Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-23 / 45. szám

1983. február 23., szerda ESZÄK-MAG YARORSZAG 3 VOZlFA vagy új ÍFA? Építők - kőművesek nélkül A Fiernádmenti Építőipari Szövetkezet gazdálkodásáról Celofánt helyettesítő fólia A Tiszai Vegyi Kombinát műanyaggyárában az elmúlt évben kezdte meg a termelést a Biotol. fóliát gyártó üzem. A celofánt kiválóan helyettesítő fóliából nem csupán a hazai igényeket elé­gítik ki, az idén ugyanis már megkezdték ennek a különleges csomagolóeszköznek az exportját. Képünkön: az áj üzem egyik termelőegysége A nehezebb körülmények között is rsenyképesen Szeműn hajóit elnök is egyetért azzal, hogy ma már nem fedi a lényeget a Her- nádmenti Építőipari Szö­vetkezet elnevezése. Igaz, hogy a 88 millió 300 ezer fo­rintos tavalyi árbevételből Sí- millió 300 ezret az építőipari tevékenység tett ki, de ez főként a szakipari, sok eset­ben alvállalkozói munkák­ból ered. Az építőipari szö­vetkezetnél mindössze V kő­műves dolgozik! — Évek óta gond nálunk n kőműveshiány, pedig min­den évben vannak kőműves­tanulóink. Most is tizenket- ten. Aztán, ahogy megkapják a bizonyítványt, elmennek kisiparosnak. Olyan paradox helyzet állt elő, hogy a régi tanulóinknál alvállalkozó a szövetkezet. Mert szakiparo- eaink szép számmal vannak. —■, Mit csinálnak egész év­ben a lakatosok, vízvezeték- szerelők, villanyszerelők, fűtésszerelők és a többiek? — Nyolc-tiz éve dolgozunk a tejiparnak, az Országos JÉrc- és Ásványbányáknak, néhány éve épület- és tech­nológiai lakatosmunkát vég­zünk a Borsodi Szénbányák­nak és a- Lenin Kohászati Műveknek. Egész évben van munkájuk a szakiparosok­nak. A MÁV-val is tartós szerződésünk van, ezenkívül a közületi munkák és a la­kossági megrendelések sem elhanyagolhatók. OTP-társasházat is épített n szövetkezet Encsen, tizenöt lakást . Mezőpanelból. Két éve kezdték építeni a laká­sokat, tavaly szeptemberben be is költözhettek a lakók. — Az idei évre 93 millió forint árbevételt terveztünk. Forrón egy négytantermes iskolát építünk, jövő szep­temberben már megkezdőd­het itt a tanítás. Részt sze­retnénk venni a járás mű­emlékvédelmi programjá­ban. Az idén a kékedi Mer- czel-kastély tatarozásánál és a kázsmárki kúria tatarozá­sánál vállaltunk munkát — alvállalkozóként. Kékeden tetőfelújítást, talajvíz-elve­zetést végzünk, a vízellátást is mi oldjuk meg. Kázsmár- kon is tetőt javítunk, ajtó­kat, ablakokat újítunk fel. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség a megrendelő, az ő brigádjaikkal dolgozunk majd együtt. Nehezíti egy kissé az együttműködést, Ezekben a napokban az el­múlt esztendő gazdálkodását összegzik termelőszövetkeze­teink megyeszerle. Akik — akár az újságíró — rendsze­res résztvevői az ilyen összegzőknek, azoknak nyil­ván feltűnt, hogy a me­zőgazdasági termelés min­den részletére kiterjedő el­nöki beszámolókban ma­napság milyen nagy sze­repet kap a háztáji gazdál­kodás. És — szerencsére — nemcsak a beszámolókban jut neki nagyobb terjedelem! Ma már a termelés, a gya­korlat is azt bizonyítja: a háztáji termelés megítélése, szerepe tisztázódott. És ami legalább ennyire fontos, meg­teremtődi- azok a tárgyi, anvagi fel letelek, amelyek a fejlődés zavartalanságát biz­tosítják. Ma már a háztáji, termelés a nagyüzemi gaz­dálkodás szerves része. Hasz­nos mind a termelőnek, mind a szövetkezetnek, mind pedig a népgazdaságnak. Annál is inkább öröm ezt hangsúlyozni, mert a háztáji megítélése korántsem volt mindig ilyen pozitív. Évekkel ezelőtt sok goricl. panasz hangzott el a gardák részé­ről. s mi tagadás, egyes nagy­üzemi vezetők a „háton púp­nak” érezték a háztáji koor­dinálását, segítését. Ezt a hely­zetet nem csupán azok a ko­rábbi téves nézetek táplálták, miszerint ez a gazdálkodási forma elavult, kispolgári ma­radvány. következésképp csak ideig-óráig létező terme­hogy ; a műemléki felügyelő­ségnek nincs a mi megyénk­ben kivitelezői részlege, így a nyíregyháziakkal kgll koope­rálnunk. Novajidrányban építünk még négy lakást' az idén és szeretnénk befejez­ni a saját szociális épületün­ket és a tanműhelyünket is. A szövetkezet 1976 májusá­tól üzemanyagtöltő állomást és az év augusztusától autó­szervizt üzemeltet. Jelenleg harminc autószerelő tanuló­juk van. — A dolgozólétszám 32, de hatan jelenleg katonák. Egy műszakban üzemel a szerviz, ami így nem gazda­ságos, jó lenne elindítani a második műszakot, Így, eb­ben az üzemelési formában nagyon kevés nyereség reali­zálódott Szövetkezetünk szá­mára, és minden bizonnyal a szerviz dolgozói számára is előnyös lenne, ha kisszö­vetkezetet alakítanánk ott. Egyelőre csupán beszélge­tünk a dolgokról... — Mennyiben lenne elő­nyös a szövetkezet számára? — Nagyon magas, 40 mil­lió forint értékű az eszközál­lományunk — mondja Sze- mán Lajos. — Az eszköz- és bérarány igen szoros össze­függésben ál! a nyereséggel. A kisszövetkezeti forma, vé­leményem, és még sokak vé­leménye szerint, igen jó ha­tással van a munka haté­konyságára, a munkainten­zitásra és a munkaerkölcs­re is. — Milyen típusú gépko­csikat tudnak javítani? — Trabantot, Wartburgot, Skodát, Polski-FIAT-ot, La­dát. A Lada kivételével az összes márkát vizsgára is fel tudjuk készíteni. — Mennyi a vállalási idő? — Mivel sok emberünk hiányzik, és mivel egymű- szakos csupán a szerviz, most meglehetősen hosszú, egy hónap a vállalási határ­idő. Hogy teljes legyen a szö­vetkezet tevékenységéről al­kotott kép: tizenkét éve fu­varozást js vállalnak. Hu­szonkét tehergépkocsijuk van, nagyobbak és kisebbek is. — Mint ismeretes — ma­gyarázza Mercz Dániel mű­szaki vezető — 7 százalékkal kell a ZIL típusú tehergép­kocsik üzemanyag-felhasz­nálását csökkenteni. Véle­ményünk szerint ésszerű ez az intézkedés, mert ki. lehet jönni abból a mennyiségből. A ZIL-eknek nem ketJ szá­guldozniuk az országutakon. Éppen azért, mert gyorsan tudnak menni, sok balesetet is okoztak már. Négy ZIL- gépkocsinkat mi önként le­állítottuk, mert nem sike­rült megfelelő mértékűre csökkenteni a fogyasztást. Egyet újból üzemeltetünk, de a többi háromnak a rend­számát leadtuk. •— Mi a véleményük, pró­bálkoztak-e a VOZlFÁ-val? A ZIL- és IFA-motorok kombinációjánál? — Természetesen, hiszen érdekeltek vagyunk a témá­ban. Sajnos, nem sikerült. Túl magasnak tartjuk az át­alakítási költségekét és a rendelet, a jogszabályok is több akadályt gördítenek a hozzánk hasonló szövetkeze­tek elé. — Akkor mit tesznek, fel­hagynak a fuvarozással? — Lassacskán kiöregszik a gépkocsiállományunk. Az idén leadunk öt ZIL-t, jövő­re is néhányat. És megren­deltünk hat IFA tehergép­kocsit. Amikorra megérkez­nek, addigra lcigazdálkodjuk az árát. A fejlesztési ala­punk jó részét gépkocsikra költjük _ a jövőben, mert szeretnénk „motorizálni” a brigádjainkat. Négy kisko­csink és egy buszunk van, a jövőben UAZ-okat és Bar­kasokat szeretnénk vásárol­ni, így nem kell majd felvo­nulási épületet emelni a tá­vol eső munkahelyeken, és az embereknek is jobb, ha naponta hazajárhatnak a családjukhoz. A kőművesek nagyon hiá­nyoztak tavaly is — az idén is hiányozni fognak. Velük nagyobb vállalkozásokba foghatna a Hernádmenti Építőipari Szövetkezet. Kifi­zetődőbb vállalkozásokba. A nyereség azért így is 1 mil­lió forinttal emelkedett a múlt évben, a bérek 5,2 szá­zalékkal nőttek. Természe­tesen ettől is jobb eredmé­nyekre pályáznak az idén, ezért rést hagynak a szerző­déskötéseknél, tartalékolnak egy bizonyos erőt, mert sose lehet tudni, hátha „befut” egy jó évkijzi megrendelés. Manapság egyre gyakorib­bak az ilyenek ... Lévay Györgyi Biogázmezövé alakítják Székesfehérvár régi szemét­telepét, és az évente képző­dő 780 ezer köbméter gáz­zal a Székesfehérvári Tégla­gyár szárítóját, valamint a Városgazdálkodási Vállalat aszfaltkeverő telepét látják él. Az eljárást az „Alkotó If­júság” licencének alkalmazá­sával dolgozták ki. Már megkezdték a tervezést. A tizenegy hektár területű volt szeméttelepet földdel borítják be; a fedőréteg alatt kelet­kező olcsó bomlástermékkel fűtőolajat és földgázt helyet­tesít a két vállalat, s így évi megtakarításuk várható­an meghaladja majd a négy­millió forintot. A gázkivéte­li művet a Székesfehérvári Városgazdálkodási Vállalat az idén 2,5 millió forint beru­házással hozza létre, és a be­fektetés nyolc hónap alatt megtérül az energia megta­karításából. A székesfehérvári biogáztelep 1984-től * lép üzembe, s a felmérések sze­rint, tizenöt éven keresztül összesen 10.5 millió köbmé­ter olcsó tüzelőanyagot szol­gáltat. nem követnek el, a korábban önköltségi áron számolt mű­velési költséget —•' búzánál, árpánál, kukoricánál, napra- forgónál — a felére szállít­ják le. Ugyanitt azok\ a ta­gok, akik egy tehenet, vagy növendéket tartanak, térítés nélkül 500 négyszögöl vörös- here-területhez jutnak. En­nek lekaszálását, hazaszál­lítását is térítésmentesen vál­lalja a tsz. Két szarvasmarh i tartása esetén ez a terület ezer négyszögölre növekszik. Edelényben is vezetőségi határozat született rá, hogy a háztáji tevékenység bővítése érdekében, állatkihelyezési akcióval tovább fokozzák a nyúlfelvásárlúst. És ugyan­csak bővítik a tagság burgo­nyaellátását. Krasznokvaj- dán pedig jelentős sikernek minősítik az átlagtermés ki­adásának térítésmentes beve­zetését. Ez tíz mázsa térítés- mentes terményt jelent hol­danként ... Példáink e három gazdaság esetében is csupán ' kiraga- dottak. korántsem adnak tel­jes képet. Azt azonban min­den bizonnyal jól szemlélte­tik. hogy minden gazdaság a helyi adottságok kiaknázásá­val. többféle módon és for­mában igyekszik a háztáji termelésben rejlő minden társadalmi, gazdasági erőt az égvén, a szövetkezet, a nép­gazdaság hasznára kamatoz­tatni. És ez így van rendjén. Hajdú Imre A Miskolci Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vál­lalat egész tevékenységére az a jellemző, hogy céljaik, fel­adataik , meghatározásakor mindig számításba veszik a hazai és a világpiaci helyze­tet azért, hogy — lehetősé­geikhez mérten kikerüljék a buktatókat, könnyebben ve­gyék az akadályokat. Énnek a törekvésnek a jegyében nem riadnak vissza sem szerveze­ti. sem pedig a termelést köz­vetlenül érintő intézkedések meghozatalától sem. Jól tud­ják. hogy aki makacsul ra­gaszkodik a régi sémákhoz, az úgynevezett „járt úthoz”, az zsákutcába kerül. Ami netán jó volt néhány évvel ezelőtt, az ma már olyan akadállyá válhat, amit nehéz, vagy egy­általán nem lehetséges kike­rülni. Éppen ezért helyes a vállalat vezetőinek és dolgo­zóinak az elhatározása, hogy a megváltozott hazai és nem­zetközi piaci helyzethez iga­zodva dolgozzanak tovább. Ennek egyik jele volt a vál­lalatnál a szervezeti keretek módosítása. E döntést közel egy évig tartó úgynevezett veszteségfeltáró munka előz­te.meg, ami biztonságot nyúj­tott a szükséges változtatá­sok meghozatalához. De ami — ehhez is kapcsolódva — a lényeg, bátran éltek a ter­mékváltás adta lehetőségek­kel, Ügy igazították tervei­ket. hogy az általuk gyártott termékekre vevő is legven. Ennek körébe tartozik pél­dául. hogy a nasv 1:«ljesítmé- nvű búvárszivattyúk gyártá­sát felgyorsítva, a növekvő igényeket maradéktalanul ki­elégítsék. Ugyanez vonatko­zik a hidraulikus hengerek fejlesztésére is. ami — az előbbi feladattal együtt — megköveteli a rendelkezésre álló szellemi kapacitás he­lyes megosztását. Csak így ér­hető el. hogy e két gyárt­mánycsaládnál valóra válja­nak a tervben előírt felada­tok. Ahhoz, hogy a vállalat kol­lektívája a gondosan kimun­kált tervet megvalósítsa, minden feltétel a rendelke­zésre áll. Mint azt esv. nem­régiben a vállalatnál tartott 'anácskozáson megfogni mar­iák. az elmúlt esztendő a vát lalat egvik legsikeresebb év volt. Mivel bizonyíthat' megállapítás.’’. Eev. már jóváhagyott r tókelés szerint a vállalat ár­bevételi tervét 18. a bruttó termelést fi. a nettó termelési tervet 9. míg a nem rubelel­számolású exportot 17 száza­lékkal teljesítette tiH, A ne«« rubelelszámolású- export egyébként a bázishoz képest jelentősen, 53 százalékkal nö­vekedett. Mindez — mint azt egy hivatalos elemzésben megfogalmazták — „.. .a vártnál kedvezőbb bérfejlesz­tési lehetőséget és a belföldi termelői ár vezérlésére is jó pozíciót biztosít”. Az elért eredmények — természetesen — nem önma- guktól születtek. Minden adat, minden szám mögött teljesítmény áll, az a tény, hogy a vállalat minden ter­melőegysége túlteljesítette múlt évi gazdasági tervét S még valami! Sikerült — szak­zsargonnal élve — ráhango­lódniuk a megváltozott kö­rülményekre, a nehezebbé vált gazdasági feltételekre. Mi a helyzet most? Hogyan tovább? A körültekintően kimun­kált vállalati terv és maga­tartás alapján biztató, hogy termékeik a hazai piacon ke­resettek és — ami nem lé­nyegtelen — versenyképesele De — s ez a helyes szemlé­letei tükrözi — jelenleg is. de még inkább a jövőben a ter­mékek versenyképességét a gazdálkodás színvonalát a világpiaci értékítélettel való összehasonlításban kell mér­ni. Már csak azért is, mert • mint azt kifejezésre is jut­tatják. az időben indított tér- . mékszerkezet-váltással. a technikai eszközök Korszerű­sítésével. a szakmai aránvok megváltoztatásával, n szak­mai képzés mindeddig nem tartott • lépést. Helyenként problémát jelent a minőség is. amely a már megszerzett niaci pozíciókat veszélyeztet­heti. S am* mindezzel össze­függ, van mit tenni a fegye­lem javítása érdekében is. amivel kapcsolatban helyte­lennek ítélhető az a maga­tartás, az a tűrőképesség, amellyel a fegyelmezetlensé­geket a vállalat kollektívája esetenként elnéz?. Bartus Ágoston, a vállalat ‘icaznatóia mondta el. hóm/ az 1983. évi gazdasági terv meg­alapozott. teljesíthető. Sze­mély szerint is mindenkin a <--or. hoav tehetségéhez, tudá­sához mérten vállaljon rtszt, „ a terv feladatainak véa-ehaj- fá«ából. azérK boev a nehe­zebb gazdasági és világpiaci körülmények ellenére is si­kerrel fejeződjék be az év a Miskolci Mezőgazdasági Gép­gyártó és Szolgáltató Válla­latnál. háztáji lési forma. Sajnos, akkoriban a kevés szakember, és az ugyancsak kevés — olykor a nagyüzémi állatállománynak sem elégséges takarmány — sem igen tette lehetővé e kis­üzemi keretek között folyó gazdálkodás segítését, főleg nem serkentését. Szerencsére mindez már a múlté. Ma már a megítélés is csupán a munkamegosztás alapján tesz különbséget a kis- és nagyüzem között, s ma a nagyüzem termelése — gondolok itt elsősorban a ki­magasló gabonatermésekre — olyan sziútű. hogy a ház­táji termelés legnélkülözhe­tetlenebb alapját, a takar­mányt zavartalanul tudja biztosítani. Jómagán) a közelmúltban három zárszámadási közgyű­lésen vettem részt. Az ede- lényi Alkotmány Tsz-ben pél­dául elmondták, hogy a tej­üzemük által felvásárolt lej közel egyharmada a háztáji­ból érkezik. Mennyiségileg meghaladta az évi 3 millió li­tert. A tej és emellett a szarvasmarha, a juh és a nyú' tsz-en keresztüli értékesíté sével a tsz 23 millió forinté ..háztáji forgalmat” bonyolí­tott le az elmúlt évben. Ter­mészetesen ehhez a termelés feltételeit is megteremtették. többek között mintegy tó ezer mázsa szemestermény biztosításával. Krasznokvajdán Nagy László elnök elmondta: a vi­dék természeti viszonyaiból adódóan a háztáji gazdálko­dásnak a népgazdasági jelen­tőségén túl nagy a szövetke­zetre és az egyénre gyakorolt haszna is. A Isz-tagságnak számottevő jövedelmet jelent ez a fajta gazdálkodás. Az el­múlt évben 6,4 millió forint értékű volt a háztájiban meg­termelt és a tsz-en keresztül értékesített áru. Az eredmé­nyekben itt is nem kis ré­sze van a szövetkezetnek, hi­szen Krasznokvajdán úgy­szintén zavartalan az abrak- és az alomszalma-ellátás, sőt a korábbi évekhez viszonyít­va sokat javult a kimért ház­táji földek kultúrállapota. is. Selyeben — kis tsz-röl van szó — tavaly 3.6 millió forint értékű áru került ki. a ház­táji portákról. Itt is sok se­gítséget ad a tsz. többek kö­zött a zártkertek művelése '■'ez. A háztáji támogatása egyéb- zent mindhárom helyen a jö­vőben is kiemeli feladat lesz Selyeben például éppen a zárszámadáson jelentették be, hogy azoknak a dolgozók­nak, akik fegyelmi vétséget

Next

/
Thumbnails
Contents