Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-04 / 285. szám
T982. december 4., szombat ÉSZAK - M AGYARORSZAG 3 A Borsodi Vegyi Kombinátban a 35- éven aluli fiatalok száma meghaladja a háromezret. Részükre a megfelelő szállások és otthonok biztosítása mindenkor elsődleges feladata volt a vállalatnak. Ez év november elsején például átadták az Ifjúsági Szállót, ahol az egyedülálló nőket és a gyermektelen házaspárokat szállásolják el a kétemeletes épületben. így, a korábban már meglevő Irinyi Szállóban most már csak férfiak vannak. Emellett van a gyárnak garzorilakása is, ahol a gyermekes fiatal házaspárok kaptak átmenetileg otthont. A közelmúltban a BVK bekapcsolódott a Borsod megyei KISZ-bizottság által kezdeményezett KISZ-lakásépítési akcióba, így rövid időn belül ismét, , most már akár végleges lakáshoz is juthatnak a fiatalok. \ — Hogyan is kezdődött? — érdeklődtünk Sallai Árpádtól, a BVK KISZ lakásépítő és Fenntartó Szövetkezetének elnökétől. — A vállalati lakáselosztó bizottság ez év tavaszán tárgyalt első ízben a KISZ-la- kásépítési akcióról. Elkészült a szövetkezet alapszabálya, belső szervezeti és működési szabályzata és a nyáron megalakult a Borsodi Vegyi Kombinát' KISZ Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet. Tudomásom szerint ilyen nagymértékű támogatásra, amelyet mi kapunk a vállalattól, a megyében még nincs példa. — Konkrétan milyen támogatást kaptak? — Azzal kezdődött, hogy a vállalatunk megelőlegezte a tanácsnak azt a hiányzó ösz- szöget, amely az előközmű- vesítések elvégzéséhez kellett. Erre ugyanis a városi tanácsnak csak 1985-ben lett volna pénze. Az akcióban kétszázötven fiatal kap majd lakást. Az építkezés első ütemében ötvenen költözhetnek be új otthonukba, már a jövő év őszén. A vállalat és a tanács között létrejött megállapodásnak megfelelően, egy telekért 52 316 forintot fizettünk tartós használatbavételért, amely egyúttal a lakásokhoz beugró, indulási összeg is volt. November elején szövetkezetünk megkapta az építési engedélyt. A Borsodi Vegyi Kombinát a Miskolci Közúti Építőipari Vállalatot bízta meg a terület előkészítésével, amely még nyáron megkezdődött. A kivitelezést a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói vállalták. E munkálatok rövidesen megkezdődnek. További segítséget ad a vállalat az építkezőknek. Ilyen segítség a kedvezményes anyagbeszerzés, a fuvarozás. A szerződésben az építkezők magukra vállalták a tető beépítését, az ajtók, ablakok beszerzését és beszerelését, ily módon akár százezer forintot is megtakaríthatnak az építési költségből. — Milyen típusú és nagyságú házakba költözhetnek a fiatalok? — A két én fiaszobás, portelekből épülő házak kétszintesek lesznek. A lakható rész alapterülete 105 négyzetméter. Minden lakáshoz tartozik egy kis kert is. Az építkezők véleménye azt igazolja, a tervek és az épülő házak költségei megfelelnek a fiatalok igényeinek és anyagi lehetőségeinek egyaránt Monos Márta Nőpolitika az encsi járásban Á nőpolitikái határozat megjelenése óta négy alkalommal tárgyalta testületi ülésén a végrehajtás tapasztalatait az encsi nagyközségi pártbizottság. Legutóbb ez év novemberében. A tanácskozáson elhangzott, hogy bár összességében mind jobban érvényesül a nők társadalmi egyenjogúsága, fejlődik szakmai, politikai felkészültségük, az egyes alapszervezetek között, ma még számos eltérés tapasztalható ennek színvonalában. Sok helyen ugyanis általános feladatokat tűztek ki célul és a konkrét esetekben is formális a beszámoltatás, az értékelés. Az encsi járásban huszonkilenc szövetkezeti nőbizottság működik. A szakszervezetek irányításával hat nőbizottság tevékenykedik, ahol á kollektív szerződések esetenkénti módosításával. a munkavédelmi, szociális tervek kidolgozásával és végrehajtásával, felelősséggel vétóik a nők, az anyák érdekeit. Viszont az érdekvédelem, a politikai nevelőmunka színvonala még javításra szorul. A KISZ-szervezetek is nagyobb segítséget igényelnek a part- és a szakszervezeti bizottságoktól, hogy munkájuk tervszerűbbé, tu- datosabbá váljon. Az eltelt hat év alatt a járás területén átrendeződött a nők foglalkoztatása. Csökkent a létszámuk a terme^ lőszövetkezetekben, ugyanakkor olyan új ipari munkahelyek alakultak ki, például Göncön, Szikszón, Abaújde- vecseren, ahol egyre több nő dolgozik. A foglalkoztatás ki- teljesedésével egy időben sok helyen még gondot okoz a megfeleiő szakképzettség hiánya. Ezért a jövőben' az érintett munkahelyek vezetői azt tervezik, hogy megfelelő bérekkel jobban ösztönzik az asszonyokat a magasabb szintű szakmai végzettség megszerzésére. Fejlődés tapasztalható a közművelődés területén is. Sok nő kapcsolódik be a politikai-ideológiai munkába, amelynek hatása érezhető a munkahelyi közösségben, a családi környezetben és a közéletben egyaránt. Bátrabban mondják el véleményüket, javaslataikat a munkahelyi fórumokon, a falugyűléseken, társadalmi összejöveteleken és a népfrontmozgalom találkozóin is. Emelkedett a nők száma a párttagság, valamint a pártós a tömegszervezeti vezetők körében is. Jóllehet az állami, gazdasági vezető beosztású nők aránya még mindig alacsony. Ez azt is igazolja, hogy néhol ma még bizalmatlanok a nőkkel szemben, akik pedig rátermettségüket, alkalmasságukat már számos alkalommal bizonyították. ; ró!;, Csőri Istvánná Magyar Gyula Munkácsy Gyula Szabó András Kerekasztal-beszélgetés a kistermelésről Házunk tája .aranybánya Kxsárutermelés: mező• gazdasági termelésünk sajátos formája, ugyanakkor szerves része. Felöleli a háztáji és kisegítő gazdaságokat, a különböző szakcsoportokat, a hobbikerteket, ezen belül pedig kiterjed a legkézimunkaigényesebb, a legtöbb gondozást, a legtöbb emberi jelenlétet kívánó kultúrákra, állatfajokra. Megyénkben mintegy 133 ezerre tehető a kisgazdaságok száma, a lakosságnak több mint fele foglalkozik kistermeléssel. Tulajdonukban van a gyümölcsös 37, a szőlőterület 60 százaléka, ők termelik meg a burgonya 70, és a kukorica 26 százalékát. A kisgazdaságokban található az összes szarvasmarha 30, a tehén 38, a sertésállomány 63 százaléka. E heti kerefcasztal-besaél- getésünk — termelői oldalról megközelítve — e fontos szféra eddigi eredményeit, jelenlegi gondjait vizsgálta, igyekezett ráirányítani a figyelmet a jövő feladataim. A beszélgetésben részt veitek: Csőri Istvánná megya- szói tenyésztojás-termelő. Hegedűs Károly, a prügyi Tiszámén ti Tsz főagronó- musa, Magyar Gyula miskolci méhész, nyugalmazott méhészeti szaktitkár, Munkácsy Gyula zöldség- és gyümölcstermesztő, a ' Miskolc városi Kertbarátok és Kistermelők Sző vétségének titkára és Szabó András kertészmérnök, a megyei Kertbarátok és Kistermelők Társadalmi Szövetségének elnöke. Csőriné: — Ahhoz, hogy a kistermelés a mai szintre fejlődött, legdöntőbb szerepe a szemléletváltozásnak, a kisárutermelés pozitív megítélésének van. Volt idő, amikor az ember úgy kilincselt, hogy csak protekcióban, vagy a személyes jóindulatban bízhatott. Ma csuda jó érzés, hogy az ember úgy melret kérni — mert sok mindent kell kérni, járművet, takarmányt stb. —, hogy amit kér, annak teljesítése nem szfvességnyújtás, hanem kormányprogram. Magyar Gyula: — A világpiacon nagyon keresett magyar méznek szinte a teljes egészét a kistermelők adják. A mintegy 46 ezer magyar méhész évi 1200— 1400 vagon mézet állít elő. Nyilván a méhészt — én magam 1940 óta foglalkozom vele — a szakma szenvedélyes szeretete is vezérli, de, ha nem érné meg anyagilag, előbb-utóbb felhagyna vele. S a méhészet jelentősége nem csupán a méztermelés. A növények beporzásában szinte felbecsülhetetlen a méh szerepe. Ezt már sok gazdaság felismerte az országban — kevés Borsodban — s szállító- járművek, rakodók biztosításával segítik a méhészele vándorlását. Hegedűs Károly: — A háztáji termelés megszervezésénél nagyon sok múlik a bázis nagyüzem hozzáállásán. Az ugyanis elvitathatatlan: csak ott jó a háztáji termelés, ahol van bázisüzem, aki szervezi a takarmányellátás*, a felvásárlást, vagy a tenyészanyagot biztosítja. A mi példánk is bizonyítja: amíg a szervezett kereteket nem biztosítottuk a háztáji részére, addig nem nagyon ment a termelés. Ma már a háztájiban is ágazatot létesítettünk, önálló irányítóval, és elmondhatom, jó eredményeket érünk el. Célunk elsősorban az, hogy a lakosság foglalkoztatottságát megoldjuk. Nálunk kiemelt szerepe van a sertés- tenyésztésnek. Az idén 6000 darabot vásároltunk fel a háztájiból, jövőre 10 ezret tervezünk. Emellett a nyalat is bevontuk a háztáji profiljába. Januártól a gala n i b te n vésztőket ugyancsak koordináljuk. Szabó Andrást — Eredményeink nyitját én is a kisgazdaságok mögött álló nagyüzemekben látom. Egyedül ugyanis non menne. A kistermelés alapja például a jó takarmányellátás. Kérdem én: zavartalan lenne-e, ha nem volna magas színvonalú a gabonatermesztésünk? Valószínűleg nem. Én személy szerint kiemelném a szaktudás gyarapodását, terjedését is. Mert nem «Jég elhatározni, hogy holnaptól például karalábét termeiéit. A fajták, a technológiák a növényvédelem ismerete nélkül mindez nem vezetne eredményre ... Csőriné: — Minden eredmény ellenére akadnak gátló tényezők. Nem is kevés. Itt vám mindjárt a baromfinál oty fontos táp. Romlott a minősége. A receptúrák- ból kitűnik hogy a világpiac nehézségek miatt például halliszt, vagy szója hiányzik belőle, amit kisebb értékű komponenssel pótolnak Nincs megszervezve például az étkezési tojás értékesítése. Most, amikor a piacom a falusi tojás 3 forint, van olyan áfész, amelyik 1,70-et, illetve az 50 gramm alattiért 1,30-at kínál. Vagy itt van a tyúkértékesítés gondja. A tyúkokat — mivel minden évben állománycserét hajtok végre — el kell, hogy adjam: De, ha azért normális árat akarok kapni, ki kell vele áünom a piacra. A felvásárló szervek ugyanis jó, ha a felét ígérik a piaci árnak Magyar Gyula: — A méhész sem gondtalan. Az utóbbi időben a cukorkedvezmény megvonása kedvezőtlenül érintett bennünket. A korábbi nagykereskedelmi ár helyett most kiskereskedelmi áron tudunk csak hozzájutni. Ugyancsak negatívan érintett minket a vándorolta tási fuvarkedvezmény csökkenése is. A hatása már tapasztalható vottn visszaesett a vándoroltatása kedv. Munkácsy Gyulát — to a szervezettség hiányát emelném ki először. E&y példát is mondok Tavasszal kevés karalábé volt a miskolci piacon. Szóltam erről a barátaimnak, akikről tudtam, hogy karalábét is termeltek. Volt, aki a felhívás nyomán két mázsát eladott. Mindez azt bizonyítja, nincs eléggé megszervezve a Miskolc környéki ki ideérték termelése. Nálunk például az özug- róban 440 telek Imnel, található is ott átvevőhely, csak éppen az átvétel nincs megoldva. Ugyancsak gond, hogy nincs elegendő kisgép. Ami van, drága, mi több, elég gyenge anyagból taó- szüL Sznbő Andrást — A csoportok hobbikertek jelentős többsége olyan helyen található, ahol korábban nem volt rendszeres toki- művelés. Borsod talajainak zöme mindemellett savanyú talaj. Ugyanakkor szerves- trágyát szerezni az aranynál is nehezebb, s nem jobb a helyzet a talajjavító anyagoknál, a mészkőpomál, a mésziszapnál sem. Az utóbbiakból ugyan lenne Felnémeten, vagy Szerencsen, de a fuvar rettenetesen drága. Csőriné: — A kistermelő szeretné, ha a felsorolt gondok jelentős hányadára sikerülne megnyugtató megoldást találni. Emellett, ha a jelenlegi nyugdíjjogosultság főtételei módosulnának. Többek között, bogy ne csak a szakcsoport» tag szerezhessen nyugdíjalapot. Mert van olyan, nem is kevés területünk, ahol nem Hegedűs Károly tudnak szakcsoportot szervezni. S jó lenne, ha a jelenlegi havi 3000 forint előírt jövedelem és az ebből nyugdíjalapra befizetendő 600 forint mérséklődne. Munkácsy Gyula: — Én javasolnám, hogy az ismeretterjesztés be az eddiginél is több szakembert von junk be. Jó lenne, ha a zöldség- gyümölcs termelő kiskertek környékét az áfész, a Zöldért, az Agroker rendszeresen felkeresné boltjaival, illetve felvásárló kocsijaival. Az egységes és bőséges palántaellátás érdekében a körömi hajtatóházzal raeg lehetne termeltetni a megye egész palántaszükségletét. ,-De ehhez kellene, aki koordinálná, s felmérné az igényeket. Szabó Andrást — Nem szabad a kistermelést olyan dolgokra ráhangolni, aminek nincs hosszú távon biztonsága. Biztos perspektívát kell adni! Ha egy szőlőt eltelepítünk, azt huszonöt évre telepítjük. De, ha rosszul választotttik meg a fajtát, nem haszon, hanem ráfizetés származik belőle. A felvásárlás kapcsán — mivel ez még sok helyen gondot jelent — javasolnám a közvetítő lánc egyik-másik láncszemének kiiktatását. Kevesebb áttétellel jusson el a termék a fogyasztóhoz. A haszon elsősorban annál csapódjon le, aki megtermelte. Ma sok áru esetében ez nincs így. A kistermelés véleményem szerint legjobb formája a szakcsoport. Ezek alakulását kell a jövőben is szorgalmazni. S nem árt a szomszédoktól tanulni! Borsodban is vannak jó példák: Mezőkövesd, Bekecs, Prügy, Borsodszirák __ H egedűs Károly: — Az összefogás, az érdekek egyeztetése a jövőben is fontos lesz. Az koordináljon, aki képes rá! Mi, amikor a háztájiban rejlő lehetőségeket felmértük, számoltunk vele, hogy a háztájiban folyó sertéshizlalással 10 ezer nagyüzemi férőhely építését, üzemeltetését spórolhatjuk meg. Ugyanakkor a kistermelőnek is megéri ez a kooperáció, hiszen a haszon mellett (450—500 forint hízópénzj nyugdíjalaphoz is jut... H err válla(kozhattunk a téma teljes körű Ismertetésére. Még a termelők szemszögéből sem. Reméljük, hogy a mostani beszélgetésből az a tanulíóg mindenképp levonható, hogy a kisgazdaságokban rejlő lehetőségek kiaknázása széles körű együttműködés, összefogás nélkül elképzelhetetlen. Vetőmag, tenyész- és haszonállat, továbbá különféle onyagok és eszközök biztosításával, oz értékesítési biztonság megteremtésével, hozzáértő szokta nácsodássai együttesen segíthetjük a még több, még jobb minőségű termék előállítását. Minden lépésnél, tettnél egy dolog vezérelheti oz érdekelteket: a kistermelés társadalmi igény, s ugyanakkor népgazdasági érdekeket szolgál. Hajdú
