Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-14 / 11. szám
1983. január 14., péntek 6SZAK-MAGYARORSZAG 3 Mindennapi energiánk Energia és energiagazdálkodás fogalmai. Üj magyar lexikon, 1961: Energia, hatóerő. A testek, anyagi rendszerek munkavégző képessége. Az energiagazdálkodás: az energiahordozóknak. fa. olaj. szén, földgáz, hasadó anyagok, illetve energiatartalmuknak feltárására irányuló tevékenység. ' A felhasznált energia hatásfokának értékelésére az energiamérleg szolgál, amely a tervezési és üzemi számítások fontos része, és tartalmazhatja valamely gazdasági egység, iparág, vagy ország által felhasznált energiahordozók fogyasztását, a veszteségek figyelembevételével. Az olajárrobbanás hatása Magyarországon 1979-ben valamivel több, mint 300 petakalória energiát fogyasztottak és ennek körülbelül 20 százalékát Borsod megye gazdasága emésztette el. A teljes mennyiség összesen 30 millió tonna ásványolajjal egyenértékű, és ennek a felhasznált energiának mintegy 50 százaléka importból származott. A fogyasztás szerkezete ezekben az években nem kívánatos arányt mutatott, a felhasznált energia 35,8 százalékát a kőolaj és kőolajszármazékok, több mint 26 százalékát a földgáz, csaknem 30 százalékát a szén, míg körülbelül 9 százalékát egyéb energiahordozók eltüzelése adta. Figyelemre méltó az a folyamat is, hogy a jelentősebb üzemek energiaköltségének alakulása az elmúlt időszakban miképpen változott. A kohászatnál például tíz évvel korábban a termelési értéknek mindössze 15 százalékát költötték energiára, ma ez az arány 30—35 százalékot tesz ki. A vegyiparban jelenleg körülbelül 25—28 százalék, a hőerőművekben pedig megközelítően 90 százalék körül alakul a teljes termelési értéknél az energiaköltség. Ezek a számok tehát már néhány év óta meghatározzák az energiával való gazdálkodás szabályait. Az árszínvonal állandó jellegű növekedése pedig az energiával való helyesebb gazdálkodást tette szükségessé, és ez a fogalom az elmúlt néhány esztendőben a magyar ipar és gazdaság egyik legfontosabb kérdésévé vált. Borsodban, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának kezdeményezésére 1978-ban az országban elsőként alakult meg az energiapolitikai tanácsadó munkabizottság, amely feladatául tűzte ki a tüzelőanyagokkal való helyes gazdálkodás szorgalmazását. Az akkor megfogalmazott célok ma is érvényesek, és egyebek között azt fejezik ki, hogy a gazdálkodó egységek fokozott figyelmet fordítsanak az irányító és ellenőrző munkára, az üzemek a sajátságaiktól függően a leghatékonyabban segítsék elő ezt a munkát, a politikai munka sajátos eszközeivel. társadalmi erőforrásokra támaszkodva elemezzék és ellenőrizzék az energia fel- használását, az energiagazdálkodást, a fel- használás tervezését, és a felhasználás során a vállalati magatartás fejlődését, alakulását. Az első lépések Bár ezek az első hallásra nehezen megfogható fogalmak, de a szakemberek nagyon is világosan körbejárható következtetés csoporthoz jutottak. És itt el kell oszlatni néhány tévhitet a magyar gazdaság helyzetével kapcsolatban. Hiszen az energia felhasználását te- kintve, az egyes üzemek nemzetközi összehasonlításban „energiafalóknak” bizonyultak, ugyanakkor más üzemek felhasználása, és az ál aluk termelt érték együttes mérőszáma ma is kiállja a próbát, ha a fejlett országok hasonló üzemeivel és gyáraival összehasonlítjuk. De ez az összevetés még egy gyáron belül is igen eltérő adatokat vetett fel. A fajlagos energiafelhasználás tekintetében a Tiszai Vegyi Kombinát, a Borsodi Vegyi Kombinát, a Lenin Kohászati Művek és az Ózdi Kohászati Üzemek korszerű gyáregységei, de csak azok! állják a versenyt, és állja a versenyt a Hejőcsabai Cement- és Mészmű is, amely európai viszonylatban is megfelelő energiaiéi használási mutatókkal rendelkezik, de bizony az elavult technológiával dolgozó üzemek sora túlzottan sok energiát pazarol el termékei előállításához. A jövő képe Az energiapolitikai tanácsadó munkabizottság egyik tagja, Nedea Ede, a Tüzelés- technikai Kutatóintézet tudományos főosztályvezetője ismertette a bizottság munkáját, a mai helyzetet, valamint a jövő kilátásait — Valamennyi borsodi üzemben és termelőszövetkezetben rendszeresen vizsgáljuk a felhasznált energiát és az energia szerkezetét — mondja. — Vizsgáljuk továbbá a fajlagos energiamutatókat, a fogyasztás nagyságát és az energia megtakarításának lehetőségeit is. Az elmúlt évek már jelentős eredményt hoztak, 1979-cel összehasonlítva, 1982 végéig a fogyasztás terén jelentős átrendeződés történt, és országosan mintegy 2 millió tonnával csökkent az olaj aránya, és növekedett a hazai kitermelésű szén, továbbá az olcsóbb földgáz felhasználásának aránya. Mindezek mellett számszerűen is csökkent a felhasznált energia, és ez együttesen csak Borsodban 650 millió forintos megtakarítást eredményezett, egyetlen esztendőben! Azt is el kell mondani, hogy egyelőre még csak az útnak az elején vagyunk, többségében azokat a lehetőségeket használtuk ki, amelyek kisebb átalakításokkal és szervezésekkel megoldhatók voltak, bár már megkezdődött a hosszabb távra szóló, úgynevezett energia-racionalizálási programhoz tartozó tételek „módosítása” is. Ennek során 30 borsodi üzemben és termelőszövetkezetnél összesen 2,2 milliárd forintos költséggel az energia felhasználásának korszerűsítésére megkezdték az átalakításokat. Így például már folyamatban van a Borsodi Ércelőkészítő Műben, a Borsodi Vegyi Kombinát ammóniagyárában, az Ózdi Kohászati Üzemekben, a December 4. Drótművekben és a Diósgyőri Gépgyárban is az energia-racionalizálási beruházás, amely együttesen több mint íélmilliárd forint értékű energiamegtakarítást tesz lehetővé. A megkezdett program a nehéz gazdasági helyzet ellenére is folytatódik. Valamennyi vállalatnál, a bizottság javaslatára, most is folyamatos veszteségvizsgálatokat végeznek, amelyek feltárják az elkallódó kalóriák és hőfokok útját és a többletfogyasztás okait, majd ennek alapján a termelőegységek újabb pályázati javaslatokkal élhetnek, amelyek megvalósításához támogatást kapnak. Az energiagazdálkodás nehezebb szakasza ezután következik.. A Borsodban levő termelőegységek az azonnal megfogható pazarlást megszüntették, és az elkövetkezendő években már csak a technológiák megváltoztatásával, fejlesztéssel, a termékszerkezet módosításával, vagy a más módon elérhető megtakarításra nyílik csak lehetőség. A folyamat ' azonban tovább halad, hiszen az állandóan növekvő energiahordozói árak egyre szorítóbb présként nehezednek majd a termelőkre és ma már tudjuk; ebben a szférában egyetlen szabály érvényesül, minél kevesebb ráfordítással, minél magasabb értékű termékeket kell gyártani. Hajdú Gábor Mi újság a mezőgazdasági nagyüzemekben? föaMim fesdlÉ a lermelíszövelkzeiek Megyénk termelőszövetkezeti gazdaságaiban mindenütt készülnek a nagy évzáró és évnyitó eseményre, a zárszámadó közgyűlésre. Az első zárszámadásokra megyénkben, amint az már hagyomány, január utolsó napjaiban kerül sor, de zömüket majd februárban rende zik meg. A közös gazdasu gok legtöbbjében, az év vég leltározások befejezése után a szinte „naprakész” pénzügyiek eredménvkalkuiácio alapján, máris hozzávetöen pontos kép blakúit ki arról, hogy milyen volt az elmúlt év gazdálkodása, sikerült-e javítani a hatékonyságot, növelni a nyereséget, sikerült-e jól alapozni, megfelelően felkészülni az idei megnövekedett feladatok teljesítésére. A gazdálkodás várható zárszámadási értékeléséről kértünk némi előzetes tájékoztatást, s az alapozásról, az őszi vetések állapotáról, a léli munkákról is érdeklődtünk egyúttal megyénk néhány termelőszövetkezeti gazdaságában. * A mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet Inöke, üánffy Dezső többek között elmondta, hogy jó hangulatban munkálkodnak a zárszámadás előkészítésén. A. jól szervezett, a tagság, a dolgozók nagy akarásával, szorgalmával végzett munka, s a takarékos költségszemlélet eredménye, hogy a tervezett 17 millió forinttal szemben, minden eddigit meghaladó, mintegy 32 milliós nyereséggel zárják az elmúlt esztendőt. — Ennek a nyereségnek nagy részét az alaptevékenységünk adja. Ez elsősorban a gazdaságunkban elért jó, eddigi legmagasabb termésátlagoknak és az állattenyésztés magas hozamainak köszönhető. Ilyen a búza 49,5, az árpa 40,62, a kukorica 69 és a napraforgó 27,95 mázsás átlagtermése. A tehenészet közel 4900 literes termeléssel zárta az évet, s a juhászaiban mintegy 6000 birka átlagában sikerült 5,34 kilós „gyapjútermést” elérni. — Az időjárásnak is köszönhető, hogy az idei esztendőt jól alapoztuk. Őszi vetéseink eddig rendkívül szépek, eddig jól teleltek, de a fagyok beköszönte előtt okvetlenül hótakarót várunk, mert különben veszélybe kerülhetnek szép reményeink. A sályi Bükkalja Termelőszövetkezetben is aggódva várja a hótakarót az 580 hektárnyi, szépen fejlett őszi vetésre Vályi Nagy Béla fő- agronómus. Az országban egyedül Miskolcon - az AFIT központi üzemegységében - végzik a Robur típusú gépkocsik javítását. Képünk a Zsolcai kapui üzemben készült. Fotó: Laczó József 1983: ultrahangos technika EfyenlÉs lermelés, kiugró eredmény Növekedett az OREL exportja Január elsején a nyolcadik évébe lépett a Medicor Művek miskolci OREL Gyára. Nem volt könnyű otthont teremteni Miskolcon az orvosi műszergyártásnak, sok buktatón verekedte át magát, az elmúlt hét év alatt a gyár kollektívája. Ugyancsak hullámzó grafikonok jelzik a termelési eredményeket és a gyár jövedelmezőségéj;. Egyben nagyon hasonlóak a grafikonok: alig múlt el év évvégi hajrá nélkül. Amit pedig nem jelezhetnek a táblázatok, az a szerveződő gyár apróbb-nagyobb konfliktusaiból fakad. A múlt évben megtört a jég, 1982 az eddigi legeredményesebb év az OREL történetében. Folyamatos, programszerű volt a termelés, eleget tettek a belkereskedelmi és külkereskedelmi szerződéseknek, időeltolódás és minőség miatt nem érkeztek reklamációk. A gyár a készáru termelését 16,1, a teljes termelését pedig 17,6 százalékkal növelte tavaly, s ez azt jelenti, hogy a tervszámok is meghaladják a száz százalékot. Különösen jól alakult a gyár nyeresége, 90 (!) százalékkal magasabb az előző évinél. Még nem készült el a mérleg, de — A jelenlegi időjárás kedvező a szőlőmetszésre, amit már több, mint 50 hektáron sikerült jó minőségben elvégezni. A melléküzem- ágakban, így a gyógyszercsomagoló részlegben és a korrózióvédelmet végző részlegben télen is folyamatos a munka. A termelési értéket 1982-ben mintegy 10* százalékkal sikerült növelni, s nyereséget is valamivel a tavalyi szint felett várunk. A nagybarcai Bánvölgye Termelőszövetkezet elnöke, Szabón György: — Mind az alaptevékenységben, mind a. melléküzem- ágakban sikerült a termelési értéket 1982-ben növelnünk. Az elmúlt évi gazdálkodásunk egyik örvendetes ténye, hogy rendkívül mostoha termőhelyi adottságaink ellenére alaptevékenységünk is nyereséges volt. A nagy odafigyelés, a szigorú költség- gazdálkodás is hozzájárult ahhoz, hogy a tervezett 7,6 millió forinttal szemben 10 millió • körüli nyereséggel zárjuk az esztendőt. az előzetes számítások szerint 50 és 51 millió forint között lesz a gyári eredmény. — Minek köszönhető, hogy ilyen jól sikerült a múlt gazdasági év? — kérdezzük Hrabár Sándor igazgatót. , — Túljutottunk az alapozás nehézségein. A termelés előkészítése és szervezettsége terén elértünk már egy bizonyos szintet, ami közelít a terveinkhez. Éveken át küszködtünk szerszámhiány- nyal, készülékhiánnyal. Vannak olyan szerszámok, amelyekre öt-hat évVtel ezelőtt adtuk le a rendelést és csak most készültek el. Meg kellett tanulnunk az anyaggazdálkodást is, termékeinkhez meglehetősen sok importalapanyagot használunk fel. Sok esetben a szállítási késedelmek miatt nem tudtunk ütemesen termelni. Meg kellett szoknunk továbbá azt, hogy minden évben jó néhány új műszer gyártását tanuljuk, gyakoroljuk. Mondhatni, ma már a vérünkké vált, hogy nullszériás berendezésekkel bíbelődjünk, vagy idegen gyárak termékeit honosítsuk. A kollektíva vállalkozó kedvének köszönhető, hogy optimálisan alakult a gyártmányszerkezet, évről évre növekszik azoknak a műszereknek a száma, amelyek nyereségtartalma kedvező. A gyári eredmény cseppet sem hasonlít a sült galambhoz. Az OREL — miután megtanulta a saját kárán, hogy nem érdemes roppant idegesen. ám tétlenül várni az import alkatrészekre — közeli partnerek után nézett. Megyén kívüli kooperációs partnereket talált először, de sokallta a szállítási költségeket, így a megyén belül keresett megbízható segítőket. És talált. A miskolci Zalka Máté Gépipari Szak- középiskola tanműhelyében készülnek a fogaskerekek, mégpedig igen jó minőségben. A fröccsöntött műanyag alkatrészek és egyéb vasipari alkatrészek gyártására a MEZÖGÉP-pel, az olaszlisz- kai Gazdász Tsz-szel és néhány miskolci kisiparossal létesítettek kooperációs viszonyt. — Mintegy 70 ezer munkaórát kötünk le kooperációs partnereink munkaidejéből. Egy-egy negyven-ötven fős kisüzem egyévi teljes műszakjának felel meg. — Mit gyártottak tavaly? — A múlt évben 42-féle orvosi műszert, és berendezést gyártottunk, ebből 14 honosított, illetve nullszériás gyártmány volt. Az év szenzációja számunkra a kerékpár-ergométerek sorozat- gyártásának megkezdése volt. A két típusból közel háromszázat készítettünk. És mivel nagy az igény, az idén kétszer annyit gyártunk. Növekvőben van a mechanikus termékek részaránya, sok megrendelés érkezik vizsgáló- székekre és transzport műtőasztalokra is. Termelési értékünk mintegy negyven százalékát a mechanikus termékek teszik ki. Vizsgáló- székek gyártására az ŐREI» szakosodott, a környező szocialista országok számára is mi gyártjuk ezeket a berendezéséket. — Hogyan alakult a gyár exportja? — Termékeink 75 százalékát exportáltuk tavaly. A tő-' kés export az előző évi szinten maradt, a szocialista export viszont 33 százalékkal emelkedett. — Hogyan módosul az idén a termékszerkezet? — Néhány műszer gyártását szüneteltetjük az idén, mert telítődött a piac. Ennek ellenére 46-ra emelkedik a termékcsaládok száma. Tizennégy új termék honosítását, illetve nullszéria-gyártását, kezdjük meg. Terhesvizsgáió készülékek, hallásvizsgálók, szívvizsgálók, mentőtáskák nullszériáit gyártjuk az idén, továbbá egy resuscitációs fantomot. Ez egy ambuba- ba, amely az emberi szervezet működését imitálja. Az egészségügyi oktatásban használják majd. A felsorolt műszerek közül néhány ultrahangos technikával működik. Tehát az idén megjelenik a gyárunkban az ultrahangos technika. Egy másik érdekesség: sorozatban gyártjuk már az idén a bőrhálósító készüléket, amely egy miskolci alkotócsoport szabadalma. A Medicor miskolci gyára kétségtelen a város egyik legcsinosabb ipari üzeme. Rend. tisztaság az épületen belül és az udvaron is. Tavaly 6 millió forintot költöttek szociálpolitikai és munkásvédelmi célokra. És mivel sok fiatal dolgozik a gyárban, építettek maguknak tavaly két műanyagos teniszpályát és egy többcélú sportpályát. Az év végén helyezték üzembe a minden igényt kielégítő konténeres orvosi rendelőt, amely egyben a Medicor referenciabázisa is; működés közben tudják bemutatni az érdeklődőknek az üzemorvosi rendelőnek, körzeti rendelőnek egyaránt alkalmas konténert. Lévay Györgyi
