Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-11 / 291. szám
ÉSZAX-MAGYAKQirSZAG Ifi 1982. december 11., siómból Teherszállítás légi úton f A közlekedésben is egyre inkább terjed a konténerekkel való száUífós, s az erre specializált gépek egyre korszerűbb típusai jelennek meg a légi kikötőkben. Ilyen például a Boeing 747 F típusú óriás gép, amely egyszerre 100 tonna árut szállíthat. A rakodása automatikus vezérléssel történik, így érhető el, hogy ezt a hatalmas árumennyiséget kb. 30 perc alatt fogadja magába. Mindez, persze lehetetlen lenne konténerek méíköl. A gép együk műszaki érdekessége, hogy az orr-része felemelhető, így a rakodás akár elölről, akár oldalról elvégezhető. Természetesen e nagy kapacitású teherszállító gépek fogadására, áruinak behajózására és kiemelésére speciális állomásokra van szükség. Ezek az úgynevezett légi terminálok, amelyek közül az egyik, legkorszerűbb a Majna melletti Frankfurtban található (képünkön a repülőtér egyik csillag agakban elhelyezkedő repülögépdokk- jának makettjét láthatjuk!. Egy-egy repülőgépdokk kimeneti oldalán egyszerre 2® —3<i tehergépkocsi rakodhat, és ez a biztosítéka annak, hogy a valóban nagy sebességgel működő rendszerben nem torlódhatnak az áruk, a folytonosságban nem történhet fennakadás. A légi terminál tervezői a különleges igények kielégítésére is gondolnak. így külön fogadótér áll rendelkezésre az élő állatok, a különleges növények, az. értéktárgyak, a mélyhűtött áruk, vagy éppen a radioaktív, illetőleg más veszélyes anyagok számára. A ma már csaknem teljes kapacitással működő frankfurti légi terminálból a világ minden részébe indulnak teherszállítmányok, de főként a tengerentúlra, az. amerikai kontinensre, ahová ezek m óriás gépek leszállás nélkül teszik meg a sok ezer kilométeres utat, hogy ismét megrakodva, néhány órán belül megint levegőben legyenek. H or g é szta ná csadó-I—.-...— wn—!■■■■■ — mir ■ mi.nMn. ■■■■ li vim in i l fi». Karácsonyi hal Az elképzelés minden horgászban ott motoz: karácsonyra de szép is lenne „saját kezűleg” halat lógni __ N os, az ötiefc végül is kivitelezhető, de nem mindenütt — és' főleg egyáltalán nem biztos, hogy a magyar háziasszony által ismert egyetlen fajta halat, a pontyot fogja végül is meg a horgász ... Nézzük azért, hogy hol lehet végül is pontyot fogni. A Bánhidai (Tatabányai) Hőerőmű hűtőtaván, ha még maradt napijegy, mert bizony, megesik néha, hogy az éves jegykontingens decemberre már elfogy. Itt elsősorban fenekezni érdemes. 36 cm a ponty mérete. (És van is ekkora, meg ennél nagyobb, bőven!) Napi egy darab fogható. Oroszlányban (Bokodon) is a hőerőmű hűtőtava a jó, elsősorban az erőművi melegkifolyó környéke. Vigyázat: a drótkerítésen. belül horgászni súlyos szabálysértésnek számít! Itt süllőt, sőt hatalmas halmokat is lehet fogni, akár december végén is, az utóbbiakat pergetve inkább. Napi két nemeshal fogható csak! A ponty mérete itt 32 cm. Nem messze van innen Tatán a Derítő-tó, szintén horgászható napijeggyel. Bár ennek vize már hidegebb, mert a Bánhidáról jövő — időközben lehűlő — meleg patak táplálja, mégis hatalmas pontyokat is fognak minden télen, tíz kilón felülieket is. Aki ide indul, sok horgot, ólmot vigyen, mert egész erdő van itt víz alá süllyesztve. A ponty mellett télen szép bodorkákra, nagy dévérekre és ezüstkárászokra,. termetes csukákra is lehet számítani. Lehet. még pontyot fogni, bár kevesebb eséllyel a Mát- ravidéki Hőerőmű hűtőtaván (az M3-as autópálya hatvani csomópontjánál Salgótarjánnak fordulva, néhány kilométer után tábla jelzi a Lőrincibe vivő utat). Itt is előfordulhat decemberben süllő, sőt fekete sügér is, ha valaki raói.óhakazik. Száatíe*k>mbí5ttán, a Benta folyó medrének építése miatt ezen a tőlem nem érdemes próbálkozni a melegvjzű kifolyónál, állandóan változik, a vízfolyás, szórják a kövei:, teherautók verik fel a part csendjét — és november eleje óta aiig-alig fognak halat. A hideg vizek'közül-, amíg be nem fagy, a Tisza XI. tározó leeresztett területén, érdemes rablóhalat keresni — talán a csuka és a sügér is jó lesz az ünnepi asztalra. A kiskörei zsilip alatt — de ugyanúgy Tiszalöknél vagy a Körösök zsilipjeinél is — menyhalakat foghat haldarabbal íenekezve, aki nem fázós, lévén, hogy a furcsa kis téli ragadozó inkább este-éjszaka táplálkozik. Furcsán kap, rázza-veri a botot, a bevágásra mégsincs meg, die ha hagyjuk 2—3 percig cipelni a haldarabot, s akkor vágunk be, amikor már mozdulatlan a bek, talán a szája sarkában lesz a horog, íze a harcsáéra emlékeztet, csak tisztítani keserves, és jó néhányat kell belőle féldolgozni egy vacsoráért. Mindenesetre, aki szeret harcsára horgászni nyáron. annak megéri élve eltenni néhány ..menyüst” csalinak, mert — állítólag — ez a harcsa legkedvesebb csemegéje. És végül: el ne felejtsük időben beküldeni a fogási naplót az egyesületbe, hogy jövőre is válthassunk engedélyt. Ha ez is megvolt: eredményes, haldús boldog új évet kívánhatunk magunknak! Sz. .1. I. Kamcsatka-félsziget Észak- kelet-Azsiában terül el 270 ezer négyzetkilométeren. A Szovjetunió távol-keleti közigazgatási körzeteihez tartozik. Kamcsatkát földrajzi értelemben a működésben levő vulkánok, hőforrások jellemzik. Kamcsatkán két párhuzamos hegyvonulat húzódik végig, amelyek palákból és gránitból állnak, és az ezeket átjáró vulkanikus kőzetekből. A szovjet Távol- Keiet keleti határánál találkozik a legnagyobb kontinens, Eurázsia a legnagyobb óceánnal, a Csendes-óceánnal. Ennek a találkozásnak a jelképe, hogy a földkerekség egyik legmagasabb vulkánja, a Kljucsevszki-csúcs 4750 méter ma^as, ennek szomszédságában pedig a Csendes-óceán , '"írtl.i • - — csatkai szaka dóka N) 542 méter métjr. Kamcsatkán óceáni éghajlata mia’tt sok a csapadék. Előfordul, hogy 300 milliméternél több csapadék hullik le egy nap alatt. A Kamesatka-félszigetet alacsony szoros köti össze a földrésszel. Magán a félszigeten a vulkánok egész sora vonul végig, amelyek azután a víz alatti vulkánláncban folytatódnak. Ezeknek a víz alatti vulkánoknak egy része alkotja a Nagy-kurüi- szigeteket. Egyébként vulkáni eredetűek a Kamcsatkád tói keletre fekvő Komondor- szigetek is. Vulkáni kutatásokra f£arn- csatka a Szovjetunió legalkalmasabb vidéke. A szovjet vulkánkutatók közlekedését rendszerint helikopterek könnyítik meg. Képünk: egy a helikopterből kiszállt szovjet vulkánkutató csoport felvonulását mutatja a terepen. Gföpvéiyeií és az orvostudomány A hagyományos gyógyítás módszerei mellett az egész világon mindinkább terjed a gyógynövények alkalmazasa az orvosi gyakorlatban, A gyógynövény-gyógyítás, a fi- toterápia Bulgáriában regi hagyományokkal rendelkezik. Az utóbbi években azonban szervezett formát öltött: az ország minden megyei kórházában működik fitot.e- ráplás rendeies. Egyre több szakosított. gyógyszertárat nyitnak meg, ahol kizárólag gyógynövényekből összeállított orvosságokat árusítanak. Orvosi vélemények szerint a kémiailag előállított gyógyszerekkel szemben az ember biológiai rendszeréhez közel álló gyógynövényeknek hosz- szabb alkalmazás után sincs mellékhatásuk és tartósan gyógyítják a megbetegedése-- két.. 1977 óta a Bolgár Orvos- tudományi Akadémián képezik ki a fitoterapiás szakorvosokat. A gyógynövények felkutatáséit és termesztését, nagy Da« elősegíti Bulgária különleges földrajzi fekvése, az ország flórájának változatossága. Egyes növényfajták kizárólag itt fordulnak elő. A kutatások 'mintegy háromezerféle növényt jelölnek meg, amelyeknek gyógyító hatásuk vaui. Ezek közül Bulgáriában 64 fajtát a Természet- vedeimt törvény védi, másokat pedkg különböző vidékeken term<essstenek_ Mbndeaefc- böl töte*» min* Mió-féle gyógy- teárt é* orvosságot készítenek. A gvógyfüv-ekfcei való orvoslás és az azzal kapcsolatos tudományos munka az utóbbi időben különösen nagy fejlődést ért el. A tudományos kutatásokban a gyógyszerészek és orvosok mellett néprajzkutatók, botanikusok, mikrobiológusok es fotóke- mikusofc is közreműködnek. Ezzel teapcsoéatbam nagy ésr- óekiódés előzi meg a Népé Orvoslás JE, Ctewáfto« Tudóméra?os Konferenciáját, amelyre a köaeijövőtoen kerül sor. Ukrán komisz A Krím-félszigets „Zeleno*- gorszkij” szovhozban megkezdték a gyógyító ital. a kumisz gyártását. A fejős kancákat nem tartják leállásokban, nem kötik meg, nem használják lovaglásra. Az egész telet , kint a szabadban, a hegyekben töltik, és csak március végén vagy április elején kezdik meg a kancák fejését. A kifejt tejet először különleges kádakban 26 Celsius- fokra melegítik és oltóanyagot tesznek bele. Félórás ka- varás és ugyanannyi idejű erjedés után bekapcsolják a keverőgépei. Három óra alatt, amíg a gép dolgozik, végbemegy az aeráció, a levegő elkülönítése és elszívása. Ezután a hűtő tartályokba szivattyúzzák, ahoi-. véglegesen beérik. Mese a roiíiizó szőnyegről Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy bíró Ha rom kerek! ben. Ennek a bírónak olyan irdatlan nagy esze volt, hogy az udvarában bálákban állt. és éppen ezért egy kutya őrizte azt. Történt egy szép napos napon, hogy ez az irdatlan nagyeszű Okosi bíró vett magának egy csodás szőnyeget. Indiai, kézi csomózással készült ez a szőnyeg, milliónyi színből összeállítva. . A szőnyeg egy darabig csendben kuporgott a tiszta szobában, de lassan elunta az életét. Körbenézett. Körülötte mindenféle szőnyeg lapult. Spárga, gépi készítésű, no meg torontáli mintájú. Fitymálva mondogatta: — Micsoda népség! Bezzeg engem százezer csomóval készített harminc asz- szonv. Ott guggoltak körülöttem, és izzadtak a kötözésben. Én igen! Én aztán csodaszép szőnyeg vagyok, nem úgy, mint ti! A többi szőnyeg csak lapult, nem mert megszólalni. Hiába, a kevély rojtrázó szőnyeg igazán szép volt. Azonban teltek « napok. éjszakák kergették a fényes napsugarakat, minden rendben múlott. És a rojtrázó szőnyeg sem volt már az az igazi, mint. újkoraiban. Hívatlan vendégek, váratlan cipőtalpak tapostak rá. Sáros lábnyomok lepték e! csodaszép csomóit, akár a többi • egyszerű szőnyegét. Belőttek csöpögtek rá, morzsákat tapostak bele, macska szőre tömte el kikopott mintáit. Már nem kevélykedett. Elkopott rongyait nem tudta rázni. Csak dermed ten és a rá- löttyenő meggylétől ájultén hevert a tiszta szoba középén.' A, sűrűn cserélődő egyszerű szőnyegek sajnálkozva néztek rá: — Szegény szőnyeg, milyen szörnyeteg lett! Az Okosi bíró is megelégelte a hajdan csodaszép, rojtrázó, kevély szőnyegei! — Ki vele! — vakarta meg a feje búbját. így is történt. A rojtrázó szőnyeget feldarabolták. és lábtörlőnek rakták az Okosi bíró ajtaja elé. Még az Okosi bíró kutyájának az óljába is jutott belőle takarónak. Ez a mese vége, s kérlek. te ne légy kevély, rongyrázó, mert úgy jársz, mint a rojtrázó szőnyeg. Szűcs Mariann Rejtvény KERESD A PÁRJÁT ! A 28 megszámozott A helyes megfejtést befit mező mindegyikének küldöttek köaül a következők nyertek: Marokházi Sándor, Sóstófalva. Rákóczi u. 9. 3716: Éles Edina, Agglelek. József A. u. 5. 3759: Dóri Edit. Miskolc. Damjanich u. 17. 3531: Cgecs Beatrix, Sajókeresztúr, Rákóczi u. 111. 3791: Herperger Julianna, Nagycsécs. Kossuth u. 39. 3598: Czupi Mária, Miskolc-Szirma II.. Ihász Kovács S. u. 4. 3521. ) van egy azonos alakú és nagyságú párja. Keressetek meg, melyik mezőnek, melyik a párja. Az elmúlt héten megjelent rejtvényünk! helyes megfejtése a következő: 5+2—1 : 3X8 =f lti vagy 5X2+1— 3+8 =f: 16
