Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-12 / 9. szám

1983. január 12., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Még mindig vannak lehetőségek Túl a rekordokon... Csendélet a gépudvaron Tavaszi indulásra vár már a nagy teljesítményű talajművelő gép a nagycsécsi termelőszövetkezet gépudvarán. A háttérben a kombájnok, amelyeknek „orvoslására” majd az erőgépek téli nagyja« vitása után kerülhet csak sor. Fotó: Laczó József Zsaluüveg és présáru se Uveggyárfók a 4-es kemencénél Kilencmillió forinttal több nyereséget hozott az elmúlt évben a mezőgazdasági ter­melés a hernádnémeti Her- nád völgye Termelőszövetke­zetben. Ennek köszönhető, hogy a közös gazdaság ösz- szes nyeresége a tervezett 16,7 millió forinttal szemben eléri, vagy meghaladja a 25 milliót. Csak a hozamok nö­velésével elérni ilyen ered­ményt, az egyre nehezü­lő közgazdasági feltételek között páratlan dolog. Nem véletlenül sikerült kedvezőt­lenebb adottságú megyénk egyik gazdaságának éllo­vasnak lenni három növény terméseredményében, — s megelőzni többek között Haj- ciú-Bihar megyét — egy olyan nagy termelési rend­szer körzetében, mint a Bá­bolna nevét fém,jelző IKK, az Iparszerű Kukoricater­mesztési Rendszer. Ez a si­ker még a szakembereket is meglepte. Az eredmények nyoméban — Talán még minket is •— nevette el magát Nyeső István, a szövetkezet elnö­ke: — Már régóta számí­tunk például arra. hogy egy­szer a kukorica hektáron­ként tíz tonnát terem, de az elmúlt évben a búza is több, mint 6,1 tonnát (!), a cukor­répa pedig 54.8 tonnát ter­mett hektáronként. A napra­forgó 28,2 mázsás termé­sére sem panaszkodhatunk, hiszen csak hat kilogram­mal szorultunk le az orszá­gos IKR ranglista második helyéről. Ráadásul a kimagasló ho­zamokat úgy érték el. hogy a költségek csökkentek. A búza egy mázsáját 190 fo­rintért termelték meg, pedig év elején még 230 forintos ráfordítással számoltak. Már sokszor kérdeztünk rá, a hernádnémeti „titokra”, de mint mindig, most is egy­szerűnek tűnik a magyará­zat. Az elnök: — Elsősorban szerencsés évünk volt. Az időjárásnak köszönhetően a talajaink meg tudták teremni azt, amire betápláltuk őket. Má­sodsorban mi minden évben valami újjal próbálkozunk. Még rosszul is mondom, használjuk inkább azt, hogy finomítunk egy jó technoló­gián. Talajaink termőképes­ségét fokozni tudjuk, de nem a költséges műtrágyázással, hanem istállótrágya szétszó­rásával, s meszezéssel. Az utóbbit nem talajvédelmi, hanem termésfokozó anyag­Télen sem szünetel a mun­ka a tokaj-hegyaljai szőlő- ti . nyékén. Alig fejezték’ be a novemberbe is átnyúló szüretet, decemberben már hozzáláttak a kordonos sző­lőkben a metszéshez. Az enyhe időjárás januárban is lehetővé teszi a kinti munkai, amit nemcsak fér­fiak végeznek, hanem lá­nyok.. asszonyok is szép számban vállalkoznak rá. A borkombinát állandó dolgozói ugyanis — az évek óta jól bevált módszert kö­vetve — a családtagok szá­ntától függően 2—3—1 hek­tárnyi szőlő összes kézi mun­káját elvállalják a metszés­től kezdve a szüretig. Ter­mészetesen mindezt a gazda­ság szakembereinek irányí­tásával és ellenőrzése, mel­lett végzik. Munkájuk mi­nősége szerint alakulnak a terméseredmények, s ezek szabják meg a szőlőmívesek jövedelmét is. Az általuk végzett „/.ülőmunkákon” kí­vül minden gépi munka, így ként kezeljük. Az elmúlt év őszén, mivel úgy számoltuk, talajaink tápanyag-utánpót­lása kibírja, egymillió tő­vel növeltük az őszi búza hektáronkénti tőszámát, hogy kedvező év esetén a hoza­mát akár fokozhassuk is. A hernádnémetiek mód­szere. amely a hatóanyag­növelés — s egyben költség- fokozás — helyett a jó ag­rotechnikában. okszerű táp­anyag-utánpótlásban, s a ve­tésidő optimális kihasználá­sában keresi a nagy termések lehetőségét. így kétségkívül hatékony módszer. Az ered­mények eddig nem marad­tak el. Tizenhétmilliós ..bizonvtalan ’ Tizenhétmillió forintot for­dítottak az •» elmúlt évben a termelési rendszeren be­lül. olyan korszerű baromfi- telep létesítésére, amelyből sokat vártak. Az elnök rá­bólintott: — A számításaink eddig be is váltak. A technoi ia jó, ennek köszönhető, hugy kilogrammonként 29 forin­tért tudtunk előállítani egy ki­logramm baromfihúst, amíg .,3 forintot kaptunk érte! Sajnos, úgy tűnik, a világ­piaci helyzet befolyásolja le­hetőségeinket. Eddig, csak az év feléig kötöttek velünk szerződést, s így nem va­gyunk bizakodóak. Bár hang­súlyozom. erről az ágazat­ról nehezen mondanánk le. Egyrészt a nagy ráfordítási összeg miatt — ráadásul a te­lep termelését akár kétsze­resére növelhetnénk — más­részt jelenleg jól jövedel­mező ágazat. És még milyen lehetne?! De jelenleg nem merünk annyit kockáztatni, hogy a telep bővítését szor­galmazzuk. Nincs piaci hát­tér. A A szarvasmarhára lenne, de ott sajnos, a jövedelme­zőség romlott. A tehenészet­ben az állategészségügyi problémák ellenére sikerült száz literrel növelni a tehe- nenkénti tejtermelést, de mi­vel csökkent az állami tá­mogatás mértéke, a közel 4100 literes tehenenkénti ho­zam nem jelent nagy nyere­ségét. Ráadásul a hizlalás­nál nem tudják kihasználni az új állami ösztönző rend­szert, hiszen a hatforintos kilogrammonkénti húsártá­mogatást a növendékállatok ái’ának kilogrammonkénti 12 forintos emelkedése követte. Így hiába a legkorszerűbb etetési technológia, párosítva az ölesó takarmányokkal, a a műtrágyázás, talajművelés, helikopteres . permetezés a kombinát feladata. A borkombináthoz hason­lóan a bodrogkeresztúri szak­szövetkezel. a bodrogolaszi Búzakalász, az olaszliszkai Gazdász, a hercegkúti Re­mény. a sárazsadányi Jóre- cnénység Termelőszövetkezet tagjai is kihasználva az eny­he telet, szintén megkezdték a szőlő metszését. És hogy a nagyüzemi gazdaságok jó ütemben haladnak a munká­val, tanúsítják a halomba rakott venyigék ötegek a sző­lőtáblák szél'n. A jó idő a kistermelőket, hobbi szőlős­gazdákat. is ki-kicsálogatja parcellájukra, s ilyenkor az ő kezükben is csattogni kezd a metszőolló. A téli metszés azzal az előnnyel jár, hogy a tőkék tavaszig kiheverik „sebeiket”, így tavasz nyíltával nem fog­nak „könnyezni” a megmet­szett venyigék, amikor a me­leg hatására megindul majd bennük a vegetáció. hizlalás jövedelmezősége so­kat romlott. Pedig évente 1400 marhát hizlalnak fel itt, amelynek 98 százaléka élő­állatként, vagonokban ex­portra kerül. így az állatte­nyésztés, bár nyolcmillió fo­rinttal növelte árbevételét, nyeresége milliókkal romlott Akár a ,,Spiegling. .... vagy más hamburgi, nyugatnémet cég és vállalat lehetne társ egy olyan üz­letben. amit a közelmúlt­ban éppen a CHEMOLIM- PEX-en keresztül a szövet­kezet kötött. Amiért éppen erre a vállalatra esett a vá­lasztás, annak jórésze sze­rencse, hiszen a 24 millió forintos árbevételű ágazat mindössze hat asszony mun­káját igényli. A gazdaság ugyanis a külkereskedelmi cégen keresztül megvásárol­ja a Spiegling gyártmányo­kat, az ékszíjakat, s itthon összeragasztja. A malom­ipartól kezdve, a gépgyára­kon át, a pamutfonókig, szö- vödékig igényt tartanak er­re a kétségkívül tartósabb, gazdaságosabb meghajtósza­lagra. amit mintegy félszáz típusban fognak a szövetke­zet melléküzemágában gyár­tani. Ebből adódik a kérdés, miért van szükség Hernúd- németiben. ahol ragyogóak az adottságok a mezőgazda- sági tevékenységre, iparral, vagy szolgáltató tevékeny­séggel foglalkozni? Az elnök kissé ingerülten mondta: — Ha megígérnek ne­künk még egy ilyen szeren­csés évet, akkor talán fölös­leges lenne. De erre nincs biztosíték. így ahhoz, hogy a fejlesztésekhez szükséges alap évről évre meglegyen — kockázat nélkül — ki kell építenünk ipari üzemágain­kat. Ezért kötöttünk szerző­dést a külkereskedelmi vál­lalattal. Aligha miattuk ér­zem a kétséget, hogy fele­más dolog ilyen magas szin­tű mezőgazdaság • mellett mondjuk, vasipari, gumira­gasztó munkákra szakosod­ni. hogy kellő nyereségünk meglegyen. * Az elnök kétségei ellenére a szövetkezet minden bi­zonnyal jó úton jár. Azért is, mert nem adják fel a harcot, mindenképpen túl akarnak jutni az elmúlt évi terméscsúcsokon. De azért is, mert nem adnak minden re­ményt az időjárás kezébe. —kármán— Fils iechitolópk Az idén is jelentős feladat hárul a zöldségtermelő álla­mi gazdaságokra, tsz-ekre, kistermelőkre, továbbra is biztosítani kell a lakosság jó színvonalú, kiegyensúlyozott ellátását, a tartósítóiparnak a nyersanyagot, külpiaci érté­kesítésre pedig megfelelő mennyiségű árualapot kell adniuk. Mindehhez a szántó­földi zöldség mennyiségét az elmúlt évihez képest a nagy­üzemekben 8 százalékkal szükséges növelni, a kisker­tekben termelt áru mennyisé­ge az előirányzat szerint az Í982-es szintet éri majd el, amint azt a zöldségtermelés 1983. évi terve is rögzíti. Az elmúlt években sajáto­san alakult a zöldségterme­lés; amíg a nagyüzemekben a szántóföldi termelés — fő­ként munkaerőgondok, a ma­gas ráfordítási költségek, a gépesítettség hiányosságai mi­att — némiképp visszaesel!, addig a kiskertekben, háztáji gazdaságokban éppen hogy örvendetesen növekedett. Be­vált a háztáji integráció, ter­jednek a fóliás technológiák. Az új esztendő első munka­napján a „B”-műszak dolgo­zói kezdték a munkát reggel 6 órakor az Üvegipari Művek Miskolci Gyárában. A 4-es kemencénél a sárga színű dró­tos üveggel indultak, a má­sik kemencesoron pedig foly­tatták az U-profilú síküveg készítését. Nem véletlen,, hogy most a 4-es kemence mellett dolgo­zókkal beszélgetünk, ugyanis jelenlegi beosztásukban csak az első negyedév végéig ta­lálkozhatunk velük. Április X-től 50 napra leállítják a ke­mencét, átépítés miatt. Kor­szerűsítik a kemencesort, má­sodlagos hőhasznosító alkal­mazásával kívánják csökken­teni a fajlagos energiafelhasz­nálást. Ugyanakkor módosít­ják a sorvégi hűtőberendezést is, amelynek 90 fokos elfordí- tását technológiai szempontok indokolják. Amíg a termelés szünetel, átcsoportosítják az itt dolgozókat is — új, ideig­lenes megbízatásuk: a kar­bantartók mellé rendelik őket. Bobkó Benjámin, a gyár műszaki igazgatóhelyettese kísér el az üzembe — az úton a múlt évi munkáról beszél­getünk : — A beruházások korláto­zása már a tavalyi évre is rá­nyomta bélyegét — mondja. — Termelési tervünket, jól­lehet, teljes egészében telje­sítettük — 1 957 000 négyzet- méternyi üveget gyártottunk —, ám termékszerkezetünket módosítottuk. Azaz: a kisebb jövedelmezőséget biztosító mintásüvegböl készítettünk többet, a drótos, illetve az U-profilú síküveg rovására. Az utóbbiakból terveinket 80. illetve 90 százalékban teljesí­tettük, míg a mintásüvegből a tervhez képest 15 százalék­kal többet gyártottunk. Ez a magyarázata annak, hogy eredménytervünket a terve­zett 46 millió helyett 41 mil­lió forinttal' zártuk. Szebbet, s jobbat mondhatunk viszont az exportról: tavaly bonyolí­totta le gyárunk fennállása óta a legmagasabb értékű tő­kés exportot: 1 100 000 dollár értékű terméket a tőkés pia­con, 12 millió rubel értéket pedig a szocialista országok­ban értékesítettünk. Export­tervünket 10 százalékkal si­került túlteljesítenünk. Időközben leértünk az üzem­csarnokba, arra a helyre, ahol a dróthálós üveg vágása, cso­magolása történik. Itt teljesít szolgálatot immár 28 eszten­deje Zclenák Miklósné. — Szakképzettség nélkül nem is kerülhettem volna más helyre — jegyzi meg. — Az első naptól dolgozom itt. Kezdetben még nem volt meg ez a gép, kézzel vágtuk az üveget. Nagyon vártuk a vá­gógép üzembe helyezését, at­tól kezdve gépkezelők va­gyunk. Nekünk, régieknek az­óta „gyerekjáték” a munka. Egy műszak alatt a kemence 1350 négyzetméter drótos üve­get ad ki, kétméterenként kell vágnunk a táblát. Nagy figyelmet követel a szakítógép kezelése, selejtes lesz az üveg. ha másutt jár az ember esze. Nagy ritkán, mint például most. előfordul, hogy elromlik a szakító, nem egyformán vág a négy „tappancs”. Amíg a karbantartók a hibát elhá­rítják. meggyűlik a munká­ja a fixvágónak. Utunk a gépterembe ve­zet. Itt formázzák, illetve hengerük méretre az üve­get. Rózsa István főgépész ugyancsak régi dolgozó a gyárban. — Én még a hagyomá­nyos kanalasöntéssel is ké­szítettem üveget — mondja. — Folyamatosan dolgozunk — a kemence nem állhat le. — télen-nyáron nagyon me­leg munkahely a miénk. Sok itt a hibalehetőség: különö­sen nagy precizitást igényel a hőfokszabályozás, a vas­tagságbeállítás. Az idén elő­ször január 2-án csapoltunk, azóta is szépen megy a gép... A 4-es számú kemencénél találkoztunk Temesi György- gyei, az üveggyári laborató­rium vezetőjével. Munkatár­sával éppen mintát vett a csőrendszerből. ■v — Műszakonként el kell végeznünk a kemencéknél a füstgázelemzést — magya­rázza. — Az oxigéntartalom ismerete nélkülözhetetlen a megfelelő szín eléréséhez. Laboratóriumunkban húsz perc alatt elkészülünk az elemzéssel, s a vizsgálattól függően változtatunk a ke­mencében levő gáz-levegő arányon. — Kevesen hinnék, hogy milyen fontos ebben a szak­mában a megfelelő színár­nyalat biztosítása — veszi át a szót a műszaki igazgató- helyettes. — Sokszor jelen­tős mennyiségű exportmeg­rendelés áll, vagy bukik azon, hogy tudjuk-e biztosí­tani a külföldi vevő által kért szint. A tőkés .piac meg­tartása érdekében sok min­denre kell vállalkoznunk. Igyekszünk rugalmasak len­ni. tudjuk: az idei esztendőt csak akkor zárhatjuk siker­rel. ha lehetőségeinkhez ke-, pest korszerűsítjük a tech­nológiát. s újfajta termékek gyártásával is próbálkozunk. Gyárunkban említésre mél­tó beruházás tíz év óta nem valósult meg. A technológiát igyekszünk saját erőnkből korszerűsíteni. Az idén vál­lalkozunk az úgynevezett ol­vasztott szélű zsaluüveg és az antik hatású hengerelt n'yersüveg gyártására is. Az előbbit a melegégövi orszá­gokban értékesítjük, az utóbbival pedig a hazai bú­toripar importjának kivál­tását szeretnénk elősegíteni. A kemencefelújítás miatt az idén nem szabtuk tervein­ket a tavalyitól nagyobbra. 'Jól értékesíthető, a legmaga­sabb minőségi követelmé­nyeknek is megfelelő termé­keket kívánunk gyártani. Déváid Hedvig Metszenek I okai * Heg

Next

/
Thumbnails
Contents