Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-04 / 285. szám
1982. december 4., szombat PSZAK-MAGYARORSZAG 3 Irta: dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke N apjainkban a lakás- gazdálkodás új rendszere élénken foglalkoztatja a lakosságot, az érdeklődés középpontjába került városokban és községekben egyaránt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1981 októberében tárgyalta meg ' a második 15 éves lakásépítési programunk megvalósításának tapasztalatait, s megállapította, hogy hazánkban az állam, a vállalatok és a lakosság erőfeszítéseinek eredményeként a lakáshelyzet. érzékelhetően javult. A nagyarányú erőfeszítések és az elért eredmények ellenére a lakásépítés és -elosztás, a fenntartás terén azonban továbbra is feszültségek jelentkeznek. Ezért szükséges egy korszerűbb, hatékonyabb lakásgazdálkodási rendszer és gyakorlat kialakítása. Az erre kidolgozott irányelveket széles körű társadalmi, szakmai vita követte, amelynek tapasztalatai a már megjelent rendelkezésekben ösz- szegződtek. Most, a végrehajtás időszakában sem érdektelen e kiemelkedően fontos társadalompolitikai kérdéssel foglalkozni, mert egyrészt megyénk lakosságának jelentős részét közvetlenül érinti napjainkban is, vagy — többek között a fiatalokra is gondolva — érinteni fogja már a közeljövőben. Érinti mindazokat a szerveket is, amelyek e kérdéssel foglalkoznak, s amelyek előtt szintén nagy feladatok állnak. A Központi Bizottság és a Minisztertanács 1982. április 7-i határozata értelmében 1983-tól a lakásépítés és -fenntartás, a lakás- gazdálkodás és -elosztás rendszerében lényeges változások következnek be. Jogosan vetődik fel a kérdés: mi indokolta e nagy horderejű változást? 1960-tól 1980-ig 1 millió 600 ezer lakás épült hazánkban. Elsősorban a lakáshiány megszüntetése volt a cél, mindenekelőtt a fővárosban és a többi városban jelentkező súlyos lakáshelyzet javítása. E nagyarányú lakásépítkezések átalakították településeink képét. Hazánk lakásállományának 43 százaléka 1901 után épült. Egyidejűleg növekedett a lakások alapterülete, javult felszereltsége, komfortossága és enyhült a lakások korábbi zsúfoltsága. Megyénk lakáshelyzetében is jelentős változás következett be. Az elmúlt 20 év alatt 110 ezer lakás épült, ebből 31 ezer állami erőből. Az 1971. évi 120-ról 1980. évre 107-re csökkent a 100 lakott lakásra jutó családok száma. Kedvezőbbé vált a lakások szobaszám szerinti összetétele: 1980-ban már a lakások 51 százaléka volt kétszobás. 24,1 százaléka pedig három- és több szobás. Javult a lakások közműellátottsága: a megye 246 ezres lakásállományából 99,5 százalék villannyal, 52 százalék vezetékes ivóvízzel ellátott. A lakáskörülményekben elért minőségi változások számottevően emelték lakosságunk életszínvonalát, javították életkörülményeit. A rohamos gyarapodás sem tudta azonban a szükségleteket kielégíteni. Ez természetesen több tényezővel függ össze. Ezek közül említem a nagy ipari beruházások következtében jelentkezett városba áramlást, a magyar társadalomban korábban jellemzőként érvényesülő többgenerációs együttélés felbomlását, és a gazdasági viszonyokkal szervesen összefüggő szükségletek differenciálódását, az önálló lakás igényének erőteljes jelentkezését. Lakásépítésünk eddigi gyakorlata nem kívánatos feszültségeket is eredményezett. Amíg városainkban viszonylag csekély anyagi ráfordítással állami lakáshoz lehetett jutni, a községekben csak a nagy megterheléssel járó magánerős építkezés jelentette a lakáskérdés megoldását. Az anyagi teherviselésben meglevő jelentős különbségek idézték elő, hogy a községekből erősödött a városba áramlás üteme. Jelenleg a megye községeiben több mint 5 ezer üresen álló lakóházat tartunk nyilván, ugyanakkor a városokban a nagyarányú lakásépítés ellenére a lakásigénylők száma növekszik, a lakáshiány nem enyhül. A megyében a legutóbbi felméréseink szerint 25 836-an várnak lakásra, ebből 20 534 család nem rendelkezik önálló otthonnal. Miskolcon például az elmúlt 10 évben 19 ezer állami lakás épült, a lakásigénylők száma mégis 8440-ről 17 560-ra nőtt. Lakáselosztási gyakorlatunkban elsősorban a lakással nem rendelkezők igényének kielégítésére törekedtünk. A kiutalt lakások közel 50 százalékát fizikai dolgozók, több mint 45 százalékát fiatal házasok kapták, és a nagycsaládosok helyzetén is igyekeztünk javítani. Ugyanakkor a vagyoni helyzet, a szociális szempontok nem mindig kerültek megfelelően mérlegelésre. Lakásgazdálkodási gyakorlatunk nem támogatta eléggé a lépcsőzetes lakáscserét: mindössze a kiutalt lakások 8,6 százalékát érintette, bár ennek fontosságát jelzi, hogy az 1981. évi megújítás során az igénylők mintegy 18 százaléka lakáscserével megoldandó igényt jelentett be. Mivel eddigi lakásépítési, -elosztási gyakorlatunk nem élt kellően a fokozatosság elvével, megnövekedett a lakáshoz jutás időtartama. A magánlakás-építési forma túlnyomórészt a megye községeiben volt általános. 'Ehhez az építési telkeket jelentős részben a tanácsok biztosították. A családiház- épftőket kedvezőtlenül érintette az építési kölcsönök települések szerinti differenciáltsága és a szociálpolitikai kedvezmény hiánya. Városainkban viszont a kedvezőbb feltételek ellenére a kívánatosnál kevesebb lakás épült magánerőből. Nemcsak a lakásépítés és -elosztás terén jelentkeztek ellentmondások, hanem a fenntartás terén is. Az állami bérlakások fenntartási költségei az elmúlt évtizedben jelentősen megemelkedtek. Az 1971. évben végrehajtott lakbér- emelés javított a bevételek, fenntartási költségek igen kedvezőtlen arányán, az elmúlt 10 évben egyre nőtt a köztük levő különbség: ma a bevételek a fenntartási költségeknek csak 30—40 százalékát fedezik. A különbözeiét az állam fizeti, ennek előnyeit azonban a lakosságnak csak egy része élvezi. A teherviselésben aránytalanság alakult ki tehát a bér- és személyi tulajdonú lakásban lakók között. Másik probléma, hogy ez a támogatás nem a lakást bérlő családok létszámához és szociális helyzetéhez igazodik, hanem automatikusan járt annak, aki bérlakásban él. Mindez azt is maga után vonta, hogy az alacsony Lakbérek fékezték a lakáselosztás korszerűsítését, mert senkit sem tettek érdekeltté abban, hogy igényeit meghaladó méretű lakását kisebbre cserélje. Az új iák bérrendszer kialakítása, ezen belül a lakbérek emelése egyrészt ezt a társadalmi igazságtalanságot igyekszik megszüntetni, másrészt azt célozza, hogy arányosabb teherviselés jöjjön létre az állam és a lakosság között, a lakbérek nagyobb arányban nyújtsanak fedezetet a lakóházak folyamatos fenntartási költségeire, a társadalmilag szükséges ráfordításokra. Világosan látnunk kell, hogy az új jogszabályok, a különböző intézkedések az előbbiekben említett ellentmondások feloldását célozzák. A tényekkel azonban reálisan kell számolnunk: a rendeletekben foglaltak megvalósulása hosszabb folyamat eredménye lesz. A VI. ötéves tervünkben a mintegy 10 ezer állami lakás mellett csaknem 17 500 magánerős lakás építésével számolunk. Megvalósításához a telekellátás ma sem problémamentes, az anyagellátás javítása, az építőipari kapacitás biztosítása egyaránt fontos. Különösen a közműépítés, a hagyományos technológiájú magasépítések és a befejező szakipari munkák területén jelentkezik építőipari kapacitáshiány. A feszültségek csökkentése érdekében a megyei tanács végrehajtó bizottsága 30 millió forintot biztosított a magánlakás-építési és lakásfelújítási munkák kapacitáshátterének növelésére. A lakások építését gyorsíthatják a félkész ház formáinak elterjesztése és a hagyományos építés kiváltását elősegítő panelos építési mód jó példái. Ez egyben erősíti a lakosság érdekeltségét a saját szervezésű és kivitelezésű építkezésben, javítja a lakásépítés anyagi-műszaki feltételeit is. Megyénk lakásállományának kereken egyötöd részé, mintegy 50 ezer állami bérlakás. Társadalmilag, gazdaságilag fontos kérdés a lakásállomány használati értékének megőrzése, lehetőség szerinti növelése.. Ebben az ötéves tervben a megyében működő ingatlankezelő szervek — mintegy 1 milliárd 800 ezer forint ráfordítással — több mint 6 ezer lakás felújítását, korszerűsítését tervezik. Ezzel kapcsolatban az új lakbérek várhatóan növelik az érdekeltséget a bérlemények gondos használatában, megóvásában és javításában, amelyek terén ma még számos problémát, esetenként mulasztást, hiányosságot, sót rongálást is tapasztalhatunk. A lakásfelújítás területén előttünk álló feladatok megkövetelik az ingatlankezelő szervek tevékenységének fejlesztését, a munkaszervezés javítását, a technológiai fegyelem betartását. Ezek együttesen teszik lehetővé, hogy a rendelkezésre álló eszközökből, az előírt költségnormák betartásával a tervezett feladatok megvalósuljanak. A lakásügyi jogszabályok változásával jelentősen bővültek a tanácsok feladatai, megnőtt felelősségük. A helyi sajátosságok figyelem- bevételével, ki kell alakítaniuk a lakásépítés, -fenntartás, gazdálkodás komplex szemléletét. Ugyancsak. jelentős a feladatuk a települések kiegyensúlyozottabb fejlesztésében, amelyet ebben az ötéves tervben már erőteljesebben elkezdtünk. Ez a koncepció és gyakorlat kettős célt szolgál: egyrészt a fejlesztések fokozzák a községek népességmegtartó erejét, másrészt mérsékelik a népesség városba áramlásának ütemét. Megyénk egyik legfontosabb társadalompolitikai feladata a községek életképességének erősítései Ennek érdekében már eddig is számos intézkedést tettünk, így például a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, az infrastrukturális ellátás javítása. A jövőben a népességmegtartó erő egyik fontos eszköze lehet a magánlakás-építés feltételeinek kedvezőbbé tétele is. A lakásépítés terén megkülönböztetett figyelmet fordítunk a miskolci agglomeráció községeire. A feltételek javítása azt a célt szolgálja, hogy enyhüljön a városokra nehezedő nyomás, csökkenjen a lakásigénylők magas száma. J oggal bízhatunk abban, hogy a komplex lakásgazdálkodási rendszer, az új, módosított jogszabályok végrehajtása, ehhez a feltételek megteremtése, tovább javíthatja megyénk lakáshelyzetét, s e téren elősegíti lakosságunk életkörülményeinek további javulását, a társadalmi igazságosság fokozottabb érvényesülését. A miskolci Avason tovább épül az új városrész „Kulcsos hátak" Kazincbarcikán Gyarapodnak a magánerőből épülő családi házak Sárospatakon Répáshutai utcarészlet új családi házakkal Fotó: Laczó J. \
