Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-12 / 9. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4

1983. január 12., szerda

Shakespeare-bemutató után

f Beh furcsa, de kegyetlen dolog a színház. A jelenlevők számára.

Furcsa lenne és kegyetlen? Miért? Hiszen éppily furcsa és kegyetlen dolog leket az, ha a legszakavatottabb irányítású felkészülés, a lelkiismeret legmelegebb előkészülete sem segít meggyógyítani a betegséget: a csapatból valaki dekoncent- rált, vagy éppenséggel a beteg nem bírja a beavatkozást.

De maradjunk a színháznál. Major Tamás újra Miskolcon rendezett. A Tar- tuffe és a Chioggiai csetepaté után Shakespeare Szeget szeggel című színművének (drámai játék vígjátéki elemekkel, avagy fordítva) meg- olvasásával vállalkozott a darab színpadra állítására. Ez volt a minap a Miskolci Nemzeti Színház új nagy- színházi bemutatója.

Derültünk? Derültünk is. Elszorult a szívünk? El is szorult. Mértékkel. Kimérten. De mi történt velünk (bennünk) valójában, miközben megtörtént előttünk a játék?

Nekünk, magyaroknak igazán nem újság, ha álruhás meséről-valóságról hallunk, olvasunk. Mátyás királyunk is sokszor osztott álruhában szerzett tapasztalatok alapján igazságot. Büntetve a gőgösöket, a hatalmukkal < nem élni —, hanem vissza-’ élni kész hatalmasokat. Shakespeare Vincentiója — Bécs hercege — hát ismerősként ölt előttünk álruhát a Szeget szeggel-ben: „Én engedtem oly hosszúra a pórázt / Zsarnokság volna népem sújtanom / Azért, amire én kapattam. / Mert él- kapatás az, ha van tere A bűnösnek s nincs a büntetésnek — / Ezért ruháztam Angelora tisztem: / Hevem súlyával ő sújtson keményen; / így én magam nem. állok porondra / S nem érhet gáncs. De uralmát kikémlelem.”

A „gáncs” persze így is eléri (mert éppen álruhás) a herceget Lucio, e nagyszájú, de lelke-is-van léhűtő alakjának képében. A Herceg — Körtvélyessy Zsolt — és Lucio — Szirtes Gábor — a miskolci előadás két, jelenlétben és színpadi megjelenítésben leginkább vitatható figurája. A néző úgy "hiszi. az álruhavállalás azt a fajta rejtőzést követeli meg, ami nem enged szabad utasteret az érzelmek és gondolatok külső lobogtatásának; a bensőbe szorítja azokat. Ehhez képest Körtvélyessy Zsolt hercege-barátja ideges, kapkodásba csúszóan túlfűtött. Már amikor kiderül, hogy Angelo — a helytartója — komiszul élt a reá hagyott hatalommal, azt mondja például a barátruhás herceg: „Majd hidegvérrel, mél- tóságosan / Elbánunk Angeloval" ... Ám ezt a hidegvért, ezt a méltóságosságot hiába várjuk. Sem álruhában. sem hercegi rangban nem élteti meg velünk Körtvélyessy Zsolt. A lélekben és a gondolatban zajló történésekhez képest túlméretezett hevű szövegmondása és gesztusai kizökkentenek bennünket a játékbaavató- dás folyamatából. Más okai vannak a Lucio figurájával szembeni fenntartásoknak. Itt nem Szirtes Gábor játéka ellen merülhet fel kifogás (bár „rátesz” olykor egy gesztussal); ez — a többiekétől elütő — játékstílus közel áll Szirteshez, s amit csinál, azt meg is csinálja. Ám ahogyan ez a figura beépül (vagy kívülmarad onnan) az előadásba, a többi szereplő-résztvevő jelenlétébe; a cselekmény folyásába, az egyes helyeken ugyancsak a néző kizökkenését hozza. Képzeljük csak el: egy szűzi életű leány — Izabella — fivére életéért könyörög a hatalmas helytartó, Angelo előtt; nagyívű párbeszéd, szenvedély-megmerítkezés...

S a jelenlevő Lucio „bohócossága” azt is megengedi, hogy egy olcsó fejjel-falnak- menéssel komikumot próbáljon a drámaiságba keverni. Ez nem sikerül, nem is sikerülhet. Mert a borotva- élen-táncolásnak nem ezred- milliméterre — hanem halálosan pontosra — kimérve lehet „sikere”.

Egyébként kizökken a néző ...

... kizökken a néző, s a játszóknak újra kell kezdeniük a „műtétet”; és a miskolci Szeget szeggel bemutatónak megvan ez a tanulsága. Mert kizökken a néző akkor is, ha csak szöveget hall a színpadról — s nem figurát, jellemet lát maga előtt a cselekvés folyamatában. Shakespeare figurái hús-vér emberek, legyenek hercegek vagy latrok-kerí- tök. (S ki tudja, hol az igazi, s megkülönböztető határ?) Itt tehát kevés a

könny-láthatóság, a heves taglejtés. A szónak a szívből kell jönnie, s nem a

„szuszból”.

Derültünk is kimérten, el is szorult a szívünk mértékkel a Major Tamás rendezte Szeget szeggel miskolci bemutatóján. S utólag meggondolva. hisszük: mily kévésén múlott, hogy nem lettünk görcsök nélküli részesei ennek a játéknak. Hisz az alapos tudósságú előkészület mennyi jele együtt tapasztalható ebben az előadásban! A rendező Major Tamás darab-kiforgatás ellen szavak értelmét is értelmező játékmesteri attitűdje; a „játszani is engedd!” szellemében. Vayer Tamás kifejezetten „életszagú” díszlet-játéktere. Szakács Györgyi jellemző ruhái-jelmezei. A zene helyénvaló „közbe- szólásai”. Szeretett és becsült nevekből összeállt szereplő- gárda __ Mind-mind azt rem

éltette: úgy esik nekünk, nézőknek ez a színházi együttlét, mint a szmogtól meggyötört embernek egy hétvégi nagy lélegzetvétel az oxigéndús hegymagaslaton.

Nagy igényű előadással szemben a néző is nagy igényű. S ez alapon beszél „előszeretettel” aggályairól. S telik tőle kevesebb színes (elírásban szíves) szó az öröm kibeszélésére. Hogyan őrzi emlékezetében Blaskó Péter Angelo-ját; Csapó János Porkoláb-ját; Sallós Gábor Pompeius-át: Dóczy Péter Tuskó-ját; Varga Gyula Es- calus-át. Hogyan segítette őt Tímár Éva Tekeriné-kerítő- asszony; Igó Éva Mariannája; Gáspár Tibor Bernát- korhelysége; Fráter Kata Júliája. S akik kisebb megjelenésekben ott voltak a Szeget szeggel-ben. S óhajtja a néző, minden színházsze- retetével. hogy igazából — mérték és kimértség nélkül — szívébe fogadhassa Sándor Erzsi — Izabella meg- ejtően tiszta leányságát —, mert igazából csak így tud érdemesen szemébe nézni az előadás zárópontján; s ugyanígy legyen mindig nemes úrfi Mihályi Győző — Clau- dió — nemes, s ne kjmere- vített halálraítélt...

A miskolci Szeget szeggel életre szánt; életre termett előadás. Erősödjék hát, s váljék azzá a következő színházi estéken. Szívből kívánja:

Ténagy József--------------------------------,----P

ályázat katonai főiskolai jelentkezésre

Jelentkezésre hívjuk fel dolgozó népünk fegyveres szolgálatát hivatásuknak választó férfiakat, akik a Magyar Néphadsereg, vagy a Belügyminisztérium Határőrség tisztjei kívánnak lenni.

1. A jelentkezés jeltételei:

— magyar állampolgárság;

— feddhetetlen előélet és erkölcsi-politikai megbízhatóság;

— hivatásos katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság;

— érettségi bizonyítvány, vagy annak a folyó tanévben történő megszerzése;

— nőtlen családi állapot;

— 23 évnél nem idősebb életkor.

2. A katonai főiskolára pályázók a jelentkezési lapot iskolájukban, a korábban végzettek a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokságtól, sorkatonák a parancsnokaiktól kaphatják meg.

A jelentkezési laphoz mellékelni kell:

— saját kezűleg írt önéletrajzot;

— hatósági erkölcsi bizonyítványt ;

— korábban végzetteknek az érettségi bizonyítványt;

— TBC-gondozóintézet által kiadott, 3 hónapnál nem régebbi mellkas röntgener- ayő-fényképet (igazolást).

3. A jelentkezők jelvételüket kérhetik:

a) Kossuth Lajos Katonai Főiskolára, ahol gépesített lövész, harckocsizó, felderítő, rakéta- és tüzér, műszaki, magasépítő és BM határőr szakokon;

b) Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára, ahol csapatlégvédelmi rakéta, csapatlégvédelmi tüzér, honi légvédelmi rakétakomplexum, híradó, rádióelektronikai, ló- kátortechnikai és vezetés- technikai üzembentartó, vegyivédelmi, általános fegyverzeti üzembentartó, harc- és gépjármű üzembentartó, hadtáp és katonai pénzügyi szakokon;

c) Killián György Repülő Műszaki Főiskolára, ahol repülőgép sárkányhajtómű*, helikopter sárkányhajtómű, repülőgép fedélzeti műszer- technikai*, rádiótechnikai*, fegyvertechnikai üzembentartó és vadászirányító-meg- íigyelő, valamint a polgári repülés szakterületi részére a *-gal jelölt szakokon folyik képzés.

A katonai főiskolák a katonai képesítés mellett a szakterülethez kapcsolódó üzemmérnöki, üzemgazdászi,

vadászirányító-megfigyelő szakon általános iskolai orosz nyelvtanári képesítést adnak.

Az első évfolyamú hallgatók — a BM Határőrséghez és a polgári repüléshez felvettek kivételével — egységes alapozó képzésben részesülnek, azt követően kerül sor a konkrét szak megválasztására.

A pályázók egyidejűleg

más felsőoktatási intézményekbe is jelentkezhetnek.

4. A jelentkezők márciusban felvételi vizsgán vesznek réiszt, melynek anyaga:

— katonai pályaalkalmassági és speciális képesség- vizsgálat ;

— matematika (vadászirá- nyító-megfigyelőknél orosz nyelv), fizika (az azt helyettesítő technikai tantárgyak) ismeretének és az időszerű általános műveltségi tájékozottság felmérése.

A felvételről a felvételi vizsgán nyújtott teljesítmény és a személyi kérelmek alapján történik döntés. A legrátermettebb jelentkezők közül választják ki azokat is, akik külföldi katonai tanintézetekben készülhetnek fel a tiszti hivatásra.

A pályázókat döntésükről a főiskolák parancsnokai (BM Határőrség és a KPM illetékes szervei) május 31-ig írásban értesítik. A polgári repülés hallgatóival a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium szerződést köt.

A középiskolai tanulmányaikat a folyó tanévben beElitapsoiás

E

gy olvasónk panaszolja, hogy a rádióban, meg a televízióban nem

tudja élvezni maradéktalanul a humoros műsorokat, mert igen sokszor nem érti a poént. Ugyanis a nézők előtt felvett ilyenfajta műsoroknál a jelenlevők gyakran ágy tapsolnak és liaho- táznak, hogy ■ elsikkad a színész szövegének egy része. Nem ö az egyetlen, aki bosz- szankodik, mert a belépő színészt , megtapsolják és nem hallja a poént, mert a beavatott és bennfentes házi- néző előre tapsol. A színésznek ugyanakkor visszajelzésként szüksége van a közönség reflexióira. Mi hát a megoldási Egyetlen. Az ilyen műsorok rendezői figyelmeztessék a közönséget, másrészt, a rendezésnél legyenek tekintettel a "■várható tapsokra, legyen észrevétlenül kis szünet, amíg a taps, nevetés elül, hogy a rádió- hallgató, vagy tévénéző is maradéktalanul élvezhesse a játékot, amely alapvetően az ö kedvéért folyik.

(b)

Orvostudomány és gyakorlat

Az MTA Miskolci Akadémiai Bizottságának egészség- ügyi szakbizottsága a hároméves munkáját értékelő beszámoló ülést tartotta tegnap Miskolcon, a Szentpéteri kapui kórházban. A szakbizottság ülésén részt vett és felszólalt dr. Petri Gábor akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia orvosi osztályának elnöke, a kooperáló Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke," dr. Lövey András professzor, jelen volt dr. Terplán Zénó, a Miskolci Akadémiai Bizottság tudományos titkára, valamint Borsod megye és Miskolc város közéletének több képviselője, és természetesen az egészségügyi szakbizottság tagsága.

Dr. Prónay Gábor, az orvostudományok kandidátusé, a szakbizottság elnöke számolt be a hároméves munkáról. Az 1980. február 3-i alakuló ülést követően ez volt a huszonhetedik ülése a szakbizottságnak, ám a tevékenysége nemcsak ülésekben mérhető. A megalakuláskor kitűzött célok közül

fejező pályázók érettségi bizonyítványukat legkésőbb június 30-ig juttassák el az őket értesítő katonai főiskola parancsnokságához. Ennek elmulasztása esetén a felvétel érvényét veszti.

A felvétel elutasítása miatti fellebbezéseket — az egészségileg alkalmatlanok kivételével — 15 napon belül írásban, az értesítést küldő főiskola parancsnokához (BM- vagy KPM-szervhez) lehet benyújtani.

5. A katonai főiskolák első évfolyamán a tanulmányi év kezdete: szeptember 1.

A hallgatók teljes ellátásban, havonta illetményben, a második félévtől kezdődően — eredményeiktől függően — tanulmányi pótlékban részesülnek. A tanuláshoz szükséges feltételek térítés- mentesek.

6. A tanulmányi idő 4 év.

A harmadik tanulmányi

évet eredményesen befejező hallgatókat — állományvi- szonyuknak meghagyásával — zászlósi rendfokozatba léptetik elő. Az államvizsga után a Magyar Néphadsereg, illetve a Belügyminisztérium Határőrség hivatásos tisztjeiként kezdik meg szolgálatukat. A polgári repülés hallgatói végzésük után tartalékos tiszti rendfokozatot kapnak és alkalmazásukra polgári munkaterületen kerül sor.

7. Pályázati határidő: január 31.

HONVÉDELMI

MINISZTÉRIUM

igen sokat mór megvalósítottak, mint az a főreferótum- ból, valamint a különböző munkacsoportok vezetőinek korreferátumaiból kitűnt. Azt az alapvető célt, hogy a három észak-magyarországi megye egészségügyi értelmiségét összefogják és kölcsönösen tájékoztassák egymást tudományos tevékenységükről, folyamatosan megvalósították; interdiszciplináris kapcsolatokat alakítottak ki a Nehézipari Műszaki Egyetemmel, az élelmiszeriparral, az állat- egészségüggyel, és most szerveződik a mezőgazdasági kapcsolat. Igen szoros az együttműködés a Debreceni Orvostudományi Egyetemmel és a Debreceni Akadémiai Bizottsággal; számos külföldi kapcsolatot is létrehoztak; a népélelmezési és táplálkozási szokások javítása érdekében sokféle tevékenységet végeztek. A különböző munkacsoportok a gyermekegészségügy, a környezetegészségügy, a gasztroenterológia és a lymphoma területén végeztek különböző kutatásokat, és különösen nagy eredmények mutathatók fel a gasztroen- terológiai vizsgálatok terén. Bekapcsolódtak a három megye társadalmi életébe is.

Nem érdektelen talán megemlíteni, hogy tizenhét tárcaszintű kutatásban vesznek részt a szakbizottság tagjai és az élet követelményeinek, a tudományos előrehaladásainak megfelelően újabb munkacsoportokat hoztak létre ezen az ülésen, és elhatározták egy onkológiai munkabizottság szervezését is. Dr. Petri professzor a miskolci kórházi látogatásainak tapasztalataival, dr. Lövey professzor pedig a DAB— MAB együttműködés Debrecenből történt láttatásával gazdagította a szakbizottság ülését, amely igen sok tapasztalatot hozott az egészségügyi tudományos teendők további feladatait illetően.

*

A szakbizottság ülését követően a délutáni órákban tudományos ülést tartottak, amelyen dr. Petri Gábor professzor Tudomány és gyakorlat címmel tartott nagyszabású előadást a résztvevő orvosok és egyéb egészségügyi dolgozók számára. Megkértük dr. Petri profesz- szort. összegezze röviden a nagyközönség, lapunk olvasói számára, mit tart fontosnak elmondani az orvostudományi kutatások és a gyakorlat kapcsolatáról. A professzor a következőket mondta:

— A kutatótevékenység, az intellektus alkat munkássága nem áll önmagában, nem öncélú, hanem a társadalom használ kell, hogy szolgálja.

Az egészségügyi kutatás fS feladata, hogy eredményei a betegek gyógyításában hasznosuljanak, az orvosok azokat felhasználják eredményeik kiteljesítésében. Az orvostudomány eredményei a gyakorlatban az orvosok útján érvényesülnek. A kívánalmak teljesülésének feltétele az orvosok tájékozottsága a gyógyászat eredményeiről, aminek alapját megadja az egyelem; továbbá a folyamatos továbbképzés, a tudás naprakész felfrissítése az új eredményeknek megfelelően, végül a gyógyászat menetében az új eljárások alkalmazása. Az egészségügyi apparátusban az a feladat, hogy ezeket az eszközöket minden rászoruló számára időben *és megfelelő helyen hozzáférhetővé tegye. Az egészségügyi ellátás többlépcsős. A körzeti orvos jelenti az első lépcsőt, és a fekvőbeteg-intézetek, kórházak felé vivő úton közben van a rendelőintézet. Ez a rendszer akkor működik jól, ha minden fokon sikerül elvégezni, amire az alkalmas, ha jó a teljesítőképessége és a kívánalmaknak eleget tud tenni. A köztük levő harmóniát teremti meg az egészségügyi integráció, ez biztosítja a kapcsolatot az égyes szintek között, s egyben biztosítja a visszajelzést is. Az egészségügy működtetésének másik alapelve a progresszív betegellátás. Lényege, hogy minden beteg, a betegségének megfelelő intézménybe kerüljön. Az akut betegek, az idült betegek ellátására már megvannak az intézmények, és kialakulóban van a rehabilitációra váró betegek ellátásának rendszere is. A szocialista egészségügynek sajátossága, hogy nem kizárólag a már kialakult betegséggel foglalkozik, hanem részint a megelőzéssel, részint a gyógyult betegek rehabilitációjával, ami a társadalomba való visszailleszkedést szolgálja. Ennek a bonyolult rendszernek alapját- szolgálja a kornak megfelelő és a tudományos fejlődés által meghatározott tudományos ismeretek sokasága. Akkor teljesítjük feladatunkat, ha a már vázolt módon a tudományos ismeretek szolgálnak a napi munka alapjául, s ezek jelölik ki a folyamatos fejlődést és a tudatos fejlesztés útját, különös tekintettel a betegintézményekben, a kórházakban végzendő munkára.

*

A MAB egészségügyi szak- bizottsága az ülésen néhány újabb szakemberrel bővítette sorait, s megerősödve látott elfogadott munkaterve szerinti további feladatainak ellátásához.