Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-14 / 293. szám
T982. december 14., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 O szinte eszm A sód ró mű ben Horváth Árpádné, a December 4. Drótművek sodrómű gyáregységének Vl-os számú új csarnokában Skett-tipusú, az NDK-ból vásárolt gyorssodró gépen a pászma gyártását végzi, mely a drótkötéikészilésnek nélkülözhetetlen eleme. Fojtán László felvétele Külkereskedelem - önállóan is A közelmúltban megyénk egyik nagyüzemének pártalapszervezete olyan taggyűlést hívott ösz- sze, amelyen egyetlen napirend szerepelt: eszmecsere a párttagságot foglalkoztató aktuális politikai, ideológiai kérdésekről. Az egyórás előadást követő kétórás vita igazolta, hogy az alapszervezet vezetősége helyesen döntött. A taggyűlés végén számos kérdésben közeledett a tagság álláspontja, más kérdésekben ugyanakkor még nem sikerült az eszmei egységet kialakítani. Ezért a taggyűlést csak abbahagyták, de a témát nem zárták le. Ezt teljesen természetesnek tartjuk egy élő, a társadalmi fejlődés ellentmondásainak feltárásán, feloldásán dolgozó párt esetében. Pártunk fegyelmezett tagokból áll, de negyedszázados történelmi tapasztalatunk igazolta, hogy a megfogalmazott határozatok nem önmagukban, hanem a párttagsággal való folyamatos eszmecserével párosulva alkalmasak az egység megteremtésére. A valódi egység mindig és mindenkor vitákban született. A marxisták az alkotó vitát a valóság alaposabb megismerésének eszközeként kezelik. Mindezt azért tartjuk szükségesnek szóvá tenni, mert a taggyűlések egy részén kevés az érdemi vita, pedig sok kérdés foglalkoztatja a párttagságot is, akiknek egységesen kell képviselni a politikát. Napjainkban gyors és bonyolult — számunkra sajnos nem mindig kedvező változások mennek végbe a világban, amelyek új helyzetet, új feladatokat jelentenek a szocialista építömunka számára is. Felborulnak korábbi értékrendek, az élet néhány korábbi elképzelésünkre rácáfolt. Mi ilyenkor a helyes és követendő marxista—leninista álláspont? Semmiképpen nem az, hogy ragaszkodunk korábban helyesnek tartott, de az új feltételek között nem reális elképzelésekhez. Nekünk a valóság szüntelen elemzése alapján kell politikánkat és elméletünket fejleszteni. Ha a valóság kedvezőtlenebb, akkor ezt is figyelembe kell venni. Vágyainkat nem keverhetjük össze lehetőségeinkkel. Az ország lehetőségeinek megismertetése és a helyi tartalékok feltárása fontos feladata a megye pártszervezeteinek. A lehetőségek kutatásába, a célok kialakításába be kell vonni a dolgozók legszélesebb tömegeit, mert csak így várható el a céljaikkal való azonosulás, de az esetleges közös tévedéseink vállalása is. A Miskolci Pamutfonodában ezekben a napokban az utolsó negyedévi tervfeladatok teljesítéséért folyik a harc. Áz elmúlt hetekben megérkeztek azok az alkatrészek, amelyeket korábban már megrendeltek, és már fel is szereltek, így biztosítva van, hogy az év hátralevő időszakában hatékonyan, termelékenyen, kevesebb idegességgel tudnak dolgozni a fonónők. A terv teljesítésében év végi adósság törlesztésére törekednek, ezzel szemben már most megállapítható, hogy 19í!2-ben jó gazdasági eredménnyel, megfelelő nyereséggel sikerült dolgozni. Ismeretes, hogy az országban elsőként itt létesült pamuthulladékot feldolgozó, világszínvonalon termelő üzem. Érdekes kísérletet valósítanak meg azzal, hogy a jelenlegi hulladék mellett tépett Az új kor új követelményeinek kell eleget tennünk, amikor intenzív pályára állítjuk gazdaságunkat, s közben megküzdünk a világ- gazdasági kihívás és a világpolitikai feszültségekből adódó terhekkel is. Ebben a helyzetben a pártszervezetek eszmei, politikai nevelő munkájának első számú feladata, hogy kialakítsanak egy reális társadalmi önismeretet, amely harcot jelent az illúziók, és a pesszimista, leszerelő nézetekkel egyaránt. Népünk szocialista egységét nyílt, őszinte szóval is erősíteni kívánjuk. Ez ad számunkra lehetőséget, hogy a dolgozók tömegeit bevonjuk a közös töprengésbe, a feladatok kialakításába és az ellenőrzésbe. Ezért van erkölcsi alapunk azt kérni, hogy az ország sorsáért minden becsületes dolgozó érez- zen történelmi felelősséget. A bevezetőben említett taggyűlés tapasztalata is igazolta, hogy mostanában számos kérdés foglalkoztatja párttagságunkat, de a szélesebb közvéleményt is. Gazdasági tudatformáló munkánkban bizonyos változtatásokat kell elérnünk a szocializmusképbe beépült egyes részelemeket illetően. Tudatosítanunk kell, hogy egy nyitott népgazdaság számára a fejlődés törvényszerű velejárója a világgazdaságtól való függés erősödése. Munkánkat nem elég korábbi önmagunkhoz viszonyítani. A világpiaci mérlegen mérettetünk meg, ami csak a minőséget honorálja és semmiféle „magyarázkodást” nem fogad el. Ezért szüksége», hogy a gazdaságirányítási rendszer, a tervezés, a szabályozó rendszer, a döntési mechanizmus is ehhez alkalmazkodjon, s közvetítse a világpiaci elvárásokat a vállalatok felé. Belső szükségleteink kielégítése alapvetően exportképességünktől függ. Sokan felvetik, mikor térhetünk át egy gyorsabb gazdasági növekedésre? Válaszunk csak a valóságból táplálkozó lehet: a gazdasági növekedést nem kezelhetjük öncélúan. Olyan növekedést, amely külső egyensúlyi helyzetünk további romlását okozná, nem vállalhatunk. Időt kell nyerni a termelési szerkezet megfelelő átalakításához, ez jelentős beruházásokat, munkaerő-átcsoportosítást, átképzést követel meg. Borsod megyében az egyoldalú nehézipari szerkezet miatt ehhez különösen hosszú idő szükséges. Gyorsabb gazdasági növekedésre csak akkor térhetünk át, ha gazdaságos exporttal tudjuk ellensúlyozni a növekedéshez szükséges behozatalt, úgy, hogy exporttöbbletünk adósságunk törlesztésére is fedezetet nyújtson. fonalhulladékot is feldolgoznak, ez a hulladék gyártás közben keletkezik, a csövére felorsózott fonál eldeformálódik, összegubancolódik, s most ezt is értékesíteni kívánják. Erre lehetőséget ad a hulladéküzem. A másik érdekes kísérlet a műszál- gyártást érinti. Ismeretes, hogy az ilyen fonalból készült ruházati termékeknek nagy az elektromos feltöltó- döttsége. Ugyanezzel a problémával kell megküzdeni, amikor műszálból fonalat képeznek. Ez bizony termelési nehézséget okoz a fonónőnek. Most szénszállal keverik, ami megszünteti az elektromos feltöltődést és megkönnyíti a műszálanyag fonállá való átalakítását. A fonodában az éves terv sikeres befejezése mellett már erőteljes a felkészülés az 1983. évi feladatok teljesítésére. Közvéleményünket élénken foglalkoztatja az életszínvonal alakulásának kérdése. Az életszínvonalat azonban sokan a többi gazdaságpolitikai céltól elszakítva kezelik. Az életszínvonal alapvetően objektív tényezőktől és nem szubjektív elhatározástól függ. Ma nincs lehetőség az életszínvonal emelésére, mert jelentős adósságtörlesztési ter- heink vannak, és munkánk nemzetközi mércével mért hatékonysága nem javult. Az olaj a magyar gazdaság számára ma sem olcsóbb, hiszen a KGST-árak fáziskéséssel követik a világpiaci árakat. Szocialista társadalmunk nagy vívmánya a létbiztonság. Ez a korábbi évtizedekben — kedvezőbb viszonyok között — vállalat és egyén számára egyaránt az anyagi helyzet egyenletes javulásában is testet öltött. A lét- biztonságot megőriztük abban az értelemben, hogy mindenkinek joga van a munkához. Ezt nálunk gazdaságilag fejlettebb országok sem tudják garantálni. De a vállalatok és az egyénele anyagi helyzete a jövőben, főleg a vállalati teljesítmények arányában kell, hogy differenciálódjon. A teljesítményeket pedig a piac ma már nem tonnában, hanem eladható, jó minőségű és gazdaságos termékekben méri. Ebben kell megteremteni a vállalati kollektívák érdekeltségét. Ez a vállalati belső irányítási én anyagi érdekeltségi rendszerek lényeges modernizálását követeli meg. A közvélemény nagyon vegyes érzelmekkel fogadta az új vállalkozási formák bevezetését. Emlékszünk még, hogy kezdetben hasonló aggályok merültek fel a háztáji gazdasággal szemben is. Milyen szerencse, hogy nem adtunk igazat az aggályos- kodóknak. A vállalkozás szót pozitív tartalommal kell megtölteni. A vállalkozáson kezdeményezőkészséget, az új vállalását és tisztességes munkát értünk. Ha több a vállalkozó — természetesen elsősorban a szocialista szektorban kell erre törekedni —, akkor kevesebb lehetőség lesz a jogtalan haszonszerzésre, amelynek megakadályozása érdekében persze hatékonyabb ellenőrzésre is szükség van. N em érthetőnk egyet a minden változást ellenzőkkel. Szocialista vívmányaink megvédése ma a politika által is támogatott, a dolgozók megnyerésén és együttműködésén alapuló, folyamatos változásokat igényei Dr. Miklós Imre, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese ii ereímétiye! a nzegsziságta A mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljesítette tervét és az ágazatok eredményesen járultak hozzá az ország fizetőképességének megőrzéséhez, a belföldi ellátás biztosításához — állapította meg Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hétfőn, a MEDOSZ központi vezetőségi ülésén. Itt az ez évi eredményeket elemezték és a jövő évi feladatokat vitatták meg. A növénytermelés 4,5 százalékkal fokozta, az állattenyésztés 3,5 százalékkal növelte termeléséi Az egy főre jutó hústermelés már eléri a 160 kilót. Az élelmiszeripar egy év alatt 3 százalékkal növelte eredményét. A jövő évi feladatokról szólva elmondották: a cél a termelés további dinamikus növelése, a minőség javítása. Ehhez a termelési »lapok adottak. Most jobb? — kérdezik sokan. Most, hogy már jelenleg több mint 160 termelő- vállalat és egyéb szervezet jogosult önálló külkereskedelemre. És számuk évről évre nő. 1980-ban 20 belföldi vállalat kapott külkereskedelmi jogosítványt, tavaly újabb 20, az idén pedig 27. A gépiparon kívül az idén elsősorban a könnyűiparban bővült az önálló külkereskedelmi jogosítvánnyal rendelkezők köre. A minisztérium néhány újonnan alakult közös vállalat önálló külkereskedelmi tevékenységét is engedélyezte, emellett több hazai gazdálkodó egység önállóan bonyolíthat export- fővállalkozást fejlődő országokban. Az önálló jogcár mellett a minisztérium eseti engedélyeket is kiad — az idén több mint 300-at — és bővíti a párhuzamos export-, illetve importjogok körét is. Hasonlóan az elmúlt esztendőkhöz, az idén sok változás történt, a külkereskedelem szervezete folyamatosan változik. Az átalakulás körvonalai fokozatosan kirajzolódnak, az eredmények értékelése azonban nehéz. Az tény, hogy jelenleg a teljes külkereskedelmi forgalomban mintegy 15—20 százalékkal részesednek az önálló külkereskedelmi joggal rendelkező vállalatok. Az „önállósultak” mintegy 280 millió dolláros exportforgalmat bonyolítanak le a következő esztendőkben. Arra a kérdésre, azonban, • hogy hatékonyabbá vált-e a külkereskedelmi tevékenység, és ha igen, menynyivel, nehezebb válaszolni. A szakemberek is inkább általánosságban beszélnek erről; nehéz konkrét adatokkal bizonyítani akár az említett intézkedések helyességét, akár annak ellenkezőjét. Mindenesetre vegyes az önálló külkereskedő vállalatok teljesítményéről kialakuló kép. Van, ahol boldogulnak önmaguk, sőt sokkal jobban, mintha termékeiket a szakkülkereskedelmi vállalatokkal értékesítették volna külföldön. De az ellenkezőjére is akad példa bőven. Ahol a termelésben, a gazdálkodásban szervezetlenség tapasztalható, ott mindezek kihatnak a vállalat külkereskedelmi tevékenységére is. Ráadásul, nem mindenütt megfelelő a külkereskedő szakemberek felkészültsége, hozzáértése. Reménykeltő viszont, hogy a választás lehetősége nagyobb, A korlátok csökkentése, á lehetőségek növelése pedig remélhetőleg körültekintő mérlegelésre készteti a vállalatokat, hogy a legjobb megoldást keressék meg. Kétségtel«i: a szakkwlkeres- kedelmi vállalatok munkája számos előnnyel szolgálhat a hazai termelővállalatok számára. Hiszen kiterjedt piaci hálózattal, a piacot évek óta ismerő szakemberekkel dolgoznak, meglehetősen nagy apparátussal. Mindez távolabbi, nehezebben megközelíthető piacokon olyan előnyt jelent, amellyel nem, vagy csak alig tudják felvenni a versenyt az önállóan külkereskedők. Az is igaz azonban,. hogy ezek a nagy, kiterjedt szervezetek olykor nehézkesek, lassan alkalmazkodnak a változó körülményekhez, és több ok miatt nem is áll érdekükben a gyors alkalmazkodás. Elsősorban azért, mert stabil üzletekkel rendelkeznek, nagy tételekben bonyolítják forgalmukat, kevésbé érdekeltek a kisebb export-, illetve importüzletek szervezésében. Mindezt figyelembe kell venniük a termelést irányító szakembereknek, amikor arról döntenek, hogy saját apparátussal, vagy szerződés alapján más szervezetekkel külkereskedjenek. Hogy nem mindig születik helyes döntés? A választás lehetősége még mindig új dolognak számít, és így érthető, hogy nem mindenütt tudnak megfelelően élni a lehetőségekkel. A külkereskedelem szervezetének fejlesztése jó néhány más területre is kiterjed. Például néhány éve megalakult az INTERIN- VEST, a külkereskedelmi vállalatok fejlesztési betéti társulása. A szervezet a külkereskedelmi vállalatok tőkéjét hivatott átcsoportosítani a termelővállalatokhoz, mégpedig azzal a céllal, hogy növeljék az exportkéMűszaki fejlesztések a MAV-ná! Nagy erővel folytatódtak a MÁV-nál a villamosítási és pályarekonstrukciós munkálatok, az állomásfelújítások és a közlekedés biztonsagát szolgáló berendezések korszerűsítése. 1982-ben folytatták a Budapest-Kelenföld pályaudvar’ korszerűsítését. A záhonyi átrakó körzet fejlesztésének újabb részeként 120 millió forintot költöttek a térség korszerűsítésére. A korszerű közlekedés alapfeltétele a színvonalas járműpark. Az idén 1,3 milliárd forintot költöttek személy- és teherkocsipark felújítására. Húsz villamos és kilenc Diesel-mozdonyt szereztek be. 570 új teherkocsit. A nehéz fizikai munkát is könnyíteni akarják. A sarusok veszélyes munkájának helyettesítésére szolgál az angol rendező pályaudvari fékező technika hazai alkalmazása. Egyelőre kísérletképpen a ferencvárosi rendező pályaudvaron szereltek fel ilyen szerkezetet. pes áruk körét. Vagyis olyan elképzelések megvalósítását finanszírozzák, amelynek eredményeként bővíthetik az exportot. Az INTERINVEST az egyszerű kölcsönnyújtás mellett egyre inkább vállalkozó partnerként vesz részt egy-egy üzlet megvalósításában. Ez azt jelenti, hogy az üzlet sikerében, kockázatában is nagyobb részt vállal. Emellett a külkereskedelmi vállalatok önmaguk is átcsoportosítják fejlesztési alapjaikat egy-egy exportra termelő vállalkozáshoz, ami szintén elősegíti a külkereskedők és a termelők közvetlen kapcsolatainak javítását és a kockázat megosztását. A közös érdekeltség hívta életre a termelők és a külkereskedők közösen alapított vállalatait is. Ilyen meggondolások alapján hozták létre például a gyógyszeriparban a hat gyógyszertermelő és egy külkereskedelmi vállalat új közös vállalkozását — gyógyszerek exportjára és importjára. A gyógynövények és ebbe a körbe tartozó termékek külkereskedelmét pedig rugalmas kisvállalatra bízták. A könnyűiparban a HUNGAROTEX és 12 termelővállalat hozott létre közös vállalkozást, MÓ- DEX elnevezéssel, amely nemcsak saját termékeit exportálja, hanem külföldi megbízásokat is elfogad. Természetesen nem állítható, hogy ha több a lehetőség, mindenfajta korlát előbb-utóbb megszűnik. A cél elsősorban az ésszerű verseny feltételeinek megteremtése. Arra természetesen vigyáznak a külkereskedelem minisztériumi irányítói,' hogy ez a verseny csak az országhatárokon belül alakuljon ki. Sokba kerülne, ha a külkereskedelmi vállalatok, s az önállóan külkereskedők egymás piaci pozícióit rontanák külföldön. E téren inkább az összefogásra, az ésszerű piacmegosztásra kell törekedniük. Nem elhanyagolható követelmény, hogy csak azok kezdhessenek el külkereskedni, akik megfelelően felkészültek erre, ismerik a külpiaci játékszabályokat. P. F. Érdekes kísérletek a toiodában
