Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-15 / 38. szám
V 1983. február 15., kedd ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ez év végén megkezdődik a próbaüzemelés / A polipropilén évek óta azok közé a nuianyag-alap- an ..gok közé tartozik, amelv sokoldalú felhasználhatósága. illetve feldolgozhatósága révén — . a termék eladási árát és az értékesítési lehetőséget is figyelembe véve — keresett árunak számít a világpiacon. Bizonyíték erre, hogy ebből a termékből az egyedüli hazai gyártó vállalat. a Tiszai Vegyi Kombinát tavaly több mint tizenhatezer tonnát fti't-ot-ocíf-'tl nem mV'- elszamolású export útján. Hogy érdemes, illetve'szükséges a polioropilén termelését fokozni, ezt az is alátámasztja, hogy a hosszú távú szovjet—magyar termékcsereegyezmény értelmében a Szovjetunió a közeli évektől nagyobb mennyiségű alapanyagot vásárol hazánktól. Ezen túlmenően, éppen a termék kiváló tulajdonságának köszönhetően, a belföldi felhasználás is évről évre emelkedik. Csupán a TVK-ban. ahoi a polipropilént gyártják, az idén körülbelül kilencezer tonnát dolgoz fel belőle a műanyaggyár. A fenti körülmények késztették a Tiszai Vegyi Kombinátot arra, hogy a mór meglevő polipropiléngyár közveten közelében megépítse a második üzemet is, amelynek névleges kapacitását évi 40 ezer tonna termék előállítására tervezték. A vállalati erőből történő kétmilliárd forint értékű beruházás megvalósítására vonatkozó külkereskedelmi szerződés! 1981 márciusában kötötték meg a japán Sumitomo- céggel, amelytől a technológiát. illetve az üzem berendezéseit vásárolták. — A tervezést követő építészeti munkák még a szerződéskötés évében. vagyis 1981 második felében mégkezdődtek — tájékoztat Tímár Ferenc, a TVK beruházási igazgatója. — Egv évr< rá. 19S2 nyarán fogtak hoz zá a kivitelezők — zömmé! a Gyár- és Gépszerelő Vállalat és a V.egyépszer szakemberei az üzem .szereléséhez, s kezdetét vette a csőszereléshez szükséges helyszíni előre gyártó munka is. Szerencsére ezen a télen az időjárás is kegyes* volt az építőkhöz, akik szinte megszakítás nélkül dolgozhattak a beruházáson. Ennek is köszönhető. hogy ma már az építészeti munkákból elhanyagolható nagyságrendű, főként szakipari jellegű feladai van hátra. Az. építőipar tevékenységével kapcsolatban Kiss László létesítményi főmérnök főként a Közmű- és -Mélyépítő Vállalat főépítés-vezetőségének jól szervezett, kiegyensúlyozott munkáját emelte ki. hangsúlyozva, hogy ez a mélyépítést végző szervezet hosszú évek óta közmegelégedésre oldja meg az ipari beruházásokon és a városépítésben reá háruló tennivalókat. A beruházási program értelmében a leendő polipropilén II. gyár próbaüzemeltetését 1989 negyedik negyedévében kell megkezdeni. — Tehát az idő sürget. — A beruházási feladatok időarányos részének kétharmadát mór teljesítettük — közölte az igazgató. — A készülékek a helyükön vannak, ielenleg a csöelöi'eevártás a súlyponti munkaterület. An- lAl is inkább oda kell erre i.igveinünk, mert a múlt év második felében erősen megfogyatkoztak a szerelést végző kivitelezők. Hogy ezt a nem várt kivitelezői munkaerőhiányt ellensúlyozzuk, kénytelenek voltunk TVK-s dolgozókat bevonni a különböző feladatok teljesítésébe. Erre azért is szükség volt, mivel a termelőüzem területén kellett .bizonyos beruházási munkákat végezni, s a kombinát műszerészei, a gépgyár. a karbantartási főosztály és a villamos üzem szakemberei helyismeret, több éves gyakorlat birtokában alkalmasabbnak bizonyultak. — Az effajta megoldás természetesen nem válhat, gyakorlattá, nem vállalhatjuk magunkra a kivitelezők szerződésben rögzített kötelezettségét. Ezért is jeleztük észrevételünket az illetékesek-' nek, akiktől ígéretet kaptunk, hogy az új polipropiléngyár építésénél a jövőben minden munkát határidőre teljesítenék., — lovas — Ír a iráílmeszlés is nyereséges Harcsán Nem bízzák el magukat r Üj címer fogadta szombaton Karcsán a művelődési házba érkező tsz-tagokat, akik a Dózsa Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlé-, sére jöttek Pácinból, Karosból és helyből. A növény- termesztést a búza. kukorica és a napraforgó szimbolizálta. Az állatágazatot a juh, ipari tevékenységüket különböző szerszámok és szolgáltatásuk sem maradt le a címerről. Egy szellemi változást szerettek volna ezzel közölni. mely egy közel 18 mii: lió forintos nyereséghez segítette a termelőszövetkezetet az elmúlt évben.' Nemcsak a tagság fogadta örömmel ezt a hírt. hanem Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára is. a meghívottak sorában. — De mennyire elégedett ezzel az eredménnyel a tsz elnöke, dr. Meggy Oktáv? — A gazdálkodással elégedett vagyok, hisz’ valameny. nyien megtettük azt amit tőlünk a közösség elvárt. Bár év közben voltak olyan problémáink. amit nem tudtunk teljesíteni, de i voltak olyanok is. amit túlteljesítettünk. Ugyanis előzetes számításaink tonnát meghaladó termést takarítottunk be hektáronként, de nyereségesen. Elmondhatom azt is, hogy nemcsak teljesítettük azt a gabonaprogramot, amit számunkra a Mezőgazdasági és Élelmezésegészségügyi Minisztérium előírt, hanem többszörösen túlteljesítettük. — Ügy látszik, a fordulat éve volt a Dózsa Tsz életében a ’82-es év, hisz’ amíg örömmel számolhattak be a növénytermesztés úibóli nyereségességéről. azt is be kellett látniuk, hogy a juhágazat. ami eddig nem hagyta cserben a gazdaságot, az elmúlt évben a tervezett ^szinte’ -em érte el. — Az állattenyésztés ösz.- szességében javulás történt. Azonban gyors eredményről nem számohatok be. A tö- megtakarmány-bázis megteremtése nem egyik napról a másikra történő folyamat. Szükséges bizonyos technológiai átvétel, megfelelő technikai eszközök beszerzése, melyekhez a kezdeti lépéseket megtettük. Ügy érzem, egy-két év múlva elérjük a maximális tömegtakarmány- bázist. Jobb szálastakarmány- ellátást igényelnek a juhok is. Ezenkívül a juhászatTovább dolgozhatnak az építők szerint a helyiipar területén bekövetkezett változásainkat nem terveztük olyanra, mint amennyire sikerült. — Talán ennek is és a többi melléküzemági tevékenységnek is jelentős szerepe van az 1982-es év szép zárásának? — Tuajdonképpen igen. Hisz’ mi egy kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodunk. így mezőgazdasági tevékenységünket az időjárás milvensége nagyon befolyásolja. 1973 óta most először lett nyereséges a növénytermesztésünk. Tíz évnek kellett ahhoz eltelni, hogy munkánk: a gondos előkészítés, a körültekintés. a megfelelő számítások meghozzák eredményüket. Tavaly már el tudtuk érni azt, hogy búzából közel 4 tonnás, kukoricából 5 Az ismét enyhébbre fordult időjárás kedvez az építőipari vállalatoknak, így megyénkben is tovább dolgozhatnak a szakemberek. Elsősorban a lakásépítésben érdekeltek örülhetnek a tél eddigi eredménytelen próbálkozásának. Miskolcon az avasi negyed építkezéseinél és a Vologda városrészhez csatlakozó területeken láttak hozzá újra a panelek szereléséhez a Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói. Az időjárás gyakori változása természetesen óvatosságra inti a szakembereket, s ezért módszeresen figyeban javítani kelt a munkafegyelmet és megakadályozni a magas elhullást. — Bármilyen szerencséjük volt is az időjárással, a nyereség nagyobb részét mégis az ipari & szolgáltató tevékenység hozta. — A termelőszövetkezeti ipart — ami már nem mellékes nálunk — addig fejlesztjük, amíg a teljes foglalkoztatottságot itt a környéken el tudjuk érni * Ez is a faluközösség és a mezőgazdasági vezetők jó kapcsolatát mutatja — ezt hangsúlyozta felszólalásában Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára is. Mint mondta: több olyan évet átélt .korábban a szövetkezet, amikor a szorgos paraszti munka kevésnek bizonyult, a belvíz miatt kárba veszett igyekezetük. Most viszont itt az ideje az örömnek, elbizakodni azonban helytelen lenne, de bízni fontos a jövő évi jó termésben. A bizakodást pedig megalapozottnak látja a jól képzett fiatal szakembergárdában és a munkára mindig kész tagságban. k. n. e. lemmel kísérik a hőmérsékleti viszonyokat. S ha szükséges, akkor a panelek vashevedereit az összeillesztés előtt felmelegítik, a hézagokat pedig melegített betonnal öntik be. A belső szakipari munkák is ütemesen folytatódnak, a dolgozók mindenütt téliesített belső térben végzik feladataikat. Miskolcon, Leninvárosban és Kazincbarcikán mintegy 200 lakást készítettek elő téli munkára, mégpedig úgy, hogy a fűtőtesteket már az ősszel felszerelték, s rákapcsolták a távfűtő hálózatra. Á kapabecsülő Budai István egy félbevágott óriási sütőtökkel. A kertjében termett. Levelet írt nekünk. Nem hosszút.® Szabadkozik benne, s elnézést kér; amiért bátorkodott zavarni, de valahogy nem tudott belenyugodni abba a híradásba, amit lapunk műt év október 30-i számában olvasott. Egészen pontosan abba, hogy á Dunavecsén lakó bizonyos ' Kecskés János az általa termesztett 50 kilós sütőtökkel nyilvánosságot kapott. Mert hát ilyen — sőt ettől nagyobb is"— neki úgyszintén termett- És itt, Borsodban, Prü- gyön! A hihetőség kedvéért fényképet is mellékelt, két unokájáról és a szóban forgó óriásra — pontosabban 65 kilogrammra — hízott sütőtökről. ’ Mi több, a levélben volt egy másik fénykép is! A Magyar Föld 1943. július 22-i számából kifényképezve. A fotón kucsmás fiatalember, vállán kapával. A cikk címe is ott olvasható a fényképen: Megbecsülték a kapát. Alatta pedig képaláírásként ez áll: Budai István taktaharkányi ezüstkalászos gazda többszöri kapálással 9 és fél mázsa kukorica terméstöbbletet ért el holdanként. „Én akkor is azt mondtam, és ma is azt mondom, hogy rossz föld nincs, csak rossz gazda” — írta levele, végén apró, szálkás betűiekéi, mintegy summázatként. A képek, a levélben írottak „hívtak”, s mi engedtünk ennek a hívásnak. Elmentünk közelebbről megismerni a kapa egykori becsülőjét. Ä * Azzal fogadott: elkéstünk. Már ami az óriás tök megtekintését illeti. Az ugyanis már elfogyott- No de azért nem leéli elkeserednünk, tud mutatni kisebbéivel, olyan 30 kiló körülieket, mert szerencsére az elvetett két szem magból nemcsak az az egy óriási termett, összesen 236 kiló- grammnyit takarítottak be. Volt ezek között 5 kilós, 15 kilós, és 30 kilós is. A 65 kilós mellett. Azért tudja ennyire pontosan, mert külön-külön lemérték mindegyiket. A sütőtöknél az a legfontosabb: édes-e? Kérdeztük is. — Ha az ember addig- kinn hagyja, amíg a dér megcsípi, akkor olyan édes, mint a méz — válaszolta. — Aztán hogyan adta a fejét ilyesmi lei illesztésére? — Az újságban olvastam. Hirdette egy pátyi illető. Levél útján kértem a magjából. Tíz forintért küldött is két szemet. De egyikből, sem kelt ki , palánta. A következő évben aztán csere útján hozzájutottam újabb két szemhez. Azokból lett ez a termés . .. Természetesen az óriási sülötök témája csupán bevezetője volt beszélgetésünknfek. Budai István — az egykori ezüstkalászos gazda, ma prügyi tsz-nyugdíjas — később sok mindent elmesélt az életéből. A £ö téma persze a gazdálkodás volt. mert — nem hiába írt róla a Magyar Föld egykoron. s a most termesztett sütőtök sem csak a véletlen műve — Budai István nem mindennapi gazdálkodónak számított. Afféle kísérletező emberként tartotta nyilván környezete. — Harsányban úgy hívtak: csontvágóeszű. Mert hogy az eszem vágott, mint a borotva. Bátor is voltam, belevágtam én minden újba. amiben fantáziát láttam. 1936-ban, amikor 6 évre bélbe vettem a taktaszadai Kerékgyártó-tanyát és vele 40 hód földet, termesztettem én ott borsos- mentát, cikóriát, aranyeső babot, ricinust, köménymagot. Nem mondom, volt olyan növény, amelyiknél nem vált be a számításom, de például a köménymaggal 6.5 mázsás termésátlagot értem el egy holdon. S akkoriban egy mázsa ára 400 pengő volt __Természetesen a kuriózumnak szám ító növények mellett termesztettem hagyományosakat is. Búzát, kukoricát. A napraforgóból például — volt olyan esztendő —, amikor egy holdon 15 mázsát értem el. Vagy volt olyan búzám. Bánkúti 1205-ös, ami egy katasztrális holdon 25 mázsával fizetett. Jaj, de megcsodálták! A Harkányi báró intézője, tiszttartója jöttek kérdezni, hogy mit csináltam vele, mert nekik nincs olyan termésük. — Tényleg, mit csinált azzal a búzával? — Lényegében semmi különöset. Én a földjeimet mindig alaposan megtrágyáztam, jó érett istállótrágyával. Nyáron a felszabadult föld kapott egy mélyszántást takarással, ősszel pedig egy még mélyebb szántást... Olvastam mindig, mit hogyan csinálnak a világban. Jártam ezüstkalászos gazdatanfolyamra is. sőt tejgazdasági tanfolyamot is végeztem ... Ma — mivel annak- idején Prügyre nősült — a prügyi termelőszövetkezet nyugdíjasa. 74 éves. Földje ma a házikert 700 öle, meg a Kender föld 300 öllel. Ezeken gazdálkodik. Ad egy tasak sáfrányt, mondván, jó lesz a húslevesbe. Ö termesztette, miként azt a különleges kávémagot is, amivel szintén kínál. — Idén pedig egy ritkaságnak számító pap- inkával' is kísérletezem — árulta el egész bizalmasan, miközben tekintetéből az „új feladata”, izgalma vibrált. Amikor kikísért, a ház mellett húzódó szőlőlugasra mutatott. — Látják! Ez meg itt mag nélküli szőlő. Ügy nevezik: Ko- rinthúsi. Ezt is én oltottam ... Mi tagadás, irigylem ezt a 74 éves „ka- pabecsüíőt”! Hajdú Imre öíó: Fojtán László Korszerű javítóbázis Sárospatakon Kertészeti gépek szervizei öt. évvel ezelőtt alakult meg megyénk első gyümölcs- termelési rendszere, a Borsodi Gyümölcstermelési Rendszer. Az alapításban négynégy állami és szövetkezeti gazdaság vett részt, éspedig a gesztori feladatokat ellátó Bodrogközi, továbbá a Hejő- menti, _a Nagymiskolci és a Szikszói Állami Gazdaság, valamint a felsőzsolcai Lenin, a karosai és kenézlői Dózsa és a zemplénagardi Szőke Tisza Termelőszövetkezet. A későbbiek során hat újabb termelőszövetkezet csatlakozott »a rendszerhez, amely további hét tsz részvételével. tehát 21 állami és szövetkezeti gazdasággal társulásos formában növényvédőgép szerviz- és javítóbázist épftett 1982-ben Sárospatakon, a gesztorgazdaság vasútállomás melletti telkén. A korszerűen berendezett és felszerelt üzem 11 millió forintba került, és különösen a kedvezőtlen adottságú szövetkezeti gazdaságoknak van nagy szükségük a munkájára. Ezért is nyújtott . a megyei tanács hathatós támogatást a megépítéséhez. Amint Muha Miklós műszaki fejlesztő mérnök elmondotta. már a múlt évben is sok növényvédő- és más speciális kertészeti gép javítását végezték el áz üzem szakmunkásai. Az ez évi tervükben a tavalyinál sokkal nagyobb értékű munkát irányoztak elő. összesen 9,6 millió forintnyi termelési értékben. ami a 16 szakemberszámára igen nagy erőpróbát jelent, hiszen személyenként mintegy 600 ezer forint értékű munkát kíván tőlük. A kisüzemben most van a munka dandárja. A tágas, világos csarnokban és künn az udvaron is körülbelül 60 darab gép vár javításra. Ez állandó „létszámnak” tekinthető, hiszen ahány gép kijavítva visszakerül a „tulajdonos” gazdaságba, ugyanannyi vagy olykor még több újabb meghibásodott gépet szállítanak a bázisra kijavításra. Látogatásunkkor a taggazdaságok közül a krasznok? vajdai, fűlókércsi. sárospataki, igrici tsz, a Nagymiskolci. a Hejömenti Állami Gazdaság kertészeti, növénwé- delmi, permetező-, talajművelő és metszőgépein, fasáv- vegyszerező és tartályláda- fordító eszközein dolgoztak az üzem szakmunkásai. A taggazdaságokon kívül — ha jut rá kapacitásuk — másgazdaságoktól is vállalnak munkát. Jelenleg Mátészalkáról, Kecelről, Rátkáról, Ci-' gándról beszállított kertészeti gépeket is javítanak, sőt az Encsi Mezőgép Vállalatnak ia dolgoznak bérmunkában.
