Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-21 / 17. szám

1983. január 21., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 YéirzsM a kihívásra Átépítik ai előmelegítő kemencét A hatalmas üzemcsar­® nokban időnként fel­vijjog a sziréna. Ha háromszor szólal meg, akkor gépészt, ha négyszer, akkor villamos szakembert, ha öt­ször, akkor darust keresnek, hívnak. A kereső sziréna mostanában sokszor vissz­hangzik a higanygőzlámpák alatt. Hétfőn. 17-én reggel kez­dődött meg az Özdi Kohá­szati Üzemek finomhenger­művének finom- és gyors- drótsorán az éves nagyjaví­tás. A 10 millió forint érté­kű feladatot 12 nap és 8 óra alatt tervezik befejezni. A munka folyamatos; éjjel­nappal, szombaton és vasár­nap is teljes erővel dolgoz­nak, a vállalat üzemfenntar­tási gyáregységének mun­kásai, a két sor hengeré­szei, a társüzemek karban­tartói és a Kohászati Gyár- építő Vállalat szakembe­rei. Bolyky Imre, a karban­tartási üzem vezetője a hely­színen elmondotta, hogy az enyhe időjárás is nagy se­gítséget jelent, de elsősor­ban az alapos előkészítés­ben. a jó munkaszervezés­ben és a munkaidő maximá­lis kihasználásában bíznak. A délelőttös műszakban több mint háromszázan dolgoz­nak, de a teljes létszám meghaladja a 600 főt. Ami­kor ott jártunk, már meg­történt a főbb termelőbe­rendezések, a finom- és a gyors drót sor gépeinek, a Javításra kerülnek a sorozathajtó-motorok is Ózdi Kohászati Üzemek Nagyjavítás a finaiheigtriíltei Tizenkét nap, tízmillió forint kiszolgáló berendezéseknek — ollók, csévélők, daruk stb. — a 3-as -számú előmelegítő kemencének az átvizsgálá­sa. A hibafeltárás során kü­lönösebb problémával nem találkoztak. Megtörtént a berendezések bontása, szét­szedése és elkezdődött az érdemi munka; a csapágy- cserék, a hengersoron el­használódott alkatrészek pótlása, a 3-as számú elő­melegítő kemence teljes át­építése, a sorvonó motorok javítása. Németh Ferenc, a henger­mű főművezetője elmondot­ta, hogy a két nagyjavítás között a két soron több mint 210 ezer tonna készterméket állítottak elő. A hengeré­szek vezetője elismeréssel szólt a központi karbantar­tás Varró Gyula és Papp Pál lakatosbrigádjairól, az üzemfenntartási gyáregység lakatos- és kőművescsoport­járól, amelyet Kovács Ar­zén, illetve Kovács Béla irá­nyít. Felelős munkája van A munkálatokat Bolyky Imre és Németh Ferenc irányítja Mizerák István {elvételei Schwartz Lajos művezető beosztottjainak is, akik a villanymotorok javításán dolgoznak. A vállalat vezetése 110 000 forint céljutalmat hagyott jóvá, amennyiben határidő­re, a tervezett költségszin­ten belül, jó minőségben és balesetmentesen teljesítik a nagyjavítás feladatait. Oravec János ÁBC-áruházak az edeíényi járásban Felélénkült a báránypiac Koseiprt Szíriába — A kihívás a gazdasági élet minden területén érvé­nyesül. Nincsenek rezervá­tumok, ahol a tegnapi ered­mények mögött meghúzód­hatnánk, naponta kell vala­mit tenni az új és még újabb feladatok megoldásá­ért. Ez a bútorgyártásban ma már egyértelműen igaz — mondta Deák István, az Avas Bútorgyár igazgatója, akivel a megváltozott felada­tokról beszélgettünk. — Már két-három évvei ezelőtt döntésre kényszerül­tünk — folytatja. — El kel­lett döntenünk, hogy az alapellátásra, vagy a válasz­tékbővítésre termeljünk. A döntést kikényszerítette az egyre keményedő konkurren- cia és a piac. Mi a hazai üzemek között is kicsinek számítunk, ennélfogva a gé­pi felszereltségben és a fej­lesztési lehetőségekben sem vehettük fel a versenyt a nagyobb, erősebb üzemekkel. Ennélfogva nekünk máskép­pen kellett gondolkodnunk és ezért úgy döntöttünk, hogy vállaljuk a kis soroza­tok, a 100—120 darabból álló szériák gyártását, igen gyors váltásokkal. — Mit jelent ez a gyakor­latban? — Elsősorban egy rugal­mas gyártmányszerkezet ki­alakítását, méghozzá úgy, hogy a készített bútorféle- ségek valóban kelendőek legyenek, mind belföldön, mind külpiacon. Ehhez pon­tos, mondhatnám többcsa­tornás piaci információ szük­séges. mi is részt veszünk vásárokon, a szakembereink, tervezőink rendszeres kap­csolatban vannak a keres­kedőkkel, és kapcsolatban vagyunk a Piackutató Inté­zettel is. Mi például nem a nagykereskedelmi vállalatok­nak szállítunk, hanem körül­belül ötven üzlettel és bolt­tal vagyunk közvetlen kap­csolatban. ahonnan azonnal felhasználható, megbízható, pontos információk érkeznek, hiszen az eladók naponta ta­lálkoznak a vásárlói igények­kel. — Hogyan hasznosítják ezeket a tapasztalatokat? — Adott a technológiai háttér, így csakis emberi dolgokkal befolyásolhatjuk, és azt kell mondanom, hogy csak egyre javuló szakmai munkával lehet jobb ered­ményt elérni. Tudjuk, hogy Magyarországon, az elmúlt körülbelül tíz évben megle­hetősen gyorsan nőtt a bú­torgyártók gépi kapacitása. Ez azt jelenti, hogy rövid idő múlva a nagyobb üze­mek is rákényszerülnek, hogy jobban figyelembe ve­gyék a piac igényeit, tehát Úgy is gyártsanak. Ez a ve- vbcentrikus gondolkodás a számunkra is egyre nagyobb konkurrenciát jelent majd a jövőben. Ezt egyféleképpen lehet kivédeni, hogy mi is újabb és újabb típusokat gyártunk, tervezünk, növel­jük a választékot, a kisbú­torok mennyiségét, egyszóval megpróbálunk elébe menni t vásárlói igényeknek. A folyamat valóban szá­mos problémát vet fel, mind a tervezési, a műszaki, vagy a kereskedelmi szférában. — A dolgozók lakásépítésé­nek vállalati támogatási rendszere megváltozott. 1983 tó] új jogszabályok léptek é’.stbe. Az ez évi szociálpo liti.kai tervek összeállításán»' már az- új út mutatásokat kell • ligyelembe venni. A vasiparban a lakásépítéseket a jövőben is kiemelten tá­mogatják. Számos nagyvál­lalatnál több száz munlcás- laicásl adlak át a dolgozók nak. Az iparban tetemes összegeket fordítottak ilyen célra. Az idén a lakásépítések támogatásához az alapot a Mint mondottam —, folytat­ta az igazgató —. nálunk adott a műszaki háttér, amely egyszerűbb, mint a nagyüzemek termelősorai. Ezt nevezhetném hátránynak is, de bizonyos előnyünk is származhat ebből. Például nálunk nincs közvetlen kap­csolat a gépek között. így könnyebben tudunk változ­tatni, még akár a gépek ki­sebb átalakításával is módo­síthatunk egy korábbi folya­maton. Ugyancsak fontos az a gyakorlat is, hogy a rajz­táblától az első munkadara­big újra és újra lehetővé tesszük a változtatást. A gyakorlatban ez úgy fest, hogy a szakembereink, és nem ritkán még a munkások is a folyamat elejétől figye­lemmel kísérik egy-egy új modell útját. Valahogy úgy, hogy kifüggesztjük a tervet, és figyelembe vesszük a dol­gozók javaslatait. De még ezt sem tekintjük szentírásnak, hiszen nyilván más egy terv. és másként hat ugyanez a gyakorlatban. Tehát tovább­folytatva az információk be­gyűjtését, a mintadarab ké­szítése közben is figyelembe vesszük a jó és ésszerű ja­vaslatokat, és a korábbi ter­ven változtatunk, ha úgy véljük, hogy ezáltal tetsze­tősebb, 'óbb lehet a szóban forgó bútordarab. — Az előbb beszélt arról, hogy adott a géppark, tehát itt csak az emberi hozzáál­lás adhatja azt a többletet, amely biztosítja a talpon maradást. — Ez így is van. Egy új bútornak az útja az infor­mációtól a keresi;ed''lemig tart. Ennek a bonyolult és hosszú folyamatnak minden láncszeme egyaránt fontos, fontos a tervező munkája, a szerszámozóé. a szakmunká­sé, aki végül is a keze mun­kájával alakítja ki a for­mát. Tehát nem lehet gyen­ge láncszem. Mi nagyon fon­tosnak tartjuk a szakmai képzést, és ezért a kísérleti műhelyt és a tanműhelyt egymás mellé telepítettük. Nem mindegy, hogy egy fia­tal a tanulóidején mit lát, mit hall. Általában a leg­jobb tanulóiskola a mintada­rab elkészítése, hiszen ott vetődnek fel elsőként a leg­különfélébb szakmai problé­mák, amelyeket később a gyártás közben is meg kell oldani. Nem ritkán olyan dolgok is felvetődnek, ame­lyek egy életben talán csak egyszer fogalmazódnak meg, később sohasem lesz rájuk szükség. De nem árt. ha az ember azt is tudja, hiszen a jól képzelt ember könnveb- ben igazodik el a felvetődő műszaki kérdések között, és ez lemérhető maid a későbbi eredményekben is Megvaló­sítottuk például az érték- elemzést, ahol számos új öt­let és megoldási javaslat ve­tődik fel, és ez szinte soha­sem látott erővel növelte meg a dolgozóink érdeklődé­sét az új műszaki megoldá­sok iránt, amit mi sem bi­zonyíthat jobban, mint az, hogy a korábbiakhoz viszo­nyítva az elmúlt évben a gyárunkban megduplázódott az újítási javaslatok száma. vállalatoknak kell előterem­teni. megszűnt a munkásla- xás-építkezések állami tá- nogutása. Az alap képzésé­lez a vállalatok felhasznál- latják a lakásépítésekhez j íyújtott hitelekből befolyó' törlesztési összegeket, a kü- ’ lönböző célokat szolgáló fel­osztható vállalati alapokat és a társadalmi munka bé­rét. Esetenként rövidebb idő­re még a tartalékalaphoz is hozzá lehet nyúlni, a kivett összeget viszont két év alatt pótolni kell. Az edeíényi járás hat kis­településén lí)82-ben elké­szültek az új, kis ÁBC-úru- házak. A faépületben a napi szükségleti cikkeket, háztar­tási és mosószereket árusí­tó üzlet mellett egy presszó is helyet kapott. Az egyen­ként mintegy félmillió fo- ritba kei ülő korszerű üzlete­ket a helyi tanács, valamint az úfész közös pénzügyi erő­forrásaiból hozták létre. Az alapozást, a betonozást a la­kosság társadalmi munkában Jó évet zárt l!)82-ben a Bútorkereskedelmi Vállalat észak-magyarországi kiren­deltsége, amelyik hat megyé­ben értékesíti a hazai bú­torgyárak termékeit, illetve az importbútorokat. A ta­valyi 1,2 milliárd forintos forgalomból 400 millió forint jutott Borsodra. Az eredmé­nyek alakulásában szerepe volt; a tavaly augusztusban I Miskolcon megnyitott Bútor- ker Áruház jelentős forgal­mának is. A Besenyői úton levő áruházból hatvanmillió forint értékű bútor kelt el, jóval több, mint amennyire számítottak. Jelenleg 28—30 kisebb-nagyobb bútorgyár, üzem és szövetkezet szállítja termékeit a miskolci áruház­ba, illetve a kirendeltség rak­táraiba. A zárszámadások időszaká­ban felkészültek már a kile- | lepüléses értékesítésre: az előzetesen elkészített terv I szerint tizenhat településen sültek többek között az 500 létszámon aluli Tomoron és Dániákon is. A közös erő­forrásból megvalósított üzle­tek építését tovább folytat­ják: 11 községben létesítenek új üzletet, amelyhez a me­gyei tanácstól is kapnak tá­mogatást. Gyakorlatilag min­den olyan kistelepülés áru­ellátását megoldják, ahonnét korábban a lakosságnak .más községbe, városba kellett utaznia az alapvető ellátási cikkek megvásárlására. jelennek meg a hazai bútor­ipar és a szomszédos orszá­gok bútoriparának kereset­tebb termékeivel. Divatok jönnek-mennek és ez alól még a bútoripar sem Kivétel: a tiszta fából készült sarokgarnitúrák, ágyak iránt nagyobb az érdeklődés, mint korábban. Ezek a bútorok nélkülözik a. farostlemez anyagokat és tetszetőseit is. A hat megye iparcikk kis­kereskedelmi és úfész szak­boltjait ellátó kirendeltség importbútorokból a tavalyi­hoz hasonló mennyiség be­szerzésére és eladására szá­mít. Szegedi István igazgató tájékoztatása szerint rövid idő alatt a keresett cikkek sorába lépett az NDK gyárt­mányú elemes bútor, amely­nek méretei' jól igazodnak a lakótelepi otthonok méretei­hez is. Jobb választékot ígér a kirendeltség az évek óta nagy keresettségnek örvendő kiegészítő bútorokból is. Megyénk nagyüzemi juhá- szatait az elmúlt esztendő nagy részében rendkívül kel­lemetlenül érintette, s az előző évek jó piacokat, ked­vező exportlehetőségeket jel­ző prognózisai után meglep­te az, hogy akadozott a bá­rány. illetve juhhús export­ja. Sokan mar megkérdője­lezték, hogy szabad-e a ter­vezett szinten tartani, illet­ve fejleszteni az ágazatot? Sikerült azonban átvészelni a nehézségeket, A külkereskedelem jelen­tős „kötésekkel” is alátá­masztott előrejelzései szerint az idén megnőtt a kereslet a világpiacon a jó minőségű magyarországi vágójuhok iiánt. Nemcsak a régi vevők­kel, de újakkal is sikerült „üzletet kötni”. Minden re­mény megvan arra, hogy az idén kelendő lesz juhászata- ink portékája. Megyénkből már januárban sorra indítják útnak az exportszállítmányo­kat. A Gyapjúforgalmi Vál­lalat például január 18-án Mezőcsátról exportált egy vagon kis súlyú jerkét, majd A KISZ Központi Bizott­ságának kezdeményezésére január 24. és 28. között az ország mintegy 80 nagyvál .alatánál, üzeménél rendez­nek ifjúmunkás fórumokat E ‘tanácskozások célja, hogt mind szélesebb körben meg ismertessék, megvitassák a a hortobágyi vágóhídra szál­lítottak tejesbárányokat, amelyek onnan vágott álla­potban íutnak ki a nyugati piacokra. A külkereskedők „kötései" szerint már eddig bizonyos, hogy az idén juhhúst expor­tálunk az NSZK-ba, Olasz­országba, Libanonba, Algír­ba, Jordániába és Szíriába. Az utóbbi, a szíriai megren­delés bizonyul az első ne­gyedévben a legjelentősebb­nek. Március 31-ig kell le­szállítani Szíriába a hazai juhászatokból nagy mennyi­ségű. nagyol b súlyú, 30—40 kiló közötti vágójuhot, első­sorban kosokat. Megyénk ju- hászataiból is igyekeznek mi­nél több nagy súlyú kost ex­portálni, s ezen felül lehető­ség van 23—30 kiló közötti jerkék külpiaci értékesítésé­re is. Csupán a Gyapjúfor­galmi Vállalat miskolci ki- rendeltsége mintegy 40 ezer darab különböző súlyú bá­rány, illetve vágójuh felvá­sárlására köt szerződést me­gyénk nagyüzemi gazdasá­gaival. KISZ KB 1982. december 9-i határozatát a munkásfiatalok körében végzendő KISZ-fel- adatokról. Az eszmecseréken szó lesz az idei népgazdasági >erv megvalósításával kap­csolatos sajátos KISZ-es ten­nivalókról is. Ilajdu Gábor Vállalati lakásépítések a vasiparin végezte. Ilyen boltok le te­Bútorvásár helyben Ifjúmunkás fórumok

Next

/
Thumbnails
Contents