Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-07 / 287. szám

1982. december 7., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG S r"------------------------------------------­| Iz fiszínfe szí innspíre K öszöntjük az Olvasót a magyar sajtó napján. A magyar írott és — ma már — elektronikus újságírás ünnepén, , amelyről minden esztendőben egy nevezetes évfordu­i lón emlékezünk meg. Ívi8-ban, vagyis már 64 esztendeje, hogy megjelent a Vörös Újság, megszületett hazánkban a i kommunista sajtó. Amint a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásával új fejezet kezdődött hazánk törté- ■ nelmében, úgy lépett új, forradalmi útra e párt lapjának lét-. 1 rejöttével a már akkor is nagy múltú magyar sajtó. Kosztolányi Dezső már előzőleg az újság vonzerejének fő i rugóját az őszinteségben jelölte meg. De úgy volt kénytelen J folytatni, hogy ezen „nem a feltétlen igazmondás magával ■ ragadó erejét" érti. Mert „a zsurnaliszta sokszor bizony kény- | telenségből és kedvtelenül is ír, nemegyszer saját meggyő­■ zödése ellenére is”. És mégis, „mire befejezi az írást, maga 1 is hisz és kigyullad az arca". Mert: „A vérbeli újságíró vég- I teleli hajlékony, olyan, mint a Barnum cirkusz kígyótestű i nője.” Minden tiszteletünk e finomtollú költőé és íróé, de mi — i és nagynevű és nagyszámú' elődeink, a magyai kommunista | sajtó megteremtői, ügyének folytatói — az újságírás művé­■ szetét, a sajtó őszinteségét másként értelmezzük. Az ok nem * elsősárban az újságírókban, hanem abban a világnézetben i és politikában van, amely toliunkat irányítja. Ebből követke­i zik az is, hogy tudjuk: a sajtó jelentősége messze túlmutat azon a látszólagos, naponként múló kaocsolaton, amely az o újságcsinálók és -olvasók között van. A régi szólást, mely [ szerint nincs régebbi, mint egy tegnapi újság, szakmai kö- i rökben ma is gyakran idézik. Ez azonban csak annyiban • igaz, hogy az olvasó nem kíváncsi már arra, amit tegnap megtudott, sőt, gyakran azzal sem elégszik meg, hogy ma l mi történt, hanem azt szeretné, ha elmondanánk neki, mi | lesz holnap. Azt azonban — joggal — számon tartja, mit 1 mondtunk el tegnap, ha a ma nem igazolja akkori állás­i pontunkat. Mi mást nem tehetünk, mint igyekszünk a legszi­< gombban a tényékhez tartani magunkat. És ahhoz a régi i bölcsességhez, hogy a legbölcsebb az, aki nem tartja magát i a legbölcsebbnek. A lehető legjobb tudásunk szerint igyek­j szünk tisztességes és teljes képet festeni hazánkról és a vi­i lúgban történtekről, az eredményekről és kudarcokról, a ve­| szélyekről és' reményekről. Célunk abban segíteni, hogy a ■ veszedelmeket elkerüljük, a reményeket beigazoljuk, a vív­I mányokat megőrizzük, a bajokat megszüntessük. Ez pedig , csak akkor lehetséges, ha őszintén beszélünk. És ugyanilyen i nyílt szívvel és ésszel fogadjuk az Olvasó kritikáját, észre­J vételeit, javaslatait. Jobb lapot csinálni számunkra nem egy­■ szerűen szakmai kérdés, hanem politikai, társadalmi — a mi J hozzájárulásunk lehet egy jobb világhoz. Akadnak még - ha nem is sokan -, akik a régi polgári i lapokra emlékeznek, vagy a mai nyugati bulvárlapok szen­■ zációit emlegetik, és így kívánnak érdekesebb újságot. Csak­hogy ezeket a lapokat a legtöbben úgy vették és veszik ma i is kézbe, hogy „lássuk, mit hazudik ma az újság”. Számunk- • ra, a mai magyar sajtó munkásai számára azonban éppen i az a legnagyobb elismerés, ha szándékaink ellenére véteti i hibáinkért, tévedéseinkért szenvedélyesen bírálnak bennürt- , két. Ebből ugyanis érezhetjük, hogy tisztességes embernek i lartanak, akik a valódira és az igazira törekszünk. Még ak- J kor is, ha mondanivalónk kellemetlen. A tényeket ugyan i könnyebb a papíron megváltoztatni, mint a valóságban, de [ míg az előbbi veszedelmes, az utóbbi elképzelhetetlen azok ■ nyílt, őszinte feltárása nélkül. Azt szeretnék, ha a tegnapi • újság úgy válna érdektelenné, hogy az abban megírt gondok { és bajok megszűnnének, a rögzített eredmények meghala- l dottá változnának. Minden évben megemlékezünk a magyar sajtó napjáról, i Legnagyobb ünnepünk azonban, hogy nemcsak ezen az egy * napon, hanem egész esztendőben . olvasnak bennünket. Kér- i jük az Olvasót, hogy e jó szokását őrizze meg. És, miután • megtudta tőlünk, mi újság az orszáqban-világban, dolgoz- j zék és cselekedjék úgy, hogy valósághoz hű híradásaink igaz ■ ügyünk előrehaladásáról számolhassanak be a jövőben is. Gazdaságosabb serSéstartás fiz Szili Kohászati Szemek termelési és értékesítési gondjai Beszélgetés Horogh Lajossal, a vállalat műszaki igazgatójával Az ózdi gyár alapítása óta jelentős szerepet tölt be a magyar vaskohászatban. Az ország acél-nyersvas termelésének 36, acélter­melésének 33 százalékát adja. Hengerelt készáruban az ország me­legen hengerelt acéltermelésének 32,5, a rúd-idom acéltermelésé­nek 55,78 százalékát állítja elő. Termékeit — a belföldi üzemek ellátása mellett — évenként 25—30 százalékban exportálja a világ ötven országába. Fő profilja készáruban a melegen hengerelt öt­vözetlen és a gyengén ötvözött rúd-idomacélok, a kör- és a beton­acélok, valamint a hengerhuzal. Ezek hetvenféle profilban és közel ezer méretben készülnek. A vállalat bruttó 'termelési értéke meg­haladja a 12 milliárd forintot, és a négy nagy kohászati vállalat termelési értékének 28 százalékát alkotja. Két év tapasztalatai bizo­nyítják: bevált az a kísérleti sertéstelep, amelyet a Paksi Állami Gazdaságban építettek £el a MÉM-nek a gazdaságo­sabb sertéstartás kimunkálá­sára adott megbízása alapján. A 6000 állat tartására alkal­mas telepen — amely a ha­gyományosnál harmadával kisebb költséggel hozható tető alá — alacsonyabbak a tar­tási költségek, s így jövedel­mezőbb a hizlalás. A Műszerész Takács Géza műszerész tv-ké- szüléket javít a mezőkövesdi szervizben Fotó: K. M. ReleiiSfíÉcié a gÉonaipaita Nagy teljesítményű beren­dezések, rekonstrukcióval fel­újított korszerű szerkezeteit, a malomipari munka és a ta­karmánygyártás kétkezi, ne­héz fizikai munkával járó bá­zisait mindinkább helyettesí­tik. A Gabonatröszt vállala­tainál négy beruházást való­sítottak meg. Az új létesítmé­nyekben már megkezdték az üzemszerű munkát. Jól halad a rekonstrukció is, ennek ke­retében már több malomban naponta összesein 90 tonnával növelték a teljesítményt. Az idén adták át a székes- fehérvári tésztagyárat. Telje­sítménye évente 12 ezer ton­na kitűnő minőségű száraz- tészta. Megkezdődött a próba­járatás az új miskolci malom­ban, amely az iparág áthúzó­dó beruházása. Sikerült tar­tani a 270 millió forintos be­ruházási költséget. A malmot még az idén átadják; ez lesz az ország egyik legkorszerűbb üzeme. Kecskeméten 240 ton­na teljesítményű takarmány­koncentrátumot gyártó üzem épült. Hódmezővásárhelyen állati fehérjéket feldolgozó üzemet adnak át, s évente 5700 tonna húslisztet és 1200 tonna ipari zsírt készítenek. — A kohászat dekonjunk­túrája már közel t}z eszten­deje világjelenség. A tőkés piaci recesszió az ózdi válla­latot is nehéz helyzetbe hoz­ta. Milyen gondokkal, nehéz­ségekkel kell szembenézni­ük az idén? Erről beszélget­tünk Horogh Lajossal, a vál­lalat műszaki igazgatójával. — 1980-tól — kezdte vála­szát a műszaki igazgató —, vállalatunk gazdálkodási kö­rülményei és feltételei fo­kozatosan elnehezedtek. A tő­kés piacon egyre inkább el­mélyült a recesszió, jelentő­sen csökkent a termékeink iránti kereslet és az árszín­vonal. Ezen a piacon jelen­tős értékesítési nehézségeink vannak. A szocialista import- lehetőségek beszűkülése kö­vetkeztében a kohókoksz és az ötvözőanyagok egyre na­gyobb hányadát tőkés piac­ról kell beszerezni. A világ­piacon kialakult kedvezőtlen helyzettel összefüggésben központi intézkedések tör­téntek a belföldi felhalmozás visszafogására, többször mó­dosították az ár- és a gazda­sági szabályozórendszert, csökkenteni kellett az import- beszerzéseket. Ezek hatására 1981-ben belföldön is jelen­tősen csökkent a termékeink iránti kereslet A közgazda- sági szabályozók módosítása pedig nagymértékben növel­te vállalatunk terheit — A vaskohászati termé­kek iránti keresletcsökkenés következtében termelőbe ren­dezéseink k apaci táski hasz­nálását erőfeszítéseink elle­nére sem sikerült teljes mér­tékben biztosítani. Az ösz- szes hengerelt készáru érté­kesítése az 1979. évihez vi­szonyítva, 1981-ben jelentő­sen csökkent Az árszínvonal esése következtében kevesebb az árbevétel is. Az elmúlt há­rom évben alapvető változá­sok következtek be az ár. és közgazdasági szabályozókban. A felhasznált alapanyagok árainak emelkedése lényege­sen nagyobb volt, mint a vas- kohászati termékeké. Folya­matosan változott a devizaár­folyam, ami az importkiadá­sok növekedését és az export árbevétel mérsékeltebb emel­kedését vonta maga után. Szi­gorúbbá váltak a hiteligény­bevétel feltételei, emelkedtek a kamatköltségek. Az import tartalékalkatrészek behoza­tala után 20 százalék illeté­ket kell a fejlesztési alapból fizetni. Emelkedtek az áru- szállítási díjtételek, nőtt a bérjutalék. Szigorúbbá váltak az eredményelszámolásra és az érdekeltségi alapok képzé­sére vonatkozó szabályozók. A vállalati belső munka ja­vulása ellenére az anyag- és energia árváltozások, vala­mint a nem rubelelszámolá­sú export átlagárak csökke­nése következtében a válla­lati nyereség mérséklődött. A szocialista import beszűkülé­se következtében a kohókoksz és az ötvözőanyagok egyre nagyobb hányadát tőkés im­portból kell beszereznünk, ami a rendkívül magas világ­piaci árak miatt nagy terhe­ket ró vállalatunkra. A ki­emelt beruházások megváló, sítása kapcsán vállalatunk az ötödik ötéves tervidőszak so­rán jelentős kölcsönt és ki­telt vett fel. Tartozásunk lé­nyegében leköti az egyébként is — a vállalati nyereség csökkenése miatt — szerény mértékben képződő fejleszté­si alapunkat. Ezért szinttar­tó beruházásokra nincs ele­gendő fejlesztési alap. A ked­vezőtlen külső körülmények, valamint a tervszerű intézke­dések hatására vállalatunk létszáma az 1979. évi 13 945 főről 1982-ben 12 996 főre, te. hát 949 fővel csökkent. — Hogyan próbálja kivé­deni az Ózdi Kohászati Üze­nlek ennek a tartós vissza­esésnek a gondjait, nehézsé­geit, következményeit? — A kedvezőtlen változá­sokra időben felfigyeltünk. A gazdálkodás hatékonyságá­nak fokozása, a kedvezőtlen külső hatások mérséklése ér­dekében részletes intézkedé­si tervet dolgoztunk ki. Az igények jobb kielégítése ér­dekében vállalkoztunk a ma­gasabb minőségű, különleges kikészítést igénylő térmékek gyártására is. Több új termék gyártását kísérleteztük ki, és vezettük be. Értékesítési te­vékenységünkből külön ki kell emelni a nem rubelel­számolású relációban a múlt évben elért teljesítést, ami rekord volumennek számít a vállalat életében, és az összes kohászati export 44 százalé­kának felel meg. Nagyobb gondot fordítunk a gyártási önköltség csökkentésére. Új­szerű technológiákat kísérle­teztünk ki, vezettünk be, ami­vel jelentős anyagmegtakarí­tást értünk el. Különös gon­dot fordítottunk a műszaki­gazdasági mutatók, ezen belül a minőségi mutatók javításá­ra is. Fokoztuk az ésszerű ta­karékosságot. Komoly erőfe­szítéseket tettünk és teszünk az import csökkentése érde­kében. Az energiaracionali­zálási, valamint a mellékter­mék- és hulladékhasznosítá­si program keretében több — jelentős importmegtakarítást eredményező — beruházás megvalósítását, illetve előké­szítését kezdtük meg. Jelen­tősebb probléma nélkül ol­dottuk meg az ideiglenesen felszabaduló munkaerő-átcso­portosítást. Bevezettük az öt­napos munkahetet. Az idén 949 fővel kevesebb létszám­mal igyekeztünk végrehajta­ni feladatainkat. Korszerűsít­jük anyagi ösztönzési rend­szerünket is. Intézkedéseink konzekvens végrehajtása eredményeként célkitűzése­inket alapvetően teljesítet­tük, s ezzel biztosítjuk a vál­lalat talpon maradását. — A vállalat munkaerő­helyzete ellentmondásos ké­pet mutat; a létszám jelen­tős csökkenése miatt egyes munkaterületeken a munka­erő-utánpótlás kritikussá vált, másrészt a tőkés piaci re­cesszió, továbbá a belföldi ke­reslet csökkenése következ­tében időszakonként egyes termelöberendezések leállí­tására, a termelés korlátozá­sára kényszerültek. Milyen intézkedéseket hoztak a mun­kaerő-gazdálkodás területén? — Az ideiglenesen felsza­baduló munkaerőt elsősor­ban saját gyáregységeinknél és lehetőség szerint termelé­si feladatoknál foglalkoztat­juk. Amennyiben erre nincs lehetőség, a vállalat számára hasznos állóeszköz-fenntartá­si, beruházási, kikészítési és szállítási munkáknál vesszük igénybe őket. Az átcsoporto­sításban érintett dolgozókat időben és egyértelműen tá­jékoztatjuk. A körültekintő előkészítés eredménye, hogy dolgozóink túlnyomó többsé­ge megérti; mindenkinek ott kell munkát végezni, ahol ar­ra a vállalatnak szüksége van. Felkészültünk arra is, hogy feladatainkat a munka­csúcsok idején is a meglevő létszámmal oldjuk meg. Az időszakosan jelentkező több­letfeladatok elvégzését főál­láson kívüli foglalkoztatással, valamint kisvállalkozások szervezésével is elősegítjük. Természetesen tudjuk, hogy hosszabb távon az említett in­tézkedések nem elégségesek. Arra törekszünk, hogy minél több dolgozót tegyünk kép­zéssel alkalmassá arra, hogy több munkahelyen és mun­kakörben foglalkoztatható le­gyen. Ehhez jelentős anyagi érdekeltséget is kapcsoltunk. A konvertálható szakismeret­re való felkészítés érdekében több évre szóló programunk van. Az idén több mint 800 fő sajátított el kiegészítő szak­ismereteket — Anyagi ösztöozőrendsa»- rünket a gazdálkodás színvo­nalában és a vállalati ered­mény növelésében, valamint a piaci igényekhez való, ru­galmas alkalmazkodásban való érdekeltség fokozására folyamatosan korszerűsítjük. Egyre inkább érvényre jut az az alapelv; bérfejlesztésben elsősorban azok részesülje­nek, akik munkájának szín­vonala és eredmény egaéga hosszabb távon lépést tart a növekvő követelményekkel. Évente jelentős jutalomkere­tet fordítunk a kiemelt je­lentőségű feladatok megvaló­sításának ösztönzésére. Ok­tóber elején az éves terv mó­dosításával összefüggő, rend. kívüli erőfeszítéseket igényié többlett eladatok teljesítésére, a negyedik negyedévi fe­szültségpontok feloldására céljutalmat tűztünk ki dol­gozóink részére. — Hogyan alakul az idán a különböző, egyáltalán nem könnyű feladatok realizálá­sa? Sikerül-e a termelési ter­vet teljesíteni, különös te­kintettel az exportfeladatok­ra? — Vállalatunk nyersvas­gyár tási és ezen belül szür- kenyersvas-gyártási kötele­zettségeinek maradéktalanul eleget tesz. Az acéltermelés­nél az éves célkitűzésünktől elmaradunk. Ennek oka a tő­kés importból származó tűz­álló anyag hiánya, ennek kö­vetkezményeként a kemen­cék átépítése idejének el­húzódása. Nem megfele­lő a vásárolt szilárd nyers- vas beérkezési üteme sem. Gátló tényező az akado­zó hulladékellátás, valamint az ötvözőanyag-ellátásban je­lentkező zavarok. Az acélter­melésben jelentkező elmara­dások a készárutermelésnél íéltermék-ellátási gondokat okoztak. Ennek ellenére az éves készáru-tervünket telje­síteni tudjuk. Ezen belül a belföldi kötelezettségeinket és a szocialista exportot kis­mértékben túlteljesítjük. A tőkés piaci kereslet beszűkü­lése és az árak csökkenése miatt a nem rubel elszámolá­sú export célkitűzéseinket vi­szont nem tudjuk teljesíteni annak ellenére, hogy a vál­lalathoz beérkezett mindsíi gyártható rendelésnek ez év­ben eleget teszünk — fejezte be nyilatkozatát a műszaki igazgató. Óra ve« Jíon Korszerű tároló Vecsésen Korszerű zöldségfeldolgozót és -tárolót adtak át rendeltetésének november 30-án a vecsési Ferihegy Termelőszövetkezetben. A 410 millió forintos beruházással felépült új létesítményben évente mintegy 30 000 tonna nyersárut dolgozhatnak majd fel. A képen: korszerű gépsoron dolgozzák fel a vecsési káposztát.

Next

/
Thumbnails
Contents