Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-15 / 38. szám

ESZAK'MAGYASORSZAG 4 1983. február T5„ kedd A képernyő előtt filifirain - Ladik Katalin ­. így jöttem Mire e kritikai jegyzetsorok megjelennek és olvashatók, a XV. magyar játékfilmszemle lassan a befejezéséhez, kö­zeledik. Az esemény viszont, amelyről szólok, az elmúlt kedden éste pergett a képernyőn ennek a filmszemlének előzeteseként. Fórum a Fórumban — a magyar játékfilmről címmel a Stúdió '83 egész műsorát a szemlének, illetve a magyar mozilátogató közönség kérdéseinek szentelte. A kér­désekre a válaszokat viszont a magyar filmélet legilleté- kcsebb és legreprezentáhsabb személyiségei adták meg. Ér­dekes, jó volt a Kepes András vezette műsor, s főleg igen hasznos. A közönség részéről érkezett kérdések zöme ugyan­is arra adott alkalmat a résztvevőknek, hogy őszinte tájé­koztatással szétoszlathassanak egy sor konokul élő tévhitet, időről Időre táplált pletykát, sokféle megalapozatlan, de periodikusán közszájon forgó valótlan híresztelést a magyar filmmel kapcsolatban. Jó volt a sok-sok általánosságba, vagy pletykaizű részletekbe vesző kérdésre néhány illetékes ember szájából olyan adatokat hallani, amelyekből mozaik- szerüen összerakható az a helyes kép, amely jó tájékoztatást ad a nagyközönségnek a magyar filmélet sok-sok vonulatá­ról, és talán — mert tévhiteket oszlatott el — segít a ma­gyar film és a néző jobb egymásra találásában. Hibája volt viszont, hogy igen sok embert hívtak meg feleslegesen, akik végezetül „háttérdekorációként” ültek a kamerák előtt. Pe­dig nem lett volna érdektelen egyik-m'sik rendezőt is meg­hallgatni, Például Schiffer Pál bizonyara elmondta volna, miért ragaszkodik szívósan a hátrányos helyzetű fiatalok életének elemzéséhez filmjeiben. Vagy Vitézy László is be­szélt volna filmjeinek életvalóságba kapaszkodó gyöke­reiről. Stb. Így talán több lehetőség lett volna ajra is, hogy az egyórás beszélgetésben a 'magyar filmművészet művészeti, eszmei kérdéseiről több szó essék. Mert jó, hogy eladunk fűmet, meg sok nézőt ültetünk a nézőterekre, de nem kö- zömös, hogy mit készítünk, mit tükröznek a magyar filmek és hogyan. S ha már a közönség részéről ilyen vonatkozás­ban érdemi kérdés nem merült fel, ügyesebb szerkesztéssel a műsorvezetőnek kellett volna ezt a gondolatkört a beszél­getésbe bevonni. Ügy teljesebb lett volna a kapott kép. De Stúdió-műsor sose legyen rosszabb... * Sajátos művészeti tevékenység tárult fel a csütörtöki má­sodik műsorban, az Újvidéken élő Ladik Katalint bemutató portréfilmben — „Ez már nem én vagyok” —, amely a szegedi körzeti stúdió produkciójaként készült. Ladik Kata­lin néhány éve egy magyar játékfilm — Dübörgő csend — női főszerepében tűnt fel a hazai mozivásznon, a televízió­ban viszont az elmúlt években Igen gyakori szereplő volt, "elsősorban Rajnai András játékaiban. ládák Katalin színész 5s. Meg költő is. Sőt, közgazdász is, de a látottakhoz ennek van a legkevesebb köze. Már a hatvanas években hallot­tunk Ladik Katalin költői estjeiről, sajátos versbemutató eszközeiről. Később a multimediális művészetek művelője lett, s mert ez a fogalom nálunk nagyrészt ismeretlen a nagyközönség előtt, a Pladó Gyula rendezte portréfilm erre is próbált magyarázatot adni. A színész-költőnő mellett olyan személyiségek mozogtál! a képen, mint Jancsó Miklós, Hernádi Gyula; továbbá Csíkos Gábor, Szendrö Iván, Ki­rály Zsolt tűnt fel kisebb-nagyobb feladattal; az abszolút főszereplő természetesen Ladik Katalin volt. Érdeklődve néztem arcfintorait, sokféle gesztusát, egyéb kifejezési esz-« közeit, zene-'vers-mozgás kompozícióit, ám a portréfilm jó megcsináltsága ellenére nem nyert meg Ladik Katalin multimediális művészete hívének. Belenyugvóan tudomásul vettem, hogy ilyen is van. i * * Így jöttem, mondja már filmje címében Jancsó Miklós, mintegy igen markánsan jelezve azonosulását hősével. Igen, így jött Jancsó és így jöttek, így jöttünk sokan mások azon a harmincnyolc év előtti tavaszon,- ilyen nehézségeket kel­lett leküzdeni, ilyen utakat megjárni. Az így jöttémben a jancsói filmnyelv,' a jancsói filmstílus már a maga teljes artisztijcumában és érzékenységében előttünk áll, anélkül, hogy a maga kifejlett formájában párosulna a jancsói film- építkezéssel — írja monográfiájában Gyertyán Ervin. Nem pozitív hőst szerepeltet ez a film, hanem a pozitív emberré válást mutatja be. A filmbén már felfedezhető Jancsó ké­sőbbi filmjei sok-sok jellemző sajátosságának a gyökere. Ezt a filmet igen sokszor felújították 1(165, az első bemutatása óta, különösképpen felszabadulásunk évfordulójára. Most nem ilyen tisztelgő keretben, hanem az életműsorozatban láttuk a felszabadulásról szóló lírai filmvallomást.' , ■ Benedek Miklós Tartalmas klubélet Eredményes esztendőt tud­hat maga mögött a MÁV Miskolci Igazgatósága építé­si főnökségének MHSZ-klub-. ja. A klub tagsága valami­vel száz fölött van, ám a lö­vészversenyeken több mint kétezren vettek részt a vasút dolgozói közül, és ez a jó tö­megkapcsolataikat példázza. Büszkék arra, hogy a lövész- - klub versenyzői jó helyezé­seket értek el a városi ver­senyeken. melyben természe­tesen része van annak is, hogy a f/TÁV és az MHSZ segített technikai felszerelt­ségük korszerűsítésében. Az elmúlt évi jó munká­ból a tartalékosok is méltó­képpen vették ki részüket. A járőrversenyen és lövészeten tnunár hagyományosan részt vesznek a sorkötelesek hon­védelmi oktatásában, felké­szítésében pedig filmvetíté­sekkel segítettek. A rádiósklub tevékenysége is fellendülőben van hal­lottuk legutóbb azon az ösz- szejövetelen, amelyen az el­múlt évi munkát értékelték a klub tagjai. Vázolták az idei tennivalókat is. Ezek so­rában kiemelten kezelik a minőségi sportban való elő­relépést. Tovább erősítik a kapcsolatot a 8. számú Álta­lános Iskolával, a tanulók honvédelmi nevelését segítve újabb versenyeket, vetélke­dőket szerveznek a pajtások számára. Országos rendez­vényt is szerveznek; az épí­tési főnökség honvédelmi napját, amelyet első ízben rendeznek meg miskolci kez­deményezésre. laltnlü igényel A Hollóházi Porcelángyár festőüzemében díszítik a gyár külön­féle termékeit. Szakmunkát és nagy kézügyességet igényei ez a munkafázis. Képünkön Hörcsik Gizella szakmunkás munka közben. Fotó: Fojíán László n la»f8»ir^i Születése szerint miskolci illetőségű fiatalember mun­káit mutatja be ezúttal a miskolci Mini' Galéria. Ács István e kiállításához mellé­kelt köszöntőjében is úgy vallja, hogy a Deák térhez oly közel nőtt fel . és- vált em­berré. Ha a krónikás emléke­zete nem csal, a szülővárosban először mutatkozik be önálló kiállítással, ami ebben az eset­ben 22 tusrajz. Ennyi fér a Mini Galéria paravánjaira. Nem sok. Kell hát a mértéle, a szigorú önkontroll, hogy mit mutasson meg magából. Magából, mert a mű egy ki­csit —' talán nem is olyan kicsit! — az alkotó ember maga, gondolatköreivel ésté- pelődéseivel, ellagyulásaival és fintorba torzuló mosolyá­val. Milyen Ács István néz vissza ránk a paravánokra aggatott képekről? Kétségte­lenül egy kutató, töprengő, vívódó ember? Aki a való­ság mögöttes dolgait szeretné előhívni nem a képzelődés, hanem a képzelet segítségé­vel, hogy megláttassa a lát­hatatlant, észrevetesse az észrevehetetlent. Töredékek­ből építkezik, rajzai mint az álom felvillanásai. Hol kon- túrosan élesek, hol elmosó­dok, mintegy nyitva is hagy­va a kérdést — legalábbis bennem, a nézőben úgy ma­radt —, hogy valóban a leg- fontosabbak-e azok, ame­lyeket a legfontosabbaknak hiszünk, amikor a valóság építőköveit kutatjuk. Ács nem mesél — boncolja a valóságot. A valóság egy- egy részletét, mondhatnánk úgy is, egy-egy szeletét ra­gadja ki, s bontja ki úgy, .hogy az egészet adja vissza. Nem a világ idilli oldala iz­gatja, nem a klasszikus ér­telemben vett szép ragadja meg. Sőt! De poklokat járt emberalakjai — emberarcai — is szépek mégis, mert szen­vedéseik, gyötrődéseik végte­lenül emberiele- Éppen el- esettségük,' pokoljárásaik te­szik emberivé őket. Nehéz kiválasztani néhá­nyat a bemutatott alkotások közül, . mert bár nem soro­zatokat mutat be a művész, rajzai a téma variációk elle­nére is egy gondolat köré fűzhetők fel. Az emberi lét, a valóság és elmúlás kapcso­latának bonyolult szövevé­nyére, amelyben mindany- nyian élünk. S amelyben mindannyian otthagyjuk „kéznyomainkat” — kitöröl­hetetlenül. Mert igaz, ezek a kéznyomok nem mindig lát­hatók és szembetűnőle, de elő­hívhatók a feledésből. Ács István kiállítása hét­főn, február 14-én délután nyílt meg a Mini Galériá­ban. A tárlatot május 10-ig tekinthetik meg az érdeklő­dők. (cs. a.) A munkásénekkari kultúra terjesztése a közönség köré-' ben; a kórusok serkentése szakmai színvonaluk emelé­sére; új énekkarok, éneklő csoportok és körök létrejöt­tének inspirálása — e ne­mes célok érdekében hirdet­ték meg az országos szervek 1980 őszén a Vándor Sándor nevével fémjelzett „felmenő­rendszerű” kórusszemlét. A rendezvényre felnőtt és ifjúsági kórusok is jelentkez­hettek. közülük is elsősorban a munkáskarokra számítottak a szervezők és rendezők. Megyénkből 12 csoport neve­zett a szemlére, s az elmúlt év őszén megtartott bemuta­tók (Özdon és Edelényben) után, a zsűri • éleménye alap­ján valamennyi kórus jogot nyert a megyei hangverse­nyen való fellépésre. Ezt a megyei hangversenyt rende­zik meg február 19-én, szom­baton Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében, ahová a kö­zönséget is szeretettel várják a dalosok. (A kezdés ideje': 10 óra 30 perc.) Az országos szemle, hang­versenysorozat „fesztiváljá­ra” május 20—22-én kerül sor, s e rendezvény egyik helyszíne Leninváros lesz. Beszélgetés dr. Garamvölgyi Károllyal, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokával Változatlanul nagy a ha­tárállomások forgalma: ta­valy 10 millió külföldi és 4 millió magyar állampolgár lépte át az országhatárt. Ez nagy próbatétel elé állítja a vámhatóságokat is. Ezért ke­restük fel dr. Garamvölgyi Károly vezérőrnagyot, n Vám- és Pénzügyőrség or­szágos parancsnokát, arra kérve, hogy értékelje az 1982- es idegenforgalmi év tapasz­talataiig — Az idegenforgalommal kapcsolatos ellenőrzés a vám­hatóság tevékenységének 35 —40 százalékát jelenti. Ez figyelemre méltó arány! A nemzetközi turizmus persze, sokkal foritosabb annál, mint amit ez a százalékarány kifejez. Ez érthető, hiszen az utazók érzékenyen reagálnak minden intézkedésünkre. — Régi igazság, hogy ahol milliók utaznak, ott a Vám­éi Pénzügyőrség munkája már a társadalmi közérzetre is kihat. Ma is érvényes ez? — Még fokozottabban, mint korábban, hiszen 1981-ben szigorúbbá vált a vámellen­őrzés. Köztudott, hogy ezt mindenekelőtt a belföldi el­látás biztonságánál! védelme tette szükségessé. Egyébként hasonlóképp vélekedtek és intézkedtek a szomszédos or­szágokban is. Az alapvető cél továbbra is az., hogy töretlenül fejlőd­jék idegenforgalmunk. Ne legyen viszont csempé­szés, deviza-, valutaüzérke­dés, engedély nélküli pénz- forgalom. Vagyis nem az utasforgalmat kívánjuk kor­látozni a szigorúbb ellenőr­zéssel. Azért dolgozunk, hogy a valóságos turizmus fejlőd­jék a bevásárló turizmus he­lyett — Kedvező változásokra vezetett a szigorúbb ellenőr­zés? — Feltétlenül I Szinte meg­szűntek az egy-két napos be­vásárló ulak, hosszabb időt töltenek nálunk a vendége­ink, növekedett a szervezett turizmus. Látogatottabbak lettek szállodáink, a szocia-* lista országokból érkező ven­dég átlagosan 40, a tőkés or­szágokból ideutazó turista pe­dig 29 százalékkal többet köl­tött nálunk. A valutabevétel elérte a 270 millió dollárt, illetve a 200 millió transz­ferábilis rubelt. Minthogy a külföldi turis­ták hosszabb időt töltenek hazánkban, jobban kinyitják a pénztárcájukat, s végre a valóságos turizmusra helye­ződött a hangsúly. Azt: hi­szem. joggal mondhatjuk: idegenforgalmunk mindin­kább rátér a minőségi fejlő-' dés útjára.­Ez a fejlődés persze azt igényli, hogy tovább’ javuljon a vámhatóságok munkájának minősége. Az átgondoltabb forgalom- és szolgálatszerve­zéssel arra törekszünk. !io>ív mérsékeljük, sőt ha lehet, elkerüljük a zsúfoltságot, s a jelenleginél is kulturál­tabban és gyorsabban, de a szükséges pontossággal és biztonsággal dolgozzunk. Ha­tékonyabbá akarjuk tenni az utazók körében az informá­ciós munkát, ezen belül az érvényben lévő deviza- és vámrendelkezések szélesebb körű propagandáját. Persze, az idegenforgalmi vállala­toknak- is alaposabban ismer­niük kell a vámrendelkezé­seket. Általában: még job­ban összehangoljuk a mun­kát a határőrséggel, az út­ügyi és az idegenforgalmi in­tézményekkel. — Hogyan alakult a sza­bálysértések száma a korábbi időszakhoz képest? — ,1982-ben csökkent a fel­derített vám- és devizasza- bálysértések és bűncselekmé­nyek száma és értéke. Ez ör­vendetes fejlemény, hiszen meggyőzően bizonyítja: az emberek nagy többsége való­ban azért utazik hazánkba, hogy pihenjen és élmények­kel gazdagodjék. Az idegen­forgalom egy része nálunk: szükségszerűen tranzit jelle­gű. Ennek árnyoldala is van: a vám- és devizaszabálysér­tés. Vannak, akiknél hamis pénzt találunk, sőt a kábító­szer-csempészés is előfordul- Arra törekszünk, hogy az or­szágot megvédj ük ettől a ve­szélytől. Erre köteleznek bennünket a szigorú nemzet­közi megállapodások is. ,— A nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatok azáltal is gaz­dagodnak, hogy egyre több magyar állampolgár vállal munkái külföldön, és mind több külföldi dolgozik ha­zánkban. Miképp érezteti ez a hatását a Vám- és Pénz­ügyőrség munkájában'! — A külföldi munkát vál­lalók csomagjában lévő áruk vámkezelése részben azonos a turistákéval, másrészt vi­-szont sajátos vámszabályok az irányadók. Természetes, hogy a vámhatóság ebben is együttműködik az ellenőrzés­ben érdekelt szervekkel. Remélem, hogy 1983-ban is intenzíven fejlődik a nem­zetközi idegenforgalom, s ezt mi is segíteni tudjuk.,ha ja­vítjuk a vámkezelés- és -el­lenőrzés tárgyi, szervezési es személyi feltételeit. Például azzal, hogy új határállomá­sokat adunk át. korszerűbb ellenőrzési eszközöket alkal­mazunk. általában: még kul­turáltabbá tesszük a vám­munkát. Meggyőződésem, hogy ezt a turisták milliói is érzékelni és értékelni fog­ják. VV, I. Uj hélyre költözöl!: h Qrossziléiiii Mézet területi igazgatósága Üj helyre költözött az Or­vosszakértői Intézet Borsod— Heves megyei Területi Igaz­gatósága. Székhelye Miskol­con, a Borsod megyei Veze­tő Kórház és Rendelőntézet- ben lett. Az átalakítás munkálatai­hoz, amely másfél évvel ez­előtt kezdődött el, a megyei tanács mintegy kétmillió fo­rintot biztosított. A Borsod megyei Beruházási Vállalat beruházásában és a Bekecsi I-legyalju Termelőszövetkezet kivitelezésében elkészült új egység ünnepélyes átadását tegnap, hétfőn tartották meg a megyei kórházban. Az át­adáson részt vett dr. Padi György, az Országos Orvos- szakértői Intézet főigazgató főorvosa. Nagy Zoltán, a me­gyei pártbizottság titkára és dr. Szabó István megyei fő­orvos, ____________ A z Országos Orvosszakértői Intézet életében is nagy je­lentőségű, hogy az irányítása alá tartozó területi igazgató­ság dolgozói korszerű körül­mények között munkákod- hatnak, a betegek pedig ké­nyelmes, kulturált teremben várakozhatnak, a korábbi zsú­folt várótermek helyett. Az igazgatósághoz, öt bizottság tartozik. Köz-ülük három ' el­ső és egy másodfokú mis­kolci székhellyel, két első fo­kú pedig Heves megyében. Amint az,t az Orvosszakértői Intézet Borsod—Heves me­gyei Területi Igazgatóságának vezetője, dr. Karczub Gyula elmondotta, időszerű volt az új székház átadása, hiszen évente nem kevesebb, mint tizenegyezer beteg körűi te­kintő vizsgálata a szakértők feladata. Igaz, az orvosszak- értői munka nem olyan nép­szerű, mint a gyógyító or­voslás, mégis elengedhetetle­nül szükséges a keresőképes­ség és a rokkantság reália megállapítása érdekében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents