Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-13 / 37. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3* 1983. február 13., vasárnap A küldöttgyűlés résztvevői aktív részesei voltak az 1982. évi kimagasló gazdálkodási eredményeknek. Eredményes zárszámadás Krasznokvajdán ' (Folytatás az 1. oldalról) egyben ezeknek a sikereknek titkait is kutatjuk. Gondol­ván, hogy. ezek különleges titkok. Pedig nem. Hiszen az kell hozzá, hogy legyen a ve­zetésnek elképzelése a jövő­ről, legyenek becsületes em­berek, akik valóra váltják, kivitelezik ezeket a célokat, s' mindehhez kell együttes gondolkodás, együttes cse­lekvés. Az is természetes, hogy ez a közös tevékenység, munkálkodás nem mindig idillikus, konfliktusmentes. Mi több, harc, de olyan harc, amelyik becsületes szándék­kal, újító vitákkal párosul, és nem rosszindulatú intri­kákkal. Grósz Károly szólt arról is, hogy a magyar mezőgazda­ság eredményei szorosan függ­nek a világgazdasági ese­mények alakulásától. Termé­szetesen belső adottságaink közepette van módunk ked­vezően befoly; .ölni az ered­ményeket, mivel rendelke­zünk tartalékokkal és még ki nem aknázott lehetőségek­kel. Elmondta, a megyei ve­zetés támogat minden előbb­re vivő kezdeményezést. Ott, ahol akarnak, tesznek, ott a vezetés maximálisan számít­hat a párt- és állami szer­vek támogatására. — De csak azokat tudjuk támogatni, akik maguk is mindent meglesz­nek a saját boldogulásukért. Kihangsúlyozta: erőnk a közgondolkodásban, a köz­morálban leledzik. Egyik leg­fontosabb tartalékunk a mi­énk tudata. Mezőgazdaságunk — a legfontosabb mutatószá­mok is ezit, bizonyítják — a világ élvonalába küzdötte fel magát. Ezek az eredmények azonban senkit nem tehet­nek elbizakodottá. Akadnak gondjaink, olykor bizony az értékesítés területén is. Lát­nunk kell, mindinkább köte­lességünk alkalmazkodni a világhoz. Mégpedig minden esetben gyorsan, rugalmasan, mert egyébként nem marad­hatunk az élvonalban, nem állhatjuk a versenyt. Nagy gondunk, hogy drá­gán termelünk, ez egyben megszabja a teendőnket is. És teendőnk, feladatunk, hogy vigyázzunk a földre, mint a legnagyobb nemzeti kin­csünkre. Mégpedig ne csak úgy, hogy mérsékeljük a fo­gyatkozását, hanem úgy is, hogy a legjobb vetésszerke­zettel hasznosítjuk. És fel­adatunk a gabona-, valamint a húsprogram lehetőségei­nek eddiginél is maximáli- sabb kihasználása. Sőt, ten­nünk kell azért is, hogy min­den úgynevezett mellékter­mék — a költségtakarékos­ság érdekében — hasznosul­jon. A melléküzemági tevékeny­séggel kapcsolatban a megyei pártbizottság első titkára ki­jelentette: gazdaságpolitikai és területfejlesztési feladat is a melléküzemágak fejleszté­se. Növeli a népességmegtartó erőt, ugyanakkor az itt kép­ződő nyereség zömét az alap­tevékenységek fejlesztésé­re tudják fordítani a gazda­ságok. A melléküzemág a mezőgazdaság jövedelemszer­zésének egyik formája. Nem buktató nélküli, ami elsősor­ban szervezetlenségből, az ellenőrzések elmulasztásából adódik. E téren a jövőben az a feladat, hogy helyben, vagy legalábbis a megyén belül létesüljenek ilyen üzemek. A meglevő budapesti ágazatok­ból azokat és addig érdemes fenntartani, amíg azok a gazdaságnak megfelelő jöve­delmet biztosítanak. Beszéde végén Grósz Ká­roly sok sikert és eredmé­nyes gazdasági évet kívánt 1983-ra is a krasznokvajdai szövetkezet dolgozóinak. * Tizenkétmillió nyereség Krasznokvajdán. Az e vidék körülményeit, • az itt folyó ko­rábbi évek gazdálkodását is­merők között talán akadnak olyanok, akik azt mondják: véletlen műve. Az lenne? Ezt kérdezte Bacsó Imre, a helyi faüzem vezetője is, aki felszólalásában önmaga adta meg a kérdésre a feleletet: — Ha csupán egy esztendő produkálja ezt az eredményt, akkor lehet a véletlen szám­lájára írni. Szerencsére ná­lunk mór négy esztendeje tartós ez a fejlődés. És ez nem másnak, mint a tervsze­rű gazdálkodásnak az ered­ménye. Hajdú Imre Fotó: Lac/.ó József Á fellendülés érdekében így látja a művezetőnő r Ezekben a napokban ösz- szegzik a Miskolci Pamut­fonodában a vállalások tel­jesítését, hogy megállapít­sák, ki. milyen szinten dol­gozott az elmúlt esztendőben. Rádiné Mátyás Borbála, a fonoda orsózóüzemének mű­vezetője, az úgynevezett komplexbrigád irányítója és az I-es műszak pártalapszer- vezetének titkára. Van jócs­kán „beosztása”. — Örömmel értesültem ;— mondotta beszélgetésünk so­rán —, hogy az egyes mű­szak komplexbrigádja 1982. évi munkájáért elnyerte az arany fokozatú kitüntetést. A tizenkét dolgozót számláló kollektíva azokból tevődött össze, akik bizonyos érde­keltségi viszonyok miatt más szocialista brigádokba nem Iéohettek be. Előmunkások. munkamódszeresek, gépmes­terek, műszaki technikusok és művezetők alkotják az együt­test. És én vagyok a bri­gád vezető. Keserves eszten­dőt hagytunk magunk mö­gött itt a fonodában is. Ta­valyi jó kezdés után lelas­sultunk, visszaestünk, fe­szültségekkel terhes munka kezdődött el. Ilyen körülmé­nyek között elismerést sze­rezni nagy erőfeszítésbe ke­rült. — Ez a komplexbrigád egyben az egyes műszak mű­szaki vezetői garnitúráját is képezi. — Sok múlik rajtunk, és most úgy látom, hogy a meg­torpanást fellendülés követi. Más lett a vezetési stílusunk is. Nagy szabadságot kap­tunk cselekedeteinkhez. És éltünk is vele. Kibővült a művezetők jogköre. Gazdago­dott alkotó-, irányító készsé­günk. Tudásunk is gyarapo­dott, mert a XI. Pártkong­resszus elnevezésű komplex­brigád minden tagja a Tex­tilipari Főiskolától kezdve valamilyen tokon tanul. Va­lahogy korszerűbben kez­dünk vezetni. Javítani tud­tuk az irányítás minőségét. Változott gondolkodásmó­dunk, mérlegelőképességünk. Az üzemben dolgozó fonó­nőkkel való kapcsolatunk is jobb, eredményesebb lett. Nap mint nap válaszoltunk kérdéseikre: mit kell meg­őriznünk, hogy felébresszük bennük a cselekvésvágyat. A műszaki értelmiség nem si­ránkozik, hanem a körülmé­nyeknek megfelelően cselek­szik és vezet. A versenytáblán már kiír­ták, hogy a fonoda I. műsza­ki kollektívája a négy mű­szak között folyó hagyomá­nyos versenyt megnyerte és az első helyre került. A komplexbrigád elérte az arany fokozatú kitüntetést. A műszaki konferencián java­solták, hogy Rádiné Mátyás Borbálát „Kiváló művezető” címmel tüntessék ki. — A vállalást maradékta­lanul teljesítettük — mond­ta Rádiné. — Ennek az is az eredménye, hogy az I-es műszakban dolgozó nyolc szocialista brigád mindegyi­ke valamilyen fokozatban, kitüntetésben részesült. Boda István Tetőn Modern hói teteje hóesés után. Ha nem túl modern, akkor olvadás után nem ázik ót. Mert sajnálatos módon igen sok tető beázik, valahogy nem sikerednek mostanság a szigetelések. A községek egy­némely, új épületének mo­dern, ámbár átázó teteíe fö­lé a hagyományos cserépből, az ugyancsak hagyományos fákból építenek új tetőt, de ezt mégsem lehet megtenni a városi, hosszú-hosszú házak­nál. Hátha mégsem áznak át! Mert a hó itt-ott még most is eléggé vastag. Kisgazdaságéit és a lakossági ellátás A kisgazdaságok meghatá­rozó szerepet töltenek be az ország ellátásában, működé­sük nélkülözhetetlen az éle­lem-termelésben. Hazánkban sok százezerre tehető a kis­gazdaságokban. különböző szakcsoportokban foglalkozta­tottak száma. Vállalkozó ked­vük, szorgalmuk révén — amelyhez természetesen meg­felelő érdekeltség is fűződik —, évről évre nagy mennyisé­gű termelvénnyel, élelemmel egészítik ki a korszerű me­zőgazdasági nagyüzemek ter­melését. Az áfészek keretében és azok messzemenő támogatá­sával tevékenykedő szakcso­portok egész éven át a leg­különfélébb áruval jelennek meg a piacon. Működésük el­sősorban a lakosság ellátása szempontjából meghatárcfeó, hiszen a rendszeres piaci fel­hozatallal számottevően elő­segítik a kereslet és a kínálat összha ngját. A minap egy ilyen kisgaz­daságokból álló közösség tar­tott zárszámadó közgyűlést, pontosabban az Unió Áfész keretében dolgozó baromfite­nyésztő szakcsoport adott szá­mot múlt évi munkájáról, eredményeiről és gondjairól Vanyó János elnök szavai sze­rint a szakcsoport életképes­sége sok-sok példával igazol­ható. Egyrészről tovább foko­zódott az érdeklődés, a vál­lalkozó kedv a kisgazdaságok tevékenysége iránt. Egy év alatt nyolcán kérték felvéte­lüket a szakcsoport tagjai so­rába. ami arra vall. hogy az emberek megtalálták számí­tásukat a baromfitenyésztés­ben. illetve tojástermelésben. A tagság 1982-ben mintegy 50—60 ezer előnevelt csirke eladásával járult hozzá az igé­nyek kielégítéséhez. A pecse- nyecsirke forgalmazásában kissé visszaestek, ugyanis az előző évi 40 mázsával szem­ben mindössze 20 mázsát ér­tékesítettek. Mentségük re szolgál, hogy a csökkenés a kereslet mérséklődésére ve-; zethetö vissza. Az viszont je«: lentős előrehaladásra vall; hogy tavaly mintegy 300 009 darabbal növelték tojáseladá­sukat. amit áfész-hálózaton keresztül, szei'vezett keretek között értek el. Az Unió Áfész minden tőle telhetőt elkövet a szakcsoport zavartalan működése érdeké­ben — szóltak többen is elis­merően. Mindenekelőtt segít­séget nyújt a termelvények eladásában és a tagság által igényelt takarmány beszerzé­sében. A közgyűlésen természete-' sen körvonalazták az idei főbb feladatokat is, s ezeket a népgazdaság igényeivel összhangban határozták meg. Eszerint 1983-ban előnevelt, illetve húscsirkéből 60 ezret értékesítenek, míg tojásból a tavalyinál nagyobb mennyisé­get, mintegy 600 ezer darabot adnak el az áfész közreműkö­désével. Számvetés a műanyaggyárban Minden év egy kicsit az új­rakezdésé és különösen sokat jelent egy-egy lezárult idő­szak a műanyagiparban, ahol a technikai fejlődés rohamos előrehaladása minden eszten­dőben számos új termék elő­állítását teszi lehetővé. Az el­múlt időszakban a Borsodi Vegyi Kombinál is jelentősen továbbfejlesztette a feldolgo­zó kapacitását, és a hazai ipar, a fogyasztók, valamint az exportpiac számára is több új terméket állítottak elő. A fejlődést számba vevő eredményekről az újabb ter­mékekről, valamint a pvc feldolgozásának útjáról Faze­kas János, a vegyi kombinát főosztályvezetője adott tájé­koztatást. Mint elmondotta, az ismert pvc-portipusok mel­lett a gyárban már megkezd­ték a nagy molekulasúlyú pvc készítését is, amely a korábbi típusok egy továbbfejlesztett változata és a megjelenési formáját tekintve, gumiszerű anyag. Az elmúlt két év sikeres újdonsága volt az úgyneve­zett folpack-fólia. amelynek ma már mintegy öt típusát gyártják az üzem gépsorai, és ezek a fóliatípusok az ipari palettás csomagolástól kezd­ve a belkereskedelmi előcso- magolásig rendkívül széles körben alkalmazhatók. A íol- pack-fóliát a hazai igények kielégítésén felül már export­ra is szállítja a vállalat. Ugyancsak egy fontos terüle­te volt a fejlesztésnek a ke­ményfólia előállítása is, ame­lyet ma már az édesú?ar, a tejipar, valamint a gyó||\szer- ipar is felhasznál. Az elmúlt év harmadik negyedévében új termelősort helyeztek üzembe, és ez mintegy 2000 tonnával megnövelte' a ke­ményfólia gyártó kapacitást. Az üzemben jelenleg 0.15 mil­limétertől 0.5 milliméter vas­tagságban víztiszta, színezett és úgynevezett fedett kivitel­ben készítenek már kemény­fóliát, mind a hazai fogyasz­tók, mind pedig a külföldi megrendelők számára. Fontos új terméke a gjár­nak a pvc-ből készült ragasz­tószalag is, ezt korábban tel­jes egészében importból sze­rezte be az ország, és ennek a már megszokott terméknek a gyártására égj' osztrák cég­gel kötött kooperációs szer­ződést a kazincbarcikai üzem. Az emberi hajszállal meg­egyező vastagságú fóliákat a BVK-ban állítják elő. míg a ragasztót az osztrák cég viszi fel a felületre. A késztermék egy részét Magyarországon, a másik részét pedig külföldön értékesítik. Az elmúlt időszakban kezd­ték meg a Borsodi Vegyi Kombinátban a pvc-ből ké­szülő különféle csövek gyár­tását is. A cső gyártására egy korszerű, nagy termelékeny- ségű gépsort vásárolt a gyár, és ezzel a berendezéssel évente körülbelül másfél ezer topna különféle kisnyomású gázcső, továbbá 400—500 mil­liméter átmérőjű nyomócső, illetve például a távfűtő ve­zetékek védőcsöve is gyártha­tó. A Borsodi Vegyi Kombinát immár hagyományosnak te­kinthető területen, az építő­iparban használatos műanya­gok családjában is „összegez­te” az elmúlt év eredményeit. Bár jelenleg nincs olyan ter­mékújdonság, mint néhány éve a harmonika ajtó, vala­mint a műanyag ereszcsator­na, a gyárban készülő termé­keket az úgynevezett ongro- modul házrendszeren együt­tesen bemutatják. Ezen az épületen megtalálható a nyí­lászáró szerkezetektől, a fal­burkoló elemekig valamennyi termék, amely várhatóan a jövőben is nagy keresletnek örvend majd. A legutóbbi vizsgálatok szerint ugyanis megfelelő szigeteléssel a hom- lokzatburkolók 40 százalékkal csökkentik a lakások és épü­letek hőveszteségét, és ha­sonló módon csökkenti a hő- veszteséget a pvc-ből készült ablak, illetve az ajtó is. Így ezek a termékek megfelelnek az új építési szabványnak is, amelj' már messzemenően fi­gyelembe veszi az energiá­val való fokozottabb takaré­koskodást. A gyár szakemberei nagy figyelmet fordítanak az im­port csökkentésének lehető­ségeire is. Most egy újabb te­rületen a növénj’olajiparban várható „frontáttörés”. Eddig ugyanis az iparág a különfé­le termékek csomagolására teljes egészében importból származó műanj'agot hasz­nált fel. A BVK szakemberei az elmúlt év negyedik ne­gyedévében kezdték meg a no vény ol aj i pa r számára is al­kalmas porkeverékek előál­lítását. és már lefolytatták a gyártással, a palackok előál­lításával kapcsolatos üzemi kísérleteket is. Az üzem fel­készült arra is. hogy ebben az évben már fokozatosan meg­szüntetve az importot, a nö­vényolajipar porkeverék- szükségletét teljes egészében a BVK elégítse ki. A miskolci műanyagfeldol­gozó üzemmel együtt a Bor­sodi Vegyi Kombinát mű­anyaggyárában már sok ezer tonna késztermék készül évente, amely a mezőgazda­ságban felhasználható fóliák­tól kezdve, a háztartási edé­nyekig terjed. Az idén tavas­szal a Budapesten megrende­zésre kerülő Hungaroplast ki­állításon a gyár első ízben mu­tatja be a teljes termékvá­lasztékát, amelljrel kettős óéit akar elérni, részben a vásár­lók számára képet ad a leg-- nagyobb hazai pvc-gyár tel­jes tennék választékából, rész­ben számot vet azzal az út­tal. amelyet az elmúlt évek­ben megvalósított fejlesztései alapján a BVK műanyagfel­dolgozó ipara megtett. Hajdú Gábor j

Next

/
Thumbnails
Contents