Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-04 / 2. szám

ÉSZAK-MAG YARORSZAG 2 1983. január 4., kedd üdvözlő táviratok A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táv­iratban üdvözölte az Etióp Dolgozók Pártja második kongresz- szusát. A Burmái Unió Szocialista Köztársaság, függetlenné válá­sának 35. évfordulója alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvözölte U San Yu, elnököt. Lázár György, a Minisztertanács elnöke U Maung Maung Kha bur- mai miniszterelnökhöz intézett üdvözlő táviratot. Mrepov Prágába érkezeit Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának ve­zetésével hétfőn szovjet kül­döttség érkezett Prágába, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés Szervezete tagálla­mai Politikai Tanácskozó Testületének soron következő ülésén. A szovjet küldöttség tagjai között van: Nyikolaj Tyiho- nov, az SZKP KB PB tagja, miniszterelnök, Andrej Gro- miko, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, Dmitrij Usz- tyinov, az SZKP KB PB tag­ja, honvédelmi miniszter, a Szovjetunió marsallja, Konsz- tantyin Húszakon, az SZKP KB titkára. Vogel kiífüdi látogatásai Hans-Jochen Vogel, a Né­met Szociáldemokrata Párt kancellárjelöltje január 5— 7. között az Egyesült Álla­mokba látogat — közölte hét­főn Bonnban az SPD szóvi­vője. Washingtoni útja során Vogelt fogadja Reagan elnök és George' Shultz külügymi­niszter. Az SPD kancellárje­löltje találkozni kíván az amerikai korfnány több más tagjával, valamint a tör­vényhozás vezető személyisé­geivel is. Vogel azt tervezi, hogy ugyancsak január folyamán Moszkvába is ellátogat, ahol szeretne találkozni Jurij And- ropovval, az SZKP KB fő­titkárával. Mint ismeretes, Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter január közepén há­romnapos hivatalos látoga­tást tesz az NSZK-ban. Igeit, keotooit, kaolin (Folytatás az 1. oldalról) takarítást eredményezett az is, hogy a tehergépkocsik kö­telező műszaki vizsgáira, is üzemen belül készültek fel, tehát nem kellett értük bért fizetni. A gazdálkodói szemlélet alapvető változását eredmé­nyezte, hogy Pálházától Fü- zérradványig, Bodrogszegitől Erdőbényéig minden üzem megkapta az év elején az anyagköltségkeretet, amivel gazdálkodhatott. Talán ennek is köszönhető, hogy például Erdőbényén sikerült meg­szüntetni a veszteséges ki­termelést és a korábbi há­rom és fél ezer tonna kal- cinált kovaföld helyett az idén már ötezer tonnát tud­tak átadni a feldolgozóknak. Ebből a termékükből nyuga­ti piacra is került több té­tel és ezt még csak fokozni lehet és kell a jövőben, hi­szen a kapacitás kihasználása még mindig csak negyven- százalékos. Hagyományos terméknek számít a bentonit, amiből nem tudják kielégíteni az igé­nyeket, mivel nincs elég őr­lési kapacitás. Az idei CO 000 tonnás termelést 20 000 ton­nával növelni szeretnék, ami­re már készen vannak a ter­vek és ha azok megvalósul­nak, nagyobb mennyiségű bentonitot és különböző kao­linokat tudnak piacra külde­ni. Az új őrlőgép beszerelése tízmillió forintos beruházást igényel, amit a vállalat saját erejéből tud finanszírozni és várhatóan 1983 első fél évé­ben meg is kezdik az új be­rendezés . telepítését. Bizonyos fejlesztésről már most is be tudott számolni a főmérnök. Elkészült egy nyersanyagfeladó szalag, ami a korábbi, sok fizikai munkát követelő csillés ra­kodást helyettesíti. 1979-ben új termékkel je­lentkezett az üzem. Piacra került a zeolit. A termelés fokozatosan növekedett. Ta­valy hatezer tonnát, idén már tízezer tonnát tudtak értékesíteni ebből az anyag­ból. ami használható külön­böző tápokban és újabban talajjavításra is. A zeolit el­jutott több külföldi megren­delőhöz is. Jelenleg Svédor­szágban vizsgálják az össze­tételét, de a magyar kutatá­sok is kimutatták, hogy sem­miféle toxikus hatása nincs. Igyekeznek ebből is kielégí­teni a növekvő igényeket és egy másik, mintegy 11 mil­lió, forintot igénylő .beruhá­zás eredményeként át szeret­nének térni a kiscsomagok összeállítására, amivel a ház­táji kistermelőket tudják majd ellátni. Ez a munka jö­vő év közepén kezdődik el. A bányák fölött, mellett változatlanul ott érlelődnek a híres szőlőtőkék. Kívülálló szemében talán vétkes köny- nyelműség ezeket a termő- területeket megbolygatni, hi­szen országunk egyik neveze­tessége, a hegyaljai bor „ihatja meg a levét” a bá­nyáknak. Ám ez nem így van! Békésen megfér egymás mellett Mád és környékének több híres kincse és a mun­kák során is kisegítik egy­mást a bortermelők és ás­ványbányászok. Sz. L. Nycreióflietéiiiyv­sorssíás Az Országos Takarékpénztár 1933. január 9-án Budapesten ren­dezte ' meg a nyereménybetét­könyvek 1982. IV. negyedévi sor­solását. Mindazok, az 1982. de­cember 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban volt nyere­ménybetétkönyvek, amelyek sor­számának utolsó három számje­gye, számvégződéso megegyezik az itt felsorolt számokkal, az 1982. IV. negyedévi átlagbetétüknek a számok mellett feltüntetett szá­zalékát nyerték: Szám­Nyeremény­végződés százalék 049 50 .0f>3 25 130 25 174 25 243 50 244 25 250 25 269 25 450 25 546 25 564 50 607 100 717 50 740 25 770 50 796. 250 820 50 B41 25 943 25 979 100 A nyereményösszeget a betét­könyvet. kiállító fiók. takarékszö­vetkezet vagv postahivatal 1983. január 17-töi fizeti kJ. Kinevezték a 1IÉ¥ is vezérigazgatói Tegnap kinevezték a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat új vezérigazgatóját, Bánhegyi Árpádot, a megyei tanács pártbizottságának volt titkárát. A korábbi vezérigazgató, Szepesik Rezső, több mint 40 esztendőt töltött az építőipar­ban, alapító tagja volt a vál­lalatának. Az új vezérigazgatónak Janlner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes adta át a kinevezésről szóló okmányt. Az ünnepsé­gen jelen volt dr. Havasi Bé­la. az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára, dr. Ko­vács László,' az MSZMP Mis­kolc városi Bizottságának tit­kára, Rózsa Kálmán, a városi tanács elnöke, dr. Majo­ros László, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese, Tóth József, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának vezető titkára. Ugyancsak ez alkalommal búcsúztattak a BÁÉV nyug­állományba vonuló gazdasági vezérigazgató-helyettesét, Timmer Ferencet. A vállalat­tól elköszönő vezetőknek dr. Havasi Béla köszönte meg a több évtizedes áldozatos mun­kájukat. líra fraeiyesítéséril Korea mielőbbi, békés új­raegyesítése mellett szállt síkra Kim ír Szén. a Koreai Munkapárt Központi Bizott­ságának főtitkára az Asahi Evening News című, tokiói esti lap hétfői, számában megjelent nyilatkozatában. Elutasította azokat az ameri­kai és szöuli állításokat, ame­lyek szerint a KNDK „a Dél lerohanására készülne”.­laifar-iisÉi tárgyalások Magyar—kanadai külkereskedelmi tárgyalások Budapesten. A ké­pen (balról a második) Veress Péter, jobbról pedig Gerald Regan kanadai külkereskedelmi államminiszter. Nagyvadak terítékesi A vaddisznó nem ritka a magyar erdőkben. Európa és Ázsia legnagyobb részében és a mediterrán Afrikában él. Észak- és Dél-Ameriká- ban is megtalálható, dé ott nem őshonos, a bevándorlók telepítették be. A Kauká­zusban 2600 méterig, a Tien- San hegységben 3300 méte­rig is felhúzódik, s meg­mássza a 4000 méteres ka­zahsztáni csúcsokat is. Ha­zánkban nagyobb részük a Dunántúlon él, s csak körül­belül egyharmada az Északi - Középhegységben és az Al­földön. A vaddisznó mindenevő állat, növényi és állati ere­detű anyagot egyaránt fo­gyaszt. Megeszi a rovarokat, az álcákat, az egereket, a csigát, a földön fészkelő ma­darak tojásait, sőt, a maga­tehetetlen fiatal állatokat is. A magyar erdőkben, ahol sok gyökeret, makkot, páf­rányt, rovart talál, keve­sebb húst fal. Az erdőket együtt járják a nagy testű hím, a koca és a kismala­cok. A „remetekanok” — a magányos öreg állatok — egyedül túrják az avart. . A vaddisznóvadászat ré­gen főúri kedvtelés volt. Voltak hercegi udvarok, ahol ezerszámra tartották őket, méghozzá föld alatti alag­utakban. Az irtandó vada­kat innen kergették fel a napvilágra, a meredek dombtetőre, amelyet erkély- szerűen kiképzett lőállások- kal vettek körül. A vadász­társaság zeneszó mellett fa­latozva, italozva várta a zsákmányt. A nagy vad-állományt — e kategóriába tartozik a vad­disznó is — évről évre erő­teljes. de körültekintő selej­tező Moasvl ásnak kell alá­vetni (hazánk területén 6-t—7 ezer a kívánatos darabszám vaddisznóból). E művelet­nek esett áldozatul a képen látható tekintélyes méretű példány is a Bakonyban, az ország egyik leevazdagabb nagyvadas területén. Körút, tövisekké! M egkezdte egyhetes nyugat-európai körútját Abe Sin- taro, japán külügyminiszter. A vendég Londonban, Párizsban, Brüsszelben, Bonnban és Rómában foly­tat megbeszéléseket és találkozik Gaston Thornnal, az Európai Közösségek Bizottságának elnökével is. Az már most világos, hogy útja sehol sem lesz rózsákkal meg­hintve — és ha mégis, inkább a tövisek, mint a szirmok lesznek érezhetők. A látogatás legfőbb célja egy sajátos gazdasági-politi­kai villámhárítás kísérlete. Ismert tény, hogy a felkelő nap országára erős exportdinamizmus jellemző. Kevésbé is­méid az érem másik oldala: az, hogy Tokió vám- és egyéb intézkedésekkel fékezi importját. így • nem csoda, hogy 1981-ben, s tavaly is több mint tizmiiliárd dolláros EGK- deficittel zárult Japán és a Közös Piac tagországainak kereskedelme — természetesén Nyugat-Európa rovására. Ez az egyenlőtlenség mind nagyobb viharokat kavar. Pá­rizs kénytelen volt korlátozni a japán képmagnóbeviteít és hasonló intézkedések kerültek szóba Londonban és más EGK-tagállamokban is. Nakaszone novemberben hatalom­ra került kormánya érezte, hogy valamit tennie kell. Nem véletlen, hogy éppen Abe Sintaro útja előtt jelentették be: Tokió csökkenti mintegy hetven mezőgazdasági es ipari termék vámját. A bejelentés természetesen azt célozta, hogy rokonszen­vesebbé váljék Abe útipoggyásza. Már most világos, hogy ez a cél nem valósult meg. A japán külügyminiszter ven­déglátói azonnal érzékeltették, hogy szerintük „jórészt látszatintézkedésekről” van szó, mert nem olyan termékek vámját csökkentették, amelyek az EGK-deficit szempont­jából komoly szerepet játszhatnának (ehhez megfigyelők szerint elsősorban a marhahús és a citrusfélék vámcsök­kentésére lenne szükség). Jelképnek tekinthető, hogy az EGK központjában, Brüsszelben, nyilvánvalóan Abe Sin- tarónak címezve, közölték: a tokiói intézkedések ellené:e tudomásul veszik a holland Philips és a híres NSZK-cég, a Grundig Japán-ellenes dömpingvádjait, és azokat „meg­felelő fórumokra” továbbítják. Érdekes, hogy ugyanakkor Washington jelezte: bár nem tartja kielégítőnek a tokiói vámcsökkentéseket, „értékeli a jóindulatot”, és ezért — eredeti tervével ellentétben — nem fordul panasszal a vámtarifákat ellenőrző csúcsszerv­hez, a GATT-hoz. A Reagan-kabinet alighanem ugyancsak az Európába utazó japán miniszternek szánta ezt a köz­lést. Washingtonnak is gondot okoz ugyan a japán export- dümping. de „globális stratégiai okokból” szeretne elkerülni szövetségesei között egy, a korábbinál is látványosabb konfliktust. Izraeli-palesztin lapcsolatfelvétel Hétfőn közvetve JiChak Samir izraeli külügyminisz­ter is megerősítette, hogy Iz­rael a hadifoglyok szabadon bocsátásáról tárgyal a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezettel. Az izraeli rádió sze­rint a külügyminiszter — a PFSZ nevének említése nél­kül — azt mondta a parla­ment külügyi bizottságában, hogy „Izrael a foglyok kér­i Map toli ianl MiMtája HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. JANUÁR 4-TOE Devizanem Vételi Közép Eladás! árfolyam 100 egységre Ft-ban Angol font 6384,39 6390.78 < 6397,17 Ausztrál dollár 3844,94 3848.79 1852.64 Belga frank 84,59 $4.07 84,75 Dán korona 473,10 473,57 174.04 Finn márka 747,70 748,45 749.2t) Francia frank 589,07 589,66 590.25 Hollandi forint 1509,30 1510,81 1512,82 Japán yen (1000) 169,70 169,93 170.10 Kanadai dollár 3193,20 3196.40 3199.60 Kuvaiti dinár 13642,28 13655,94 13669,60 Norvég korona 562,17 r 562 73 563.29 NSZK márka 1668,16 1609.83 3671.50 Olasz líra (10(10) 28,92 28,95 28.98 Osztrák schilling 237,46 237.70 237.94 Portugál escudo 43.28 43,32 18,36 Spanyol peseta 31,28 31,31 31,34 Svájci frank 1968.87 1970,84 1972.81 Svéd korona 539.72 540.26 540.80 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3938,53 3942,47 3946.41 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfe­lelően vannak érvényben. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. JANUÁR 4-TÖL Pénznem Vételi 'dási árfolyam 100 egységre Ft-ban Angol font 6199,06 6582,50 Ausztrál dollár 3733,33 3964,25 Belga frank 82,13 87,21 Dán korona 459,36 487,78 Finn márka a) 726,00 770,90 Francia frank 571,97 607.35 Görög drachma b) 49,25 52,29 Hollandi forint 1465,49 " 1556,13 Japán ven (1000) 164,83 175,03 Jugoszláv dinár a) 54,29 57.65 Kanadai dollár 3100,51 3292,29 Kuvaiti dinár 13246,26 14065.62 Norvég korona 545,85 579.61 NSZK márka 1619.74 1719.92 Olasz líra (1000) 28,08 29.82 Osztrák schfinng 230.50 244.83 Fortunái escudo 42,02 44,62 Snnnvol ne«eta 30.37 32.25 $vidd frank 1911,71 2029,97 Sv**d korona a) 521.05 -r 556,47 USA dollár 3824,20 4060.74 a) vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet 100-as b) vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet 500-as \ désében nem hivatalos, de közvetlen kapcsolatba lépett . olyan testületekkel, amelyek­kel egyébként politikailag nincs kapcsolata”. A Reuter jelentése szerin£ - a Libanon elleni izraeli in-^ vázió idején a PFSZ nyolc izraeli katonát ejtett foglyul, Izrael pedig mintegy hatezer palesztin fegyverest tart fog­va.

Next

/
Thumbnails
Contents