Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-12 / 292. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. december 12., vasárnap Á gázvezeték építőinek sikerei (Folytatás az 1. oldalról) elmondta: az építkezésen dol­gozó mintegy húszezer em­bernek rendkívül nehéz kö­rülményekkel kell megbir­kóznia. A szibériai szakaszon nyá­ron a mocsaras, télen a fa­gyott talaj teszi igen bonyo­lulttá a munkát, a vezetéket az Ural és a Kárpátok hegy­láncain kell keresztülvezetni. A vezetékből 150 kilométer^ nyi esik olyan vidékre, ahol állandóan fagyott a talaj. 700 kilométer hosszú a mocsaras területre és 545 kilométer a hegyvidékre jutó szakasz. 417« esetben kell alagutat fúrni közutak és vasútvonalak alatt, és 560 kisebb-nagyobb víz­akadályt kell legyőzni. A ve­zeték 200 kilométeren át fo­lyómederben halad, a nagy folyók közül átszeli az Obot. Volgát, Kámát, Dont, Dnye­pert és Dnyesztert. A közeljövőben még jobban felgyorsul a csőfektetés üte­me. Az építkezés fő erőit a szibériai szakaszon összpon­tosították; gondolván arra, hogy a mocsarak befagyása után, ha nehéz körülmények között, erős fagyban is, ezen a vidéken is el lehessen kez­deni a munkát. Bármilyen ne­hezek legyenek is a termé­szeti viszonyok, az építkezé­sen nincs hiány munkaerő­ben. Szerepet játszik ebben az is, hogy az ott dolgozók ki­emelt fizetést kapnak. A gáz­vezetéken dolgozó hegesztők havi fizetése például 700 ru­bel. Az 1984 januárjára elkészü­lő vezeték nemcsak Nyugat- Európába szállít földgázt, ha­nem bekapcsolják a Szovjet­unió egyesített gázellátó- rendszerébe is. A nyugat-szi­bériai, urengoji lelőhely az egész világon egyedülálló- Készletei nagyobbak, mint együttvéve Algéria, Nagy- Britannia, Hollandia, Kana­da, Mexikó gáztartalékai. Szovjet tájak M városa a sivaiaohao Navoj, a vizek városa Az üzbégek évszázados ál­ma volt 'egy város, amely­nek medencéiben tiszta víz kéklik. Ez után áhítoztak a sivatag vándorai, a Szamar- kandból Buharába tartó ka­ravánok hajdani utasai a Kizil-ítum izzó homokten­gerében. S az álom megvalósult Navoj városában. Negyed­századdal ezelőtt gázmezőt fedeztek fel a környéken. Amikor felvetődött a gon­dolat, hogy a sivatagban, egy középkori vár romjai közelében fel kell építeni egy várost, sokan képtelen­ségnek vélték a gondolatot. A szakemberek azonban ki­jelentették: igenis, lehetsé­ges a terv megvalósítása. A város idővel előretolt „erő­dítmény” lehet majd a Ki- zil-Kum sivatag meghódítá­sában. A környező óriási gyapotföldek egyben indo­kolttá tették egy műtrágya- gyár építését is, amely az­óta Navojazot néven a gya­pottermelő kolhozok legfőbb szállítója. A várost A. V. Krotkov állami díjas vezetésével le- ningrádi építészek tervez­ték. A munkát nagyszabású társadalmi, gazdasági és de­mográfiai feladatnak tekin­tették: maximálisan kényel­mes életkörülményeket te­remteni, a víz és a zöld nö­vényzet bőségével szebbé tenni az odatelepülő embe­rek életét. Azóta megvalósultak az eredeti elképzelések: Navoj a modem városépítészet va­lóságos remeke a Kizil-Kum sivatagban, s ma is mintegy kísérleti színhelye a legbát­rabb városépítészeti elkép­zeléseknek. Navojt sivatagi oázisnak nevezik, és ez nem egysze­rű hasonlat. A városban mindenütt jelen van a víz: a díszkutakban. a csobogók­ban, a szökőkutak márvány- medencéiben, az új lakóte­lepek között elterülő mes­terséges tavakban, úszóme­dencékben. A víz nemcsak kellemes mesterséges klímát teremt, hanem a legfonto­sabb díszítőelem is. Navoj központja — benne van a város címerében is — a Far­had nevű szökőkút. A száz­ezernyi navoji lakost 400 hektárnyi zöld terület, erdő­sáv és gyümölcsöskert védi a sivatag forró leheletétől. Ma a Szovjetunió 15 nem­zetiségének képviselői élnek Navoj városában. Tízéves a kitfiofi forgalom (Folytatás az 1. oldalról) való jobb igazodás egy sor te­rületen megnövelte a határ menti csereforgalom jelentő­ségét. A vállalatoknak adott önálló külkereskedelmi jog minden bizonnyal felpezsdíti az üzleti forgalmat. Hiszen itt a saját kezdeményezés, a jó üzletpolitika játssza a fő­szerepet. A miskolci Ferro- vill már az év eleje óta gya­korolja ezt a jogot, míg a Skála-Coop 1983. január 1- től jut ehhez az előnyös lehe­tőséghez. Kevesen gondolnak arra, hogy a külföldről ilyen csa­tornán bekerült iparcikkek, egyéb termékek hatással van­nak a hazai termelőkre és ki­tűnő lehetőséget kínálnak egyfajta piackutatásra. Hiszen az üzletekben megforduló emberek érdeklődéséből, vá­sárlási készségéből lemérhe­tik egy-egy termék kelendő­ségét, piacának nagyságát. Ugyanakkor erőteljesen arra késztetik a gyártó vállalato­kat — és a kereskedelmet —, hogy itthon is nagyobb fi­gyelmet fordítsanak a sokak által keresett áruk gyártásá­ra és forgalmazására KILÁTÁSOK Közismert, hogy a jelenle­gi gazdasági helyzet nem ked_ vez az importnak. Ez különö­sen érzékenyen érint egyes fo­gyasztási cikkeket. Az ipar­ban zajló profiltisztítás, ter­mékváltás pedig egy sor te­rületen növelte a hiánycik­kek számát. Kétség nem fér ahhoz, hogy a jó üzletpolitika, a rugalmas alkalmazkodás a piac igényeihez, a helyi áru­termelők és árualapok felku_ tatása és bekapcsolásuk a kereskedelmi forgalomba — nagyban enyhítheti a feszült­ségeket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a környező szocialista országokban is van­nak olyan kihasználatlan ka­pacitások, amelyek felhaszná­lásával — elsősorban terrpe- lési kooperáció révén — bő­víthető a forgalomba kerülő áruk köre. A kishatármenti árucsere már szerves része a belkeres­kedelemnek. Jelentősége, a forgalomban képviselt ará­nya az elkövetkező esztendők­ben tovább növekszik. Mind. ez egybevág azzal a törekvés­sel, hogy a Magyarországot sem kímélő gazdasági nehéz, ségek között is jó legyen az árukínálat Ebben segít az öt ország kereskedelmi szerve­zeteinek mind gyümölcsözőbb együttműködése, amely ha­zánkban, a határ menü ti­zennégy megyében ötmillió embert érint. Moszkvában, a Proíszojuz és a Garibaldi út keresztezésében Brezs- nyev-einlékművet avattak; a tér új neve: Brezsnyev tér. Tvi (Folytatás az 7. oldalról) A két fél ismét kinyilvá­nította, hogy tevékenyen kí­vánja elősegíteni Észak-Eu- rópa és a Balti-tenger térsé­gében a béke és a stabilitás megőrzését és megszilárdítá­sát. Az észak-európai atom­fegyvermentes övezet létre­hozására vonatkozó finn Ja­vaslat különösen időszerű most, a nemzetközi helyzet kiéleződése idején — szögezi le a közlemény. A Szovjet­unió pozitívan értékeli ezt a javaslatot és kész elősegíte­ni annak gyakorlati megvaló­sítását. II Szaliut-7 űri Újszászy Kálmán kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Újszászy Kálmánnak, a Tiszáninneni Református Egyházkerület főgondnokának, az egyházke­rület tudományos gyűjtemé­nyei igazgatójának a magyar állam és a református egy­ház közötti jó viszony mun- kálása, a nemzeti kulturális értékek ápolása terén kifej­tett több évtizedes kiemelke­dő tevékenysége elismerése­ként, 80. születésnapja alkal­mából a Magyar Népköztár­saság Zászlórendje kitünte­tést adományozta. A kitüntetést szombaton dr. Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnöke adta át. Jelen volt Miklós Im­re államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke, dr. Bartha Tibor püspök, a ma­gyarországi református egy­ház zsinatának lelkészi elnö­ke és dr. Kürti László, a Ti­száninneni Reförmátus Egy­házkerület püspöke. (Folytatás az 1. oldalról) szombat reggel már Bajko- nurban érte. Berezovoj és Le- begyev a következő néhány napban a kazahsztáni- űrköz­pontban piheni ki 211 napos útjának fáradalmait. Átesnek az első orvosi vizsgálatokon, megkezdik az űrrepülés ta­pasztalatainak értékelését, és mielőtt a Moszkva melletti Csillagvárosba visszatérné­nek, sajtóértekezleten számol­nak be útjukról az újságírók­nak. Mint Anatoüj Jegorov, az űrrepülések orvosi program­jának egyik irányítója újság­íróknak nyilatkozva elmond­ta : Berezovojék beszámolója és a leszállás utáni első gyón» orvosi vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy a két kozmonauta jó egészsé­gi . állapotban tért vissza re­kordhosszúságú útjáról. A több mint hathónapos űruta­zás során Berezovoj két, Le­be gye v pedig három kilo­grammot veszített ugyan sú­lyából, de ez messze a meg­engedett normán belül van. Munkaképességüket, jó pszi­chikai állapotukat útjuk egész ideje alatt megőrizték, sőt a repülés vége felé az orvosok­nak inkább arra kellett inte­niük őket. hogy gyakrabban pihenjenek, ne vállaljanak oly sok feladatot magukra. ' „E. I.” - sz élül psltpiit tót „Gyermekkorában minden­kinek van egy képzeletbeli barátja. Ö az enyém” — mondta Steven Spielberg amerikai rendező „róla” — erről a gyereknagyságú, fur­csa, meleg szemű lényről, aki millió fényévnyi távolságról érkezett a Földre — és vé­letlenül itt ragadt. Ö az „E. T.” — Spielberg gyerekkori, képzeletbeli ba­rátja: a Földön kívüli lény, az „Extra-Terrestrial”. Spiel­berg nem feledte gyermek­kori barátait — 35 évesen filmszalagra vitte a régi ál­mokat, s most a gyerekek tódulnak a mozikba, hogy mintegy két órán keresztül osztozzanak a rendező gye­rekkorában. Tódulnak a fel­nőttek is — nemcsak azért, hogy lássák a gyerekek arcán a bűvöletet, hanem azért, hogy ők is visszacsüopenje- nek egy ideig a régi, tiszta gyerekkori világba. Spielberg magányos gye­rek volt. Amikor tizenévesen kapott egy filmfelvevőgépet, játékvasútján „összeeresztett” két kismozdonyt, és filmre vette a „katasztrófát”. Kér­lelte anyját, hogy a fehér­falú konyhában addig hagy­ja forrni a vízbe tett megy­gyet a kuktában, amíg az fel nem robban. Tudni akar­ta, hogy mi lesz. A kukta felrobbant, Spielberg pedig filmre vette — a robbanást és a fantasztikus foltokat a falon. Egyszer régen —vagy talán többször is. — az éj­szakai égboltot nézte, és meg­lódult a képzelete. Talán így született az E. T. A lény nem egyedül érke­zik furcsa űrhajón a Földre, de elcsatangol és a többiek elmennek, ö pedig marad egy idegen világban. A gye­rekek lesznek a barátai. Kö­zöttük a tízéves Elliott. A lénynek meg kell tanulnia az idegen nyelvet, mindent amit a Földön a túléléshez tudni kell. A lény hálás — a gyerekek pedig büszkék rá, mint szülők a gyerekükre. Időnként történnek balok: a lény belekortyol a sörbe, és miiagadás, becsíp egy kicsit Beteg lesz, és a gyerekek gyógyítják. A lény az ő tit­kuk — a felnőttek világától elrejtik, mert a lényt a fel­nőttek „tanulmányozni” akar­ják. S a lény időnként felvil­lantja „Földön kívüli” képes­ségeit: a gyerekeket felrepíti a csillagos égboltra, mert képes a gravitáció megszűn­tetésére. A csodák sorozatá­nak nincs se vége, se hosz­sza. Spielberg filmje nem igazi „fantasztikus” film — több annál: a csodák nem első­sorban a filmvásznon tör­ténnek, hanem a gyerek- és emberfejekben. A lény ősi vágyat testesít meg: a kap­csolat és az érintkezés vá­gyát. „Ha valaki fényévek mil­lióit teszi meg, hogy a Föld­re jöjjön, az nem azért ér­kezik, hogy romboljon — egyszerűen talán kíváncsi­ságból. S ha meg tudja ten­ni ezeket a távolságokat, ak­kor »-civilizációja« — »hu­manizmusa« messze fejlet­tebb a miénknél” — vallja Spielberg. A lény végül „hazamegy” —. de barátokat hagy itt a Földön. Amikor a forgatás befeje­ződött, a tízéves Elliott — a lény filmbeli barátja — na­gyon magányosnak érezte magát. Magának sem akarta bevallani, hogy a lény belül csupa elektronika: bonyolult gépezetek irányítják szemöl­dökének rándulásait, hosszú, furcsa ujjait, amikor először kinyúl, hogy megérintse föl­di barátját, vagy nyakát, amely az érzelmek változá­sától lesz hosszabb-rövidebb. A lényből többet is csinál­tak, hogy a legbonyolultabb mozgásokat is tudja produ­kálni. Másik lény az, ame­lyik közelről ,a finom, apró mozdulatokat csinálja, és megint másik az, amelyik a „durvább” mozgásformákat tudja elvégezni. Ez a félig teknősbéka-, fé­lig gyíkszerű lény már so­kak „titkos barátja” lett, Amikor a filmet először be­mutatták az Egyesült Álla­mokban, nem győztek cso­dálkozni a nézőszámon: hi­szen még iskolaidő volt. „Egyszerűen lógnak a srácok a suliból” — dörzsölték a kezüket a producerek. A film ugyanis kasszasiker is. A gyerekek pedig többször is látni akarják barátjukat. A párizsi Le Monde így harangozta be a lényt a franciaországi bemutató al­kalmából: „Dicsőítették őt, várták, beharangozták, mint a Messiást; A gverekekneic — akik felfokozott türelmet­lenséggel várják őt — elhoz­za majd... a gyengédség és a szeretet üzenetét... Nem ő az egyetlen, aki ezzel pró­bálkozik —, de támogatják őt ebben azok, akik szeretik az embereket”. bútorker Engedményes vásár! Importbútorok 20—30 százalékos engedménnyel vásárolhatók 1982. december 13-tól, amíg a készlet tartl Nyitvatartási idő: hétfő—péntek 8—17 óráig szombaton 8—12 óráig OTP-ügyintézésI Tehertaxi-szolgálat! bútorker

Next

/
Thumbnails
Contents