Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-10 / 290. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. december 10., péntek Közben... Gobbi Hilda kötetét olvasva Suli után... Egy kis terefere... Fotó: Laczó József Szüleim munka közben Barátunk, a technika ' Az elmúlt hetek egyik leg­olvasottabb könyve Gobbi Hilda emlékirat-gyűjtemé­nye, amelynek találó módon ezt a címet adta: Közben... E cim arra utal, mi történt vele születésétől e könyv megírásáig, mik voltak pá­lyájának fontosabb állomá­sai, és közben mi történt a magyar színházi életben, mi történt Magyarországon, mi­lyen változások voltak az ő művészi pályájának hátteré­ben, s egyáltalán, hogyan telt el az a csaknem hetven esztendő, amióta Gobbi Hil­da éL Hat fejezetre, hat téma­körre bontotta kötetét. E hat témakör kronológikus sorrendben mutatja be a té- rpához kapcsolódó és Gobbi életét meghatározó esemé­nyeket, élményeket, majd a másik fejezetben ugyanígy kezdődik elölről minden, és miután végigolvassuk a há­romszázharminc oldalas, igen sok fényképpel gazdagított kötetet, nemcsak egy rop­pant érdekes Gobbi-önport- ré rajzolódik fel előttünk, hanem a magyar színház- művészet jó fél évszázada, nem utolsósorban a színmű­vészet és a munkásmozga­lom kapcsolódása a negy­venes évek elején, a fasisz­ta háborús Magyarországon. És képet kapunk belőle a későbbiekben, miként indult meg újra a színházi élet, hogyan teremtették meg Gobbi és hasonlóan' lelkes társai azokat a körülménye­ket, amelyek között újra fet- gyúlhattak a reflektorok és egy újjászületett országban elindulhattak a szocialista színház felé. Gobbi Hilda életpályái a aoppant változatos. Szárma­zását, társadalmi helyzetét tekintve viszonylag messziről jfött hozzánk, családjának ka­nyargós útjai eléggé nehéz­zé tették ifjonti éveit, de hamar megtalálta ax utat «»okhoz, akik aztán egy más­fajta élettel, egy másfajta társadalom ígéretével ismer­tették meg, s igen hamar maga is aktív immkálójává tett ennek az újnak. Egyike legnépszerűbb színművész­nőinknek. Nem túlzás azt mondani, hogy milliók azo­nosítják a rád i ósorozatbeli Szabó nénivel. Természete­sen Gobbi Hilda nem Szabó jnéni. De akkor ki T Csodás pályát befutott drámai szí­nésznő? Tévéjáték«* komi­ké ja? A munkásmozgalom­mal rokonszenvező, majd azt aktívan segítő bátor an­tifasiszta harcos? Lelkes új­jáépítő? Színészotthon-szer- •wező? Fáradhatatlan múze- ssmalapító? S mindezeken túl rendkívül sokat játszó, színpadon, televízióban, rá­öt iparművész kiállítása nyílt meg tegnap, december S-én, délután a Képcsarnok Vállalat miskolci Szőnyi Ist- ván-termében. Juris Ibolya textilművész, Várdeák Ildi­kó keramikusművész. Moess Tibor, Szabolcs Nóra és Sza­bolcs Pál bútortervezők hoz­ták el alkotásaikat a miskol­ci érdeklődő közönségnek. Tulajdonképpen rendkívül (szerencsés összeállításban mutatkoztak be az iparmű­vészek; alkotásaik kiegészí­tik egymást, teljesebbé te­szik a hatást. Mindannyiójuk. ra jellemző ugyanis a tiszta, a célszerűen egyszerű vonal- vezetés, a formáknak a hasz­nálhatóság oldaláról való ke_ zelése, a színek finom har­móniája. Olyan alkotásokat láthatunk — legyen szó bú_ torról, kerámiáról vagy tex­tilről —, amelyek hozzáido­mulnak a környezethez, s leg­főképpen talán az őket hasz­náló emberhez. Ugyanakkor dióban, ritkábban filmen fo- lyarhatosan jelenlevő, igen sokoldalú művész? Azt hi­szem, együttesen mind. Az emlékező írások sora egyenetlen kicsit. Jelentős és kevéssé jelentős — vagy ta­lán csak az olvasónak ke­véssé jelentős? — emlék­forgácsok sorakoznak a kö­tet lapjain, és ezekből az emlékmozaikokból nemcsak egy történelmi freskó rakó­dik össze, hanem egy igen őszinte <?mber portréja is felrajzolódik. Gobbi kegyet­len őszinteséggel ir azokról a pályatársairól, akik az embertelen időkben megté­vedtek, vagy tudatosan bű­nöztek. Személyében megbo- csájt nekik, még a konkré­tan ellene vétőknek is, de nem oldozza fel őket. Ugyan­akkor a felszabadulás utáni évek hibáit, egyes művé­szekkel szembeni igazságta­lan intézkedések kezdemé­nyezőit és végrehajtóit épp­úgy feljegyzi, mint a jeles cselekedetek elkövetőit, és fájdalommal beszél azokról, .akikkel együtt küzdött az illegalitásban, majd az öt­venes évek elején igaztalan útra tértele, hibákat hibák­ra halmoztak. Szól azokról az intézkedésekről is, ame­lyek értékes színészeket né- mítottak el, még akkor is, ba a rendelkezések aláírói­ként ma is köztiszteletben álló művészek nevei, Gobbi közeli barátai olvashatók. Roppant érdekes és izgal­mas, ahogyan leírja a Hor­váth Árpád Kollégium meg­teremtését, a két színésaott- hoo létrehozását, & Bajor Gizi Színészmújseum meg­alapítását és kifejlesztését. Gobbi rámenős volt, »ok se­gítséget tudott kiharcolni, te tudta hengerelni a bürokra­tikus akadályokat. Ha életművét akarja va­laki összerakni, köaeä fél év­század megszámlálhatatlanul sok szerepe, a felszabadulás előtti felbecsülhetetlen érté­kű mozgalmi munka, a fel- szabadulás utáni sok-aok szervező tevékenység, és a Jászai Mari, meg az Odry Árpád nevét viselő két szí­nészotthon és a Bajor Gizi Színészmúzeum a legfonto­sabb összetevői. Szervezett, konspirált, vendégszerepeit, aztán újra szervezett és szervezett, és végeláthatat­lan sokat játszott. S közben eltelt egy Sä évszázad, jö­vőre hetvenéves tesz. De lendülete — szerencsére — nem hagy alább. Lebilincselő - olvasmány Közben... című kötete. S teli van a magyar színház- történet kevesek által isi­mért, vagy éppen teljesen ismereti«! adalékaival, fbenedefe) hangulatot fa teremtenek, olyan hangulatot, amelyben jó. érezheti magát az ember. Moess Tibor, Szabolcs Nó­ra és Szabolcs Pál együttes bemutatkozása nem véletlen. Mint ahogyan stílusuk hason­lósága, egybehangzása sem az. Sok közös munkájuk van. A célszerűség és variálható­ság, a letisztult fonnák jel­lemzik bútoraikat, a caokolá- dóbama és a világosszürke el­lentétére építkezve. Különö­sen tetszetősek és praktiku­sak a polcrendszerek és igen hangulatos, ötletes a falra erősíthető asztallap. Várdeák Ildikó drapp, fe­hér és barnás árnyalatú kerá­miái ugyancsak egyszerűsé­gükkel, s finom megoldása­Ma tehetném, — csak hát persze, ez lehetetlen — kézen fogva vinném el a szülőket arra a méreteiben nem nagy kiállításra, amelyet tegnap, december 9-én nyitottak meg a Diósgyőri Vasas Művelő­dési Központban, a megyei pályaválasztási vetélkedőhöz kapcsolva. Gyerekek készí­tették a rajzokat — a szülé­ikről. Ahogy elképzelik őket munka közben. Az egyik a volán mellett rajzolta meg apukáját, a másik az eszterga­gép mellett, a harmadik meg egy egészségesnek látszó te- héni „kanyarított” mögé. Egy dolog világosan kitűnik ezek. tői a rajzokról — és ebben van a lényeg, a fomtoas —, jó kedvvel dolgozó szülőket rajzoltak a gyerekek. Olyano. kát, akik örömet találnak a munkában. És ezért vinném el a szülőket, hogy lássák; mi­lyen fontos, meghatározó le­het a gyerek életében az, amit a munkáról az apa, az anya mindennapi elfoglaltságáról, feladatairól és tennivalóiról hallanak. Mert abban, hogy hogyan fog dolgozni a gyerek felnőttként — bármilyen pá­lyát is válasszon —, a legtöbb felelősség mégis az övék. A megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet minden esztendőben megrendezi ezt a kiállítást is, meg a pályavá­lasztási vetélkedőt is. A pe­dagógusok és az üzemek se­gítségével — no és az úttörő­ink a! tűnnek ki. Különösen érdekes sokrészes virágtartó­ja. Igen ötletesnek találtuk, a részek variálhatóságához készült fotóillusztrációt, amely használható támpon­tot ad ahhoz, hogy ki-ki egyé. ni ízlése szerint, a lakás stí­lusához igazítva, építse össze az elemeket. Nagyméretű padlóvázái, falitányérjai, kas- pói célszerűen használható kerámiák is, nemcsak lakás- díszítő elemek. Juris Ibolya batíkmunkák- kal jelentkezett a Szőnyi-te- remben. Térítőkkel és faliké­pekkel. Finom, pasztell szí­nei, játékos megoldásai min. dig hangulatteremtő erővel bírnak. Rendkívül tiszta a kidolgozása t textileknek, mozgalom és a tanács támo­gatásával — játékot szervez­nek. Hasznos játékot persze, hiszen az építőipar, a kohá­szat, a növénytermesztés és a textilipar szakmáival az is­kolai szintű vetélkedőkön vé­gül is 7 és fél ezer nyolcadikos vett részt. Könyveket bújtak, üzemekben fordultak meg — ismereteket és tapasztalato­kat gyűjtöttek. Ami egész bi­zonnyal akkor sem vész kár­ba, ha történetesen nem ilyen szakmákra megy a fiú vagy a leány. A megyei döntőbe tizennégy csapat jutott be — ők vetélkedtek tegnap a ju­talmakért és a vándorvázá­ért a Vasas Művelődési Köz­pontban megrendezett me­gyei döntőn. Volt bemutat­kozás — olykor a szakmák viseletébe öltözve, olykor a szakmák szerszámaival fel­szerelkezve — és szellemi to. tó, gyorsan kellett reagálni­uk a viflámkérdésekre, nagy halom ruhából kellett kivá­lasztaniuk egy-egy szakma védőruháit, ki kellett talál­niuk, hogy a különböző zajok melyik szakma velejárói, s a gyakorlatban kellett bemu­tatniuk, bogv nem szaladnak a mamájukhoz, ha leszakad egy gombjuk. A rajzpályázaton egyébként tizenhárom kis alkotót jutal­maztak. A győztes a szeren­csi Vasenszki Erika lett A vetélkedőn pedig Tiszatarján csapata nervét vésték bele a vándorvázába. akár összefonódó virágokat, akár figurákat ábrázolnak megkapó frisseséggel. Talán azért, mert alkotójuk mindig megmarad a batik eredeti céljain és eszközein belül, azt adják, ami lényegük. Akár vásárlóként, akár ki- állításlátogatóként tér be az érdeklődő a Szőnyi-terembe, nem csalódik. Egy stílusában egységes, a lakáskultúrát se­gítő bemutatót láthat. Meg­győződésem, hogy sikerre — méltán megérdemelt sikerre számíthat a kiállítás. Ami­ben még az is jó, hogy ép­pen a karácsonyi ajándékvá­sárlások idejére időzítették. Nem merész jóslás, hogy so­kaknak lesz örömük benne. Ez pedig — lévén szó kép­csarnokbeli kiállításról — egyáltalán nem baj. S mint mondottuk, e tárlat egyik nagy erényének éppen az fog. ható fel, hogy ízléses és ízlés, re nevel. Csutoráéi Annamária A Szőnyi-teremben Bútor-textil-kerámia A megtartó hűség 90 eve született Korniós Aladar Amikor alig néhány éve elhunyt, ereje teljében tá­vozott. Haláia előtt szinte lázas sietséggel igyekezeti pótolni mindazt, amit fiatal korában és férfiévei idején a szerencsétlen történelmi körülmények között nem tudott megvalósítani. Élete két utolsó évtizedében egy­más után jelentek meg ta­nulmánykötetei. regényei­nek új kiadásai, versei, esz- széi — olyan gazdagságban, mint soha azelőtt. Komlós Aladár életműve lezárult. Az irodalomtörté­net a Nyugat második nem­zedékének kiemelkedő kri­tikusaként, az Ady Endrét, Babits Mihályt követő új lí­rai hullám egyik elméleti előkészítőjeként tartja szá­mon, aki irodalomtörténész­ként a Nyugat líráját előké­szítő fél évszázadot, a Pe­tőfi Sándort és Arany Já­nost követő költőnemze­dék titkait kutatta. Vajda Jánosról, Komjáthy Jenőről, Reviczky Gyuláról írt mo­nográfiát, de talán fonto­sabbak ennél hosszú, mint­egy hat évtizeden át sorjázó tanulmányai, esszéi, vitacik­kei, amelyekből az iroda­lomtörténetírás még nagyon sokáig fog meríteni. Hányatott sorsú alkotó volt. 1892. december 10-én született a mai Szlovákia te­rületén fekvő Alsósztrego- ván, Madách Imre falujá­ban. Az első világháború idején öt esztendeig kato­náskodott, a második világ­háborúban deportálták, az 50-es évek elején háttérbe szorították, s csak 1956 után bontakozhatott ki ismét. Küzdelmeinek. munkássá­gának elismeréséül 1973-ban állami díjjal tüntették ki. Pályája végén igy vallott életéről: „...nem készültem irodalomtörténésznek. A magam élményét akartam kifejezni, azért írtam verse­ket. s mint költőt, érthetően izgatott a vers. a másoké is; centrumomban mindig a líra állt, Adyé és társaié, innen mentem előre és hátra, az elődökhöz és az utódokhoz. Vajda Jánoshoz és az ex­presszionistákhoz. Szóval bejártam az írói fejlődés természetes, egész útját. így lettem irodalomtörténész”. A XX. századi irodalom- történészek. kritikusok egyik legrokonszenvesebb alakja volt, mert belülről mélyen tudta átélni a köl­tészetet — egyszerre líraian és egyszerre racionálisan. Mindvégig a baloldalon állt.. Már idézett vallomásának más helvén irta: ..Mi tartott meg? Hűségem vélt igazsá­gaimhoz. valami velem szü­letett művészi érzék, és mű­vészi benyomásaim elméle­tek által el nem rontott közvetlensége.” A hűség — ez volt, Kom­lós Aladár életének, élet­művének kulcsszava. Gy. L. { Segítség a pályaválasztáshoz Nyíl! nap az egri Sl MIÉ Tasárkípzíi Rtislelaa Ebben az évben fa igen so­kan tesznek érettségi vizsgát megyénk középiskolás tanu­lók A negyedikesek, a har­madikosok jobbára már el­döntötték, tovább szeretné­nek-e tanulni valamely fel­sőoktatási intézményben. A középiskolás diákok pá­lyaválasztásához nyújt segít­séget az egri Ho Si Minh Ta­nár-képző Főiskola a „nyílt nap” megrendezésével. A fő­iskola felvételi előkészítő bizottsága december 15-én, szerdán, délelőtt 10 órakor a matematika tanszéken (Eger, Leányka út 4.) szíve­sen látja megyénk valameny- nyi középiskolájának harma­dikos, negyedikes diákjait, mindazokat, akik a főiskola e tanszékére szeretnének je­lentkezni. Az új tanévben igen ér­dekes szakpárokat választ­hatnak a jelentkezők. A ma­tematika mellett dönthetnek: a fizika, a kémia, a technika, a rajz tantárgyak felvételé­nél. De folytathatják a diá­kok tanulmányaikat a mate­matika—orosz, a matematika —angol, a matematika—ének, valamint a kémia—technika szakpár bármelyikén is. A december 15-én megren­dezendő nyílt napon részt vevő középiskolás diákok tájékoztatást kapnak a fel­vételi követelményekről, a felvételi vizsgák lebonyolítá­sáról és a pontszámításról. A felvételi előkészítő bizott­ság tanácsokat ad a tanulás­hoz, a felkészüléshez is. A középiskolás diákokat látoga­tásra invitálják a főiskolai tanszékekre és a kollégi u- mokba. ügyintézés - innkaiin kivit fFolytatás az l. oldalról) A tapasztalatok szerint a lakosság vásárlási körülmé­nyei összességében nem rom­lottak az 5 plusz 2 bevezeté­se óta. Kezdetben azonban sok helyütt voltak visszássá­gok az áruellátásban, mégpe­dig az élelmiszer-ellátásban, mert nem volt friss áru a bol­tokban a hét végén és a hét elején sem. Ózdon és Sátor­aljaújhelyen például még ma is sérelmezik, hogy túl sok a hétfőn zárva tartó üzlet. A községekben — mivel ott az OTP-ügyintézés csak munka­időben lehetséges — szabad­ságot kell kivenniük az em­bereknek, ha építőanyagot szeretnének vásárolni. Évek óta kifogásolt a tüzelőanya­gok házhoz szállításának gya­korlata is, Kazincbarcikán például a befizetést követő, ea 3—4 hét múlva szállítja házhoz a tüzelőt a Volán — és többnyire munkaidőben. A vizsgált vállalatok mindegyike szabályozta a munkaidőn belüli eltávozás rendjét. A szabályozások kü­lönbözőek, azonban általá­nosságban azt az elvet köve­tik, hogy magánjellegű eltá­vozások esetén levonnak a munkabérből. Nem számotte­vőek az ilyen jellegű munka­idő-kiesések, az LKM-ben például tavaly 3,9 óra volt az egy főre jutó éves munka­idő-kiesés. Ez az idő tovább csökkenthető azzal. hogy gyümölcs-zöldségárusító ne. lyeket létesítenek az üzemek kapuinál, hogy az üzenni bü­fékben tejet, kenyeret lehet vásárolni... A megyei NEB ezt követő­en az 1982. évi munkáról, az ellenőrzések tapasztalatairól tárgyalt, majd meghallgatta az elnöki beszámolót.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents