Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-10 / 290. szám
T982. december TO., péntek ESZAK-MAGYARORSZäG 3 Késnek a lakásátadások Mezőkövesden fees igény a korszerű technológiára? Munkahelyet változtatnak a legképzettebbek Lakossági igényeket elégit ki a Beton- és Vasbetonipari Müvek Budapesti Gyárában gyártott E-jelű (előfeszített vasbeton) födémgerenda. Kétezeröiszáz lakáshoz elegendő készül évente. Termékeiket a gyár területére kihelyezett TüZÉP-telep közreműködésével is értékesítik. Több évi vesztess után slirelépés Évek óta rendszeresen tudósítunk a Mezőkövesdi járási Építőipari Szövetkezet újszerű technológiájának, a no fines technológiának a sorsáról. Három évvel ezelőtt kezdtek foglalkozni a témával, két évvel ezelőtt megteremtették az új építési technológia gépi és szellemi alapjait. Igen okosan élt a szövetkezet a lehetőségekkel, mert olyan sorrendben vásárolta meg a gépeket, hogy azok többségét már akkor is használhatta, amikor még nem állt össze a teljes géppark és az emberek is tanulták még ezt az építési módot. Tízmillió forintjába került a szövetkezetnek a beruházás, a hitel jó részét már visszafizették, a KISZÖV-nek még tartoznak másfél millióval. Az idén már teljes kapacitással dolgoztak az öntött technológiával, s mi titkon azt reméltük, hogy ezekben a hetekben kapunk egy telefonmeghívást, jöjjünk, most adják át az első no fines-lakásokat Mezőkövesden. Elébe mentünk a meghívásnak és sajnos megtudtuk, hogy az idén hiába is vártunk volna a bemutatóra, mert ebben az évben elmarad az. — Sajnos, késünk a határidőkkel — mondja Bán Józsejné, a szövetkezet elnöke. — Körülbelül kéthónapos a késésünk, tehát csak a jövő év első negyedévében tudjuk átadni a lakásokat. — Ugyan mi az oka a késedelemnek, hiszen az új építési technológia egyik nagy előnye éppen a gyorsaság? — Igen, amikor mi azt mondjuk, hogy a no fines korszerű, akkor azt értjük ez alatt, hogy gyors, hogy szép, esztétikus, amellett nagyon jelentős, 50 százalékos élőmunka-megtakarítást eredményez. Az ily módon épített lakások kissé drágábbak ugyan a hagyományos módon építettektől, de ezek a lakások jól felszereltek, itt beépített konyhák vannak. Hazánk 6,7 millió hektár mezőgazdasági területéből 4,1 millió hektáron kedvezőtlen természeti adottság nehezíti a termelést, illetve korlátozza a további növekedést. A mezőgazdaság előtt álló feladatokat ezért csak úgy lehet teljesíteni, ha növelik a talajok termékenységét. Ehhez az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság közelmúltban közzétett tanulmánya szerint az ezredfordulóig 57,4 milliárd forint értékű beruházásra van szükség. A meliorációt, vagyis a komplex talajjavítást természetesen az üzemek saját maguk kezdeményezik, sok esetben azonban csak azért teszik ezt, hogy állami támogatást kapjanak. Mivel 1980-ig az állami támogatás mértéke a talajjavítás egyes válfajai szerint változott, az üzemek rendszerint azt a beruházást részesítették előnyben, amihez a legtöbb támogatást kaphatták. Ez a gyakorlat pedig általában akadályozta a komplex megvalósítást. A jelenlegi támogatási rendszerben — a komplexitástól függően — azonos mérté ;ű támogatás jár. A támogatás elnyerésének egyik feltétele, hogy az érintett gazdaságnak a beruházáshoz legyen saját pénze is. A leginkább rászoruló üzemek többsége azonban — a fejlesztési alapok szűkössége miatt — nem képes ezt az akciót finanszírozni. szőnyegpadló, igényes tapéta, aluradiátor. Ennyire jól felszerelt lakásokat még nem adtunk át a városban. Tehát sok jót elmondhatok ezekről a lakásokról, most mégis nagyon nehéz helyzetben vagyok, amikor meg kell magyaráznom a késedelmek okát. Mi nyolcvan embert képeztünk ki és vizsgáztattunk le a no fi- nes-teehnológiából. Szakmunkásokat és segédmunkásokat egyaránt. Sajnos, a legképzettebbek közül sokan megváltak a szövetkezettől... — Hová mentek? — Kisiparosok, kisvállalkozók lettek. Tehát a munkaerőhiánnyal magyarázható a lakásátadások késedelme. A termelékenységi mutatók jók a szövetkezetnél, az egy főre, az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott munkásra jutó termelési érték 112 százalékos a tavalyihoz mérten. A munkaszervezésen is finomítottunk, sőt volt, amikor egészen drasztikus munkaerő-átcsoportosítást hajtottunk végre. Emellett nagyon sok célprémiumot fizettünk ki az idén. Sajnos, az eltávozott szakembereinket nem tudták pótolni az intézkedések. A határidős késedelmek azért is érintenek bennünket túlságosan kellemetlenül, mert lakásokról van szó. A termelési értékünk 67 százalékát egyébként a lakásépítés teszi ki. — Mennyit építenek no fines-szal? — Száztizenkét lakáson dolgozunk az idén, ebből 79 az új technológiával épül. Műszakilag még nem értékelhetik a megrendelők ezeket a lakásokat, hiszen még senki sem lakik ilyen lakásban Kövesden, az azonban biztos, hogy a késedelem miatt rosszul sikerül a bemutatása. Jövőre például egyetlen megrendelésünk sincs. Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk kellően kihasználni a gépsorunkat. A hagyományos építési mód peA talajjavítás népgazdasági jelentőségéből következik, hogy azt nem lehet csupán egyedi üzemi döntéseknek alárendelni. Nyilvánvaló, hogy nem végződhet a mezsgyénél a talajjavítás pusztán azért, mert a mezsgyén túl már a szomszéd tsz-é a föld. Nem szorul külön magyarázatra, hogy elsősorban a komplex térségi talajjavítást kell szorgalmazni. Az említett OMFB-tanul- mány szerint a talajjavítás támogatásának (vissza nem térítendő állami támogatás vagy hitel) olyan rendszerét kellene kialakítani, amely lehetővé tenné, hogy a szűkös fejlesztési alappal rendelkező üzemek is elvégezhessék a szükséges talajjavítást. Erre annál is inkább szükség lenne, hogy növelhessük a meliorálható területeit nagyságát. A meliorációs beruházások várható hatékonyságának felbecsülésében nehézséget okoz, hogy nincsenek pontos ismereteink a termelés természeti és agrotechnikai tényezői, valamint a növénytermelés színvonala és hatékonysága közötti összefüggésekről. Olyan termőhelyi nyilvántartásra lenne szükség, amelyben a gazdaságok rögzítenének valamennyi termőhelyi és agrotechnikai tényezőt, s mindig több élőmunkát igényel. Lesznek hát gondjaink, de az mindenképpen megnyugtató, hogy sok megrendelés van a következő évre. — Mi minden épül a járásban? — Először is eleget teszünk az idei adósságunknak, befejezzük a lakásokat. Emellett 26 hagyományos lakásra van megrendelésünk. Üzemcsarnokot, növényvédő- szer-raktárat, iskolai kazánházat építünk, iskolát korszerűsítünk. Pillanatnyilag biztosabbnak és pénzügyileg is jobban előkészítettnek látszik a jövő év, mint tavaly ilyenkor az idei. Természetesen nem mondtunk le még az öntött technológiával való építkezésről, az OTP központjával felvettük a kapcsolatot, és egyelőre nem elutasító a válasz. Végül is nem zár rossz évet gazdaságilag a Mezőkövesdi járási Építőipari Szövetkezet. Valószínű, hogy teljesíteni tudja a tervezett árbevételi tervet, a nyereségük pedig meghaladja a tavalyit — Ez hogy sikerült? — Intézkedési tervet dolgoztunk ki év közben — magyarázza a szövetkezeti elnök. — Amikor láttuk, hogy bajok lesznek a lakásátadásokkal, a lehető legcélszerűbben igyekeztük foglalkoztatni a meglevő munkaerőt Természetesen csak azokat az embereket csoportosítottuk át máshová, akiket a lakásépítkezéseknél nélkülözni tudtunk. Százhu- szonnégy konténert építettünk, sokkal többet, mint tavaly. Ezek a konténerek egyaránt jók felvonulási és szociális épületnek, szívesen is vásárolják a vállalatok. Emellett igen szigorú anyagtakarékossági intézkedéseket léptettünk életbe. Központilag keverjük a betont, sőt betoneladást is végzünk. Az idén már jelentős mennyiségű betont vásároltak tőlünk a kislakásépítők. Lévai Györgyi lyek alapján, a kutatás kitárhatná az összefüggéseket. A hozamok, a várható hozamnövekedés számbavétele — mivél különféle növény- termelési ágazatok produktumait kell összesíteni — feltételezi az egyenérték, a gabonaegység (GE) használatát. Az egy hektáron megtermelt, vagy a melioráció után előállítható GE meny- nyisége azonban önmagában nem sokat mond, hiszen azonos értékű mutató mögött lényegesen eltérő növénytermelési szerkezet húzódhat meg. Még kevésbé elfogadható, ha az egységnyi GE értéke országos átlag, s a növénytermelés várható termelési értékét ennek alapján határozzák meg. (A kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek 1979. évi adatai alapján 1 to GE értéke a növénytermelés szerkezetétől függően 2700—5120 forint között változott.) A termelési költsége*: melioráció után várható alakulását tapasztalati adatok alapján kellene figyelembe venni. A melioráció utáni növény- termelés különböző ráfordításait — felhasznált műtrágya, növényvédő-szer stb. — a hasonló típusú területeken végzett beruházások eredményének ismeretében lehet kalkulálni. Megállapítás: a szalonnái Tókörnyéke Termelőszövetkezet soha nem állt még olyan jól az őszi feladatok teljesítésében, mint idén. Bizonytalanság: a kétségkívül javuló eredményelv, s teljesítmények ellenére, vajon tudnak majd törleszteni az elmúlt évi gazdálkodás több mint tízmillió forintos veszteségén? Következtetés: a jó eredmények megismétlésének — mivel ritka, kedvező időjárású évben születtek — a jövőben mennyire van lehetősége? Szanxszló Bálint, a szövetkezet elnöke: — Egyértelműen éppen az időjárás bizonytalansága miatt erre választóim nehéz. Tény, hogy szakmailag is sikerült előrelépnünk. A szakvezetés megfiatalodott — huszonhét év az átlagéletkor — és az ifjúság lendületének megfelelően bátrabban dönt és hajt A talaj termőképességét növelő beruházás értékelésekor az OMFB-tanulmány szerint abból kellene kiindulni, hogy a melioráció eltér más beruházásoktól, hiszen nem új termőkapacitást hoz létre, hanem a meglévő termelési eszköz használatát teszi eredményesebbé. Ezért indokolt, hogy a meliorációt megelőzően és azt követően azonos elvek szerint mérjék a földhasználat hatékonyságát A hagyományos gazdaságossági vizsgálatok a termelésben a beruházás hatására végbemenő változást értékelik: a többlet termelési érték, a többlet termelési költség, a többlet tiszta jövedelem és a beruházási költség nagyságát valamint egymáshoz való viszonyukat. A meliorált területeken a beruházást megelőzően is folyik termelés, a beruházás tulajdonképpen ennek mennyiségét és hatékonyságát növeli. Ezért a döntéseknél a beruházó mezőgazdasági vállalatnak, és a feladatokat rangsoroló irányító szervnek nemcsak a beruházás hatására létrejött „több- let”-et, hanem a beruházási folyamat egészét jellemző gazdasági változásokat is figyelembe kell vennie. b. r. Hosszú évek után először sikerült a növénytermesztésben ráfizetés nélkül zárni azévet, pedig még így is harminc mázsa körüli termést értünk csak el őszi búzából. Viszont remek dolognak tartom, az agronómusok versengéséből sok jó dolog származott. Például, végre a takarmányt az abraktól, a silóig önerőből megtermeltük. Az elmúlt évben éppen az óriási hiány miatt közel hárommilliót kellett fordítani az állatállomány etetésére. Erre enyhe a szó, hogy ez luxus. A szövetkezetnek van annyi területe, hogy megfelelő technológia esetén megtermelje a téli takarmányszükségletet. És ez csak idén sikerült Lehet magyarázni úgy is, hogy nagyobb odafigyeléssel, a termelés szakmai oldalának erősítésével érték el, de tény, hogy idén kedvező, szinte optimális év volt. Amikor szinte minden biztonsággal megtermett így a kérdés az, hogy jövőre az idei eredmények megismé- telhetők-e? Az elnök: — A feltételes módnak sok helye nincs. Muszáj hasonlóan jó eredményeket elérni. Ott, ahol lehet elsősorban az. őszi búza hozamában, növelni kell a terméseredményeket. Az idei jó év az önbizalom éve. Szakembereink láthatták, munkájuknak — ha jól végzik — van eredménye. A jövőben így már tudnak küzdeni. Kihasználni minden rejtett lehetőséget, hogy esőben, dérben, vagy fagyban, de biztosítsák a szövetkezet fejlődéséhez az alapot. Jó időjárás esetén már tudják a leckét de vizsgázni akkor kell, amikor a kedvező féltételek megváltoznak. Kétségkívül a szövetkezet az idén szép eredményeket mutathat fel. Az elnök szerint nem lesz veszteség, pedig egy tízmilliós ráfizetés után megyénk szövetkezeteinek többségében ez szokott dolog! Az eredményeken legfeljebb annyiban lehet csodálkozni, hogy több éves veszteglés után elég volt 365 nap ahhoz; hogy egy ágazat képe teljesen megváltozzon. Az elnök szinte sértődötten mondta: — Idén sikerült azokat a feltételeket megteremteni, hogy az állattenyésztésben változzon a kép. És ez nagyon nehéz feladat. Kellett hozzá 3,6 millió forint, hogy végre át tudjuk alakítani a tervezéskor elrontott tehenészeti telepet, jó, s főleg hozzáértő szakember, áld tudja mit akar, s egy teljes goe*^ dozói csere — a munkaerő-; helyzet itt sem könnyű — hogy a leváltott emberek helyére kerülők, úgy dolgozzanak, ahogy az állat kívánja. És nem úgy, ahogy az ember. Mert a tehén és borjú ezt nehezen értené meg. És a javuló eredmények ebből születtek. A minden kritikán aluli húsz-harminc százalékos borjúelhullás; amely a rossz gondozói munkából, a hasonlóan kifogásolható technológiából, s korszerűtlen tartási viszonyokból származott, idén már két százalék! A tejtermelés négyszáz literrel nőtt tehenenként, s a javuló takarmányellátásnak köszönhetően költsége hat forint alá süllyedt A juhászaiban szintén ugrásszerűen javultak a fontatok. Közel egy kilogrammal több gyapjút nyírtak le egy állattól, harminc százalékkal több bárány született, ráadásul 11 ezer liter tejet fejtek, amiért 200 ezer forinttal nagyobb árbevételt értói el az ágazaton. Így a két ágazat, az állattenyésztés érdekében kialakított növény- termesztéssel együtt az elmúlt évi több milliós veszteség helyett már valami nyereséget is hoz. Ebből adódik a következtetés: idén a melléküzemágak jövedelme nyereségesség irányába billenti a szövetkezet pénzügyi mérlegét Az elnök a fejét csóválta: — Sajnos nem. Azzal, hogy nem vásároltunk takarmányt, hanem megtermesztettük, s azzal, hogy a legtöbb borjú életben maradt, növeltük a gazdaságunk forgóeszközkészletét. Ehhez pedig pénzügyi alapot kellene képeznünk. Más mód híján ezt legfeljebb hitelből tudjuk megoldani, de úgy, hogy a megnövekedett készletekért saját nyereségünkből kell majd a jövő érdekében elvonnunk. De egy biztos, s ezt tartom lényegnek: idén azonkívül, hogy ugrásszerűen javultak eredményeink, sikerült megteremteni a jövő év termeléséhez az alapokat. Vagyis, az elkövetkező évben nemcsak a reményeikre támaszkodhatunk, hanem nagyon jól elvégzett őszi munkánkra is. Mert hosszú idő után először fordul elő a szövetkezet történetében, hogy november közepe óta, a nagyobb teljesítményű gépei más gazdaságban, bérért szántanak. Ugyanis a tó környékén már nincs munka ... — kármán — pilis komplex folyamat
