Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-15 / 38. szám

/ 19S3. február 15., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Ui mozgó átvevőhelvek Ha kötegszám hordjuk a kukába az újságokat, s ócs­ka kabátokat, talp nélküli cipőket próbálunk a zsúfolt szemetesekbe gyömöszölni, bizonyára nem gondolunk a MÉH-re. De nem gondolunk akkor sem. amikor hangos csörömpöléssel törjük össze a tárolók fölött a visszaváil- hatatlannak minősülő üvege­ket, s ha van kert, hátra­visszük a rozsdaette edényt, ha nincs, „szétterítjük” kér­dőjeles tisztaságú városunk­ban. ahol éppen lehetséges .. . Pedig a hulladék pénz, jó- / val több is, mint gondolnánk, s a lehetőségek is jóval na­gyobbak, szélesebbek, mint amennyit napjainkban ezek­ből a MÉH Észak-magyaror­szági Nyersanyaghasznosító Vállalat képes megvalósítani. Minderről Szűcs Ferenccel, a _ vállalat igazgatójával beszél­gettünk. — Hogy a hulladék pénz, ezt az átlagember ma már elkopiatott közhelynek tart­ja. Mi erről az illetékes vé­leménye? — Olyan számadatokkal válaszolok, amelyek egyértel­műek. Az elmúlt évben a bá­zishoz viszonyítva tervünket 109 százalékra teljesítettük, amely az egyes termékfélesé­geket nézve is fejlődést mu­tatott. Példának említeném hirtelenében . a vashulladé­kot, amely a megfelelő gyűj­tőtevékenység eredménye­képpen 13 százalékkal több az előző évekhez képest, de elégedettek lehetünk a fém­es papírgyűjtés, -feldolgozás és -értékesítés tekintetében is. Tervünk tehát megvaló­sult. amely a 640 fős kollek­tívánk becsületére váltig így nyereségünk 100 millió fo­rint fölött lesz. — Mi tette ezt lehetővé? — Mindenekelőtt a folya­matos szervező és gyűjtő­munka, s néhány olyan fel­dolgozást is érintő fejlesztés, amelynek eredményét rész­ben csak ebben az évben mondhatjuk magunkénak. Gondolok itt a 4-es telepün­kön épülő, vashulladékot fel­dolgozó berendezésre, gondo­lok azokra az elmúlt évben kialakított papírféldolgozó centrumokra (Miskolcon, Sal­tgótarjánban és Gyöngyösön), amelyekkel biztosítottuk a bálázási technika fejlődését, s kiszélesítettük az eddigi papírféldolgozó centrumot. És ide sorolható még annak a* új szovjet fémbálázó gép­nek a telepítése is az 1-es telepen, amely az alumínium- és rézhulladék bálázását vég­zi korszerűbben. — A gépi fejlesztéseken kí­vül milyen terveik vannak az idei év gyűjtőmunkájára vonatkozólag? — A legfontosabb a lakos­ságot kiszolgáló hálózat, to­vábbié lleszfése.' és nem ke­vésbé fontos a feldolgozóvo­nal sem. Ezen konkrétan most a magasabb értékű hulladékok hasznosítását ér­tem. és egy pékjén keresztül érzékeltetem. Az esztergaké­sek vidia-élének a gyűjtése, hasznosítása eddig megoldat­lan volt, pedig igen nagy ér­tékű anyagról van szó. ame­lyet a kohászatban ötvöző- anyagként tudnak felhasz­nálni. De ugyanez érvényes egyéb értékes fémhulladékra (króm. nikkel, mangán) is, s .jelenlegi törekvésünk az, hogy ezek begyűjtésének a meg­szervezésével. ha pár tonna nagyságrendben js. de mégis biztosítjuk a drága import­anyagok pótlását, Visszatérve a lakosságot kiszolgáló hálózatra; ennek konkrét megnyilvánulása lesz két új Olcsó áruk boltja-' nak a megnyitása, az egyik Egerben, a -másik Salgótar­jánban. Igaz, ez utóbbi meg csak tervként szerepel, de közel áll a megvalósuláshoz. Fejleszteni szeretnénk a szin­tén lakosságot érintő begyűj­tési hálózatot is. elsősorban a mozgó átvevőhelyek léte­sítésével. Mezőkövesden és Sajószentpéteren viszont egy állandó álvevőhely létesítése van folyamatban, és még eb­ben az évben Sírokon is sze­retnénk egyet létrehozni, a Mátravidéki Fémművek köz­reműköd ésével. — Úgy tudjuk, az egyik legnagyobb gondjuk a szállí­tás. — Nemcsak hogy nagy gond, de egyelőre szin te meg­oldhatatlannak tűnik. A ka­pacitást növelni kellene, a jelenlegi erőnk viszont csak a szintentartást engedi. Éves szinten mintegy 140 ezer ton­nát kell megmozgatnunk, pontosabban ennek a há­romszorosát, hiszen a gyűj­tés mellett feldolgozunk és értékesítünk is. Ez komoly, fejlesztésre váró feladatokat ró majd ránk. Közel egymil­lió dollár értékű hulladékot exportáltunk például 1982­" ben, amely tonnaszámban mintegy 7 és fél ezer volt. Bontott akkumulátort, alu­mínium-hulladékot, acélbe­tétes kábelhulladékot, papírt, gumit és. üvegcserepet. Szál­lításuk nem kevés szervezési feladatot- tett szükségessé... — Még mindig sok helyről hallani panaszt, bár. kor­mányprogram a takarékos­ság, amely ráirányítja a fi­gyelmet a hulladék gyűjtésé­re. mégsem veszik ál a papí­rok egy részét. — Mi szívesen átvennénk mindenféle papírterméket, ha képesek volnánk feldolgozni. Ami nem mennyiségi, hanem minőségi kérdés. Embereink nem győzik eleget hangsú­lyozni,’ hogy nincs biztosítva a tovóbbfeldolgozás techno­lógiája a kátránypsmírnak, indigónak és a tetemes meny- nviséget kitevő, mély nyoma­tú színes papírhulladéknak Ha visszatérnénk arra a mondásra, hogy a hulladék pénz, jelen körülmények kö­zött sajnos, ezek a termékek kivételt képeznek. K. G. A finom ízek és a kultu­rált vendéglátás jövendő mesterei — a Hungária Szál­loda és Étterem Vállalat sza­kács- cukrász-, felszolgáló és eladó tanulói — versenyé­nek országos döntője kezdő- i dött hétfőn Székesfehérvá­ron, az Alba Regia Szállodá­ban. A kétnapos vetélkedő során hetven fiatal bizonyí­totta. illetve bizonyítja elmé­leti és gyakorlati, tudását a legnevesebb gasztronómiai és vend égi á tói pa rí ura kém be­rekből álló zsűri előtt. A ve­télkedőt hétfőn reggel a sza­kácsok és felszolgálók - elmé­leti, valamint az eludók és cukrászok; gyakorlati verse­nye vezette be. A krémek, sütemények jövendő meste­rei díszes tortákat remekel­tek, míg á szakácsok három­féle ételt készítettek. A kétnapos vetélkedő ma ünnepélyes eredményhirde­téssel ér véget. A' legjobbak értékes jutalmakat .kapnak. Atomerőművek biztonsága Ellenzői kiszámítha- ® tatlan, az emberiségre veszélyt hozó szörny­ként ábrázolják az atom­energiát, híve' az energia- válság legjobb megoldásá­nak tartják. Az utóbbiak úgy érvelnek, hogy a szén — a benne rejlő kén, s az elégetésekor keletkező szén­dioxid — alapjában véve nagyobb veszélyt jelent a környezetünkre, mint az atomenergia. Persze, hiba lenne az atomenergiát tel­jesen ártalmatlan és koc­kázatmentes megoldásként magasztalni. Valószínűség­számítások, szerint, a kö­vetkező 10—20 000 évben valamikor, előfordulhat a legveszedelmesebb atom­erőmű-baleset: a reaktor­mag elolvadása. Megnyug­tató viszont, hogy a vilá­gon eddig ilyesmi még nem fordult elő. Sok évtizede működnek földünkön nagy nyomású gőzkazánok I íz­ezrei. anélkül, hogy ka­zánrobbanás (a reaktor ol­vadásához hasonlítható ka­tasztrófa) í irténl volna. Pedig a széntüzelésű erő­müvek biztonsági előírásai sokkal kevésbé szigorúak, mint az atomerőművek üze­mét szabályozók. Sokan azon a véleményen van­nak, bogé az emberiségre nem is annyira a reakto­rok jelentenek veszélyt, mint inkább az egyre gya­rapodó mennyiségű radio* aktív hulladék, amelynek sohasem szabad érintkezés­be jutnia az emberrel. . Sokmilliós károkat okoz­hat az atomerőműben, ha a gőz áramlása megszűnik vagy megfordul. Ilyenkor másodperceken belül be kell avatkozni. Az erre szolgáló 300—1200 mm fu- rutálmérőjű szelepnek meg­bízhatóan, gyorsan és jól kell záródnia, ha a gőz­áram megszűnik vagy irányt változtat. Ezenkívül igen tág nyomástartomány­ban kell dolgoznia, egészen az atmoszférikusnál kisebb nyomásokig. A képen lát­ható hatalmas biztonsági szelepet éppen „vizsgáztat­ják”, a hidrosztatikus pró­bához készítik elő a gyártó­műben. Több mint 200 éves öriláiiványozoU vármegyeháza A város központjában a Kossuth Lajos tér rendezése, épületeinek felújítása lassan befejeződik Sátoraljaújhe­lyen. Ez a műemléki és mű­emlék jellegű együttes eklek­tikus' stílusú, kőkönzolos há­zaival, keske'nyre szabott ud­varaival, boltozatos kapual­jaival a múlt századi felvidé­ki kisvárosok sajátos hangu­latát a mi korunkra is meg­őrizte. , A főtér „szépítési” mun­kálatai közül hátra Van még a város egyik legértékesebb és mindenképpen legnagyobb összefüggő együttesének, a tömör, barokk vármegyeháza épületének felújítása, illetve* az évekkel ezelőtt elkezdett felújítási rhunkálatok befeje­zése. Éppen két és negyed százada, hogy Sátoraljaújhe­lyen megépült n vármegye- háza, amelynek főtérre néző oromzatos középrizalitja mö­gött a mai városi, tanács dísz­terme helyezkedik el. Régen a zempléni megyegyűlések színhelye volt a barokkos dí­szekkel, cirádákkal ékes te­Az idei népgazdasági terv köztudottan stabilizációs jel­legű: a nemzeti jövedelem igen kismértékű emelkedése­vei és a lakossági fogyasztás 0,5—1 százalékos mérséklő­désével számol. Mivel az egy főre jutó reáljövedelem az idén előreláthatóan 1,5—2 százalékkal csökken, a kis­kereskedelem a tavalyidéi kevesebb áru értékesítésére készül 'fel. A szakemberek prognózisa .szerint az idén kevesebbet fogunk ruházkodásra és ét­termi szolgáltatásokra kiad­ni. viszont többet költünk élelmiszerekre, élvezeti cik­kekre a tavalyinál, és nagy­jából a múlt évi szinten ma­rad az az összeg, amelyet iparcikkek megvásárlására szánunk. Ezek azonban csak globá­lis becslések. Azt. hogy az , ország melyik vidékén, konk­rétan mely termékek — mi­lyen minőségű, korszerűségéi áru fogyasztási ' cikkek — iránt növekszik, illetve csök­ken az igény, csak a helyi viszonyok ismeretében lehel megközelítő pontossággal megtervezni, A lakosság vásárlásai te­rületenként már eddig is je­lentős eltérést mutattak, A Központi Statisztikai Hivatal rém, ahol gyakran igen he­ves politikai csatározások zaj­lottak le. A bejárattól jobbra fából készült karzat látható, közé­pen az egykori Zemplén var­megye festett címerével. Az emléktáblákkal díszes, vastag falak közt a műit nehéz, sű­rű levegőjét érzi a belépő, ami érthető is, hiszen gyak­ran volt történelmi esemé­nyek színhelye az újhelyi varmegyeháza. Különösen a reformkorban, amikor a ha­ladást sürgető zempléni li­berális nemességnek olyan jeles alakjai vettek részt a megyegyűlési vitákban, mint Kazinczy Ferenc, Szemete Miklós, Kazinczy Gábor, Ba- lásházy János, mindenekelőtt pedig a megye híres szülöt­te, Kossuth Lajos. Ez a díszt erem volt a szín­helye a fiatal Kossuth első közéleti szereplésének. A he­lyi hagyományok' szerint a vármegyeháza ma is látható, kovácsoltvas-rácsos erkélyén tartott nagy hatású szónokla­tával ' visszatérésre késztette kimutatása szerint 1981-ben Pest megyében például csu­pán 26 691 forint volt az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom, ugyanakkor Györ- Sopron megyében minden ál­lampolgár átlagosan 37 456 forintot költött az üzletek­ben, a vendéglátóhelyeken. Két megye, két szélsőséges _ érték! Mi várható az Idén? Biz­tosra vehető; hogy az ala­csonyabb árú termékek iránt megnövekszik a kereslet, de emellett — a jövedelmek differenciálódása folytán — kelendőek lehetnek a legdrá­gább luxuscikkek is. az ék­szertől a képmagnóig. A for­galmazóknak már ezért is nehéz évre kell felkészülni­ük. ' Az olcsó cikkek között mindig gyakrabban tűnnek fel az úgynevezett fehér ter­mékek. vagyis azok az élel­miszerek. háztartási tisztító- szerek, amelyek jő minősé­gűek. de egyszerű, eredetileg • sima. fehér papír csomago­lásuk folytán az átlagosnál alacsonyabb árúak. Ezek iránt minden bizonnyal nö­vekszik a kereslet. Akinek telik is a drágábbra, elegán­sabb külsejűre, az is meg­gondolja a mai gazdasági helyzetben, hogy ne vegye-e 1831-ben a kolerajárvány miatt a városba bezúduló, ka- pával-kaszával felfegyverke­zett felső-zempléni parasz­tokat. Fehér márványtábla örökíti meg a, nagy állam­férfi emlékét az egykori vár- megyeháza gyűléstermében, ezzel a szöveggel: „Kossuth Lajos, hazánk nagy fia, me­gyénk szülötte, nemzetünk haladásának és szabadságá­nak harcosa és vezére e vár­megyei közgyűlési teremben mondta el első beszédét 1830-ban”. Az épület bal szárnyán ta­lálható a rendkívül gazdag és értékes anyaggal bíró le­véltár, amelynek ma is igen nagy hasznát látják a ■ me­gyénkből és az ország külön­böző részeiből érkező kuta­tók. A levéltári traktust 1823-ban megnagyobbították. Az 1776-ból származó pom­pás barokk faragasú szek­rénysor és a később, Kazin­czy Ferenc rajza alapján ké­szült íróasztal külön neveze­tessége a levéltárnak. Ugyan­is a nyelvújítás vezére, a je­inkább a puritán megjelenő-' sű árut. Várható az is, hogy egyre többen igyekeznek lakásuk felújításához, karbantartásé- sóhoz kevesebb szolgáltatói hívni, és mind több munkát maguk elvégezni. Ebből vi­szont az következik, hogy a boltoknak több szer-számot tapétát, szerelvényárut, kö­tőelemet, festéket és más ha­sonló árut kell Tartaniuk még akkor is. ha összességében stagnáló vagy csökkenő for­galommal számolnak. Sőt. a házi munkák elvégzéséhez a kölcsönző boltoknak is hozzá kell járulniuk azzal, hogy nagyobb mennyiségben bo­csátanak rendelkezésükre ilyen munkákhoz szükséges eszközöket, a parkettcsiszo­lóktól a kárpittisztítókig. Nemcsak a forgalmazók­nak, hanem a termelőknek is alkalmazkodniuk kell az életszínvonal alakulásához. Csak egy igen egyszerű pél­da: számos egyedül élő. idős kis jövedelmű sérelmezi, hogy bizonyos élelmiszereket csak nagy. kilós vagy félkilós cső magolásban lehet kapni. Ezer a helyzeten ideje változtat­ni; mondjuk, egy kiló búza­dara esetleg egy háromtagú családban sem fogj' el any- % nyi idő alatt, amennyire a les magyar literátor . élete utolsó másfél évtizedében mint diurnista. azaz Zemplén vármegye napibérese a le­véltárban dolgozott. Nagy szegénységében naponta gya­log járt be a közeli Szépha­lomról Sátoraljaújhelybe,' hogy rendbe tegye a levéltár sokasodó iratanyagát. Hófú- vásos, zimankós déli időben nemegyszer megtörtént, hogy az éjszakát is a levéltárban töltötte, s ilyenkor a magá­val hozott vacsoráját is a le­véltár fűtőalkalmatosságán melegítette meg. Az egykori vármegyeháza most a városi tanács székhá­zául szolgál, az udvari épü­letszárny termeiben pedig a járási hivatal és intézmé­nyei kaptak otthont. A tör­ténelmi múltú épületegyüttes belső helyiségeit több évig tartó munkával és igen nagy költséggel, már korábban feL újították, A széles homlokú vármegyeházát a napokban ismét teljesen körülállvá- nyozták, hogy az épület külső tatarozását is elvégezzék, gondosan ügyelve arra. hogy a 225 éves műemlék épület eredeti barokk szépségeit to­vábbra is megőrizze. Hegyű József háziasszonynak érdemes beJ vásárolnia. Most, amikor a közlekedési költségek is alaposan meg­emelkedtek, különösen fon­tossá vált. hogy a kisebb községekben minden alapve­tő cikket be lehessen szerez­ni. Nem arról van szó. hogy egy falusi vegyesboltban a mosógéptől a gemkapocsig minden legyen, hanem, arról, hogy • az alapvető ellátást szolgáló termékekért ne kell­jen senkinek lakóhelyéről el­utaznia. Az ilyen és hasonló igé­nyek nek. köv etelm ény ek n ete a boltosok jobban meg tud­nak felelni, mint a múltban, hiszen nagyobb önállóságot kaptak az árubeszerzésben. Megfelelő bizonylatokkal bár­kitől. kisiparosoktól, kister­melőktől is vásárolhatnak, ha üzletük szerződéses for­mában működik. Megkönnyí­ti a lakossági igényeknek megfelelő árubeszerzést az is. hogy a kereskedelmi vál­lalatok. szövetkezetek egyre több árut termeltetnek a helyi iparral, olyan válasz­tékban. összetételben, ami­lyet kívánatosnak látnak. A boltvezetőknek úgy kell kí­nálatukat összeállítaniuk, hogy' a náluk megforduló vá­sárlóközönség minden rétese; sőt. minden család megtalál­ja az anyagi lehetőségeinek és ízlésének, igényinek meg-\ felelő fogyasztási cikkeWt. G. Zs. íiii bícsó cikket a vásáriénak!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents