Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-29 / 304. szám

1982. december 29., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 (Folytatás az 1. oldalról) a megyei pártbizottság kö­zelmúltban megtartott ülé­sén elhangzottakra utalt. Ne­vezetesen arra, hogy me­gyénkben a politikai egy­ség, a bizalom adott, egyér­telmű. Nyilván ez szolgál alapul ahhoz, hogy az élet­színvonal-politikánkban ki­tűzött céljainkat az ismert gondok, nehézségek ellenére sikerült elérnünk. Gazdasá­gi életühkben nagy előrelé­pések történteit, de továbbra is szükséges minden lehető tartaléknak a feltárása, a kezdeményezések segítése. Hangsúlyozta: a testület hagy elismeréssel szólt a tanácsi apparátus munkájá­ról, most örömmel adja át a pártbizottság elismerését, kö­szönetét az elmúlt évi mun­káért a tanácsi dolgozók­nak. A jövő évi tervet reá­lisnak, megfelelőnek tartja. Különösen fontos, hogy ben­ne van a változtatás lehe­tősége is, a rugalmas alkal­mazkodás az éppen adott viszonyokhoz. A későbbiek­ben elmondta, hogy ennek a szép tervnek a végrehajtá­sa, a teljesítés hogyanja, mi­kéntje mindahányunlcon mú­lik, kik a jelenlegi rideg számokat élettel, valósággal tölthetjük meg. Ez a mun­ka pedig egész évben folya­matos figyelést, lelkiismere­tes tevékenységet igényel va­lamennyiünktől. Felszólalt dr. Papp Lajos, aki bevezetőjében elmondot­ta, hogy a beruházásoknak, a költségvetésnek igen jelentős hányada a tanácsok kezében van, érthető tehát, hogy a népgazdaság gondjai, problé­mái is tükröződnek, meg­nyilvánulnak a tanácsi ter­vekben. Az előző években is csökkent a gazdálkodásra szánt összeg, a jövő évben pedig még inkább csökken. Látnunk kell azonban, hogy a csökkenés ellenére sikerül az országot gyarapítani, si­került ebben a megyében is előbbre lépni igen sok vo­natkozásban. Borsod-Abaúj- Zemplén megye tervéből is jól látható a helyénvaló tö­rekvés: az alapvető ellátás javításának igénye és mind­azoknak a tennivalóknak a maradéktalan végrehajtása, melyek közvetlenül befolyá­solják a megye lakóinak közérzetét. Az általános is­kolásokkal kapcsolatosan el­mondotta, hogy körülbelül 8000-rel növekszik jövőre a számuk, tehát szükséges gon­doskodni a megfelelő elhe­lyezésről. Nyilvánvaló, hogy már a középiskolák fejlesz­tésénél is figyelembe kell venni ezt a nagy számot. Felszólalásának további részében a mi megyénk sa­játos helyzetéről, az apró- falvak egynémely gondjairól szólt. Szükséges az aprófal­vak területén megteremteni a munkalehetőséget, ehhez központi támogatás is bizto­sított. Szükséges a nyíltabb településfejlesztési politika is! Különösen Miskolcon, ahol az utóbbi hónapokból is több példát lehetne fel­hozni, mennyire szükséges is lenne ez a nyílt politika. Várható, hogy az igény er­re még inkább fokozódik. Az államtitkár szólt a he­lyi kezdeményezések haszno­sításának fontosságáról, a társadalmi munka fokozódá­sának szükségességéről. Me­gyénkben szépen emelkedik ugyan a társadalmi munka­végzés, de nyilván lehetne még fokozni itt is, és kell is. Végezetül a városnak és környékének kapcsolatáról, az agglomeráció gondjairól, tennivalóiról beszélt. A hozzászólások után a megyei tanács ülése egyhan­gúan elfogadta a jövő évi ta­nácsi gazdálkodási tervet. Ezt követően a veszélyez­tetett gyermekek védelme ér­dekében végzett munka ta­pasztalatairól szóló beszá­moló szerepelt napirenden. Az írásos anyaghoz szóbeli kiegészítőt dr. Hohács Gyu­la, a megyei tanács vb igaz­gatási osztályvezetője fűzött. Felszólalt Dojcsálc SÍ7nonné és Fehér Gyula. Következő napirendi pont­ként az ülés elfogadta a me­gyei tanács, valamint a vég­rehajtó bizottság jövő évi munkatervét, ezután pedig a Borsod megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság 1983. évi ellenőrzési tervét, majd szer­vezeti kérdésekről döntött. Az említett napirendi pon­tok lezárása után az idei év utolsó tanácsülése érezhető­en más hangulatúvá válto­zott. Bensőséges, ünnepi han­gulatot öltött, hiszen kitűnő embereket köszöntött — ne­héz leírni — búcsúztatott a tanács testületé. Amriskó Gusztáv, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titká­ra lépett a mikrofonhoz és tisztségének megfelelően el­mondta: dr. Pusztai Béla, a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Tanács általános el­nökhelyettese, betöltvén 60. évét, nyugdíjba megy. A népfronttitkár méltatta a sok évtizede közigazgatásban te­vékenykedő ember életútját, munkásságát. Ezt követően a tanács ülése, érdemeinek el­ismerése mellett, nyugdíjba vonulása alkalmából elfogad­ta. az elnökhelyettes lemon­dását, majd a népfront el­nökségének javaslatára meg­választotta a megyei tanács elnökhelyettesének dr. Ma­joros Lászlót, a Sátoraljaúj­helyi Járási Hivatal eddigi elnökét. Ezt követően a tanács, ér­demeinek elismerése mellett, felmentette tisztségéből a saját kérésére korkedvez­ménnyel nyugdíjba vonuló dr. Rohács Gyulát, a me­gyei tanács vb igazgatási osztályának vezetőjét. Ugyan­csak felmentette tisztségéből érdemeinek elismerésével a 60. évét betöltő Papp Gazsi Imrét, a megyei tanács vb testnevelési és sporthivatalá­nak elnökét, ugyancsak ér­demeinek / elismerésével a szintén 60 éves, nyugdíjba vonuló dr. Poczkodi Lajost, a Szerencsi Járási Hivatal elnökét. A mindennapos, hivatali munkájukat befejező embe­reknek dr. Ladányi József köszönte meg sok évtizedes tevékenységüket. Különösen meleg hangon búcsúzott el or. Pusztai Bélától, áld több, mint 40 éve dolgozik az ál­lamigazgatósban, akivel a tanács elnöke közel 30 évet töltött el közvetlen munka- kapcsolatban. Kiváló felké­szültség, következetesség és közvetlenség jellemzi mun­káját, kívánja, hogy család­jával együtt jó egészségben éljen. A megyei tanács ezt köve­tően kinevezte ,dr. Muzsnay Lajost a megyei tanács via igazgatási osztályának veze­tőjévé, aki eddig az osztály helyettes vezetőjeként mun­kálkodott Ugyancsak kine­vezte Kövér Lászlót a Sze­rencsi Járási Hivatal elnö­kévé, áld eddig a Sátoralja­újhelyi városi Tanács elnö­ke volt. Á megyei tanácsta­goknak szintén a tegnapi ülésen bemutatták Kazsi- mirszky Ferencet, akit de­cember 27-én választott el­nökké Sátoraljaújhely váro­si Tanácsa. 'Előzőleg az új­helyi sütőüzem igazgatója­ként dolgozott Ezután dr. Papp Lajos a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának nevében ki­tüntetéseket adott át Dr. Pusztai Béla a jelenlevők hosszan tartó tapsa közepet­te vette át a „Szocialista Ma­gyarországért” érdemérmet Papp Gazsi Imié a Munka Érdemrend arany fokozatát, dr. Rohács Gyula ugyancsak a Munka Érdemrend arany fokozatát vette ót A mezőgazdaságban is Hu nagy hagyományai még nincsenek is, de mór kétség­kívül vannak eredményei an­nak az újítási pályázatnak, amelyet néhány évvel ezelőtt írt ki először a TESZÖV, va­lamint a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. Az ötleteket, a ki­dolgozott pályamunkákat nem véletlenül akarták ösztönözni, hiszen abban az évben volt a mélypont, a bevezetett és dí­jazott újítások száma csök­kent, megyénkben alig érte el az ötvenet, s ezeket is csak 10 termelőszövetkezetünkből je­lentették be. Ennyire kedve­zőtlen helyzetben határozták meg a feladatokat, amelyeket a gazdaságoknak az előrelé­pés érdekében ajánlatos volt elfogadniuk. Már csak azért is, mert gaz­dasági életünkben a leghaté­konyabb tartalék a gondolko­dó ember, hiszen „kiaknázá­sukhoz" nem kell -fejlesztési támogatás, beruházási pénz­eszköz. sem valuta, csak meg­felelő környezet, amelyben al­kotó képességeiket legjobb tu­dásuk szerint kibontakoztat­hatják. ' Röviden: szövetkeze­teink feladata a feltételek megteremtése lehet. Ennek ér­dekében megfelelő iparjogvé­delmi ismeretekkel rendelke­ző újítási ügyintézőket kell kinevezni, akik megfelelő se­gítséget tudnak adni az egy­személyi elbírálónak — aki általában a szövetkezet elnö­ke — az újítások elbírálásá­hoz. Mert csak így érhető el. hogy az újító anyagi el­ismerése — amely a legjobb ösztönző — ne késlekedjen, avagy határozatlanság miatt még el is maradjon ... Ennek érdekében rendezték meg az elmúlt évben az újí­tási ügyintézők tanácskozását, meglehetősen nagy érdekte­lenség mellett, hiszen me­gyénk szövetkezeteinek csak 40 százalékából vettek részt a szakemberek. De mégis, a ne­hézségek ellenére, évről év­re javuló eredményekről szá­molhatnak be, hiszen nőtt az újítók száma, s szélesedett az újítómozgalomba bekapcsoló­dó szövetkezetek köre. Amíg a kezdeti évben mindössze 3 pályázat érkezett — s • ebből is csak egyet tartottak díja­zásra érdemesnek — az idén már 24 pályamunka közül vá­laszthatták ki a legjobb ha­tot. Az alkotók, vagy alkotó közösségek felismerték a mozgalomban rejlő lehetősé­geket, a több millió forintos hasznot, avagy' megtakarítást — amely a pályaművek alap­ján a jövőben még fokozható. Elmondható, hogy megyénk mezőgazdaságában az újító­mozgalom fellendülőben van. A TESZÖV székházában Hartman Bálint, a szövetség elnöke nyújtotta ót a díjakat azoknak az újítóknak, akik­nek pályamunkája idén elis­merést érdemelt. Harmadik díjjal Tóth András, Mohácsi Sándor, Fekete Imre (szent- istváni VII. Pártkongresszus Tsz), Kancsár József (sajó- hídvégi Rákóczi Tsz) és Sza­bó János, Kriston László (me­zőkeresztesi Aranykalász Tsz) pályamunkáját jutalmazták. Második díj jutott Kriston Pál és Juhász Imre (me­zőkövesdi Matyó Tíz) újí­tásának, s Berta Istváti és Ferenczi József -(szentistváni VII. Pártkongresszus Tsz) pá­lyamunkájának. A legjobb, és így első helyezett újítás dí­ját az Osválh Pál, Demeter Árpád, Helle Géza (borsodszi- ráki Bartók Béla Tsz) által kidolgozott újítás nyerte eL A műanyag alkatrésiek egyre jobban tért hódítanak, egyes helyeken teljesen kiszorítják, he­lyettesítik a fémből készült alkatrészeket. Ilyen műanyag például a bonamid. Képünkön: Van- csák János esztergályos csoportvezető műanyag perselyeket készít az ÉVIZIG Sajó-parti föld­munkagép-üzem forgácsolóműhelyében. Fotó: Laczó József Korszerűbb vállalati szervezet A hetvenes évek második felében mind nyilvánvalób­bá vált, hogy az addigi vál­lalati szervezeti rendszerfel­építése, működése nem te­remt kedvező feltételeket gazdaságpolitikai céljaink el­éréséhez — miután időköz­ben lényegesen megváltoz­tak a gazdálkodás körülmé­nyei. E helyzet megváltoztatá­sára a Minisztertanács 1980 elején egy tárcaközi szerve­zetet, az úgynevezett Koor­dináló Bizottságot hozott lét­re, amelynek feladata a vál­lalati szervezeti keretek át­alakítása volt. Fő célja a vállalatok piaci érzékenysé­gének, reagálóképességének fokozása. A minisztériumok és a Koordináló Bizottság' együttműködésének és mun­kájának eredményeként —a három évvel korábbi álla­pothoz képest — 1982 nya­rán már 10 tröszttel és négy nagyvállalattal kevesebb mű­ködött a gazdaságban. Ezen­kívül számos vállalatból, trösztből vált le egy, vagy több gyáregység, és néhány kisebb összevonás is történt. Mindennek következtében — az összevonásokat is be­leértve — 26 korábbi szer­vezet szűnt meg és 167 új vállalat alakult, illetve ala­kul (például az AFIT 15 vál­lalata). Zala megye kivéte­lével mindenhol emelkedett a vállalatok száma, a leg­jobban Heves, Bács-Kiskun, Komárom és Hajdú-Bihar megyékben. ÉRZÉKELIK A PIACI HATÁSOKAT Az új vállalatok többségé­nek eddigi működése bizto­sítja, hogy a célnak megfe­lelően a módosult szerveze­ti keretek kedvezőbb felté­teleket teremtettek a rugal­mas alkalmazkodáshoz: a gazdálkodó egységek közvet­lenebbül érzékelik a környe­zeti — köztük a piaci — ha­tásokat, s jól alkalmazkod­nak hozzájuk. Ez lemérhető volt a fogyasztók ellátásá­ban is. A szervezeti változásokkal párhuzamosan változott a gazdaságirányító szervek, a vezetők és a dolgozók szem­lélete is. A vállalatok tevé­kenysége komplexebbé vált, együttműködésük erősödött. Szélesedték a különböző, vállalatközi együttműködési formák, társulások, közös vállalatok jöttek létre. Szo­rosabb lett a vállalatok és a kereskedelem együttműködé­se, sok vállalat saját üzlet- hálózatán keresztül közvet­lenül is értékesíti termékeit — így naprakészen tájéko­zódhat a vevők igényeiről. ' Nyilvánvaló, hogy a mó­dosított vállalati szervezeti rendszert nem végleges álla­potnak kell tekinteni. Tovább kell folytatni az ésszerű gaz­dasági verseny elősegítését, a monopolhelyzet megszünteté­sét, vagy legalábbis jelen­tős mérséklését, hiszen ezek mind a gazdálkodás haté­konyságának fokozását segí­tik elő. Ezekhez az egyik legfontosabb tennivaló a vál­lalatok belső irányítási rend­szerének korszerűsítése. Kulcskérdés a belső érdek- viszonyok nyíltabbá tétele, az egyes elkülönült egysé­gek eredményességének fel­színre hozása, a teljesítmé­nyekkel arányos belső ösz­tönzőrendszer kialakítása. 1983. JANUAR 1-TÖL A Minisztertanács a vál­lalati önállóság és érdekelt­ség további fokozását, a belső irányítási, érdekeltségi rendszer továbbfejlesztését, a munkahelyi demokrácia szé­lesítését kivánta elősegíteni azokkal a közelmúltban el­fogadott határozatokkal, ame­lyek 1983. január 1-től a vállalati felügyelő bizottsá­gok tevékenységének fej­lesztését, a vállalati igazga­tó tanácsok jogkörének nö­velését és a magasabb ve­zető állású dolgozó kiválasz­tási és kinevezési gyakorla­tának korszerűsítését hiva­tottak elősegíteni. A korszerűsítés kétirányú: egyrészt bővül a vállalati bi­zottságok felügyeleti és el­lenőrzési funkciója, másrészt az ellenőrzés és az értéke­lés tapasztalataira támasz­kodva a vállalat működési irányát befolyásoló, orientáló tevékenységet fejthetnek ki. A kollektív vállalati ve­zetést elősegítő igazgatói ta­nácsok működésének jogi kereteit már a vállalati tör­vény megteremtette. Ennek ellenére számuk mégis ele­nyészően kevés volt A meg­levők is elsősorban a veze­tők tevékenységét segítő, vőr leményéző, tanácsadó, dön­téselőkészítő funkciókat lát­tak el, döntési jogkörrel azonban nem rendelkeztek. Most ezzel a jogkörrel is felruházzák az igazgató taná­csokat. A konkrét vezetői döntésekért természetesen továbbra is az igazgató a felelős, tehát a tanács mű­ködése nem korlátozza az igazgatót a folyamatos vál- lalat vezetés ben. Jelenleg a vállalati igtmz gatók esetében az alapító szerv egészben, az igazgatók helyettesei esetében pedig meghatározott fontosabb ese­tekben gyakorolja a mun­káltatói jogokat. Az új ren­delkezések a vezetőkiválasz­tás tárgyilagosságának elő-i segítését, a személyzeti mun­ka nyilvánosságának, demok­ratizmusának fejlesztésé# szolgálják. Amellett, hogy a jövőben szélesebb körben lehet pá4 lyázat útján elnyerni a ve­zetői állásokat, illetve beve­zetik a meghatározott idejű vezetői kinevezések gyakor­latát, azzal is bővül az igaz­gatók jogköre, hogy a jövő­ben helyetteseik fölött ők gyakorolják a munkáltatói jogkört — s ezzel szélesedik a felelősség megosztása. Ugyanakkor erre a területre is kiterjed a felügyelő bi­zottságok hatásköre, tehát a vezetőkiválasztásban erősöd-: nek a demokratikus vonó­sok. VÉLEMÉNYEZ A SZAKSZERVEZET Ezt az igényt fejezi ki » a határozat is, amelyet a MiJ nisztertanács, a SZOT el­nöksége és a KISZ KB In-í téző Bizottsága együttesen fogadott el, s amelynek cél­ja szintén a munkahelyi d®-j mokrácia továbbfejlesztése. Ennek legfontosabb voná­sa az, hogy — bizonyos szűk és meghatározott kör kivé­telével — valamennyi veze­tőre kiterjeszti a különböző szakszervezeti fórumok véle­ményezési jogát. Ezek az intézkedések is­mét jelentős lépést jelente^ nek a vállalati belső me­chanizmusok korszerűsítésé­ben. A.T. ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents