Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-14 / 11. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1983. Január 14., péntek A nagy lehetőség A z emberiség nagy le­hetősége a szocializ­mus, — ez az Aczél György által definiált gon­dolat mintegy jelszava, meghatározó tartalma le­hetne annak az országos tanácskozásnak, amely e napokban zajlott Budapes­ten az MSZMP Központi Bizottság rendezésében. Egy évtizede nem ült össze ha­sonlóan széles körű és ilyen átfogóan gazdag tematikájú konferencia művelődéspoli­tikánk. ideológiai életünk időszerű teendőiről, s a hozzá kapcsolódó agitációs, propagandamunkáról. Kü­lönleges szerepe volt ab­ban. hogy az ideológia, a politika, a gazdaság, a tár­sadalom, a történelem leg­fontosabb napi kérdéseiről összetetten tárgyaltak tu­dósok és írók, újságírók, művészek, művelődési intéz­mények vezető munkatársai társadalmi-politikai életünk illetékes személyiségeivel, az ország valamennyi megyéje ideológiai életének "ezető képviselőivel is. Végül is — már amennyire a két nap erre módot adott — az egész mai magyar valóság jelen volt a -eferátum után kialakult vitában. líimond- va-kimondat.lanul minden fölszólalás. akárcsak a vi­taindító, a szocializmus nagy lehetőségét elemezte, járta körül azt kutatva, hogy napjainkban, a jelen­legi helyzetben miként tu-, dunk élni vele. Itt és most, a mai Magyarországon meg tudunk-e felelni történelmi utunk reális fölmérésével, a bennünket körülvevő vi­lág tárgyilagos megítélésé­vel, ideológiai-szellemi erő­ink kellő mozgósításával a megújulás elháríthatatlan követelményeinek. Ez a kul­csa, ez az egyik legfőbb társadalmi feltétele ugyanis annak, hogy a szocializmus­ban rejlő lehetőségeket megragadjuk. • Megújulás és aktívabb cselekvőkészség! Előrehala­dásunk két elválaszthatat­lan alkotóeleme, melynek kibontakoztatása t nem megy, nem is mehet viták nélkül. Ezek azonban csak akkor termékenyek, ha kü­lönböző megközelítési ol­dalakról is egy iránvba hatnak, a magyar nép szo­cialista fejlődését kívánják elősegíteni. Ezen a tanács­kozáson is kommunisták és pártonkívüliek egyaránt részt vettek és kifejtették vé­leményüket, sőt kétségei­ket. Esetenként érződtek felfogásbeli különbözőségek, aminthogy a terem falain kívül is így van ez az or­szágban. Árp anélkül, hogy elhangzott volna a ma gya­korta használt közmeg­egyezés, mégis az elférő né­zeteknek és vélemények­nek ez adta meg a közös vonását. Azon az alapon, hogy megújulási igényünk és útkereséseink mellett is változatlanul egy közös cé­lunk van: a szocializmus építése. Hiszen éppen ezt a célt szolgálja az igénye­sebb megújulás, amely ab­ból indul ki, hogy soha nem volt és a jövőben sem le­het perfekt, befejezett mar­xizmus. A társadalom elő­rehaladásával fejlődnie kell az ideológiának, sőt elöl kell járnia. A megújuló elmélet segítségéről — ép­pen a gyorsan változó vi­lágban — ezért nem mono- hatunk le. Ezenközben fo­lyamatos szellemi érintke­zésben állunk mindazokkal, akik netán egész sor kér­désben nem értenek velünk egyet, de elismerik társa­dalmi rendünket ís hajlan- . dók segíteni a szocializmus építését. Ez a szövetségi politika meghatározója, és ez hosszú távra szól Sőt napjainkban mindinkább meg kell újítani ezt a szö­vetséget a felnövekvő, új generációra gondolva, amely — éppúgy, mint az . egész társadalom — nincs elzárva a különféle, gyak­ran divatos szellemi áram­latoktól. Elvi, elméleti vi­ták kellenek a meggyőző­désükhöz, sok megértéssel, de nem mondva le egyet­len területen sem a mar­xizmus hegemóniájáról. Ei is olyan feltétel, amely egyértelmű határozottság­gal kapott hangot ezen a tanácskozáson is, érvénye­sítésének módja és gyakor­lata körül természetesen még számos megoldandó problémával. M egújuló világ formá­lódik hazánkban, pontosabban vár megújulásra a mi cselekvő politikánk révén. Nem azért, mintha zsákutcában lennénk — amint ellenfele­ink hangoztatják —, vagy rosszul csináltunk valamit, hanem elsősorban azért, mert a szocializmus sem lehet soha befejezett. Ál­landóan továbbfejlődő rendszer. Éppen annak ér­dekében, hogy a világban végbemenő folyamatokhoz, változásokhóz rugalmasan alkalmazkodva segíthesse elő az emberek anyagi boldogulásáért folytatott igyekezetét. Eközben ér­vényre kívánjuk juttatni nemes, igazi emberi érté­keinket, erkölcsi elvein­ket. Erről van sző, amikor a szocialista társadalom reformján gondolkodunk. Nem jelent tehát negatí­vumot, mivel ott vannak benne és mögötte a megte­remtett értékeink, az eddig megtett, út eredményei is. Ezeket védelmezzük! A sokat emlegetett gazdasági reformunkat, az 1968-ban megkezdett úgynevezett új mechanizmust is ilyen ér­téknek tekintjük. Szó sincs róla, hogy elvessük, de továbbfejlesztését a körül­mények teszik elodázha­tatlanná. Ennek módozatai viszont bizonyára még sok vitát, töprengést fognak előidézni. L egfőbb nemzeti sors­kérdésünk is éppen ezért a szocializmus építésének korszerű 'to­vábbfolytatása. Ettől függ minden más egyéb, ezért kap napjainkban oly erő­teljes hangsúlyt minden fórumon. Ezért állt e ta­nácskozás középpontjában is. A közvéleményt élén­ken foglalkoztató egyéb — jogosan nemzeti sorskér­désnek nevezett — gondok is ennek talaján számol­hatók fel vagy csökkenthe­tők. Mert valóban aggasz­tó a tömegméretű alkoho­lizmus, az öngyilkosságok magas aránya, a népszapo­rulat kedvezőtlen alakulá­sa, a leggyakrabban emle­getett fájó jelenségek kö­zül. Az előzmények, még­hozzá a régi világba visz- szanyúló előzmények is­merete nélkül, s önma­gunkban külön-külön ke­zelve aligha lehetséges a felszámolásuk. Számon kell tartani őket annak tudatával, hogy a nép, a nemzet jövőjét hosszú időre meghatározó kor­szakban élünk, amely megteremtheti a feltételeit, a marxista elemzés segíti a valóság pontos ismeretét, tettekre sarkalló erővel mindazért, ami közös érdek és közös érték ebben az országban. E nnek a közös ügynek az érzete is olyan szükséglet, amelyre az ideológiai munka nagy­mértékben rádöbbentheti az embereket és késztetheti a további cselekvésre. A közös érdekek fölismerése, ami valójában a szocialis­ta nemzeti egységben tes­tesül meg, most talán na­gyobb hajtóerő, mint va­laha. Amikor közismerten ne­hezebbek az életviszo­nyaink a korábbinál, ami­kor fenyegető veszélyek hírei röppennek föl napról napra az imperialista tá­borból, akkor nekünk itt, Közép-Kelet Európa e kis területén még jobban kell támaszkodnunk a vívmá­nyainkra, még jobban bele kell kapaszkodnunk abba az erőbe, amelynek eddi­gi eredményeinket is kö­szönhetjük: a párt ve­zető szerepébe. Az ideoló­giai helytállás — amelyre ez a tanácskozás a résztve­vők korén túl is tömege­ket ösztönzött — most olyan erő, amelyet a ma­gunk érdekében, de a szocializmusban remény­kedő százmilliók érdeké­ben is vállalnunk kell. Keresve, kutatva ugyanak­kor az új útjait az előre­jutásnak, az átmeneti meg­állások. a jelenlegi meg­torpanás utáni fölemelke­désnek. Bármi'v furcsán hangzik, mégis igaz a tanácskozás­nak az az egyik konklúzió­ja, hogy talán énoen a je­lenlegi nehezebb idők kényszere visz közelebb bennünket az eszmeileg megalapozott, határozot­tabb cselekvéshez, s egy jobb, szocialistább társa­dalomhoz. Különösen, ha érvényesül a tanácskozó- termen kívül is az a ter­mékeny együttműködés, amely a különféle terüle­tek művelőit itt jellemez­te. Mintegy demonstrálva, hogy nem választható el élesen egymástól, sőt szo­rosan összefügg a politika, ideológia, a gazdaság, a történelem — és társada­lomkutatás. Mint ahogyan szorosan együtt kell mun­kálnia, hatnia a napi élet minden síkján, terméke­nyítve és lendítve a ter­melőmunkát, mindannyi­unk anyagi bázisát. Eiiiüiyt Nyíkolaj Podgornij Mitterrand elnök csütörtö­kön délben ismét Afrikába indult. Ez már a harmadik útja Fekete-Afrikában, ezút­tal Togóban, Beninben és Gabonban tesz látogatást. Az Elysée-palota szóvivője - az utazás előtt hangsúlyozta: Franciaország afrikai politi­kájának tengelyében az az óhaj áll, hogy az Afrikai Egységszervezet — belső problémáit leküzdve — is­mét jelentős szerepet töltsön be a kontinensen. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének egyko­ri elnöke január 11-én, éle­tének 80. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt. A Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek erről szóló közleményét az Izvesztyija csütörtöki száma tette közzé. Az 1903-ban született Nyi­kolaj Podgornij 1930. óta volt tagja az SZKP-nak. 1957-ben az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára lett. Ezt a tisztséget 1963-ig töltötte be, amikor megválasztották az SZKP Központi Bizottságának tit­kárává. Nyikolaj Podgornij 1965-től 1977-ig volt a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke; a Szovjetunió államfője. I960 —1977 között tagja volt az SZKP KB Politikai Bizott­ságának is. Németit Károly megbeszélése a Hazafias népfront és az Országos Béketanács vezetőivel Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára csütörtökön láto­gatást tett a Hazafias Nép­front Országos Tanácsánál, ahol találkozott a mozgalom vezető tisztségviselőivel. Meghallgatta Pozsgay Imre főtitkár és a HNF OT tit­kárainak tájékoztatóját a népfrontmozgalom múlt évi tevékenységéről, és idei ter­veiről. Ezután az Országos Béketanácsot kereste fel; itt Sebestyén Nándorné elnök és Sarkadi Nagy Barna főtitkár adott tájékoztatást a béke­mozgalom munkájáról, az 1983-as év terveiről, a Prá­gában megrendezendő béke­világkonferenciára való fel­készülésről. A megbeszéléseken áttekin­tették a szövetségi politika időszerű tennivalóit, a nép­frontmozgalom feladatait és politikai szerepét társadal­munkban, valamint a béke megőrzésére tett erőfeszítése­inket, s Németh Károly szólt a bei- és külpolitika aktuális kérdéseiről. Kifejezte a Köz­ponti Bizottság köszönetét es elismerését a mozgalom ak­tivistáinak-, akik odaadó és lelkiismeretes munkát végez­nek. Közös harcászati gyakorlat A Varsói Szerződés tagál­lamai egyesített fegyveres erőinek éves kiképzési ter­veivel összhangban a közeli napokban harcászati gyakor­latot hajtanak végre a cseh­Hollóháza nevét igazán nem kell' megyénkben „kör rulími”, a bemutatás kedvé­ért. A porcelángyárban azért dolgoznak olyan tervezők, akiknek munkáival aligha le­het egészében ismerős a vá­sárló közönség. Hogy ez így van, azt a miskolci Herman Ottó Múzeum Papszer utcai kiállítóépületében tegnap megnyílt kiállítás bizonyítja. Kilenc tervező iparművész hozta el a miskolci bemutat­kozásra válogatott anyagát. Olyan „termékek” láthatók itt, amelyek nem a hagyomá­nyos hollóházi proliiból va­szlovák néphadsereg, a Ma­gyar Néphadsereg, a szovjet hadsereg kijelölt törzsei és csapatai a Magyar Népköz- társaság területén. lók, hanem a tervezők leg­újabb törekvéseit tükrözik. Azzal a nem titkolt szándék­kal mutatják be ezeket az alkotásokat — használati és dísztárgyakat —, hogy a „magasabb esztétikai igéhyt támasztó vásárlóközönség egyedi, illetve kisszériás al­kotásokkal kielégíthető le­gyen. Növekedjék lakáskul­túránk színvonala”. A kiállítást tegnap délután 4 órakor nyitotta meg dr. Veres László megyei múze- umigazgató-helyettes, s az el­ső érdeklődők a kiállítók je­lenlétében ismerkedhettek az anyaggal. Arafat nyilatkozata Képünkön: Jasszer Arafat vá­laszol az újságírók kérdéseid). Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke csütörtöki moszk­vai sajtóértekezletén rendkí­vül elégedetten nyilatkozott a szovjet vezetőkkel folytatott szerdai megbeszéléseiről, amelyek — mint mondotta — elvtársi, baráti légkörben, a kölcsönös megértés jegyé­ben folytak le. igen gyümöl­csözőek voltak és konkrét eredményeket hoztak. A közel-keleti rendezés le­hetőségeit elemezve a Palesz­tinái vezető rámutatott: ideá­lisnak tekinti azt a rendezési javaslatot, amelyet az arab országok fezi csúcstalálkozó­ján dolgoztak ki, és amely gyakorlatilag egybeesik a Leonyid Brezsnyev állal ta­valy szeptemberben előter­jesztett szovjet rendezési ja­vaslattal. A palesztinai vezető hang­súlyozta: a Szovjetunió elvi állásfoglalása, a palesztinai népnek nyújtott támogatása, törvényes jogai melletti kiál­lása változatlan. A Palesztinai Felszabadítá- si Szervezet küldöttsége, amely Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke vezetésével tett hivatalos munkalátogatást a Szovjetunióban, csütörtökön elutazott Moszkvából. Ismét dolgozik Ismét dolgozik a levágott kéz! A múlt év tavaszán bravúros mű­téttel varrták vjssza a Pécsi Orvostudományi Egyetem I. sz. sebé­szetén Gerlecz József bal karját, melyet egy szállítószalag szakí­tott le munka közben. Képünkön: az operáció után 250 nappal Gerlecz József már disznóölésnél segédkezik. Porcelánból Tervező iparoróveszek kiállítása A TELEPEKEN ÉS ÁTVEVŐHELYEKEN A LAKÓTERÜLETRŐL SZÁRMAZÓ Átvételi árak/kg vashulladékokat 'mm • • regi uj 0,70 Ft 0,80 Ft Lemezhulladék: 1983. JANUÁR 1-TŐL Egyéb szénacélhulladék: 1,- Ft 1,20 Ft FELEMELT ÁRON VÁSÁROLJUK MEGI Ontvényhulladék: 1,50 Ft 2,30 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents