel is labda válna’ a 32 szeletből. — Az anyag? — Jelenleg Simontornyá- ról kapjuk, kétféle minőségben, ennélfogva az • ebből készült termék ára is különböző; a spalté 450 forint, a szlnbőrből készülté pedig 750 forintba kerül. Egy l^ib- da négy óra alatt áll ösz- sze, ha ügyes kezű valaki, egy műszak alatt kettőt tud ■ felmutatni. Az ösztönzés égyértelmű, a teljesítmény, a darabszám után kapnak fizetést az asszonyok. A jó keresethez 40—50 szükséges egy hónapban. Átlagösszegről tehát nem lehet beszélni — a legkevesebb fizetés itt az 1800 forint, a maximum pedig valamivel háromezer fölött. — Az bizony igen ritka — kuncognak az asszo-' nyok. — Mert haza lehet ugyan vinni a munkát, és lehetne éppen tízezret is keresni, de a család, a háztáji mellett ez elképzelhetetlen. — így is csak az győzi igazán — mondja Kovács József né —, akinek már felnőttek a gyerekeik. Nézzen itt szét! Alig lát fiatal arcot. A dolgozók többsége középkorú. — A többiek, a fiatalok és kisgyermekesek pedig — folytatja. Luhály Ferencné — bedolgozók. Kisgyerek mellől még egy délelőttre sem lehet eljönni, különösen nem Méráról, Forróról vagy éppen Encsről. — Nincs se óvoda, se bölcsőde! — mondja Prokop Bertalanná. — A férjek többsége eljár Miskolcra vagy Encsre, az asszony meg, ha teheti, behordja Devecserről a gyereket Encsre, de inkább otthon marad vele bedolgozónak. És elesik a bérmegtakarításból járó pénztől, nincs társadalom- biztosítása, és alig tudja megszervezni a napját, hogy a liszten, cukron, kenyéren kívül szükséges élelmiszerért, miegyébért bemenjen Encsre. — Van még ilyen részlege a SPOLÓ-nak? — Erdőbényén, Pusztava- cson és Bicskén. De ha ennek a kapacitását megháromszoroznák, amire jelenleg nincs kilátás — magyarázza Molnár Istvánné —, akkor is volna rá elég jelentkező. Sajnos, a környékbeli asszonyoknak ez az egyetlen elfogadható és közeli munkalehetőségük, és vállalják, még például a bedolgozásokkal járó hátrányokkal együtt is. — Egy éves munkának mi a számszerű eredménye? — Havonta körülbelül ezer labda készül, és becslések szerint körülbelül 5 és fél millió forint az egy év alatt előállított termelési érték. Egy részüket belföldön értékesítik, de zömmel külföldre szánják őket. Búcsúzáskor kíváncsian forgattam a kezemben egy nyersbőrszagú, tarka bőrlabdát. Vajon milyen pályán gurul majd feszesen, levegőtől kigömbölyödve? Mindenesetre ezentúl, ha majd meccset nézek, óhatatlanul eszembe jutnak az abaújdevecseri asszonyok. Keresztény Gabriella Fotó: Daczó József Műszerészek, lakatosok Az izemíeniElarlás kuicskériés Az Ózdi Kohászati Üzemek szolgáltató gyáregységének központi műszer- és automa- tikajavító üzemében ,százharT mincöten dolgoznak, nagy többségük műszerész, illetve lakatos. Az üzem fő feladata i— mint ezt Witthen Károly üzemvezető elmondotta —, a gyár egész területén a különböző mérő- és szabályozó műszerek, berendezések, automatikait javítása, karban-, tartása. Igen sok függ a munkájuktól, hiszen a zavartalan munkamenet biztosítása nem kis. mértékben az ö feladatuk, az előre nem látható hibák gyors kijavításával pedig lényegesen csökkenthetik a termelésből kieső. veszteségidőt. Az üzemfenntartás, a zavartalan üzemmenet biztosítása tehát kulcskérdés. E munkák mellett részt vesznek a gyáregységek, az üzemek nagyjavítási feladataiban. a gyár fejlesztését szolgáló beruházások kivitelezésében, az új berendezések, műszerek üzembe helyezésében. Van tehát munkájuk bőven. > A műszerészet szinte minden ágában — hőtechnika, szabályozástechnika, elektronika, irodagéptechnika — jártas, magasan kvalifikált, szakemberek dolgoznak itt; 76 százalékuk szakközépiskolai érettségivel rendelkezik, de négyen közülük sikeres főiskolai vizsgát is tettek. Valamennyien szocialista brigádban dolgoznak. A múlt évi munkaverseny-értékelés- > kor nem volt könnyű az értékelő bizottság munkája. Az üzem legjobb brigádja címet az Engler István műszerész által vezetett, Kossuth nevét viselő kollektíva érdemelte ki, amely az üzemviteli karbantartó részlegnél dolgozik. De jó munkát végeztek a Komarov szocialista brigád tagjai is Kocsik Béla műszerész irányításával. A központi javítócsoportban ,28 műszerész és 20 lakatos dolgozik. A Hangonyi Géza műszerész által vezetett Bláthy Ottó szocialista brigádot Í981-ben a Vállalat kiváló brigádja címmel tüntették ki. Akkor is. az idén is. erős versenyben vannak a Búd Sándor műszerész által vezetett. Vorosilov nevét viselő kollektívával és a Béke szocialista brigáddal, amelynek Schifter Pálné a vezetője. De a telefonközpontban is szocialista kollektívába tömörültek Hagy István műszerész vezetésével, névadójuk Puskás Tivadar. A kétgyerekes családanya, Schifter Pálné közel másfél évtizede dolgozik a gyárban. Hegesztőként kezdte, aztán a helyi szakmunkásképző iskolában és a gyárban elsajátította a • lakatosszakmát. De ért a műszerekhez is. hiszen ezek javításává! foclalkozik. A férje is műszerészként dolgozik a gyárban. A 16 tagot számláló birgádban. de a műhelyben is tisztelik Anikói — ahogy itt nevezik ezt az asz- szonyt. Tekintélyét megértő embersége és szakmai tudása vívta ki, amelyet a vállalat vezetése Kiváló Dolgozó kitüntetéssel ismert el. O. 3. A Kossuth brigád tagjai szerelik az elektromos gáztisztitók központi müszerhóiát. Az ötlettől - a megvalósulásig Aa Alkotó Ifjúság Egyesülés észak-magyarországi területi képviselete 1981. október 15-én kezdte meg működését Miskolcon, az Állami Fejlesztési Bankban. Vezetője dr. Csornai Zoltán, akivel az eltelt másfél esztendő tapasztalatairól beszélgettünk : — Az Alkotó Ifjúság egyesüléseket azzal a céllal hozta létre a KISZ Központi Bizottsága és az Állami Fejlesztési Bank, hogy a különböző szellemi alkotások innovációját menedzselje, az ötlettől egészen a megvalósításig. Tulajdonképpen jogi személyként funkcionáló vállalat vagyunk. — Mj jéllemzi az Alkotó Ifjúság Egyesülés tevékenységét? — Alkotók, kollektívák, vállalatok kereshetik fel az egyesülést, hasznos, újszerű ötleteikkel, elképzeléseikkel, netán szabadalmaikkal. A beadott ötleteket harminc szakmát képviselő gárda, és főbb mint százötven tagú szakértői csoport véleményezi. Elvégzi egyúttal az ötlet gazdaságossági számításait is. Ezután következik a vélemények összegzése, amelyben javaslat is van a további teendőkre vonatkozóan. A későbbiekben az egyesülés , és az alkotó elkészíti a megbízásos szerződést, amennyiben az ötlet menedzselése mellett döntünk. Ez tartalmazza az együttműködés további teendőit, tartalmi, pénzügyi kérdéseit. Ha szükséges, az Alkotó Ifjúság Egyesülés mintadarabok, modellek, dokumentációk elkészítésére is vállalkozik. A mintatermékekkel azután felkeressük a gyártókat és felkínáljuk azt hasznosításra. Legvégső teendő a gyártó és az Alkotó Ifjúság Egyesülés közötti szerződés megkötése, amelynek lényege, hogy az eredmény haszna egy év után jelentkezik a gyakorlatban. — A területi képviselet megalakításakor melyek voltak a legfontosabb teendők? — Első feladatunk volt egy tizenhét tagú, jól képzett szakemberekből álló megyei aktívahálózat megszervezése. Az aktívák legfontosabb teendője az információs tevékenység. Fel kell tárniuk a megbúvó, értékes szellemi alkotásokat, észre kell venni az olyan problémákat, amelyekre úgynevezett vélelmezhető megoldást ajánlhat az egyesülés, a számitógépes . adattár anyagának ismerétében. — Milyen tapasztalatokat szereztek a másfél éves raű- 1 ködés alatt ? — A legkülönbözőbb könv- nyüipari és nehézipari témakörbe tartozó ötletekkel és javaslatokkal kerestek fel bennünket. Közel négyszáz ügyfél kérte szellemi termékének menedzselését. Az első szűrővizsgálat után mint jegy 80—100 érdemelt figyelmet. amelyek közül negyven ötletet alaposan megvizsgáltunk. Ennek 60—80 százaléka jelentős népgazdasági haszonnal kecsegtet, az előzetes számítások szerint. — Hogy viszonyulnak a javasolt ötletekhez a gyártól. ? — Sajnos, nem mindenhol kedvezően. Az értékesítésre érett szellemi alkotások döntő részét a nagyiparban lehet hasznosítani, megyénkben elsősorban a nehéziparban. Az ú.iitók, ötletadók próbálkozásai náluk kevés sikerrel járnak. A tárgykörökben illetékes nagyvállalatoki képviselői elzárkóznak a javaslatoktól,' úgyszólván minimális hajlandóságot mutatnak a tárgyaláskor. Az állami gazdaságokkal pedig ez idáig •egyáltalán nem tudtunk kapcsolatot teremteni. Ellentétben a termelőszövetkezetekkel és azok melléküzemágaival. Velük értékes kapcsolatok születtek a másfél év során. A területen kötött hasznosítási szerződések 80 százalékában ők a partnereink. Gyorsaság, rugalmasság, kockáztatási hajlam és versenyszellem jellemzi őket Sok esetben csupán verseny- tárgyalás döntheti el, hogy egy konkrét eljárás alkalmazási jogát melyikük kapja meg. Megemlítem még aa ipari szövetkezeteket is. A körükben tapasztalt érdeklődés azt ígéri, hogy a jövőben a termelőszövetkezetekhez hasonlóan, jelentős üzleti partnereink lesznek. Figyelemre méltóak a gazdasági munkaközösségek, szinte mindennapos jelentkezésükkel. Vállalkozó kedvüket elsősorban a prototípusok elkészítésénél vesszük igénybe* — Van-e olyan ötlet, amelyet az egyesülés segítségévei már bevezettek & gyakorlatba megyénkben? — Természetesen több . ~m van. Az elmúlt év tavaszán például egy miskolci és kazincbarcikai fiatalember keresett meg bennünket „Ener-; govo” fantázianevet viselő* újszerű hőszigetelési eljárásra vonatkozó ötletével. Olyan alkotásról volt szó, amelynek kivitelezése mór megtörtént, az iparjogvédelmi háttere viszont tisztázatlan volt. Elvállaltuk a menedzselést, a szükséges eljárások után pedig megkerestük rá a kivitelezőt. Tulajdonképpen egy speciális anyagból készült tömítőanyag, háromszög alakú profiljának kialakításáról volt a», amelyet a szigetelésnél hasznosíthatnak* Ezt polimer alapanyagú szalaggal fedik le, így a szigetelés pormentes, könnyen tisztítható. Az ajtók, ablakok pedig jól záródnak, mert a szigetelőanyag korrigálja a keretek egyenetlenségeit is. Alkalmazásával három-öt fokkal emelkedik a lakások, a helyiségek hőmérséklete. Ezt a fajta hőszigetelést Borsodban több helyen is hasznosították. Országos viszonylatban több millió forintos megtakarítást jelentene. Monos Márta Brigádvezelők tanácskozása a fonodában (Folytatás az T. oldalról) ha ehhez csatlakoznának a vállalat más gyárainak munkásai is. A piaci igényekhez való még jobb alkalmazkodás és a kapacitás minél jobb kihasználása érdekében a iö- vöben negyedévenként értékelik az időarányos tervtel iesítést, és ugyancsak negyedévenként újítják fel a brí gád vállalásokat. A tanácskozáson jelentették be, hogy néhány napon belül kifizetik a nyereséget a gyárban. Ä küldöttek döntöttek a legjobb brigádoknak adományozott kitüntetések odaítéléséről és megválasztották a vállalati értekezletre utazó brigád vezetőket. Egv minden kerületre odafigyelő, a jövőt 'elmérő eszmecserével gazdagodva indultak vissza a géperők mellé a fonoda szoeia- ista brigádvezetői: nogv ugyanolyan baráti, családi hangulatban folytassák munkájukat amit ezen a tanács-; kozáson érezhettünk tőlük. —
