Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-27 / 22. szám
1983. január 27., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 Mi lenne nélkülük? Zöldségről és burgenyéról a Sajó völgyében Ki hitte volna úgy húsz, vagy akár tizenöt évvel ezelőtt, hogy az, aki a megye burgonya-, de még inkább zöldségellátását biztosító bázisokat, az iparvidék piacainak e nélkülözhetetlen, a nhangulatot befolyásoló” árucikkeit megtermelő gazdaságokat igyekszik számba venni, ne a bodrogközi Ci- gánddal, Ricsével, a Bodrog menti, öntözhető területekkel rendelkező Sárospatakkal, néhány taktaközi gazdasággal, a Hernád völgyében levő Halmajjal, Hernádvé- csével, vagy Mezőcsát környéki tsz-ekkel kezdje a felsorolást? Zöldségről, burgonyáról vajon kinek jutott volna akkoriban eszébe a Sajó völgyének északi része? Az újságírónak néha, úgy kuriózumképpen a héti és sajóvelezdi káposzta- és zöldségtermelők .. . Mert ugye érdekes ritkaság volt, hogy néhány szorgalmas, ügyes ember ott északon, a hideg, későn tavaszodó, nyár végén már ködös, őszszol pedig korán fagyosodó vidéken is jó eredménnyel termelt némi zöldséget. A piacok ellátását biztosító egykori „bázisok” nagyüzemeinek legtöbbjében hol található ma zöldség? Esetleg úgy mutatóba, hogy „ne érje szó a ház elejét”, egy kevéske... Néhány, a piacolást is vállaló háztájiban, kiskertben valamivel töb- becske, de összességében sokszor még annyi sem, hogy a helyi igényeket kielégítené. nemhogy a megye iparvidékeire is jusson belőle! A burgonya- és főleg a zöldségtermelésben az utóbbi esztendőkben nagyok a változások megyénkben. Az ellátás biztosításának bázisai napjainkra „áttolódtak” a burgonya, s még inkább a zöldség számára sokkal kedvezőtlenebb termőhelyi adottságú vidékre, a Sajó völgyébe. Érdemes beletekinteni a Borsod megyei Zöldért 1983- ra. kötött burgonya- és zöld- ségtermelési szerződéseibe. Burgonyából a megye nagyüzemei 17 345 tonnára szerződtek. Ebből a Sajó völgyének három nagyüzeme, a nagybarcai Bánvölgye Tsz, a putnold Egyetértés Tsz és a saiópüspöki Sajóvölgye Tsz 4560 tonnára, azaz a teljes szükséglet több, mint egynegyedére kötött szerződést. Zöldségfélékből a megyében levő termelőkkel 8437 tonnára sikerült szerződéseket kötnie a Zöldértnek. És ennek közel kétharmada, 5450 tonna megtermelését vállalja ez a három „északi”, csak minimális öntözési lehetőségekkel rendelkező, az időjárás kockázatának legjobban kitett gazdaság. De az előző esztendőhöz viszonyítva, itt is van a szerződéskötésekben burgonyából 320, zöldségből pedig 760 tonnás csökkenés. Egyedül a sajópüspöki Sajóvölgye Tsz növelte mind burgonyából, mind zöldségfélékből 40, illetve 200 tonnával a Zöldérttel szerződött mennyiséget. Vajon miért? E „miért” kapcsán nagyon sok mindenre kerestük a választ a Sajóvölgye Tsz-ben, ahol az utóbbi esztendőkben az alig ezer hektárnyi szántóterület egyharmadán termelnek burgonyát, zöldségfélét és mákot. Ribárszki Pál tsz-elnök: — Ezen a 320—350 hektár közötti kis területen terem meg évente alaptevékenységünk mintegy 35 millió forint körüli termelési értékének kétharmada, 22—23 millió forint. Az utóbbi esztendőkben, amióta kialakult mostani termelési szerkezetünk, nyereségünk a 3 millió forintot általában njegha- ladta, s a legjobb esztendőben megközelítette a 8 millió forintot. Bár szántóterületünk másik kétharmadán öt év átlagában búzából 45, őszi árpából 40 mázsa körüli átlagtermést tudtunk elérni, nyereségünket az határozza meg, hogy milyen a zöldség, a mák és a burgonya termése, s milyen áron tudjuk ezeket értékesíteni. Természetesen nagyon sole múlt azon is, hogy a megemelkedett műtrágya- és növény- védőszer-árak, a dráguló gépek, alkatrészek mellett hogyan sikerült költségeinket „féken” tartani. Rendkívüli módon szem előtt kell tartanunk a takarékosságot, keresnünk kell a hatékonyabb termelési eljárásokat. Ezt szolgálták az elmúlt években többek között a káposztafélékkel, a karfiollal folytatott eredményes fajta- kísérletek, a sugárkezelt magokkal itt kikísérletezett, s jól bevált helybevetési eljárás, az olcsóbb megoldásokat kereső növényvédelmi kísérletek és sok más minden. Ennek ellenére a számok azt mutatják, hogy a burgonya, az itt termeszthető zöldségek, a káposztafélék, karfiol, kel- és hagymafélék nyeresége csökkenőiéiben van. — Vajon miért növelték ennek ellenére 1983-ra a Zöldérttel szerződéseiket? — Annak idején azért kezdtünk kis területen burgonyát, majd zöldsége* termelni, mert kérték, mert nagyon foghíjas volt Özdon és a környező iparvidéken ezekből az ellátás. Azután megtanultuk jól, hatékonyan, eredményesen ezeknek a keresett cikkeknek a termelését, s ma már az egész megye ellátása szempontjából számottevő az, ami innen kerül a piacokra, zöldségesboltokba. És ma már meghatározóak termelési szerkezetünkben ezek a növények. Ezekre „álltunk rá”. Nemcsak szívügyünk ez, de ehhez rendelkezünk megfelelő szakmai felkészültséggel, eszközökkel, így különböző gépekkel, burgonyatárolóval. Vajon mi mással termelhetnénk meg szántóterületünk egyharmadán termelési értékünk kétharmadát? Visszatérve a csökkenő nyereségre Ribárszki Pál elmondta, hogy ebben most szerepe volt a számukra kedvezőtlen elmúlt évi időjárásnak. Igaz, a burgonya ára is lefelé „mozgott”, az 1981 évi 3,60-ról 3—3,20-ra csökkent 1982-ben, s ez 1,2 millió forint „kiesést” jelentett Gazdaságukban a sokévi 600 milliméter körüli átlagos csapadékkal szemben 445 milliméter eső hullott az elmúlt évben, s még szerencse, hogy ez nem okozott a mintegy 2 millió forintnál is több terméskiesést. — Nem keresnek a burgonya és zöldség értékesítésére más partnert, más piacokat? — Az ilyen nagyvolumenű termeléshez biztos, állandó felvásárlóra van szükségünk. Számunkra a Zöldért hosszú évek óta jó, megbízható partner. Azt hiszem, hogy ez kölcsönös, mert mi a piacokon jól értékesíthető, nagytömegű, de ugyanakkor jóminőségű áruért akarunk jó árat elérni. Persze a leszerződött mennyiségen felüli termékeinkből másfelé is értékesítünk. így például rendszeres vásárlónk az Egri Afész is. Burgonya- és zöldségtermő területünket a jövőben még növelni is szeretnénk, s reméljük, hogy erre meglesz a lehetőség. Ä mi szántóinkon már nem növelhetők ezek a kultúrák, de most. hogy visszaadják a mezőgazdaságnak az egykori bánrévei repteret, amit már évek óta csak legelőként hasznosítanak, bízunk abban, hogy hozzánk kerül ez a gazdaságunkba amúgy is beilleszkedő 70 hektár. Éá ez nem legelő volt egykoron, hanem Bánréve legjobb szántóterülete. Pozsonyi Sándor A legtöbb üzemrészben nem első számú követelmény a patikatisztaság. Ott azonban, ahol érzékeny és drága műszerekkel dolgoznak, az ilyesfajta higiénia szinte nélkülözhetetlen. Különösen érvényes ez a Borsodi Vegyi Kombinát néhány egységére, így például a műszerszobákra és vezérlő- termekre, ahol a műszerek pontos működése megköveteli a tisztaságot. Felvételünkön a PVC-III, egyik müszerszobája látható. Fotó: Laczó József Nehéz esztendő után még nehezebb... Tavaly ilyenkor a Borsodi Vegyi Kombinát mintegy hétezer fős kollektívája azt az alapvető célt tűzte maga elé, hogy 1982-ben megőrzi a vállalat gazdasági egyensúlyát. A múlt évi vállalati terv kimondta továbbá, hogy négy százalékkal kell növelni a bérszínvonalat, s stabillá kell tenni az elért szociális vívmányokat. E célok valóra váltására 510 millió forint nyereséget irányoztak elő. Közben viszont tovább romlottak az addig is kedvezőtlenül ható külpiaci, külgazdasági körülmények. LEGJELENTŐSEBB EREDMÉNY A Borsodi Vegyi Kombinát végül is 9,2 milliárd forintra teljesítette az 1982. évi árbevételi előirányzatát, amely ugyan csaknem négy százalékkal meghaladta az előző évi teljesítményt, de nem érte el a vállalat által eredetileg tervezett magas értéket. — A tervtől való elmaradást egyrészről a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok által kiváltott kényszerintézkedések, másrászt a termelőegységekben bekövetkezett váratlan üzemzavarok idézték elő — mondta dr. Tolnai Lajos vezérigazgató a szak- szervezeti főbizalmi testület minap sorra került ülésén. — Mindezek ellenére, alapjában véve eredményesnek ítéljük a BVK múlt évi gazdálkodását — fűzte hozzá. Az elmúlt évben sikeres esztendőt zárt a Miskolci Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat. Az előzetes zárási adatok alapján körülbelül 18 százalékkal növekedett a vállalat árbevételi terve. Ennek a növekedésnek a zömé’ az export fokozása adta. Az eredményes esztendő után eb')en az évben is a korábbinál nagyobb, megközelítően 1,3 milliárd forintos árbevételt terveznek. Az árbevétel megoszlásában a döntő részt, valamivel több mint 1 milliárd forintot az ipari tevékenység, a fennmaradó összeget pedig a szolgáltatói tevékenység teszi ki. Az elmúlt években a gyárban. valamint a hozzá tartozó gyáregységekben tudatos termékszerkezet-átalakítást végeztek, és ezek . az új gyártmányok hosszabb távon biztosítják a vállalat dinamikus fejlődését. így például keresett és könnyen értékesíthető termékek a különféle munkahengerek, a búvárszivattyúk és a motorhűtők is. Ezek mellett jelentős árbevétele származik a gyárnak a mezőgazdasági gépek és berendezések felújításához szükséges alkat- *észek gyártásából is. Az Eredmények és tervek a Miskolci Mezőgépnél üzemben, valamint a gyáregységekben összesen mintegy háromszázféle alkatrészt állítanak elő. — Az idén elsősorban az a célunk, hogy a különféle rendelésállományunk összhangban legyen az árbevételi tervvel — mondja Bartus Ágoston, a gyár igazgatója. 1982-ben ugyanis a rendelés- állomány lényegesen magasabb volt ennél. így a tervek teljesítése utón még december utolsó napjaiban is igen feszítetten kellett dolgoznunk azért, hogy a kötbéreket elkerüljük. Bebizonyoso- sodott, hogy a piaci igények ellenére nem szabad jelentősen túlterhelni a vállalati kapacitásokat, és a tavalyi évtől megfontoltabban kell szerződnünk. Az is az elmúlt év tapasztalata, hogy a korszerű termékszerkezet már csak nagy anyagi veszteségek árán viseli el a régi szervezési és termelésirányítási módszereket. Ezért a múlt év végén jelentős szervezési és irányításbeli korszerűsítést végeztünk, ezt a munkát a gyárban egyéves veszteségfeltáró tevékenység előzte meg. A tapasztalatokat hasznosítva, ebben az évben véget akarunk vetni a tűzoltásra jellemző munkastílusnak, jobb szervezéssel, valamint a rendelkezésre álló tartalékok következetes feltárásával akarunk dolgozni. A gyár termékei iránt megnőtt a kereslet, ez azt jelenti, hogy az 1983-ra tervezett, körülbelül 1,3 milliárd forintos árbevétel több mint 20 százalékkal magasabb, mint amit a VI. ötéves terv megfogalmazásának idején erre az évre terveztek! Az 1983. évi tervben elsősorban a gazdaságos gyártást szorgalmazzák. A tervben jelentős helyet foglal el az export további növelése, és az idén összesen mintegy 60 millió forint értékű árut szeretnének külföldön értékesíteni. Ebben jelentős az NSZK-beli Sauer és az EMU céggel kötött kooperáció, amely az exporttervnek mintegy háromnegyed részéi teszi ki. A gazdaságosabb termelés és a veszteségek csökkentése érdekében az idén tovább mérséklik a veszteséges termékek arányát, és fokozzák az export gazdaságosságát, valamint a kiszállított áruk mennyiségét is. Az öntödei veszteségek csökkentése érdekében pedig — annak ellensúlyozására — a vállalat számára gazdaságosabban termelhető mezőgazdasági gépalkatrész gyártását fokozzák. Az idei tervben fontos helyet foglal el az energiával való fokozottabb gazdálkodás, ezen belül az energiafelhasználás fajlagosainak javítása. Ezt a munkát a gyáregységekben több éve igen alaposan végzik, és 1980 óta az energiafelhasználást mintegy' 23 százalékkal csökkentették! Az idén további másfél százalékos csökkentést terveznek, és ebben nemcsak számszerű csökkentés szerepel, hanem tovább javítják az energiafelhasználás arányát is, az ásványolajszármazékok helyett különféle műszaki intézkedésekkel, például égőfejek cseréjével, vagy ahol lehetséges, elektromos fűtéssel, másfajta fűtési módokra térnek át Hajdú Gábor Mire alapozta megállapítását a vezérigazgató? Ha nagy erőfeszítések árán is, de a vállalat gazdasági egyensúlya megmaradt; megközelítőleg valóra váltak az év eleji bérfejlesztési célkitűzések, és sikerült megtartani az eddig elért szintet a szociális, kulturális, jóléti ellátás terén is; ugyanakkor a BVK túlteljesítette mind a vállalati, mind pedig a népgazdasági érdekből vállalt exportfeladatait. Lényegében a sikeres export- tevékeny'ség tette lehetővé a múlt évi 3,4 százalékos bérszínvonal-növekedés elérését. A nem rubel elszámolású export fokozása napjainkban szinte létkérdés a gazdálkodó egységek számára. — Tőkés export-kötelezettségeink túlteljesítése azért igen jelentős, mert a pvc iránti kereslet világszerte tovább mérséklődött, s a termék világpiaci ára is igen alacsony volt az elmúlt esztendőben — jegyezte meg a vezérigazgató. — Ezen túlmenően nagymértékű ár- és keresletcsökkenés következett be a műtrágyapiacon is, ami főként az év második felére volt jellemző. MÁSHOL SEM RÓZSÁS A HELYZET Az egyik tekintélyes nyugati vegy'ipari szaklap megállapítása szerint, a vegyicikkek piacán tavaly semmi jel nem mutatott fellendülésre, sőt a gazdasági visszaesés mintha még erőteljesebben sújtaná az ágazatot. A londoni The Economist egyik múlt évi száma azt fejtegette, hogy a műanya- gok értékesítési árai vészesen megközelítették a termelési költségeket: néhány esetben, mint például a pvc- nél, már alatta is van. Egy másik, tőkés világból vett adat arra enged következtetni, hogy a műanyagok iránti kereslet ma a világkapacitások háromnegyedével kielégíthető. A legfontosabb műanyag alapanyagok, köztük a polietilén, s a pvc iránti kereslet Nyugat-Európá- ban 10 százalékkal, az USA- ban 5 százalékkal kisebb volt tavaly, mint 1981-ben. És mégis. — A BVK 1982. évi, 1 milliárd 950 millió forintnak megfelelő, nem rubel elszámolású exportja megközelítette az 1981. évi tőkés kivitelünket — mondta a vezér- igazgató —, s ezt úgy tudtuk biztosítani, hogy jelentősen bővítettük az exportra kerülő termékek skáláját, szerkezetét, másrészről nagyobb mennyiségű műtrágyát értékesítettünk a tőkés piacokon. Ezzel együtt vállalatunk tovább növelte a szellemi exportból származó bevételét. Ez utóbbit azért tartjuk döntőnek, mert az elérhető nyereség szempontjai ból a külföldi vállalkozó so)« lényegesen hatékonyabbak! más exporttevékenységnél. AZ IDEI TERV A kombinát 1980-tól folyamatosan érzékelte, érezte a megváltozott külső gazdasági környezet nem éppen ál-j dásos hatásait, és megkísérelte ezeket minimumra csökkenteni. A nagyobb „se-, bességre” való áttérés, az alkalmazkodó képesség erőtel-* jesebb kibontakozása a termelőüzemekben és a központi funkcionális egységek-J nél egyaránt tapasztalható volt. A munkás- és műszaki kollektívák részéről megnyilvánuló tenniakarás, a többre, a jobbra való törekvés lehet a legfőbb biztosi-« ték arra, hogy a kombinál 1983-ban is eleget tesz meg-j növekedett feladatának. Mit mond erről a vezér-’ igazgató? — A szabályozó-módosítá-« sok, illetve az anyag- és energiaár-növekedés együttes hatása 1983-ban további 460 millió forinttal növeli költségeinket. Ügy is érzékeltethetném nem könnyű helyzetünket, hogyha vállalatunk! csupán olyan szinten, illetve szervezettséggel gazdálkodik, mint 1982-ben, akkor számíthatunk rá, hogy veszteségesek leszünk, mivel a múlt évi várható nyereségünk 300 millió forint körül alakul. Ezt elmondtam az éves tervet jóváhagyó főbizalmi testület ülésén is. A fentiekre való tekintettel, a vállalat vezetése olyan tervjavaslatot dolgozott ki és bocsátott vitára, amely előtérbe helyezi a vállalati nyereségterv teljesítését, illetve annak jelentős túlszárnyalását. Csak ez az egyedüli lehetséges útja annak, hogy gazdasági, termelési, fejlesztési kötelezettségeinknek eleget tegyünk és jövedelempolitikai célkitűzéseinket valóra váltsuk. Ennek viszont alapvető feltétele, hogy minden területen a legszigorúbb takarékosságot, a szó igazi értelmében vett gazdálkodást folytassunk idővel, pénzzel, energiával és minden egyéb területen. Azt várjuk, és ezt feladatul szabtuk meg, hogy mind az élő-, mind a holt- munka-ráfordítások tovább csökkenjenek. Például, ha az anyag- és energla-fajlago- sokat csak 1 százalékkal csökkentjük, 50—60 millió forint költségmegtakarítást tudunk elérni, ami végső soron a vállalati nyereség növekedését eredményezi. — Amikor a főbizalmi testület jóváhagyta a vállalat 1983. évi tervét, kimondta: az érdekeltségi rendszer érvényesítésén keresztül, a helyes ösztönzési formák kialakításával a kombinát vezetése biztosítsa az optimális, mintegy 400—450 millió forint vállalati eredmény elérését. Uva« La jo«
