Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-11 / 8. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1983. Január 11., (edd Gustáv Husák hetvenéves Kádár János és Losonczi Pál levele Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke levélben köszöntötte 70. születésnapja alkalmából Gustáv Husákot, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárát, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét. Az Elnöki Tanács ebből az alkalomból Gustáv Husáknak, a szocialista országok közösségében, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban kifejtett internacionalista tevékenysége, valamint hazánk és Csehszlovákia sokoldalú együttműködésének elmélyítésében szerzett érdemei elismeréséül a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. Marjai József Varsóban Marjai József miniszterelnök-helyettes, a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság elnöke vasárnap Varsóba érkezett. A repülőtéren Zbigniew Madej miniszterelnök-helyettes fogadta. Jelen volt Garamvölgyi József, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete is. Marjai József — az Országos Tervhivatal és a Külkereskedelmi Minisztérium képviselőinek bevonásával — megkezdte a tárgyalásokat Zbigniew Madej miniszterelnök-helyettessel, a bizottság lengyel tagozatának elnökével. Wojciech Jaruzelski hadse- regtábomok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök, hétfőn baráti megbeszélésen fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettest. A kötetlen eszmecsere keretében elsősorban a két ország mindkét fél számára előnyös együttműködése fejlesztésének feladatairól volt szó. A nap folyamán Zbigniew Madej miniszterelnök-helyettessel, a lengyel—magyar gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság lengyel tagozatának elnökével — szakértők bevonásával — folytatódtak a megbeszélések a kétoldalú együttműködés ez évi és hosszú távú kérdéseiről. mm urasnnnorszagoa mezei s Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke 1913. január 10-én Pozsonyban született munkáscsalád negyedik gyermekeként. Szüleinek szegénysége miatt csak úgy végezhette el a gimnáziumot, majd a pozsonyi egyetem jogi karát, hogy közben kenyérkereső munkát is végeznie kellett. Még gimnazista korában, 16 évesen belépett a Csehszlovák Kommunista Ifjúsági Szövetségbe, majd 1933- ban tagja lett Csehszlovákia Kommunista Pártjának. Vezető tisztségeket töltött be különféle haladó ifjúsági szervezetekben, 1937-től pedig szlovákiai titkára volt a Szovjetunióhoz való gazdasági és kulturális közeledés társaságának. Miután 1938-ban a hírhedt müncheni paktum Csehszlovákiát megcsonkította és felbomlasztotta, Szlovákiában fasiszta állam alakult, a cseh országrész pedig náci megszállás alá került, a kommunista pártot betiltották. Ezekben az években Gustáv Husák a párt illegális szervezeteiben működött, s egyre fontosabb helyet foglalt el a Szlovák KP vezetésében. 1943-ban egyik tagja lett a háromtagú illegális szlovák országos pártvezetőségnek, amely létrehozta az összes nemzeti antifasiszta erőt tömörítő Szlovák Nemzeti Tanácsot, s előkészítette és irányította az 1944. augusztus 29-én elkezdődött szlovák nemzeti felkelést. A Szlovák KP-nak a felkelés központjában, Besztercebányán 1944 szeptemberében tartott kongresszusán Gustáv Husákot a párt alelnökévé választották. 1945 januárjától tevékenységét a szovjet hadsereg által felszabadított országrészben folytatta, márciusban pedig részt vett a csehszlovák ellenállás külföldi képviselőivel Moszkvában lezajlott tárgyalásokon, amelyeken meghatározták a csehek és szlovákok nemzeti frontja első kormányának összetételét és programját. Az egész ország felszabadulása után Gustáv Husák tagja volt a CSKP Központi Bizottságának és a nemzet- gyűlésnek, továbbá jelentős állami tisztségeket is kapott. 1950-ben burzsoá nacionalizmus koholt vádjával megfosztották párt- és állami tisztségeitől, 1951-ben letartóztatták, és 1954-ben törvénytelen perrel életfogytiglani börtönre ítélték. 1960- ban ugyan amnesztia alapján szabadon engedték, de a politikai tevékenységtől eltiltották, s három évig építőmunkásként dolgozott. 1963-ban rehabilitálták, s utána 1968-ig a Szlovák Tudományos Akadémia állam- és jogtudományi intézetének munkatársa volt. 1968 áprilisában miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott a csehszlovák kormányban. 1968 augusztusában a testvéri szocialista országok internacionalista segítségnyújtása megteremtette a lehetőségeket a csehszlovákiai válság leküzdéséhez, az élet normalizálásához, s ebben Gustáv Husák kezdettől fogva kiemelkedő szerepet töltött be. Augusztus végén megválasztották a Szlovák KB első titkárává, továbbá a CSKP KB Elnökségének tagjává, majd 1969. április 17- én a CSKP Központi Bizottságának első titkára lett. Az általa irányított új pártvezetés fordulatot hajtott végre a párt politikájában, következetesen marxista —leninista programot dolgozott ki a válság leküzdésére, a szocialista építés folytatására, a párt sorainak megtisztítására. egységének és cselekvő- képességének, valamint a testvérpártokkal való kapcsolatainak megújítására. A CSKP 1971. évi XIV. kongresszusán Gustáv Husák a párt Központi Bizottságának főtitkára lett. E tisztében a XV., majd a XVI. kongresszuson megválasztott Központi Bizottság is megerősítette. Gustáv Husák 1975 óta az ország köztársasági elnöki tisztséget is viseli. E minőségében — külföldi látogatásaival és más formákban — személyesen külön is részt vállal az ország kül- Icapcsolatainak erősítéséből, nemzetközi tekintélyének gyarapításából és a szocialista közösség békepolitikájának érvényre juttatásából. Pártvezetőként és államférfiként végzett tevékenységéért megkapta a legmagasabb csehszlovák kitüntetéseket, továbbá több külföldi — köztük magyar — kitüntetésben részesült. Gustáv Husák a CSKP KB főtitkáraként és köztársasági elnökként több alkalommal járt Magyarországon, legutóbb tavaly szeptemberben tett látogatást Budapesten és tárgyalt Kádár -Jánossal. A kétoldalú találkozókon is hangsúlyozni szokta, milyen nagy jelentőséget tulajdonít a szomszédos és testvéri Magyarországgal való barátság és minden irányú együttműködés fejlesztésének. * * ' * Az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa hetvenedik születésnapja alkalmából táviratban üdvözölte Gustáv Husákot, a CSKP KB főtitkárát. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Gustáv Husákot hetvenedik születésnapja alkalmából a Szovjetunió Hőse címmel és az ezzel járó Aranycsillaggal, valamint Lenin-renddel tüntette ki. Méhes Lajos ipari miniszter Esko Ollilla finn ipari és kereskedelmi miniszter meghívására, hétfőn négynapos hivatalos látogatásra Helsinkibe érkezett. Esko Ollillával és a finn gazdasági élet vezetőivel Méhes Lajos a két ország gazdasági kapcsolatainak bővítési lehetőségeiről, a finn—magyar ipari együttműködés eddigi eredményeiről tart megbeszéléseket. A látogatás alkalmából a Kauppalehti, finn üzleti körök befolyásos hetilapja egész oldalas interjút közül Méhes Lajossal a magyar—finn gazdasági kapcsolatokról, a magyar gazdaság- fejlesztési törekvésekről. IMszírÉta született Az anyának ma sem könnyű dolog felidézni a nehéz napokat. A fronton harcoló sok katona családja a sztálingrádi csata idején, a városban maradt. Az öregek, nők és gyermekek, romos házakban, fedezékekben, földbe vájt bunkerekben laktak. A sztálingrádi édesanyák e rettenetes napokban igyekeztek megőrizni a legdrágábbak — gyermekeik életét. A fasiszta bombák és lövedékek süvöltése közben is születtek a gyerekek. Az újszülötteket és édesanyjukat a sebesült katonákkal együtt ápolták. Az anyakönyvi hivatalok a hátországban működtek. Az ostrom alatt született gyermekeket csak később anyakönyvezték. Mégis több olyan bejegyzés található, mely mellett ez áll: „A gyermek a lövészárokban született”. így jött a világra Galina Csiszlova 1942. szeptember 5-ón. — Rettenetes napok voltak — emlékezik vissza Galina édesanyja, a 72 éves Marija Csiszlova. — Férjem a fronton volt. A fasiszták lebombázták házunkat. Egy elhagyott földfedezékben laktunk. Három felnőtt és hét gyerek élt együtt. A gyerekek közül három az enyém volt. Negyven év telt el. Sztálingrád újjáépült romjaiból Marija Csiszlova gyermekei felnőttek Galina és Nyina egyetemet végzett. Valentyina egy zöldségtermesztő szovhozban dolgozik, fia Alekszej gépkocsi- vezető. Tavaly szeptember 5-én a kisebbik lány. Galina házában össze«vűlt az egész Csiszlov család, hogy ünnepélyesen emlékezzenek meg Galina 40. születésnapjáról. A gyerekek felelevenítették az elmúlt éveket, megköszönték édesanyjuknak, hogy életet adott nekik és azt a háború nehéz napjaiban is megőrizte. APN—KS Galina Csiszlova családja körében, 40. születésnapján. Vogel és a kézhangu at M oszkvába érkezett Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt kancellárjelöltje. A bajor- származású, tanáros külsejű veterán politikus ma a Német Szövetségi Köztársaság egyik legjelentősebb személyisége. Életében mindenképpen választóvanalat jelent majd az 1983. március 6-i dátum. Mint ismeretes, miután Carstens államfő feloszlatta a parlamentet, most már jogilag is minden akadály elhárult az elől, hogy ezen a napon megtartsák a nyugatnémet általános választásokat. Március hetedikén már tudni fogja a világ, hogy Moszkva mostani vendége a két legfontosabb közül melyik kulcspozíciót mondhatja magáénak: vagy a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja lesz, vagy az ellenzék vezére. Hazája és személye jelentőségéből egyaránt az következik, hogy Vogel moszkvai látogatását nemcsak a Szovjetunióban és az NSZK-ban várták nagy érdeklődéssel, hanem világszerte Utazása fontosságát tovább növeli az a tény, hogy az SPD kancellárjelöltje közvetlenül washingtoni látogatása után utazott a szovjet fővárosba. A tengeren túl újra bebizonyosodott, hogy napjaink legfontosabb kérdéseiben a kancellárjelölt Vogel véleménye nem teljesen azonos a kancellár Kohléval. Bár Wörner hadügyminiszter nagy vihart kavart amerikai útja óta Kohl a közvélemény nyomására némileg, módosította álláspontját, kabinetjének a rakétatelepítéssel kapcsolatos magatartása jóval közelebb áll Washingtonéhoz, mint Vogelé. Az SPD kancellárjelöltje ugyanis egyértelműen a tárgyalásokat tartja fontosabbnak a telepítésnél és egészen addig elment, hogy közölte, adott esetben — éppen a tárgyalások sikeréért — akár „el is lehetne halasztani” a telepítést. Hans-Jachen Vogelt Washingtonban érte a prágai javaslatok híre és azokra — a Reagan-kormány hangnemének módosulása előtt! — azonnal reagált: „A Varsói Szerződés tagállamainak javaslatait — hangzott Vogel sokat idézett washingtoni nyilatkozata — meg kell vizsgálni, mert azok haladást jelenthetnek. Az erőszak, a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondás megítélésem szerint jó dolog, jó elképzelés, amelyet igen komolyan kell venni.” Bár Vogel ellenzéki vezérként tette ezt a -nyilatkozatot, a megfigyelők megállapítják, hogy kijelentésének tartalma és hangvétele a választási kampány kezdetén „benne van a levegőben”, ami kedvező közeget jelenthet a jövő héten Bonnba érkező Gromiko szovjet külügyminiszter tárgyalásai számára is. Hogy ez a közhangulat ma milyen elterjedt az NSZK- ban, arra jellemző, hogy még Edmund Stoiber is úgy nyilatkozott: ... a prágai javaslatok „nagyon gondos tanulmányozást igényelnek”. A nyilatkozó pedig nem más, mint Strauss pártjának, a CSU-nak a főtitkára ... Leértékelték a drachmát Görögországban vasárnap azonnali hatállyal 15,5 százalékkal leértékelték az ország pénznemét, és egyidejűleg bejelentették: intézkedéseket tesznek az import ellenőrzésére. A leértékelést követően egy amerikai dollárért az eddigi 71 helyett 84 drachmát adnak. Gerasszimosz Arszenisz nemzetgazdasági miniszter közölte: néhány napon belül lépéseket tesznek, hogy az országnak a közös piaci államokból származó importja ismét a közösséghez való csatlakozást megelőző szintjére essen vissza, de korlátozzák a behozatalt más országokból is. De a miniszter hangsúlyozta: azok nem sértik a csatlakozási egyezményét. Görögország 1983-as gazdaságpolitikája elsőbbséget biztosít az export serkentésének és az import versenyképes helyettesítésének — mondotta Arszenisz. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN 1983. JANUÁR 11-TÖL Devizanem Vételi Közép Eladási árf olyam 100 egységre, Ft-ban Angol font 6282,25 6288,54 6294,83 Ausztrál dollár 3883,89 3887,78 3891,67 Belga frank 85,33 85,42 85,51 Dán korona 476,20 476,68 477,16 Finn márka 747,70 748,45 749.20 Francia frank 593,27 593,86 594.45 Hollandi forint 1519,1? 1520,64 1522.16 Japán yen (1000) 172,5 172,73 172,90 Kanadai dollár 3193,20 3196,40 3199.60 Kuvaiti dinár 13 642,28 13 655,94 13 669,60 Norvég korona 565,24 565,81 566,38 NSZK márka 1680,11 ' 1681,79 1683,47 Olasz líra (1000) 29,14 29,17 29.20 Osztrák schilling 239,12 239,36 239,60 Portugál escudo 44,09 44,13 44.17 Spanyol peseta 31,51 31,54 31,57 Svájci frank 2002,50 2004,50 2006.50 Svéd korona 543,55 544,09 544,63 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3923,89 3927,82 1931.75 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak élvényben. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN 1983. JANUÁR 11-TÖL Vételi Eladási árfolyam, 100 egységre, Pénznem forintban Angol font 6099,88 6477,20 . Ausztrál dollár 3771,15 4004.41 Belga frank 82,86 87,98 Dán korona 462,38 490,98 Finn márka a) 726,00 770,90 Francia frank 576,04 611,68 Görög drachma b) 45,63 48.45 Hollandi forint 1475,02 1566,26 Japán yen (1000) 167,55 177,91 Jugoszláv dinár a) 54,29 57,65 Kanadai dollár 3100,51 3292,29 Kuvaiti dinár 13 246,26 14 065,62 Norvég korona 548,84 582,78 NSZK márka 1631,34 1732,24 Olasz líra (1000) 28,29 30,05 Osztrák schilling 232,18 246,54 Portugál escudo 42.81 45,45 Spanyol Deseta 30,59 . 32,49 Svájci frank 1944,37 2064,64 Svéd korona a) 527,77 560,41 USA dollár 3809,99 4045,65 vásárolható legmagasabb ban k jcgycímlet: 100-as; vásárolható legmagasabb bank Jegy címlet: 500-as.
