Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-18 / 297. szám

1982. december 18., szombat ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Beszélgetés dr. Szabó Imre ipari miniszterhelyettessel Életszínvonalunk'' hátterében jelentős sze­repet tölt be a könnyűipar. A megpróbálta­tásokkal teli új gazdasági helyzetben a ki­egyensúlyozott belföldi ellátás, a fogyasztói igények kielégítése mellett azonban a mind jobban beszűkülő értékesítési lehetőségek el­lenére exportfeladatait is meg kell valósíta­nia az ágazatnak. Dr. Szabó Imre ipari mi­niszterhelyettessel a könnyűipar alkalmaz­kodókészségéről, a következő évek reális programjáról beszélgetett munkatársunk. — Az új világgazda sápi helyzet külföldön és itthon is arra készteti a könnyűipart, hogy szembenézzen a piaci kihívásokkal. Az <1983. évi prognózis stagnálást, egészen mérsékelt keresletet jelez. Ennek ellenére, hogyan tud helytállni az ágazat az export- és a belke­reskedelmi értékesítésben? — A világgazdasági helyzet a könnyűipar számára is kedvezőtlenül változott. Expor­tunk olyan országokba irányul, ahol csök­ken a kereslet, erősödik az eladók versenye. A feltételek nehezebbekké váltak. Ez a ten­dencia már két éve tart, és 1983. évre sem számíthatunk számottevő javulásra. A piaci kihívásokkal szemben nem „visszavonuló” stratégiát választunk, hanem az új piaci helyzetnek megfelelő módszerekkel élünk. Növelni kívánjuk termékeink exportját, amit elsősorban termékeink színvonalának, ver­senyképességének javításával és sokkal jobb piaci munkával kell elérnünk. Gyártmányfejlesztésünkben, termékterve- '' zésünkben az egyes külpiacok, vevők igé­nyeihez az eddiginél jobban, és főleg gyor­sabban, rugalmasabban kell alkalmazkod­nunk. Közelebb kívánunk kerülni a vevők­höz, ebben vállalataink kereskedelmi mun- \ kájuk javítására már eddig is számos intéz­kedést tettek. Több vállalat, önálló külkeres­kedelmi jogot kért és kapott, mások a kül­kereskedelmi vállalatokkal szorosabb, közös érdekeltségen alapuló együttműködési for­mákat alakítottak ki. Vállalataink sokat te­hetnek és tesznek versenyképességük növe­léséért ai költségek csökkentésével is. Folya­matban van . a vállalatok belső ’ irányítási és érdekeltségi rendszerének továbbfejlesz­tése, amely növelni fogja rugalmasságukat, alkalmazkodóképességüket. Hasonló piaci „kihívással” találkozunk belföldön is. A magyar könnyűipar adja--a hazai ellátás mintegy 8i* százalékát, ami azt Fs jelenti, hogy a lakosság nem-, kor-, jöve­delem-összetételét, di,vatérzékenységét fi­gyelembe vevő választékot és méretrend- , szert kell biztosítania. Ez nem könnyű fel­adat. Törekvésünk, hogy itt is közelebb ke­rüljünk a fogyasztóhoz: a közvetlen. kiske­reskedelmi értékesítés részaránya jelenleg 27 százalék, amelyet még növelhetőnek tartok. Vállalataink bővítik saját üzlethálózatukat. A ruházati iparban a méretrendszer korsze­rűsítésével szeretnénk elérni, hogy minél többen tudják a gyárak, vállalatok termé­keit vásárolni. Bútoriparunk az elemes és kisbútorok választékának bővítését tervezi. — Milyen intézkedéseket tesznek, hogy a ruházati, d bőr, a cipő és a bútor import­cikkek 'esetleges csökkenésével\is divatos, jó ' minőségű, korszerű hazai termékek kerülje­nek az üzletekbe, s ne szűküljön a válasz­ték? — Már az idén több. főleg textil- és kö- töípari vállalatunk vállalkozott arra, hogy t impprtpótló, divatos, jó minőségű, hazai ter­méket kínáljon a belkereskedelemnek. Ezt a murikát még szélesíteni kell. Több kezde­ményezést várok e téren a termelő vállala­toktól: növeljék ajánlataikat a kereskedel­mi vállalatoknál, mert a mainál sokkal erő­teljesebb piacszervező tevékenységre van szükség1 — A korlátozott importlehelőségck idején a devizaigényes alapanyagok helyett a köny- nyüipar milyen változtatásokat tervez az anyagfelhasználásban, a termékszerkezet- módosításban? — A könnyűipar az importigényes szak­mákhoz tartozik, ezért kiemelt jelentőségű­nek tartjuk azokat az intézkedéseket, ame­lyek az import nyersanyag fölhasználását csökkenthetik. Ezek több irányúak. Célunk az itthon előállított nyersanyagok — a len, a kender, a gyapjú, a nyersbőr, a vegyiszá­lak — nagyobb mértékű felhasználása, e fel­tétélek megteremtése. Az anyaggazdálkodási akcióprogram keretében konkrét feladatso- rozatot dolgoztunk ki az érintett vállalatok­kal együtt a fajlagos anyagfelhasználás csökkentésére, az anyagkihozatal javítására; a másodlagos nyersanyag és a hulladék hasznosítására. A pamutipar — a szükséges fejlesztések megvalósítása után — jelentős eredményt ért el az alacsony minőségű pa­mutok és a keletkező saját hulladék fono­dái felhasználásában. A kötőiparban a kor­szerűbb szabászati eljárások bevezetése je­lentősen csökkenteni fogja a hulladékot. A vállalatok közötti szorosabb együttműködés­sel kívánjuk hasznosítani a maradék fona­lat. Pamut- és gyapjúfonalakból a hazai ka­pacitások jobb kihasználásával, a termelés növelésével tudunk importot kiváltani. Fe­lülvizsgáljuk a jelenleg érvényben lévő szabványainkat, abból a szempontból, hogy összhangban vannak-e a készáru minőségi követelményeivel, nem tartalmaának-e# in­dokolatlan. túlzott előírásokat, amelyek pa­zarló anyagfelhasználást okoznak. A papír­éi nyomdaipar összehangolt, együttes mun­kája, a papír súlyának csökkentése kedve­■ zöen hatott az import költségek alakulására. Itt még további megtakarítási lehetőségek rejlenek. A felsoroltak csak példaszerűen illusztrál­ják azt a sokirányú , intézkedéssorozatot, amelyet részletes anyagtakarékossági akció- programunk tartalmaz. Végrehajtását szer­vezzük és folyamatosan ellenőrizzük. — Évről évre csökken az ágazat munka­erő-állománya. Bár az utóbbi időben javult a szervezettség, a jobb szervezéssel pótolni tudják-c a.hiányzó munkáskezeket? — Az ágazat létszáma évenként 2,5—3 szá­zalékkal. mintegy 10 ezer dolgozóval csök­ken. A létszámfogyás nem egyformán érinti a szakágazatokat, vállalatokat, munkakörö­■ két. Évről évre kevesebb a közvetlen terme­lő, gépeket kiszolgáló munkáskéz, s ezt csak szervezéssel tudjuk ellensúlyozni. E felis­merés volt az indítéka a több éve megkez­dett üzem- és munkaszervezésnek, a korsze­rű szervezési módszereit bevezetésének. A fonodákbah, a szövödékben — a szervezés eredményeként — 13—00 százalékkal növe­kedett a gépek mellett dolgozók munkater­melékenysége, javult a minőség, jobb, gaz­daságosabb lett az anyagfelhasználás, az anyagkihozatal. A textiláruipar húsz válla­latából tizennégy vállalat harminchárom gyárában megvalósult, illetve folyamatban van a nagyobb jelentőségű üzem- és mun­kaszervezés. Kiemelkedő eredményt értek el a pamutipari vállalatok, néhány gyapjúipari vállalat (a Richards, a Magyar Posztógyár,, a Finomposztó Vállalat), továbbá a Lenfonó és Szövőipari Vállalat. A textilruházati ipar évek óta élen jár a szervezési munkában, a felügyeleti vállalatok szinte mindegyike si­keres üzem- és munkaszervezést hajtott vég­re, s ezzel főleg a varrodai tartalékok fel­tárásában, hasznosításában hozott ered­' ményt. Jövőre is a gyártás-előkészítő és -be­fejező tevékenység szervezését tartjuk fel­adatunknak, amely a termelékenység növe­lése mellett anyagmegtakarítást is eredmé­nyez. Fontosnak tartom a már bevált szervezési módszerek szervezett átvételét, adaptációját, az e munkában nagy gyakorlatot szerzett szakemberek, mérnökök tapasztalatainak igénybevételével. Átütőbb eredményt aka­runk elérni több szakágazatunkban is. — Milyen beruházási lehetőségei vannak az ágazatnak 1985-ig? — Az ágazatban a IV. és V. ötéves terv­időszakban — minden korábbi fejlesztést je­lentősen meghaladó — rekonstrukció való­sult meg. A jelenlegi helyzetben '.szerintem elsősorban nem a további fejlesztésben, be­ruházásban kell keresnünk a megoldást.'ha­nem abban, hogy a meglevő, korszerűsítésből fakadó kapacitásaink jobban hasznosuljanak termelési és gyártmánystruktúránk alakítá­sában. Beruházási lehetőségeink némileg csökkennek, de még mindig jelentős az a pénzösszeg, amit egv-egy évben beruházás­ra kelthetünk. A következő évekre nem a nagy fejlesztések, hanem az export-verseny­képességet javító, anyag- és energiamegta­karító. a másodlagos és a hulladékhasznosí­tást elősegítő kisebb fejlesztésekre nyílik le­hel őség. •• Csak jól megalapozott, a népgazdasági cé­lokat szolgáló és eredményt ígérő fejlesztés­sel lehet a versenyben részt venni. Ez lehe­tővé teszi a nemzetközi piacokon kedvezően értékesíthető termékek gazdaságos előállí­tását. Úgy vélem, az elmondottak érzékel­tetik a könnyűipar teendői az elkövetkező években. Bányászok munkasikerei Tervteliesítés Mákvölgyön (Folytatás az 1. oldalról) A Borsodi' Szénbányák mákvölgyi • üzemében decem­ber \7-én a délutános mű­szakon teljesítették ez. évi ter­vüket. Az esztendő elejétől 900 ezer 300 tonna szenet küldtek a felszínre a bányá­szok és az év végéig még to­vábbi 30 ezer Ionnál termel­jek ki. Túlteljesítették a tervet ■ vágathajtásban is, mivel az erre az évre tervezett 13 ezer 90 méternyi vágathosz- szúságot már december má­sodikén elérték fis szilvesz­terig várhatóan ezt meg­toldják még 900 méterrel. Jól alakultak az önköltségi és árbevételi mutatóit is. Az előbbiben húszforiqtos meg­takarítást, az utóbbiban tíz­forintos javulást értek el tonnánként. / A mákvölgyi bányaüzem terv tű 1 tel jesftésében kiemel - kedő részt vállaltak az ede- lényi I—IV-es akna és az al- berttelepi 1-es akna bányá­szai. akik közül a legszebb munkasikereket az edelényi Szép László és az albertle- lepi Györffi Zoltán vezette frontbrigádok érték el. Vendégkönyvben lapozgatva Hotel Huszárvár Vadászkürt hangja zen- dült. Különös szép hangja van a vadászkürtnek, mély­ből, barna színnel szól, kis­sé mintha visszatartaná magát, nem kiabál, nem rikoltoz. Őszi erdők barna­ságát, mélyét idézi, kicsit talán a figyelmet, az óva­tosságot is. mit az erdő és maga a vadászat követel, A vastag falak, boltíves abla­kok, öreg lépcsők között terült szét ugyan most a kürt hangja, sok évszáza­dos falakról verődött visz- sza, de illett ide is, miként a , rengeteg tölgyesbe is. Valóban vadászok jöttek a kürt nyomában, svájciak. Jókedvűen, fegyelmezetten és a maguk dalát énekel­ve, valóságos koncertet ke­rekítettek. Vacsorára in­dultak ezzel a ceremóniá­val. Másik kép. Nagyestélyi­ben. sokféle ékszerrel dí­szes hölgyek — igazi dá- \ mák — sokasága vár a he­lyiségben. Mély süppedésű fotelekben, vagy kecsesen járkálva, földet Söprő ru­hában, frissek, szépek, franciául beszélgetnek’, né­ha angol sV.o vegyül a tár­salgásba. Orosz Zoltánnal, a sze­rencsi Hotel Huszárvár igazgatójával idézgetjük a képeket a múltból. Közel­múltból ugyan, de mégsem a jelenből, hanem évekkel korábbi időkből. Svájci, né­met, olasz vadászvendége- ket, francia szállórendszer igazgatóját, francia hölgye­ket, angol vendégeket, mert a mindössze nyolc ‘éve lé­tező szálló — az igazgató néhány hónap híján kez­dettől vezetője — sok ér­dekes vendégét fogadott már itt, amint mondani szokás, Hegyalja kapujá­ban. Híre ment. Szép kör­nyezete — mint ismeretes, , a szerencsi vár egyik szár­nyából alakították ki — nem utolsósorban pedig szolid árai miatt. Annak idején 64 forintért lehetett itt aludni, most viszont... Az. árak emelkedtek. Ma már kétszázon is felül van egy éjszaka a kötelező reg­gelivel. Mármint kifizetni kötelező. Félházzal megy most ez a szálló, ami tulajdonkép­pen nem is rossz. Igaz, a külföldi vendégek elmara­doztak, mostanában inkább az úgynevezett „hivatásos turisták”, foglalnak szobá­kat. Azok, akiket a mun­kahelyük, üzemek, tsz-ek, vállalatok küldenek el ju­talomképpen pihenni, üdül­A szálló udvarának bejárata ni. térítve bizonyos részét a költségeknek. Egyébként sem kell jósnak lennünk ahhoz, hogy számítsunk rá: a jövőben inkább a bel­földi turizmus növekszik. Külföldiek is, belföldiek is meggondolják, hová ad­ják a pénzüket. Az is nyil­vánvaló, hogy az olcsóbb szálláshelyeket részesítjük előnyben. A Huszárvár az olcsóbb szállók közé tarto­zik, ugyanakkor hangula­tos, patyolat tisztaságú szo­bák várják a vendégeket. A szobák egy részében fürdő, más részében zuha­nyozó, megint más részé­ben mosdó van. Az idén sok, fiatal nász- utas vendége volt. a szálló­nak. Számukra a szoba­árakból 50 százalékos en­gedményt adtak. Szilvesz­terre ismét telt ház van, már, mint eddig minden évben. A vendégkönyv sok dicséretet tartalmaz. És a korábbi évekhez képest kü­lönösen szaporodnak benne a magyar nevek. Szöveg és kép: Priska Tibor Folyosórészlet a Huszárvárban. Vezetéken érkezik Ivóvíz a tanyavilágnak Várossá, nyilvánítása előtt egyetlen méternyi vízvezeté­ke sem volt Sárospataknak. Az 1968 óta eltelt csaknem másfél évtized alatt elsőren­dű feladatának tekintette a városi tanács a vezetékes ivó­víz megteremtését az egész város számára. Ezt sikerült elérni, még a város szélén. Végardón és Bodroghalászon is. De Sárospataknak köztu­dottan nagy kiterjedésű ta­nyavilága van, s most igyek­szik a városi tanács a na­gyobb tanyaközpontok ivóvíz- gondját is megoldani. Páter- homokpn az állami gazdaság kútjaiból vezetékes vizet kap­nak a lakosok. Apróhomokon a Kossuth Tsz vállalta meg­levő kútjához egy közkifolyó felszerelését, így egyelőre olt nincs gond az ellátással. Mi­vel azonban Apróhomokon nő a lakásépítési kedv, számíta­ni lehet a lakosság létszámá­nak emelkedésére, ezért a ké­sőbbiekben tervezik a köz­ponti vízellátás lehetőségé­nek biztosítását. Halászhomokon, a megle­vő kutakból szintén megva­lósítható a vezetékes vízellá­tás. A tanulmánytervet eh­hez megrendelték, és ha ez elkészül, • a Borsod megyei Vízművek 1983-ban elvégzi a kutak telepítését. A legnagyobb gond a leg­nagyobb tanyaközpontban, Dóikén mutatkozik. A vízel­látás megoldásának terveit • ide is megrendelték, s mivel a jelenlegi kutak közül egyik sem felel meg a vízminőségi követelményeknek, két meg­oldás kínálkozik: vagy helyi vízmüvet építenek új kút fú­rásával, vagy Sárospatakról kell a vízvezetéket Dorkóra meghosszabbítani. A tanács megrendelte a ta­nulmánytervet, s azt — ígé­ret szerint —. 1ÍN33 első felé­ben elkészítik, hogy a dór- i kóiak is minél előbb ió minő­ségű ivóvízhez juthassanak. A Trabant gyár 1983-ra több műszaki módosítást ter­vez. Már az év elejétől min­den típusát napi kilométer- számláló sebességmérővel és elektromos ablakmosóval látja el. A második félévben áttérnek a 12 voltos elektro­mos hálózatra, új hosszanti élettartamú tűgörgős csap­ágy azású fél tengelyeket sze­relnek fel, és a Combi ki­vitelnél a hátsó ajtó gázte­leszkópos kitámasztóval mű­ködik majd. A Skc 105 S és 120 L 1983-as kivitelének 'szállítá­sa már megkezdődött. A kö­vetkező kisebb műszaki vál­tozások találhatók meg az autókon: új műanyagházas akkumulátor, külsős vissza­pillantó tükör műanvag hátf lappal, kilincsek és ablak­emelő karok sarkai lekere­kítve A Wartburg típu« változá­sainál várható újdonsáaok jövőre: autómat? biztonsági öv az első üléseknél, javított ablakmosó berendezés. I

Next

/
Thumbnails
Contents