Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-18 / 297. szám

’äsai ESZAK-MAGYÁRORSZAG 4 1962, december 18,, szombat I ■3 w-#*»^'t.n f. y wJL-O'Wl-' J ^ • ■ JL ház., kívül-beiül f Memóriánk, a legjobb is," zavarba jön, ha arról faggat­ják, vajon mikor „kapott láb­ra” a7. utóbbi húsz esztendő folyamán először a „rémhír”: Sárospatak új művelődési há­zat épít-kap? Magam úgy emlékezem, hogy gimnazista­ként hallottam — úgy 1964 tájékán —, elsőizben a ter­vekről és arról, hogy ez- ügy- ! ben összehívtak egy városi I (minő kifejezés volt a. mond- : juk másodikos diáknak/ koor­dinációs értekezletet.,. Mondom: telléle-fhú’itak "ár évek, míg elérkezett a létesít­mény ünnepélyes alapkőleté­telének napja: 1977. novem­ber b. Azóta egyre sűrűbben köszönt vissza lapunk ha­sábjairól a tudósító-riportté- ma az olvasónak: épül a vár­va várt, hőn óhajtott közmű­velődési létesítmény. A pata­kiak a legjobb szavakkal megmondhatói annak, milyen hangú lat hullámzások köze­pette folyt ez az építés; rakó- ' dott kőre kő. betonra beton, fara fa, színre szín . . Fo­lyamatosan adott beszédté­mát annak az épületnek a készül te-nem-készülte. A tervező-építész: Makovecz Imre .. . Kicsit moga is pataki­vá leit az építés folyamán . Mint arról a legutóbbi hó­napokban többször is beszá­moltunk: most már alig vá­laszt el idő bennünket, az ün­nepélyes avatástól-nyitástól; attól a naptól, amikor jelent­hetjük: kész, a ház elké­szült ... Ma még dolgoznak a munkában soros szakembe­rek : az ott.iártunkkor tapasz­taltak, no meg más értesülé­seink alapján azt írhatjuk., van még mit a „helyére ten­ni”, a nyitásra az új esztendő első hónapjában kerülhet sor. Mindenesetre azt már most jól lehet látni: külső és belső megjelenésében egyaránt im­pozáns, embermértéküen har­monikus ez a létesítmény. Sok- szép szó íródott- már _le erről lapunkban. Ezúttal némiképp száraz közlést vállalunk, az- kal, miből is áll a művelő­dési ház, az új létesítmény ? A beépített alapterület 3964 négyzetméter; a színházte­remben ' 400-an, a moziban 210-eri lehetnek jelen kultu­rális eseményen; a íelnőli- és gyermekkönyvtár 440 négy­zetméter alapterületű, ennek csaknem kétszerese a kiállí­tóterület, a kamaraterem alapterülete 116, a próbate­remé 99 négyzetméter; hat szakköri helyiség, kávéház, tanácsterem és kiszolgáló he­lyiségek „fogalmazódtak” nagyszerű eltervezés alapján együttessé Patakon. Ha mindezt színesben tud­nánk megmutatni!... Persze, a legfontosabb az: látni és használni kel! majd ezt a szép. használatra „termett” léte­sítményt. (laczó—ténagy) Kelet-Szlovákia és Borsod megye Kelet-Szlovákia Kerületi Tanácsa és a Bprsod-Abaúj- Zemplén megyei Tanács együttes elhatározásából az utóbbi években az élet szá­mos területén megerősödött a kapcsolat, az együttműködés Sok esetben adhattunk öröm­mel hírt ezekről az esemé­nyekről; s- ezt tesszük most is, amikor azokról a tervekről szólunk, amelyek a jövő évi kulturális kapcsolatokra vo­natkozóan születtek meg, il­letve formálódnak. E tervek szerint 1983 bar. két, 'Borsodban élő képzőmű­vész tölt majd hosszabb alko­tóidét a kassai művészi elepen; a Kelet-Sztovákiában meg­rendezendő nagyszabású bé­ke- és barátságíesztiválon (ez júniusban lesz) fellép me­gyénk egyik fólklóregyüttese is... Miskolcon üdvözölhet­jük majd (várhatóan május­ban) a Kassai Fotóklub tag­jainak munkáit; a Miskolci Galériában két, kelet-szlová­kiai kerületben éló képzőmű­vész kiállítása nyílik meg; s augusztusban, ugyancsak Mis­kolcon vendégeskedik egy folklórcsoport, ők a Borsodi Fonó rendezvénysorozata ke­retében mutatkoznak be. A színházi kapcsolatokról most nem szóltunk külön, de ismerve az eddigi „gyakorla­tot”, bizonyosan itt is, ott is jó színházi élményben lesz ré­szük az érdeklődőknek. A Filharmónia miskolci bérleti koncertjeinek soká­ban Kodály Missa Brevis és Fölszállott a páva című kom­pozícióit szólaltatja -meg a Miskolci Szimfonikus Zene­kar és a Miskolci feartók Kórus Reményi János és Kovács Zoltán ' vezényleté­vel, Ardó Mária, Németh Zsuzsa, Kovács Brigitta, Gu­lyás Dénes és Német. Gábor énekművészek közreműködé­sével, december 20-án este fél nyolc órai kezdettel, a Miskolci Nemzeti Színház­ban. r '1 A Herman Ottó Múzeum Papszer utcai regi épületé­ben nyílt meg tegnap, de­cember 17-én, délben Feren- czy Noémi emlékkiállítása. Ak európai mértékkel mér­ve is kiemelkedő gobelinmű­vészt aligha szükséges bemu­tatni a 'művészetbarátoknak. Munkássága, művészete szé­les körben ismert — alkotá­sai rangos darabjai múzeu­mi gyűjteményeknek. A mis­kolci emlékkiállításon —, amelyet Csorba Géza, a Ma­gyar Nemzeti Galéria főigaz­gató-helyettese nyitott meg — a lehetőségeken belül az életmű felvázolása is meg­adatik. A Menekülés Egyip­tomba, vagy a, világ terem­tését ábrázoló, feldolgozó nagyméretű faliképektől a Felvonulás-ig időben is hosz- ezú kort fognak ót alkotásai. A kéáz, a kidolgozott'művek­től a tervekig. Példaként em­líthetnénk a Kőművest, amely nemcsak gobelinben látható, nemcsak tervrajzon, hanem részlettanulmányokon is — mintegy végigkísérve az aJkotás, a mű születésének pillanatait. De sorolhatnánk a Múzsát is — a terv és a kész alkotás színeiben eltér egymástól. • Ferenezy Noémi páratlan szépségű gobelinjei az émbe- I ri alkotás • gyönyörűségéről szólnak. Egyszerűen, neme­sen kivitelezve. Az ember még akkor is jelen van eze­ken a textileken, amikor a maga valóságában távol ma­rad róluk A Kék virágokon az ottfelejtett locsol ókan na „árulkodik” róla. Többnyire azonban ott van ő maga is — a pékműhelyben, a tava­szi mezön... Műveit —r remekműveit — kiállítótermekből ismerhet­jük. Ritka alkalom, amikor így, egymás mellett látható­juk őket. Páratlanul szép al­kotásai — gondoljuk — a miskolci tárlatlátogatókat is vonzzák majd. Emlékkiállítá­sa a múzeum S/innyei ter­mében látható. Itt a cirkusz! . • Itt a cirkusz. Pontosabban „Itt a cirkusz!” ■— így. !■.•!- { kiáltó jelesen. S ezúttal nemcsak azért, mert ezt. a címet i adta. s így adta műsorának a Magyar Cirkusz és Va­rieté, hanem azért is, mert régóta nem láttunk é mű­fajban hasonló színvonalú, gyerekeknek összeállított műsort. A Diósgyőri Vasas Művelődési Központban csütörtö­kön mutatták be az új gyermekműsort, amelyet Hcttz György rendezett. A kapott tájékoztatás szerint ez év szeptemberétől játsszák ezt a műsort — s alighanem mindenütt sikert arat majd. Többek között azért is. mert igen pergő, változatos. Amire a gyerekek azonnal reagálnak — nemcsak azzal, hogy visszaütik a strand- labdákat, hanem azzal i.s, hogy készségesen közremű­ködnek. mondjuk a csokoládétorta készítésében. Ez a bohócszám egyébként azért i.s különösen jól sikeredett, mert szinte a gyerekek lendítik előre, anélkül, hogy észrevemnék — így, élévé az.,ö szereplésükre építették fel. S jók a bohócszámok azért is, mert szellemes ötle­tekre. nem pedig drasztikus helyzetkomikumra'épülnek. Jelenetek, zsonglőrszámok, tánc ... Könnyed, fülbe­mászó összekötő szövegek. Amelyek ráadásul még szel­lemesek is. Es a rendező a gyerekeket, az éppen futó divatot is jól* ismeri . .. Így táncolhatnak a széksorok között a moncsjcsik, s ezért zenél Feró. a bohóc a .spa­nyolországi latídarúgő-világbajnóks'ág népszerű dalára — Végig tapssal kísérve.. Látványban is szépen megkomponált a műsor — a me- i ,lyet egyébként még láthatnak a miskolci és gondoljuk, | a borsodi gyerekek is. Remek szórakozás. (cs. a.) Kezdetei óta őszinte érdek­lődéssel figyelem, és a ' lap hasábjain gyakran kommen­tálom Ráday Mihály immár mozgalmat teremtő tevém ú - sor-.sorözatát, amely Unoká­iul;. sem fog iák látni szöve­gű,, pesszimista címevei is ez­reket fog meg, de a benne rejlő élszánás és elkötelezett­ség nemcsak imponál a tö­megeknek, hanem ezreket és tízezreket sarkall kisebb- nagyobb cselekvésekre, vagy legalább jó töltetű felháboro­dásra. (Éppen a minap, A Hét műsorában láthattunk egy. a sorozattól független. Ráday- riportot, a Budapesten folyó szállodaépítésekről, amely ugyancsak a logikátlan pusz­títás ellen emeli szói, mint ahogy ; azt teszi Ráday egész sorozata.) ^ Az Unokáink sem fogják látni sorozat személy szerint! azért, is megfogott, mert nem­csak Budapesten, hanem a mi szülte bb pátriánkban is tapasztalhatók mindazok a helytelen törekvések, amelyek ellen tiltakozás ezt a műsor­típust létrehozta. Ráday pél­dáihoz mi is igen sok adalék­kal járulhatnánk hozzá, mint, ez. az idei márciusi adásban jelentkezett is, es talán nem véletlen — éppen a borsodi és miskolci hasonló gondok okán —, hogy az idei, májusi 22. miskolci tévé fesztiválon tüntették ki Ráday Mihályt az MTV elnökének díjával, egy új televíziós műfaj, te­remtéséért, és az azt szívós következetességgel megtöltő város- és környezetvédő pub­licisztikájáért. Mindez azért gondolandó végig most, mert albumot adott közre az RTV—Miner­va, sorozatban a Közgazdasá­gi és Jogi Könyvkiadó, s ab­ban Ráday tévéadás-soroza­tának rövidített anyagával ta­lálkozhatunk. A nagyszabású, körülbelül hétszáz fotóval is gazdiig könyv • bevezetőjében többek között ezt írja Ráday Mihály; „Ez ä könyv, amelyet az olvasó most kezébe, vesz, talán nem is könyv a, szó ha­gyományos értelmében. Én legalábbis inkább röviralnak, piakamák, felhívásnak szán­tam. Amit ugyanezzel a cím­mel a televízió képernyőién láthattak az elmúlt években, annak összefoglalását, s bi­zonyos mértekben folytatását írtam meg.” Röp,irat? PÍí/kát? Fölhívás? Az is! Mindhárom. Ugyan­akkor szenvedélyes hitvallás amellett, hogy nem szabad értékeinket — a már megle­vő, az örökölt értékeinket — meggondolatlanul' elpusztíta­ni. kellően át nem gondolt tervek talapján helyükre, va­lami újat teremteni, csak azért, mert az statisztikák­ban, jelentésekben, vág}' oly- * kor a prémiumlistákon is . szebben csillog. Nem leltet minden érték védeti-műem­lék, hiszen a polgárosodó és roppant dinamikusan fejlődő múlt század végi, e század ele­ji Budapest házai, köztéri be­rendezései viszonylag fiata­lok, ám részben kiváló terve­zőművészek, építészek, más­részt.. ismeretlen, ám hátra­hagyott munkáiból ítélve, aranykezű kézművesek te­remtményei. Ráday szenve­délyesen küzd ez értékek megmaradásáért. Küzd érte, hogy lei újítás címén ne uni­formizálod jék az emberi kör­nyezet, s őrizzük meg mind­azt. amit meg leltei őrizni..és ami nem okvetlenül elvetés­re való. Legyen az akár egy ház homlokzata, egy szép- mívű erkélyrács. egy klasszi- cizálódő telefonfülke, egy szép öntöttvas lámpaoszlop, vagy egyéb. ,< Miskolc ugyancsak a múlt szazad végén, e század elején vall igazan vám-sá, indult a nagyvárosi • fejlődés útjára. Sok-sok lakóépületünk, köz­épületünk e kor szülötte és igen sok-sok pusztul el ná­lunk is ezekből az emlékek­ből. Például a város legpati­násabb boltját, a Weidlich- féle fűszer- és csemegéből töt most ítélték halálra, hogy he­lyen oktalanul mészárszékét nyissanak. És sorolhatnánk meg jónéhány szomorú pél­dát. De csak egyet említünk a megyéből, amely Ráday köny vében is szerepel: a cso­daszép, még romos állapotá­ban is megkapó tokaji zsina­gógát. . 38 esztendei pusz­tulásban tartás után sem kapja meg a művelődés, mert a hírek, szerint egy termelő­szövetkezet ----lévén a műve­l ődésnél beruházásképesebb — mini borpalackozó üzemét kíván ott létesíteni. Érdemes lenne a mi megyénkben is végiggondolni Ráday követ­keztetéseit, amit kötete ta­nulmány-értékű bevezetőjé­ben leír. A tévésorozat áltál életre- h ívott mozgalom terebélyese­dik. Ezrek siettek lefényké­pezni a Népköztársaság útjá­nak még fellelhető értékeit, és a Budavári Palotában be­mutatott fotókiállítást igenA csak meg kellett hosszabbita-' ni az egyre növekvő érdéi;- lóiié.y miatt. Némely oktalan, pusztító hatalmú intézkedést sikerüli feltiiggeszLetni. meg­változtatni a fővárosban a te­levízió közbejöttével. De va­jon miért csak a televízió közbejöttével lehet ésszerűt* lenségeket leállítani? Vajon a miskolc-újdiósgyöri családi házak lebontása ügyében is miért, csak a miniszterelnök- kcpviselö közbelépése és egy teleyizióriport után született módosító intézkedés?! A te­levízió nem lehet ott minden szanálásnál, minden lámpa- oszlopcselénél. És nem lehet mindenütt a lakosság képvi­selője a miniszterelnök. S mert vállalati, s* olykor kó^ igazgatási, várostervezési in­tézkedések még ezt szüksé­gessé teszik, a. legszélesebb körű demokrácia alap ún a lakosság beleszólásával kell 'sokfajta indokolatlan, város- ronló cselekvést meggátolni; De legalábbis megkísérelni a gátlást. Az Unokáink sem fogjak látni tévésorozatnak es a be­lőle kibontakozott mozgalom­nak ez a legfontosabb tanul­sága, s ezek kell, hogy eszünk-* be jussanak, ha most Ráday azonos című könyvét böngész* szűk. Néhány miskolci fotót is találunk benne. Mee sa­i torai jaújhelyil is. Tehát kü-" lön is tanulságos számunkra.- Benedek Miklós Ünnepi dísztáviratok A Magyar Posta először hoz forgalomba karácsonyra es újévre alkalmi dísz­táviratokat, A három távirat közül kettő Varga Judit gra­fikusművész alkotása, a har­madikat Szász Endre festő­művész készítette. Az úi dísztáviratok a kecskeméti Petőfi Nyomdában 'készültek hatszínű ofszetnyomással. A karácsonyi távirat jelzése LX 22, LX 20, illetve az új,- évi dísztáviraté LX 21. Az új dísztáviratok valamennyi postahivatalban, továbbá a 02-es telefonszámon felad­hatók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents