Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-04 / 285. szám

ÉSZAK - M AG YÄRORSZäG W 1982. december 4., szombat „Szörnyű nagy számú Különleges könyvészeti eseményként a Komárom megyei könyvtár hasonmás kiadásban megjelentette a híres komáromi nyomdász, Töltési István „Christus tinink születése utáni 17J.1. Esztendőre való Üjj Kalen- dáriorrT’-át. Eszerint András havának első hetére száraz, szeles, hideg idő várható, éj­jeli faggyal; november 8-tól azonban nedvessé, igen lágy- gyá válik az idő, „szomorú szellővel”, „mellyet követ hideg, szél, hóval..Lássuk, hol lesznek mindenszenteki vásárok, azaz „Sokadalmok, Felső s Alsó Magyar Ország­ban, és egész Erdélyben is”; Földv„ Alsó-Palota, Eszter­gomban, Hanosfalván, Szeren­csen, Károlyban, Szepsiben, Putnokon, Berzevitzen, Dió­szegen, Berekszászon, Brassó­ban __A Magyar Chronika — az évfordulónaptár — a többi között arról tudósít, hogy: „...744. A Magyarok másodzor jőnek ki Magyar Országba ... 959. István Ma­gyar Király lőtt, és regnált 49 esztendeig... 1676. 12. Ap­ril. Szepesben és Liptóságban mondhatatlan nagy hó esett, ki sok házak fedelét le-ron- totta __” É vszázadokon át a kalen­dáriumok voltak a betűt már ismerő, de — különböző meg­fogalmazások szerint — mű- vietetlen pómépnek, a szegé­nyebb néprétegek, falusi em­berek, parasztolt, polgárok és köznemesek egyedüli világi olvasmányai. Ott volt a he­lyük a Biblia, a zsoltáros-, vagy imádságoskönyv mellett. Később az érdeklődőbbeknél már meg lehetett találni az Álmoskönyvet, netán a Vő­félykönyvet, Á'rgirus király­fit is. A csízió- és kalendárium- tCrténeti munkák az első ma­gyar kalendáriumot az 1530- as évekhez kötik; a legrégibb fennmaradt nyomtatott ma­gyar nyelvű kalendárium 1538-ból származik, Benczédi Székely István adta ki Krak­kóban. A 17. századi — nagy­jából hasonló — könyvek kö­zül a lőcsei kalendáriumok voltak a leghíresebbek. A naptárak első virágkorukat a Ft században és a 19. szá­zad első felében élték; aíel_ világos edás és a reformkor legszélesebb körben olvasott kiadványai voltak. S ily mó­don a nyomdászok legbizto­sabb és legjövedelmezőbb üz­letének számítottak. Verseng­tek is a kiadás jogáért, s a 18. század elején mind többen fordultak privilégiumért az uralkodóhoz. Az első ilyen kizárólagos jogot 1705-ben éppen Töltési István komáro­mi nyomdász kapta meg. Joggal, vagy jog nélkül — mindenesetre a korabeli fel­mérések szerint az 1770-es években évente mintegy 70 ezer példányban adtak lei ka­lendáriumokat. 1809-ben vi­szont már így ír a Hazai és Külföldi Tudósításodé króni­kása: „Nevezetes tünemény a magyar literatúrában, hogy szörnyű nagy számú kalendá­riumok jelennek meg és sze­rencsésen el is kelnek. Lan- derernél Pesten és Pozsony­ban 15 000. Győrött Streibig- nél 30 000, Vácon Gottlieb- nél 20 000 ... Rövid szóval, Magyarországban elkel ka­lendáriumból több 150 000- nél. Ennek bizonysága a pes­ti augusztusi vásár, melyet ... méltán kalendáriumvá- sámak nevezhetnek ... ami­kor a két magyar újságból — a Tudósításokból és a Magyar Hírmondóból — meg nem vészén 2000 exemplárt... fon­tos könyvekből pedig 500- at...” A kalendáriumok hosszú ideig a lőcseiek formájára és mintájára készültek, tizen­hatodról — azaz 10x8 centi — vagy tizenkettedrét ala­kúak voltak, s a tartalomnak mintegy felét-harmadát a naptári rész adta. Bőséggel szerepeltek itt babonás ászt. rofőgísi magyarázatok, tdő- és csillagjóslások is, amely jövendölések később, a fel­világosult eszmeiség hatásá­ra lassan kimaradtak. A nap­tári részt közhasznú tudniva­lókat tartalmazó állandó ro­vatok követték. Elmaradha­tatlan kellékei voltak a ka­lendáriumoknak a vásárok jegyzékei, a postajáratok rendjei, a pénzátszámítási táblázatok, a főként városi ol­vasóknak szánt kiadványok­ban a schematizmusok, azaz a tiszti címtárak. S mindegyik kalendáriumban meg lehetett találni Magyarország történe­tének kiemelkedő eseménye­it, az újabbakkal évenként kiegészítve. Nem kevésbé fontos — ha nem fontosabb — szerepet töltöttek be — ma így mon­danánk — a közművelődés­ben az állandó rovatokat kö­vető vegyes tartalmú, úgyne­vezett toldalékok, amelyek aktuális hazai és külföldi hí­reket, ismeretterjesztő íráso­kat, szórakoztató s gyakran irodalmi igényű történeteket, verseket tartalmaztak. A leg­első ismeretterjesztő írások egészségügyi tanácsé*: voltak, s újdonság volt már az 1708. évi nagyszombati kalendári­umban a gazdasági rész, a „Major Kalendáriom”. Ezzel együtt azonban valószínűleg teljes joggal írhatta a kolozs­vári Hell Miksa 1774-ben a bécsi udvarhoz eljuttatott emlékiratában: „.».a naptár — a benne elhelyezhető sok hasznos cikk által — igen fon­tos tényezőjévé válhat a nép­nevelésnek és a tudományos ismeretterjesztésnek, de csak abban az esetben, ha terjesz­tését és értékesítését kiveszik a nyomdatulajdonoeok kezé­ből ...” A népnevelés fontos ténye­zőjévé is vált, részben közi- ponti intézkedések nyomán, s részben azért, mert a nemzet nagy gondolkodói is felis­merték a kalendáriumok le­hetséges szerepét. Mária Te­rézia például kitiltotta belő­lük a babonás meséket a nap­fogyatkozásról, s az érvágás­ra, a purgációra vonatkozó tudománytalan magyaráza­tokat. II. József az egyházi búcsúk hirdetését tiltotta meg. Cenzoraik ceruzája vas­tagon fogott, különösen ak­kor, ha a nép elégedetlensé­gét növelő, tekintélyromboló írások kerültek elő... A kalendáriumok — mi ta­gadás — legnépszerűbb ol­vasmányai közé tartoztak a sekélyes történetek, az anek­doták, a ponyvák. Kis János 1799-ben Pozsonyban megje­Minden parancsot, minden műszer ellenőrzését és min­den jelzést a metro motor­kocsi vezetője és a segédve­zető együttesen köteles elvé­gezni. Ez a szigorú szabály volt érvényben az első szovjet motorszerelvényeken. Ma olyan metrószerelvényeket látunk, amelyeket csak egy ember irányít. Megszegték volna a szigorú szabályt? Szó sincs róla. A szerelvényeket továbbra is ketten vezetik, de a segédvezető szerepét robot tölti be. Az automatikus sebesség­szabályozó rendszer (ARSZ) ellenőrzi az ember tevékeny­ségét, figyelmeztető jelzést ad valamely művelet kimaradá­sakor, sőt, figyeli a vezető egészségi állapotát is. Egyszó­val elvégzi mindazokat a funkciókat, amit a repülőgé­peken elhelyezett robotpiló­ták. Az ARSZ bevezetésével új­típusú kocsik gyártását kezd­te meg a Moszkva melletti Mityisinszki Vagon- és Gép­gyár. Külsőre szinte semmi­lent naptárában azonban for­dításban már Schillert, Bar- thélémyt is olvashatott „a nép”. - A Fazekas Mihály szerkesztette, 1819-ben indu­ló Debreczeni Magyar Kalen- dáriomban a Ludas Matyi írójának felvilágosult szelle­mű versei, prózai írásai, az 1830-as komáromi kalendári­umban Czuczor Gergely ver­sei jelentek meg. Széchenyi Magyar Gazdaság^ Egyesüle­tének 1840-től kiadott Mezei Naptára tudatosan harcolt a babonák ellen, ezenkívül évente csokrot nyújtott át a reformkor neves költőinek — Kisfaludy Károlynak, Bajzá­nak, Vörösmartynak — a ver­seiből. Ismertette az új tör­vényeket is, intézményeket, egyesületeket mutatott be, és nagyon sok gyakorlati gaz­dasági tudnivalót közölt. Az 1841-ben az olvasóihoz inté­zett Intés így szólt: „A me­zei gazdának,! ha boldogulni akar, tanulnia, éspedig foly­vást tanulnia keli.. A kiegyezés után, a kapi­talizmus hazai térhódításá­val második virágkorához ért ei a kalendáriumkiadás, a századfordulón, századunk el­ső évtizedeiben pedig való­sággal elburjánzott. Naptárt jelentetett meg úgyszólván minden íelekezet, sőt, püs­pökség is, minden egyesület, a lapok, kiadók karácsony előtt ingyen példányt juttat­tak ei előfizetőiknek.... Maradt az évszázadok so­rán kialakult papírkötésű borító, változott, nőtt azon­ban a forma; maradtak a klasszikus rovatok, de nőtt a terjedelem — és a példány­szám. A kalendáriumok olda­laira beszökött a reklám, a hirdetés, s testesebbé vált az üres oldalak rovata, amelybe feljegyezhette a maga gon­dolatait az olvasó. A kalen­dáriumoktól később függet­lenítette magát a naptár, ön­állósult a kártyanaptár, az asztali naptár, a falinaptár, a kéményseprő naptár, az ilyen meg olyan vállalati nap­tár ... S már napjainknál is vagyunk. Amikor is újból virágkoru­kat élik a kalendáriumok, az évkönyvek. Korunk kalendá­riumait is lehet egy teljes esztendőn át lapozgatni, de — miként elődeik — az év múl­tán ezek is múlttá válnak, el­vesztik aktualitásukat. Ám, ha valahol véletlenül megma­radnak, lehet, hogy kétszáz év múlva fakszimilében új­ra megjelennek. D. G. a síaska ben sem különböznek elődeik­től. Ugyanakkor az újonnan alkalmazott, a motorkocsi- vezető munkáját jelentősen megkönnyítő automata és te­lemechanikai berendezések a vagongyártás fejlesztését is szükségessé tették. A Mityisinszki gyár próba­pályája mindössze egy kilo­méter hosszú. Ilyen távolsá­gon lehetetlen az óránkénti száz kilométeres sebesség el­érése és a bonyolult berende­zések kipróbálása. Mégsem építettek új próbapályát. Spe­ciális próbapadot készítettek, amelyen az álló helyzetben levő vagonokat száz kilomé­teres sebességig lehet fel­gyorsítani. A motorkocsi próbapadja tulajdonképpen kisebb mű­szerek együttese, amelyet egy ember is könnyen mozgathat. A próbapad könnyen kezel­hető, azonnal rendelkezésre állnak a mérési eredmények, rendkívül rövid idő alatt meg­határozhatók a meghibásodá­sok. Pletyka Kati Évának mondta meg, ő csak Zsu­zsival közölte, aki Klárának súgta, ő pedig Katinak mondta vissza. Kati csodálkozott, mert amit visszahallott, egészen más volt, mint amit Évának mondott. Ugye, többetekkel előfordult már ha­sonló eset? S milyen kellemetlen, ha egy­szer kiderül, hogy hiába kért benneteket az, aki közölte a hírt, hogy ne adjátok tovább, mégsem tudtátok megállni. Szé­gyenkezve, szemlesütye, magyarázkodva lehet csak a kellemetlen helyzetből kike­rülni. Esetleg elterjed rólatok: pletykásak vagytok. Vagy az, hogy nem lehet meg­bízni bennetek, s többet nem mondanak el társaitok semmit. Arról nem is be­szélve, hogy a hír nem úgy jut tovább, ahogyan elhangzott, hanem más fogalma­zásban, rosszindulattal továbbítva. Sokszor az is megesik, hogy valamiről csak a folyosón, a lépcsőházban hallotok. Rohantok továbbítani. S végül kiderül, hogy nem is igaz. Pedig napokig beszél­tetek róla, szervezkedtetek, de hiába. A pletykásság rossz tulajdonság, amiről le lehet szokni. Hogyan? önneveléssel. Neveljétek magatokat arra, hogy a veletek közölteket, ha erre kémek, megőrzitek. Én tudom, hogy némelyeknek „felvágták a nyelvét”, s nehéz megállni, hogy ne fe­csegjen, de akaraterővel igen. Próbáljatok ellenállni közlési vágyaitoknak, vagy csak olyanoknak továbbmondani, amit hallot­tatok, akikről biztosan tudjátok, hogy meg­őrzik. Ekkor is, előbb próbáljátok ki ön­magatokat: egy-két óráig — később egy­két napig — ne közöljétek, amit hallot­tatok, így gyorsabban leszoktok e rossz tulajdonságról. A közösség csak ideig-óráig szereti a jól értesülteket, de ha kiderül, hogy a hír nem igaz, vagy más is tudja, már plety­kásnak minősültök. Egy érdekes játékot ajánlok az önneve­lésre. örsi vagy raj foglalkozáson súgjatok társatok fülébe valamit. Hívjátok fel a többiek figyelmét, hogy pontosan súgják tovább a hallottakat. Amint a hír körbe járt. az első és az utolsó írja fel a táb­lára. amit közölt, illetve amit hallott. Ha nagy az eltérés, sorban álljatok föl. és mondjátok, hogy mit hallottatok. Kiderül, ki az, aki pontatlanul továbbította a hal­lottakat. Ez a játék majd figyelmeztet bennete­ket, hogy a valóságban is pontosan s az­zal közöljétek — ha keil — a hallottakat, akit illet. Sose a háta mögött és mással. Sokkal nagyobb a becsülete társai előtt annak, aki az „egyenes utat választja”, s mindig nyílt, őszinte. Próbáljátok ezt a megbecsülést kivívni, s óvni — érdemes! H.& Miért van nyúfszája a nyúlnak? összegyűltek egyszer a nyuiak egy nagy erdei fe­nyőfa alatt, hogy megta­nácskozzák, miként változ­tathatnának nyomorúságos életükön. — Mi mindenkitől fé­lünk, testvérek, tőlünk vi­szont senki se fél — pa­naszkodott a legidősebb. — Mindenki elől futnunk kell, macska, kutya, róka elől, sehol sem építhetünk ma­gunknak otthont, sehol sem élhetünk békében asszo­nyainkkal és gyerekeink­kel, és nem tudjuk, hol ke­reshetnénk nyugodtan és békén élelmet magunknak. És ez mindig csak rosz- szabb lesz. Minden vakarcs (ÉSZT MESE) semmirekellő ránk vadá­szik. Ahogy meglát valaki minket, rögtön kiabálni kezd: — Ott egy nyúl, ott egy nyúl, fogjátok meg! — Jobb volna akár, ha belefojthat­nánk magunkat egy tóba. mint így élni tovább. Meg kell halnunk, mindannyi­unknak ! Minden nyúl egyetértett evvel, és futottak a tó­hoz, hogy beleöljék magu­kat A tó partján egy juh- nyáj legelészett. Ahogy a birkák meglátták a nyula- kat, megijedtek és futni kezdtek. A juhászok és a kutyák meg futottak utá­nuk. Mikor meglátták a nyu­iak, hogy menekülnek elő­lük a birkák, nevetni kezd­tek. No, most már nem akarták vízbe fojtani ma­gukat- Meggyőződtek róla, hogy tőlük is fél valaki. Addig kacagtak, és egy­re csak kacagtak ott a nyu­iak, míg a hasuk is reme­gett a nagy nevetéstől és a hangos kacagástól hirte­len kihasadt a szájuk. És ilyen hasadt maradt mind a mai napig. Mczey Katalin fordítása Rejtvény Csigaszámtan 2 1 5 1 t 8 3 írjatok az üres négyzetekbe olyan jeleket, hogy a megfelelő alapműveleteket folyama­tosan elvégezve csigavonalban kialakuljon az előre beírt végeredmény! Az elmúlt heti rejtvényünk helyes megfejtése a következő: 3 X 8 : 6 = 4 + - « 5 + 7 : 3 = 4 ' c + + 2 X 3—2 = 4 4 4 4 A helyes megfejtést beküldöttek közül könyv- jutalmat nyertek a következők: Rikk István, Taktaharkány, Széchenyi u. 1/b. 3922; Szlifko Béla, Edelény, Kende Kálmán u. 21. 3780; Bakondi János, Mezőcsát, Mátyás u. 8/a. 3450; Pristyák Mónika, Kurityán, Kossuth u. 56. 3732; Gál József, Kelemór, Tompa u. 111. 3728; Szo- bados Margit. Miskolc, Vörösmarty u. 72. 9/2. 3530. Fordítógép „Hány oldalt kell önnek le­fordítania? Húszat? Egy perc türelmet kérek I” A hagyomá­nyos „egy perc türelmet” az adott helyzetben csaknem szó szerint értendő: a forditást elektronika végzi. A fiatal moszkvai szakemberek által kidolgozott eredeti számító­gépes fordítórendszert • moszkvai alkotó ifjúság kiál­lításon mutatták be. Az elekt­ronikus fordítógér oroszul és angolul „tud”. Akár egyes szavak, akár — nem hosz- szabb mint 16 szavas — mon­datok fordítására képes. A tervezők még arra is megta­nították, hogy felismerje a vezetékneveket, amire a gép általában nehezen képes. A számítógép „lexikona” 12 000 úgynevezett szőformá+ tartal­maz. A szükséges szó kivá­lasztásához 4 másodpercnél kevesebb idő kell. A fordító­gép korrektorként is dolgoz­hat, fel edezi és kijavítja a nyelvtani hibákat.

Next

/
Thumbnails
Contents