Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-30 / 305. szám
1982. december 30., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Az ünneplők egy csoportja (Folytatás az 1. oldalról) val együtt viharos fejlődésnek indult a különböző nemzetek, nemzetiségek, népcsoportok kultúrája, művelődése. A folyamatosan növekvő gazdasági erő a tudományostechnikai haladás, a szocialista gazdasági rendszer előnyeinek széles körű kiaknázása lehetőséget nyújtott további nagy programok megvalósításához. A lenini nemzetiségi politika eredménye, a szovjet nép egysége hazájának hősies védelmezesében fejeződött ki legmeggyőzőbben. A párt és a szovjet állam társadalomformáló, gazdaságszervező tevékenységét megismerve értheti csak meg a világ, miért állhatta ki győzelmesen a Szovjetunió a II. világháború kegyetlen próbatételét, a fasiszta Németország és csatlósai pusztítását. Ebben a harcban 20 millió szovjet állampolgár vesztette életét. Alig van szovjet család, amely ne gyászolná valamely tagját, hozzátartozóját. A károk összegét 600 milliárd rubelre becsülik. Leromboltak 1710 várost, 32 ezer ipari üzemet, elpusztult több, mint 70 ezer falu. A II. világháborúban aratott győzelemnek világtörténelmi jelentősége van: a győzelem nyomán létrejöttek a népi demokratikus országok. A szocializmus világ- rendszerré vált. A Szovjetunió fennállása óta nemzetközi politikájának alapelve a béke erősítése. A Nagy Október legfontosabb jelmondata az volt: Békét a népeknek! Napjainkban a harc már az emberiség létéért folyik. Ma. a világ népei számára a legnagyobb aggodalmat az okozza, hogy a kapitalista rendszer éles válságának feltételei között egyre r' Tvabbá válnak — különösen az Egyesült Államokban — az enyhülés ellenfelei. a fegyverkezési hajsza, a hidegháború hívei. Elsősorban a Szovjetunió és a Dr. Ladányi József ünnepi megemlékezését tartja. szocialista országok ellen támadnak. Felújították a 30— 35 évvel ezelőtt alkalmazott módszereket: a gazdasági megtorlás és megszorítások eszközeit, a pénzügyi és kereskedelmi korlátozásokat, a politikai és kulturális kapcsolatok szűkítését. Az emberiség jelene és jövője a béke megőrzésén múlik. Ezért a Szovjetunió a lenini békepolitika értelmében következetesen síkraszáll a katonai enyhülésért. Különböző fórumokon eddig is számos konstruktív javaslatot tett a fegyverkezési haj sza megfékezésére. A továbbiakban az ünnepség szónoka arról beszélt, hogy népünk elért eredményeinek egyik forrása és alapja a magyar és a szovjet nép harcban megedzetl. -i szocializmus építésében megerősödött igaz barátsága. A szovjet állam megalakulásának, harcának történelmi tanulságai, a szocializmus építésének tapasztalatai hatottak a magyarországi viszonyokra is. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatoknak kiemelkedő szerepük van eredményeinkben, szocialista vívmányaink megteremtésében, megvédésében és gyarapításában. A gazdasági kapcsolatok, népeink barátságának tényei megyénkben is jelen vannak. Az olaj-, gáz- és villamos távvezeték, a különböző gazdasági, kereskedelmi, az egyre mélyülő és szélesedő kulturális kapcsolatok, a szovjet és magyar emberek között szövődő személyes barátságok, Borsod-AbaújZemplén megye és a szovjetunióbeli testvérmegyénk, a vologdai terület kapcsolatai fényes bizonyítékai népeink összetartozásának. Amikor megalakulásának 60. évfordulóján köszöntjük a Szovjetunió népeit, szívből köszöntjük a testvéri Vologda terület dolgozóit, egész lakosságát és kívánjuk: erősödjék, virágozzék szocialista hazájuk. Beszédét a következő szavakkal fejezte be az ünnepség szónoka: — Az elmúlt 60 esztendő alatt folyamatosan valósulnak meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom célkitűzései. Pártunk, dolgozó népünk büszke arra. hogy ebben a világot formáló munkában és harcban ott halad a Szovjetunió oldalán. Éljen és virágozzék a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége! Éljen a megbonthatatlan magyar— szovjet barátság. Az ünnepség a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a nemzeti színház művészeinek az alkalomhoz illő színvonalas műsorával ért véget. HOL A szovjet állam megalakulásának 60. évfordulója alkalmából tegnap, szerdán este városi-járási ünnepséget tartottak Leninvárosban. A megemlékezésen Üjvári István, a Leninvárosi Pártbizottság titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit és az elnökség tagjait, köztük Ju- rij Proncsenkót, a Szovjetunió magyarországi főkonzulátusának konzulját. György Sándort, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnökségének titkárát, dr, Tóth Ferencnét, a megyei pártbizottság munkatársát, valamint a város és a járás párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetőit.' Üjvári István megnyitó szavai után György Sándor, az MSZBT titkára mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszédet kultúrműsor követte. H-yy. mm FaJedy Gyula, Grósz Károly és Kaszarn Ivanovics Ivanov főkonzul társaságában a kiállításon. Termékszerkezet-változtatás „Az idén minden terv feladatot teljesítünk — mondotta Bics István, az Országos Érc- és Ásványbányák Rudabányai Vasércműveinek igazgatója. Igaz. az éves ter- vezett 316,5 millió forint termelési érték realizálása mellett csak szerény, 1,5—2.0 millió forint nyereséget szeretnénk elérni. Ez azonban olyan eredmény, amelyre 1973 óta várunk.” Év végi összegzésre ültünk le beszélgetni az igazgatóval. dr. Balta László főmérnökkel, és Géczi Gyulával, a mű pártbizottságának titkárával. Az eredményes munka okairól szólva elmondották, hogy a jelenleg közel ezer fővel működő mű — amely korábban elérte az 1700 fős létszámot is —. ma már korszert gépparkkal rendelkezik. Az úgynevezett csoportos kam- rafeités földalatti bányáiban és a külszíni fejtéseknél korszerű svéd. japán, szovjet 'és csehszlovák rakodó, szállító, ürítő gépek segítségével folyik a termelés. A külszíni szállítást teljes egészében a 21-es sz. Volánnak adták át. saját tehergépkocsi parkjukat folyamatosan felszámolták. Lényeges változást alakítottak ki a termékszerkezetben. A vasércdúsítás ugyanis veszteséges tevékenység az alacsony ár miatt, amely még az önköltség szintjét sem éri el. Egy tonna dúsított vasérc ára 1050 forint, az önköltsége viszont 1100 forint. A Pénzügyminisztérium tonnánként 250 forintos támogatása ellenére is 50 forintot fizet ki a vállalat tonnánként erre az anyagra. Az idén, a terv szerint 440 ezer tonna kibányászott nyerspát vasércből 205 ezer tonna dúsított ércet nyernek. Ezért is fordítanak nagyobb gondot a különféle őrleményekre. amelyeket a kohászat, a festék-, a szigetelő- anyagokat. és a műanyagokat gyártó ipar azért is keres és igényel, mert egyébként. importálnia kell. A perkupái bányában az idén 30 ezer tonna anhidridet, az alsótelekesi bányában 230 ezer tonna dolomitot fejtenek, dolgoznak fel őrleménnyé, de bányásznak baritot is. A pártbizottság titkára a nagy hagyományokkal rendelkező szakmunkás gárda javuló hangulatát emelte ki. Ezt elsősorban a mű talpra- állása. magáratalálása idézi elő. Növekedtek a jövedelmek is. de még mindig nem érik el a mű dolgozói a környékbeli bányák munkásainak jövedelemátlagát. A tíz alapszervezetben 264 kommunista dolgozik. A 63 szocialista munkaversenyben működő brigádnak több mint 800 tagja van. Az idén két kommunista szombaton elért több mint. 300 ezer forint bé- rüket^a budapesti úttörőstadion. a helyi teniszpálya, a községi óvoda építésére és a bányászmúzeum fejlesztésére ajánlották fel. Oravcc János A sövénykúii juhász A tanyát Sövénykútnak hívják. Kisgyőrtől úgy egy kilométerre „dugták el” egy völgybe, zárták be három domb közé. Néhány jól-rosz- szul összetákolt, megépített akol, egy szoba-konyhás házacska, hatszáz birka — s ha jól számoltunk — öt kutya árulja el, hogy gazdasági célokat szolgál. Ilyenkor, ebben a hónélküli télben nem valami épületes látvány. A fagy még nem tapasztotta össze a talajt, így a juhász meglehetősen kétkedve nézett a cipőnkre, amíg előzékenyen kereste a szárazabb utat. Nem nagyon talált. A juhász meglehetősen fiatal ember, ebben a szakmában szokatlanul, mindössze huszonkét éves. És jókedvű: — De huszonkét éves tapasztalattal. Apám is bacsó, így amikor megszülettem, anyámon kívül elsőnek talán a birkákra nyitottam szememet. A Nyírségből származunk, de már megfordultunk mindenhol. Mindig oda mentünk, ahol többet adtak. Bejártuk a fél Tiszántúlt, a Mátrát, s a Bükköt. Egyszer megszámoltam, 12 különböző iskolában végeztem el a nyolc osztályt. Tizenkét különböző községben. Nem sok kényelemmel találkoztam. Hiszen a juhásztanyákba a hetvenes évek kezdetére vezették be a villanyt, akkor vehettük meg az első televíziót is. De viszont magamba szívtam egy szakmát, a legjobb tanár, apám mellett. Ebből viszont kényelmesen megélek. Csak úgy megjegyzem; meglehetősen kemény iskola volt. Elcsodálkozott — • vajon lehet ilyen furcsát kérdezni? — s megismételte: — Másra? Ügy gondolja, hogy más munkahelyre sose vágytam? Dehogynem, egyszer meg is próbáltam, felmentem a bátyámhoz Pestre. Dolgoztam is segédmunkásként három hetet, amíg el nem menekültem. Hiába, sokan voltak. Én már ezt szoktam meg. A nyugalmat, a csendet, hogy senki nincs köröttem. Öt napot nem bírnék ki otthon, pedig csodálatos feleségem van. Persze, nagyon mást sem választhat ott. Az állandó barangolás, s az, hogy szüksége van rá a családjának — apja, anyja egyszerre betegedett meg, mindketten „szívesek” — meghatározta sorsát. — Addigra megtanultam mindent — teszi hozzá büszkén — tudtam kezelni az állatok lábát, be tudtam tanítani a kutyákat, segíteni az ellésben. így már tizenöt éves koromban magam szerződtem! Ma már ott tartok, hogy jó két óra alatt megfejek kétszázötven anyát. Igaz, a vállam már érzi! De hát ebből jön a pénz. A tej literének 25 százaléka nálunk a bacsót illeti. Így átlagosan megkeresem a 7500 forintot. Erre lehet azt mondani, hogy aki sajnálja, vállalja el helyette. Nemcsak a tanya keményebb életét, a fejés porcokat koptató óráit, hanem száraz nyárban azokat a húsz-huszonöt kilométeres „túrákat” a nyáj után. amíg üde legelőt talál az állatoknak. Észrevétlenül a kutyákra terelődik a szó, utólag érthetően, hiszen a hajtásról beszéltünk. — Csak az tudja mit jelent nekünk a kutya, aki már szaladgált a nyáj körül. Egyszer egy könnyelmű percemben kölcsönadtam (házasság céljából) a legjobb, s akkor egyetlen kutyámat Nos, azt elvitték nászéjsza- kára, és másnap ott maradtam egyedül. Akkor látott volna valaki! Szaladgáltam a nyáj körül, mentek azok össze, vissza, én meg berekedtem az „ugatástól”. Este, suttogva kértem vissza a kutyámat. A fia • most hároméves. Belőle is juhász lesz? Elgondolkodott: — A fene tudja. Én nem szeretném, de már most is az állatok között mozog. Nem akarom, hogy azt csinálja, amit én. Mert milyen munka ez? Ünnepek nélkül, állandó ügyelet. A szabadnapot ugyan kiadják, de másnap többet kell dolgozni. És közben állandóan az jár az ember fejében: mi van a nyájjal? Szilveszterkor még éjfél után is átmegyek, hogy megnyugodjak, pedig tudom, nem történhet semmi, különös, hiszen az ellések lezajlottak. De ha a fiam ezt akarja, én nem fogom megakadályozni. Elvégre engem is biztatott, apám. hogy tanuljak valami szakmát, s mégis mellette maradtam. Elmosolyodott: — És lényegében ezért lett Terdik József huszonkét évesen juhász itt, Sövénykúton. — kármán — liiiieiieterítás hazai főiianyagga Hasznosítják a leninvárosi Tiszai Hőerőműben az Alföldön a közelmúltban feltárt nagy széndioxid- és nitrogéntartalmú földgázt. Az alacsony fűtőértékű, úgynevezett inertes gázt a 70-es években kőolaj tüzelésére épült erőmű kazánjainak átalakításával most eltüzelik, így a földgáz hasznosításával jelentős mennvisésű kőolaj- származékot. illetve magasabb értékű földgázt lehrt megtakarítani. Zagyvái Béla, az erőmű vezérigazgatója elmondta, hogy az alacsony fűtőértékű gáz fosadásának feltételeként esvebek között egv 70 ezer köbméter befogad óké- nessésű fogadóállomást építették, ahova a Nagykörű Fegyvernek és Kisújszállás térségéből érkező mert gáz csővezetékei becsatlakoznak. Az alacsony fűtőértékű gáz eltüzelésére az erőmű kazánjaiban átalakításokat végeztek. és kazánonként egy- egy égőpárt építettek be. illetve a tüzelőberendezések irányítására és ellenőrzésére új kiszolgáló és ellenőrző autómat! kákát alkalmaznak. Az átalakítást az üzemben igen jól és gyorsan végezték el. és így' mód nyílt: arra. hogy a mintegy 30 millió forintos átalakítást a tervezett határidőn belül és költség- szinten elvégezzék. Az átalakítást követően december közepén hozzáfogtak a alacsony fűtőértékű földgáz felhasználásának kísérleteihez. azaz a berendezések próbáihoz. Az üzemben egyelőre óránként mintegy 22 ezer köbméter gázt égetnek el és ezzel 42—45 megawatt villamos energiát termelnek. Ebben az évben a próbaüzemet tovább folytatják és a teljes felfutás után a rendszerben az eddigieknél mintegy háromszor több inert gázt tudnak majd eltüzelni. Ez a nagyság már lehetővé teszi, hosv a leninvárosi hőerőműben évente körülbelül félmilliárd köbméternyi alacsony fűtőértékű hazai földgázt tüzeljenek el és ezzel körülbelül 200 ezer tonna fűtőolajat, vagy ennek megfelelő mennyiségű értékesebb földgázt lehet m est a hárítani. A hőerőműben az inert gáz fogadására és felhasználására megvalósított átalakítások igen gazdaságosak, hiszen az értéktelenebb alacsony fűtőértékü hazai gáz eltüzelésével eev esztendőben több mint 56 millió forint értékű import rtit-őoiaj takarítható meg.
