Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-14 / 293. szám

6SZAK-MAGYARORSZA6 2 1982. december 14., kedd maja ww wsaa&maBaaa zxiKza'smmr xa elüli kirendeüség Moszkváéi (Tolytatás az l oldalról) erősítésén, népeink megbont­hatatlan barátságának és sokoldalú együttműködésé­nek fejlesztésén. Nyitott gazdaságú orszá­gunk a legszélesebb értelem­ben vett nemzetközi mun­kamegosztásban való részvé­tel, széles körű kapcsolatok nélkül nem léphet előre — hangsúlyozta Marjai József. Külgazdasági kapcsolataink feltételeinek változása, tar­tós szűkülése ezért már nem­csak fejlődésünket, hanem elért színvonalunk megtar­tását Is akadályozhatja. Ezért «zállunk szembe minden olyan kezdeményezéssel, amely a normális érintke­zést, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlődését kíván­ja korlátozni, vagy megszün­tetni. Alapvető jelentőséget tu­lajdonítunk gazdasági kap­csolataink fejlesztésének a KGST-országokkal, elsősor­ban a Szovjetunióval. Min­iden erőnkkel törekszünk erő­síteni a szocialista integrá­ciót. A Magyar Népköztár­saság számára meghatározó jelentőségűek a Szovjetunió­val kialakult gazdasági kap­csolatok. A sokoldalú együttműködés és a magyar—szovjet kapcso­latok elmélyítése és bővítése szempontjából nagy várako­zással tekintünk a közelgő felsőszintű gazdasági ér­tekezlet elé. A gazda­ságainkban kialakult hely­zet, a fejlődés intenzív szakaszára történő áttérés szükségessége minőségi vál­tozásokat tesz szükségessé a KGST-országok együttműkö­désében is. A jelenleg kiala­kult kapcsolataink alapjait megőrizve az adottságok és feltételek figyelembevételé­vel határozott előrelépésre van szükség. A magunk részé­ről továbbra is aktívan részt kívánunk venni az előkészítő munkában, szeretnénk min­dent megtenni a felsőszintű gazdasági értekezlet eredmé­nyes megvalósítása érdeké­ben — mutatott rá beszédé­ben a Minisztertanács elnök- helyettese. Az ünnepségen Marjai Jó­zsef kitüntetéseket adott át a szovjet és a magyar beruházó, tervező és kivitelező vállala­tok dolgozóinak. A flaw Mlij HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. DECEMBER M-TOL frevizanexu vétem árt. Közép » egységre» «értei «ufóéi Jbnga4 fent 6483,tJ e»,*4 MM,n A uh Aír ál dollár 3844,34 3848,7» 3852,64 Belga frank 82,91 82^9 83,07 Dán korona 462,2« 462,72 463,18 Finn márka 741,09 741,83 742,5» Francia frank 574,43 575,0» 575,58 Hollandi forint 1480,97 1482,45 1483,98 Japán yen (100») 161,99 162,15 162,33 Kanadai dollár 3227,95 13726,27 *ö M* S234«4& Kuvaiti dinár 13740,01 13753,7« Korvég korona 564,69 ®*S*2* NSZK márka *628^56 1629,89 MM M Öten Ura (1060) XSPt4 *M7 «M» Osztrák »chiliing mjn mM Portugál escudo 42^8 «M* «M« Spanyol peseta 30,88 KW 3M* Svájci frank »5,46 0097,36 »9,2* Svéd korona 539,72 540,29 MM» Tr. és el. rubel 2397,40 2600,0» 3996,97 «602,6» USA dollár 3992,97 éooojn Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek meg­felelően vannak érvényben. Valuta- (bankjegy és csekk) ár­folyamok. VALUTA- {BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. DECEMBER 14-TÖL Vásárolható Pénznem legmagasabb bankjegy­Téten KUdárt címletek ári. 100 egységre. 1 i c A ngol font 90 6294,95 •684jn Ausztrál dollár 50 3733,33 3964.28 Belga frank 5000 80,59 85,48 Dán korona 1000 448.84 476,60 Finn márka 100 719,58 764,08 Francia frank 500 557,75 592,28 Görög drachma 500 51,39 54,57 Hollandi forint 1000 1437,98 »526,92 Japán yen (1000) 10000 159,2» 167,»4 Jugoszláv dinár 100 54,29 57,65 Kanadai dollár 100 3134,24 >328,12 Kuvaiti dinár 10 13327,81 14152,21 Norvég korona 1000 548,30 582,22 NSZK márka 1000 1580,99 1678,79 Olasz líra (1000) 50000 27,32 29.02 Osztrák schilling 1000 224.94 238,86 Portugál escudo 5000 41,69 29,98 44,27 Soanyol peseta 5000 31,84 Svájci frank 1000 1840,44 1954,28 Svéd korona 100 524.05 556,47 Török líra 1000 20,11 21,35 USA dollár 100 8677,08 »116,88 t““ Korom Mihály Athénba átázott A Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására hétfőn Athénba uta­zott Korom Mihály. Az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára az MSZMP kép­viseletében részt vesz a GKP kedden kezdődő XI. kongresz- szusán. Kíséretében van Ge­ese Attila, a KB külügyi osz­tályának munkatársa. iavsssna Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok a szejm ülésén Henryk Jablonskinak, az Államtanács elnökének beszédét hallgatja. (Folytatás az 1. oldalról.) kerülhet sor. A tervezet ér­telmében továbbra is a fi­gyelem középpontjában álla gazdaság, a piaci ellátás, ezért fenntartják az operatív programok egy részét Ami az igazságszolgálta­tást illeti, a szükségállapot felfüggesztésével mind a pol­gári, mind a katonai bírósá­gok felhagynának a rögtön­ítélő eljárásokkal az állam politikai érdekeit, a közbiz­tonságot és a közrendet sértő esetekben. Fenntartják ugyan­akkor a rögtönítélő eljárást az élet ellen elkövetett bűn- cselekmények, a rablótáma­dások, a betöréses lopások esetében. Ugyancsak rögtön­ítélő eljárással vonják fele­lősségre a kirívóan súlyos gazdasági bűncselekmények elkövetőit, továbbá azokat, akik tisztségüket egyéni ha- •ronszerzésre próbálják ki­aknázni. A Minisztertanács elnöké­vel való előzetes egyeztetés alapján — mondotta Jab- lonski — az Államtanács a most előterjesztett törvény- tervezetek elfogadása után a lehető legrövidebb időn be­lül döntést hoz a szükségál­lapot felfüggesztéséről. Amint ez megtörtént, az Államta­nács rendeletet kíván hozni a különféle büntetések meg­szüntetéséről vagy felfüg­gesztéséről. Vonatkozna ez a többi között olyanokra is, akik állami vagy társadalmi intézmények tevékenysége vagy a közrend ellen bűn- cselekményeket követtek el. Jablonsld végezetül úgy jellemezte a két, első olva­sásban ismertetett törvény- tervezetet, mint olyan lépé­seket, amelyek jelentős mér­tékben hozzájárulnának az ország életének további nor­malizálódásához, a nemzeti egyetértés eszméjének tér­nyeréséhez, a társadalom egységének erősítéséhez. Szombat délután Havan­nában a Forradalom terén nagyszabású katonai díszszem­le és felvonulás keretében emlékeztek meg a kubai for­radalmi erők 26. évforduló­járól. Ez a dátum egybeesik annak időpontjával, amikor 26 évvel ezelőtt a kubai par­tok mentén kikötött a Gran- ma hajó, fedélzetén hősi fia­talok egy csoportjával, hogy Fidel Castróval az élükön megkezdjék harcukat Ful- gencio Batista diktatúrája el­len. A felsorakozott egységek előtt FideL Castro, a Kubai KP KB első titkára, a forra­dalmi fegyveres erők főpa­rancsnoka, az Állam- és Mi­nisztertanács elnöke három­órás beszédet mondott. Castro aláhúzta, hogy a szigetország jószomszédi ba­ráti. kapcsolatokat szeretne kiépíteni a világ valamennyi ors'zágával, így az Egyesült Államokkal is, s kész Wa­shingtonnal bármikor meg­kezdeni a tárgyalásokat a viszony normalizálásáról Rea­gan elnök viszont Kolum­biában úgy nyilatkozott, hogy Washington erre ak­kor hajlandó, ha Kuba la­zít a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatain. „Az Egyesült Államok elnöke hiú ábrán­dokat kerget — jelentette ki. Kuba ugyanis nem tartozik azok közé, akik hátat fordí­tanak barátaiknak csak azért, hogy az ellenség szövetsége­seivé szegődhessenek”. A szónok a továbbiakban kifejtette, Kuba internacio­nalista kötelességének tartja, hogy katonai segítségben ré­szesítse az ilyen támogatást kérő forradalmi országokat. Kubai katonák — mondotta — az illető országokkal kö­tött kétoldali szerződések alapján tartózkodnak jelen­leg Angolában és Etiópiá­ban, s azonnal hazatérnek, ha az érintett kormányok ezt kérik. A kubai elnök megállapí­totta, hogy az imperializ­mus napjainkban különösen élénk tevékenységet fejt ki Latin-Amerikában, ahol több országban forradalmi helyzet alakult ki. Az Egyesült Ál­lamok nem hajlandó tudo­másul venni, hogy a latin­amerikai forradalmak hajtó­ereje a nyomor. Helmut Kohl, az NSZK kancellárja Richard Stück- lennek, a nyugatnémet par­lament elnökének küldött le­velében bejelentette: decem­ber 17-én, pénteken, a Bun­destagban felveti a bizalmi kérdést. A parlamenti szava­zás előtt Kohl,,kancellár nyi­latkozatban kívánja megin­dokolni, hogy a keresztényli­berális koalíció miért tartja szükségesnek a márciusi, idő előtti választást. A pénteki szavazáson ff . kormánypártok képviselői tartózkodni akarnak, a szo­ciáldemokrata képviselők pe­dig „nem”-mel szavaznak majd. Miután Kohl így kész­akarva leszavaztatja magáig Karl Carstens államfőnek 21 nap áll rendelkezésére, hogy feloszlassa a parlamentet és kiírja az új választás idő­pontját. Kambodzsa: Amikor nemrég a csodá­latos Angkor Watban, a mintegy ezeréves khmer romvárosban jártam, a Ba- yonból, a sokarcú Avaloki- tesvara templomából kilép­ve az őserdei út túloldalán több száz emberből álló cso­portot pillantottam meg. Nagy sárga henger alakú ernyőik alatt trónoló ara­nyozott Buddha előtt éppei\ esőkérő áldozatot mutattak be. Csavarvonalú tömjén- rudakból szállt a szent füst az oltáron levő tömérdek gyümölcsre, az ananász-, pa­paya-, banánhalmokra. Éppígy a szabad vallás- gyakorláa tanúja lehettem a kambodzsai főváros mel­lett fekvő halászfaluban, ahol az fcszlám vallású cham közösség öregjei Ko­ránt kértek, arról panasz­kodván, Pol Poték nemcsak az embereket pusztították el, de felégették mecsetjei­ket, tűzre hányták arab nyelvű szent könyveiket is. Kambodzsában, miként a térség más államaiban, a vallásos hitnek mély gyö­kerei vannak Itt — mi­ként az indiai kultúra, hit, építészet által áthatott más országokban, így Sri Lan­kában, Burmában, Thaiföl- dön, Laoszban is — a budd­hizmus szigorúbb követél­ményeket támasztó ága, a theravada (kis szekér) trányzat terjedt el. Azok­ban az államokban, ahol a kínai hatás érvényesült (Koreában, Japánban, Viet­namban) a másik iskola, a nagy szekér hívei vannak és voltak túlsúlyban. A mai Kambodzsában szabad a vallásgyakorlás. Amint a tiszteletre méltó Tép Vong, az ország leg­főbb buddhista méltósága mondta, új szellemmel töl­tik meg a korábban inkább passzivitásra, elmélkedésre hajló vallást. Tanaikkal összeegyeztethető módon részt vesznek a közjót, az újjáépítést szolgáló vállal­kozásokban, iskolák, kór­házak építésében. Űjjáte- remtik a vörös khmerek által szétrombolt szentélye­ket is, noha az új pago­dákban már nem lesznek Iskolák és kórházak —, amelyek régebben hagyo­mányosan a : olostorok ré­szei voltak —, hiszen ezt a funkciót a világi hatósá­gok, az állam veszi át. A hat és fél millió kam­bodzsai mintegy hétnyolca­da khmerekből áft, a fenn­maradó részt a főleg halá­szatból élő Iszlámhitű cha- mok és a kevés keresztény viet nemzetiségű adja. Az, hogy a lakosság nagy része buddhista khmer, még nem vezethet arra a törekvésre, hogy úgymond államvallás­sá tegyék a buddhizmust — ez többi között a budd­hista vallás tanaival sem egyeztethető össze. Az Amerika-barát Lón Nol-rezsim, amely Pol Pot­ék győzelméig volt hatal­mon, kommunistaellenes politikájának támogatásá­ra akarta kényszeríteni az egyházi szervezeteket — azok a leghatározottabban nemet mondtak. Ez persze nem jelenti azt, hogy a buddhista kongregáció, a valamehnyi irányzatot egye­sítő Sangha „apolitikus” lenne. A Sangha kezdettől fogva, elutasította a gyar­matosítókkal való együtt­működést, a legélesebben elítélte az amerikai ag­ressziót. Egy Pokumpo ne­vű buddhista szerzetes állt az élén a múlt század má­sodik felében kirobbant el­ső gyarmatosításellenes mozgalomnak, amely akkor még a franciák ellen irá­nyult. Angkor Wat gyönyörű, a brahmanista vallás számta­lan istenségével, jó és rossz szellemeivel, Buddha- szobraival, légies apsara táncosnőivel gazdagon dí­szített temploma máig vi­seli a pol-potista hordák keze nyomát, a kátránnyal leöntött, megcsonkított szobrok a vörös khmer fa­lanszter egyházat-társadal­mat pusztító dühéit Sok ezer meggyilkolt buddhista szerzetes földi maradványa­it rejtik a mindenütt meg­levő tömegsírok. Ezek tu­datában jobban érthetőek a tiszteletre méltó Tép Vong szavai: „Támogatjuk o. szo­cializmust föltéve, hogy az valóban a haladást a nép javát szolgálja, nem pedig sötét célokat, eszméket ta­kar, mint Po) .Pót idején. Annak ellenére, hogy mi buddhisták legfőbb célunk­nak a túlvilági teljes meg­semmisülést, a nirvánát te­kintjük, nincs okunk rá, hogy az evilági életet sira­lomvölgynek tartsuk. Hadd utaljak rá, a buddhizmus több tekintetben, különösen ami az erkölcsöt illeti, ha­sonló nézeteket vall, mint a valódi szocializmus. így magasra értékeli az alkotó munka szeretetét, a taka­rékos, tisztes életet, a be­csületességet, igazságossá­got, testvériességet. Miért ne működhetnénk együtt a nép javára a jelenlegi ve­zetéssel, amely megítélésem szerint őszintén akarja, hogy a tömegek jobban él­jenek, mind anyagi, mind szellemi értelemben...?” A vörös khmerek előtti időkben háromezer pagoda volt Kambodzsában: nagy részüket szétrombolták a pol-potisták. 1979, a felsza­badulás óta 700-at helyre­állítottak. Ma 3500 bonc gyakorolhatja vallását a magasba törő, a khmer táncosnők utolérhetetlenül finom, kecses kéztartását idéző tetejű, szépen díszí­tett szentélyekben. X Engedményes vásá H 1982. december 13-tó!, amíg a ü h Nyitvatartási idő: hétfő—péntek kosziét tartl 8-17 óráig E T Importbútorok 20—30 százalékos szombaton OfP-Dgyintézés! 8—12 óráig bÚtOrkGT engedménnyel vásárolhatók Tehertaxi-szolgálat! bútorker

Next

/
Thumbnails
Contents