Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-24 / 46. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1983. február 24., csütörtök Fiimlevél Noé bárkái Ragadozó madarak megmentett tojásaiból az állaikertben kel teiett fiókákat gondosan etetik a film egyik kockáján. I A természetbarátok örömüket lelhetik a mától látható új magyar természet- filmben. Ám nemcsak ők nézhetik érdeklődve, szinte 1 a feszült játékfilmeknek ki- | járó izgalommal a pergő filmkockákat, hanem mindenki, aki érdeklődik a természeti környezet iránt, aki szereti a hazai tájakat, annak vadon élő állatait, nem utolsósorban örömmel nézheti mindenki, akit megfog a természet bravúros fényképezése. Kollányi Ágoston, a magyar népszerű-tudományos film nagy öregje most újabb, fegész estét betöltő természetűimet alkotott Noé bárkái címmel, Vancsa Lajos, a természetfilmek utólérhetet- len operatőrje közreműködésével. A filmet is Kollányi írta, az összekötő szövegekét pedig Lázár István. A film címe valójában egy folyamatos természetmentő tevékenységet takar. A civilizációnak a vad természet-'1 bO-történt és mind markánsabban történő behatolása veszélyezteti sokféle kisvad életét, állatfajokat ítél lassú, vagy gyorsabb kipusztulásra, mert a környezet átalakulásával annyira megváltoznak a körülmények, hogy az állat nem képes ott tovább élni, másrészt egyes ritka fajokat pedig a vadászat, a gyűjtés fenyeget és ítél kiveszésre. Noha a korszerű mezőgazdasági művelés, az erdőfelújítás stb. és a természetben élő állatok Védelmének szembeállítása egyik-másik mozzanatban vitatható, a film értékeiből ez mitsem von le. A Noé bárkái azt mutatja be, miként siet az ember a veszélyezte-, tett állatok és állatfajok segítségére, hogy különböző eljárásokkal, mentési módszerekkel — mint hajdan a bibliai Noé bárkája az özönvíz elöl — megmentse azokat a ma fenyegető ártalmaktól az utókor számára. Csodás felvételek során tárul elénk a hazai fauna. Látjuk, útépítés közben miként tűnnek el erdősorok és válnak hontalanná az ott élő állatok, a lecsapolt mocsarakból is vándorolni kénytelenek az ott élők, látjuk a kegyetlen vadászatot is. S látjuk, mit tesz a Noé bárlcája szerepére vállalkozó ember. ‘ Ennek a filmnek — természetesen — nincsen elmesélhető története, de megszámlálhatatlan apró kis történetke — dráma! — sorjázik benne. Például arról, miként mentik meg az értékes ölyvtojásokat, vagy hogyan keltetik ki a Fővá rosi Állatkertben a vészé' lyeztetett bagolytojásokat, miként etetik a fiókákat, s hogyan adják vissza a természetnek az így felnevelt állatokat. Lázár István okosan érvelő összekötő szövege feszes izgalomban vezet át képsorról képsorra, állatfajról állatfajra, s talán nem túlzás azt mondanunk, hogy K ollányi új filmje nemcsak értékes és kellemes moziélmény, hanem természettudományos műveltségünk kitűnő segítője is. Egy-egy felsőtagozatos“ általános iskolai, vagy középiskolás osztálynak pedig a természetrajzi stúdiumokhoz' nyújthat felbecsülhetetlen segítséget. (Éppen ezért igen melegen ajánlhatjuk mozisoknak és' pedagógusoknak egyaránt, hogy a lélekromboló, ízlésficamító bunyósfilmek, rémtörténetek és egyéb kártékony filmkészítmények helyett erre vigyék el szervezetten a tanulókat X) Kollányi filmjei mindig élményt jelentenek. Így van ez most is. Ugyancsak mától kerül országos felújításként a mozikba az Ezüstnyereg című olasz makaróni-westem, Lucio Fülei rendező munkája, amelynek hőse, Roy Blood, vagy becenevén Ezüstnyereg tízéves kora óta fegyverrel a kezében száguldoz és lövöldözéssel csillapítja apja meggyilkolása miatti bosszúvágyát. Három évvel ezelőtt mutatták be először. Vajon milyen elfogadható — nem kommerciális! — indok magyarázhatja ily sürgős felújítását!? Benedek Miklós Könyv a növényszaporíSásról Ä lakásban és a ház körül kertészkedőknek hasznos, \ az iskolák politechnikai oktatásához pedig segédletként alkalmazható a Mezőgazdasági Kiadó Kertünk, házunk, otthonunk sorozatában megjelent könyvújdonság. Jeszenszky Árpád Oltás, szemzés, dugványozás című, 243 oldalas könyve a növények szaporításához ad tanácsokat. Ismerteti a gyakorlatban előforduló valamennyi összenövesztéses szaporítási módot, csaknem ötvenféle fás- és zöldoltást, a szemzést, a termőfák át- oltásának módszereit, az oltások és a szemzések védelmét. Bemutatja a gyöke- reztetést, a magvetést, s még a vadon termő növények szaporítását, nemesítését is. A könyv utolsó fejezete több, mint 200 növény szaporítási módját ábécé sorrendben adja meg, így köny- nyen megtalálható a keresett növény és szaporítási módja. Múltunk forrásai Figyelemre méltó kézikönyvet • adott közre a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Levéltár és a TIT Borsod megyei Szervezete Múltunk forrásai címmel. E könyv valójában ..belső segédlet történelmi szakkörök, történelem- barátköri tanárok számára”. Szerkesztője dr. Csorba Csaba megyei levéltár-igazgató, munkatársai rajta kívül dr. Hőgye István, Seresni; dr. Szegöfi Anna és Tóth Péter, „Jeien kiadvány megyénk ifjú történelembarátok köreinek, honismereti és helytörténeti köreinek, szakköreinek vezetői és tagjai, s általában az amatőr helytörténeti kutatók számára • készült. Reméljük, haszonnal forgatható a könyvtári tájékoztatók szolgálatában, felhasználható tanárok és diákok számúra a középiskolák történelmi fakultációk oktatásában” — olvashatjuk a kötet bevezetőjében. Végignézve a teljes kötetet, úgy érezhetjük, valóban haszonnal forgatható segédlet, mert olyan hasznos történelmi és a kutatáshoz kapcsolódó gyakorlati ismeretekkel gazdagítja az olvasót, amelyek nélkül eredményes helytörténeti, levéltári kutatási, egyéb történetkutatási munkát végezni lehetetlen. A kötet első nagyobb fejezete a történeti ' kutatást mutatja be, annak elméletét és történetét, végigvezetve az olvasót a történetírás időszámításunk előtti kezdeteitől a feudalizmus korának évkönyvein, krónikáin, legendáin át a magyarság történetírásáig: Anonymuson át, megismertetve a legkiemelkedőbb krónikaírókat. napjainkig. Igen jelentős segítséget ad a fejezet a kutatás gyakorlatához. precízen meghatározza a munkafázisokat, azok szükségszerű sorrendjét, s bemutatja. milyen irodalmi' forrásokra kell hogy támaszkodjék a kutató. A következő fejezet a történeti segédtudományokat, az oklevéltant, a kortant, pecséttant, címertant, írástant, geneológiat, történeti földrajzot és történeti statisztikát mutatja be, utalva azoknak a kutatási anyagokban való megjelenésére, előfordulásuk körülményeire. A következő nagy fejezet a magyar állam- és intézménytörténeti vázlatot kínálja az államalapítástól napjainkig, majd levéltári és irattári alapismeretekkel találkozhat az érdeklődő, megismerheti a megye levéltárait, más levéltárak borsodi vonatkozású forrásanyagait, a levéltári kiadványokat. Végül egy szűkszavú latin—magyar kisszótár, a történeti szövegekben leggyakrabban előforduló szavak és kifejezések gyűjteménye teszi teljesebbé a Múltunk forrásai című kötetet, amely amellett, hogy. valóban hasznos segédlfet az amatőr történelemkutatóknak, a kutatással nem foglalkozó, de a történelem iránt érdeklődő átlagolvasónak is igen sok érdekes adalékkal, ismerettel szolgál. (bm) Jégtörő Napszálltakor böjti szelek kerekednek. A szürke felhők szétolvadnak, az ég megtisztul. Kertek alján tüzek gyül- nak, — lidércek elrettennek —, a hold már keveset éjszakázik. Valahol messze a gólyák gyülekeznek, fecskék tavaszról vesznek üzenetet. Fázós tulipánok borzongva ébredeznek; hóvirágok nyújtózkodnak, gólyahírek készülődnek. Füzesben vesszők serkennek. rügyek duzzadnak, barkák bomlanak, rétek zöldülnek. Hízott pajorok fészkelődnek, bogarak mozgolódnak, bábok levetkeznek. A méhek szárnyat próbálnak, a vakondok ásót fennek. A nyulak friss répákról ábrándoznak. a malacok por- hanyós fold után szuszognak. Lompos kutyák bundát cserélnek, ábrándos macskák napot keresve ablakba telepednek. Kotlós tojást ül, gazdasszony sutban csibét szárongat. Nehéz kedvek könnyebbednek, bundák, ködmönök szegre kerülnek, kucsma helyett kalapot emelnek, komor szavak mézesednek. Koronás Mátyás, hollós vértben, keselyen, pallossal, kopjával, ,lanttal. kürttel, harsonával, — vászongatyás Matyi lajbiban reszketve, csákánnyal, fűzvesszővel, furulyával, nádsíppal telet kerget: jeget tör. Csendes Csaba szót y Manapság minden szakszervezeti fórumon visszatérő téma: miért üdülhetnek az idén kevesebben mint tavaly? A feltevés téves. Az alapszervezeti. üdülési felelősök valószínűleg nem mindenütt tájékoztatták a dolgozókat arról. hogy u SZOT-üdü’.usi lehetőség a tavalyival azonos. Idén is 390 ezren kaphatnak kedvezményes SZOT-beuta- lót. Lényegében még az egyes üdülési formák aránya is változatlan. Látszatra valóban kevesebbnek tűnik a jegyek mennyisége. Ugyanis míg korábban a beutaló csak egy személy üdülésére jogosított, most már egyetlen jegy házaspár, vagy az egész család beutalására szól. Az admi- . nisztráeió egyszerűsítése, a jegynyilvántartás és -kezelés könnyítése miatt; tért át a főigazgatóság erre a formára. Az intézkedés 73 ezer üdülőjegy kiadását tette szükségtelenné. További egyszerűsítés, hogy a családos beutalóhoz nem kell gyermekenként egy-egy jegy, így 35 ezer ‘ gyermekbeutaló kiadásától el lehetett tekinteni. Tehát ezért kaptak kevesebb jegyet az alapszervezetek az idén. Röviden az idei üdültetésekről. szabályokról: Harminc erre kijelölt üdülőben a főszezonon kívül a szülők, vagy a nagyszülők a még nem iskolás, korú gyermekeikkel együtt üdülhetnek. A gyerekek 2 éves kortól vihetők. Ilyenkor a fő- szezoni családos beutalással ellentétben — ahol kötelező a gyermekekkel való érkezés — ez csak lehetőséget jelent.. Épp ezért a vegyes családos üdüléshez külön gyermekjegy is forgalomba került, amely a szülő beutalójegyével együtt érvényes. Továbbra is változatlan,* • hogy az egyéni beutalók c.-aic egyetlen felnőtt üdülésére jogosítanak és többágyas elhelyezést biztosítanak. Sokan szeretnének egyágyas szobába kerülni. Kérésüket jelzik az üdülőnek az „Értesítés"- lapon. Csak alig ötszáz ilyen szobával rendelkeznek a S/SOT-üdülőlí, amelyek többnyire nem az új, hanem a régi komfort nélküli épületekben találhatók. így az egyedüli elhelyezés csak igen ritkán oldható meg. A házaspárt beutaló mindig két személy részére érvényes, de a kétágyas elhelyezés csak házaspárok, vagy élettársak üdülésekor biztosi tható. Esetenként előfordul, hogy a házaspárt jegyet nem házastársak kapják. Azonos nemű személyek esetén ez lehetséges. Ha külön neműek: kapnának házaspárt jegyet, ez elhelyezési problémát okozna az üdülőben, mivel a beutalók a szobák férőhelyei alapján készültek. Egy apróságnak tűnő egyszerűsítés üdülőbe érkezéskor csökkenti a ’szobaelosztás előtti várakozási időt. A személyi adatokat tartalmazó úgynevezett szállodai bejelentőlapot idgn már minden vendég a beutalóval együtt megkapta. így az nem a helyszínen, hanem előre is kitölthető. Változás történt a nyári és az iskolásgyermek-jegyek valamint a szakmunkástanuló-beutalók színében. A gyer- mekbeutalók egységesen lilák. csak a szövegből tűnik ki, hogy lányok, vagy fiúk számára érvényesek. A gyermekbeutalókhoz hasonlóan a szakmunkástanuló-jeg.vek is egységesek: kék színűek. A nemenkénti megkülönböztető színjelzés elhagyása nem jelenthet problémát, Ma a szöveget is figyelik. B. J. Pályázat Derkovits-ősztöndíjra Pályázatot hirdetett a Művelődési Minisztérium és a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége a Derko- yits Gyula-ösztöndíjra. A kiírás értelmében az ösztöndíj célja, hogy támogassa a tehetséges és már önálló művészi tevékenységet folytató fiatal művészeket. A pályázók elbírálása eddigi munkásságuk, művészi, emberi magatartásuk és az ösztöndíj időtartamára szóló művészi célkitűzéseik megismerése alapján történik. A fiatal művészeknek olyan feladatot kell maguk elé tűzniük, amellyel a szociaA megyében működő hu-» szonegy takarékszövetkezet a betétgyűjtés, a betételhelyezés, a különféle hitelek nyújtása mellett arra törekszik, hogy évről évre bővítse szolgáltatásait. E tekintetben figyelemre méltó eredményekről adhatnak számot, ami abban is kifejezésre jut, hogy mind magasabb színvonalon egyre hatékonyabban sietnek a lakossági igények kielégítésére. Még mindig vannak kiaknázatlan területek, s az elmúlt esztendőben bővítették számottevően szolgáltatásaik körét. Ezeknek sorában mind nagyobb az érdeklődés az idegenforgalmi tevékenység iránt. Eddig 14 szövetkezet a Cooptourtsttal. míg három az IBUSZ-szal kötött megállapodást külföldi utak megszervezésére, lebonyolítására. Ha valaki igényli. ilyen célra kölcsönt is kaphat az üzletszabályzatban meghatározott feltértelek szerint. A bogácsi takarék- szövetkezet mindezeken túl fizietővendégszolgálatot is szervez, ami természetesen kedvezően jelentkezik a jövedelmezőségben. Valutabeváltással mindössze a gönci és a tokaji takarékszövetkezet foglalkozik. Az Országos Takarékpénztárral történt megállapodás alapján a megyében működő minden takarékszövetkezet foglalkozik totó- és lottószelvények, valamint sorsjegyek értékesítésével. E tekintetben tavaly 23,3 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint korábban. Különösen a felsőzsol- cai. a sajókazai, a szendrői és a tolcsvai takarékszövetkezetben mondható erőteljesnek ennek az üzletágnak a fejlődése. A szolgáltatások körébe tartozik a felvásárlások ellenértékének a kiegyenlítése. Tavaly ilyen címen 15 millió forintot fizettek ki, a legjelentősebb forgalmat az emődi, hangonyi. taktahar- kányi és mezőkeresztesi szövetkezet bonyolította le. Ennek az üzletágnak a továbbfejlesztése még sok kívánnivalót hagy maga után. hiszen a huszonegy szövetkezet közül, mindössze öt tekinti egyik fontos feladatának a felvásárlásokba való bekapcsolódást. Mindezek mellett a megye takarékszövetkezetei foglalkoznak — az Állami Biztosítóval kötött megállapodás alapján — biztosítási ügyek intézésével is. Űj üzletágnak tekinthető az ÉMASZ megbízása alapján átalánydíjas áramszámlák rendezése, aminek ugyan még nincsenek hagyományai, van viszont érdeklődés e tevékenység iránt. A bódvai takarékszövetkezetben szerzett jó tapasztalatok alapján Kazincbarcikán is tervezik hasonló szerződés kötését. Megélénkült az átutalási betétszámlák iránti érdeklődé1 is. aminek a továbbfejlesztése érdekében megtették a szükséges lépéseket. A takarékszövetkezetek — nagyon helyesen — arra törekednek, hogy minél szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a lakossággal, az ügyfelekkel. Ennek egyik módja a különféle üzletágak bővítése. az udvarias, pontos kiszolgálás. lista tartalmú és igényű művészet előbbre haladását szolgálják. A kiírás feltételei szerint Derkovits Gyula-ösztöndíjru pályázhat minden olyan 35. életévét még be nem töltött képzőművész, aki a főiskola után önálló művészi alkotómunkát végzett. Kivételes esetben olyan alkotó is megkaphatja az ösztöndíjat, akinek nincs főiskolai végzettsége. Az ösztöndíj összege háromévi \ időtartamra havi 3 ezer forint, a díj odaítéléséről a művelődési miniszter dönt. A pályázati feltételek között szerepel, hogy az ösztöndíj idején a művészeknek marxista továbbképzésben kell részt venniük és legalább hat hónapot kell eltölteniük szocialista termelőközösségekben. Az évenként megrendezett munkabemutatókon az ösztöndíj-bizottság értékeli tevékenységüket, . s a legkiválóbb eredményt felmutatók egy éven keresztül az ösztöndíj összegén felüli ezer forint értékű nívódíjat kaphatnak. A pályázati kérelemhez mellékelni kell a pályázó eddigi művészi munkásságának részletes ismertetését, önéletrajzot, a főiskolai végzettséget igazoló irat fotókópiáját, az ösztöndíj időtartamára vonatkozó művészi célkitűzéseket, a szakmai ideológiai továbbképzés programját és a> művészi .munkásságot dokumentáló 4—5 alkotást. , A pályázati kérelmeket a Művelődési Minisztérium képzőművészeti osztályára postán kell eljuttatni 1983. március 15-ig (1363 Budapest, Pf.: 69.). A mii veket 1983. április 5-én és 6-án 9 —16 óra között várják a Műcsarnokban.
