Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-02 / 283. szám
1982. december 2., csütörtök ESZAK-MAGYARQRSZAG 3 Az építőiparról tárgyilagosan Strakíóravállás - érdekeltség - minőség A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása szükségessé tette a beruházások növekedési ütemének mérséklését, ezt követte az építési igények csökkenése, ami magával hozta a munkák ösz- szetételének, nagyságrendjének álrendeződését is. Ebben az esztendőben tovább növekedett a fenntartási munkák aránya; az iparban és egyéb ágazatokban az új létesítmények helyett fokozottabban előtérbe került a bonyolultabb rekonstrukció, kevesebb a mélyépítési feladat, nőtt a befejező jellegű szakipari és szerelőipari munkák nagysága. Az építési piac feszültségének enyhülésére utal, hogy az idén felére csökkent azoknak a munkáknak a volumene, amelyekre nem találtak kivitelezőt. Ez a nagyságrend az építőipar 3 heti termelésének felel meg. Ha viszont azt vizsgáljuk, miért is utasítottak el számos igényt, akkor kiderül, hogy még mindig erősen kifogásolható egynémely megrendelt munka előkészítése, nincsenek meg sok esetben a megvalósításhoz szükséges feltételek. Az igények csökkenése, másrészről a kisvállalkozások létrehozásának lehetősége nagyobb kezdeményezésre késztette az ÉVM irányítása alá tartozó vállalatok jelentős hányadát. A vállalkozó típusú építőipar kibontakozására az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megtette a szükséges lépéseket; a tárca az elérendő cél érdekében komplex programot dolgozott ki. Ennek megfelelően továbbfejlesztik az irányítási rendszer minden elemét, elsősorban az érdekeltségi viszonyokon változtatnak. A verseny érdekében a tárca vezetése az indokolatlan kötöttségek feloldására törekszik, ugyanakkor — a fokozottabb ár- és minőségellenőrzéssel — erősíti a megrendelők, az építtetők érdekeinek védelmétA minisztérium az egyik lényeges, megoldandó feladatának tekinti a fővállalkozó tevékenységben rejlő lehetőségek kihasználását. A vállalkozási és versenyfeltételek javítása céljából szorgalmazza az egyenlő feltételek megteremtését, illetve, hogy azok jobban közelítsenek egymáshoz. Ezért azt tervezik, hogy növelik az árrendszer rugalmasságát, folytatják a vállalatok alapító leveleinek korszerűsítésével megkezdett működési feltételek korlátozásának feloldását. Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter a közelmúltban egyebek között arról is tájékoztatta az újságírókat, hogy a tárca tervbe vette a maximált áras munkák körének csökkentését, mert bebizonyosodott, hogy ezek az árak, különösen a lakásépítésben és kommunális beruházások esetében nem bizonyultak elég ösztönzőnek. Ugyanakkor a minisztérium a gazdálkodós külső feltételeinek továbbfejlesztésével agyidőben szorgalmazza a vállalatok belső irányítási és érdekeltségi rendszerének a tökéletesítését is. Ezeknek a változásoknak mindenképpen elő kell segíteniük, hogy mindenekelőtt a nagy építőipari szervezetekben — a felelősség és a döntési rendszer korszerűsítése révén — tovább javuljon a vállalkozó készség. Változatlanul gond az építőiparban, hogy az idén tovább csökkent az ágazatban foglalkoztatott dolgozók száma. Ugyanakkor a szakmában maradók helytállását bizonyítja, hogy munkájukkal növelték a termelékenységet, ami országosan két százalékkal haladta meg a tervezettet. Az ismert demográfiai okokra vezethető vissza, hogy az építőiparban csökkent a fiatalok, az első munkavállalók száma. A csökkenés több, mint húsz százalék volt, a nyugdíjasok esetében ez elérte a harminc százalékot. Ez olyan objektív folyamat, amelyre a jövő évben is számolniuk kell a vállalatoknak. A létszámgondokat a meglevő munkaerő hatékonyabb, szervezettebb foglalkoztatásával, az úgynevezett hiányszakmákban pedig szakmai képzéssel, illetve továbbképzéssel lehetséges megoldani. Mindent el kell követni azért is, hogy az érdekeltség fokozásával a szakmunkások erősebb szálakkal kötődjenek vállalatukhoz. Közös érdek tehát, hogy a gazdálkodó egységek javítsák a vállalatok, szervezetek jövedelmezőségét, hiszen csak ily módon teremthetik meg a feltételeket a kereseti lehetőségek javítására. Gyakran szóba kerül az építőiparban is az elvégzett munka minősége. A legcsekélyebb előrelépés is rendkívül differenciált, mert a jó példák mellett bizony akadnak olyan munkák és vállalatok, ahol a javulás egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben tapasztalható. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a hibák jelentős része még mindig a régóta ismert területeken, mint például a tetőfedés, vízszigetelés, nyílászáró szerkezetek — jelentkezik. A helyzet megváltoztatására már eddig is számos kormányintézkedés látott napvilágot. Ezt a célt szolgálja, hogy ettől az évtől 50 százalékkal növekedett az I. osztályúnál gyengébb minőségű munka esetén alkalmazandó árcsökkentés mértéke. Ez év közepétől pedig az elfogadható értéket meghaladó garanciális költség után 45 százalék büntetőadót kell fizetnie az érintett vállalatnak. A minisztérium ezután is több szigorú intézkedés élet- beléptetését tervezi, ugyanakkor támogatást nyújt a hatékony vállalati minőségszabályozási rendszerek kidolgozásához, elterjesztéséhez. Gyökeres változás azonban csak akkor következhet be, ha a vállalatok meggyőződésből és üzletpolitikai érdekek figyelembevételével teremtik meg a minőség gyors javításának feltételeit. A vállalati intézkedések között szerepelhet, például a minőségi bérezés hatékonyságának növelése, a külön anyagátvevő szervezet, a termelés irányítóitól független belső minőségellenőrző szervezet kialakítása, az egyes munkaszakaszok szigorú minőségi átadása és átvétele. Sok adósságot kell pótolni abban a tekintetben is, hogy az építkezések nélkülözhetetlen velejárója legyen a munkahelyi rend, a technológiai fegyelem betartása. I,. L. Nem minden szerződésre felajánlott üzletért tolongnak a vállalkozók. Ezt a nagy igazságot már korábban is meg lehetett állapítani, az utóbbi időkben méginkább. Özd városi Tanácsa Végrehajtó Bizottságának közelmúltban megtartott ülésén, melyen a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat helyi, tehát ózdi egységeinek munkájáról, mibenlétéről volt szó, ugyancsak elhangzott: az ülésnapjáig a vállalat egyetlen boltjára sem akadt szerződő fél. Márpedig a vállalat is, a tanácsi szerv is kívánatosnak tartotta volna a szerződést, hogy ennek révén javuljon az ellátás, a választék és minden egyéb, minek javulását várják a szerződésektől. A Fogyasztók Megyei Tanácsának ülésén, hol zöldséggyümölcs ellátásunkról volt szó több órán át, szintén elpanaszolták: kevés ember kíván szerződni a zöldség-gyümölcs boltokra. Pedig például a Zöldért boltjainak versenyképessége az úgynevezett többcsatornás rendszer következményeként az utóbbi időben gyengült. Űgyany- nyira, hogy az idei év eddig eltelt időszakában a bolti forgalom 25 százalékkal’ volt alacsonyabb, mint tavaly. A 25 százalék igen nagy összeget. mennyiséget ielez. érthető hát, hogy a vállalat igyekszik visszanyerni valamicskét az elveszett részből és ehhez egyik megoldásként itt is a szerződéses üzletek létesítése kínálkozik. Nincs viszont tolongás ezekért a boltokért sem. Ez év júniusától négy ilyen jellegű boltot adtak ki, a szeptemberi versenytárgyalás alkalmával pedig tíz boltra kötöttele előszerződést. A meghirdetett boltok száma egyébként több, mint hetven. De ezek a boltok valahogy nem mennek. A vállalkozók nem látnak bennük fantáziát. Azokban az időkben, mikortájt lábra kaptak a szerződéses üzletek, magunk is megtekintettünk néhány licitálást. Izgalmas jelenetek voltak ezek, sokszorosan felülmúlva még a pókert is, hogy holmi piros negyven száz ulti ..égő létráig” vitt kontrázását már ne is említsük, pedig az ultit is lehet már tíz fillérnél magasabb alapon játszani. A vállalat illetékese a szabályoknak megfelelően bizonyos időt. rendszerint öt percet engedett minden licit után a gondolkodásra, eddig kellett eldöntenie a másik partnernek: tartja-e a tétet, avagy sem. Ilyenkor a három-négy tagú szakértő bizottság —, mármint a partner részéről — összedugta a fejét, apró számológépek vilióztak, kivontak, osztottak, tanácskozás halk vitája hallatszott, majd rendszerint ez is: tartjuk! Szempillának, arcvonásnak viszont ilyenkor nem vodt szabad rezdülnie. (Mindezek miatt állt fentebb a pókerre való utalás.) Izgalmas órák voltak ezek, a pályázók sokaságával! Mire? Ajándékboltokra, presz- szókra, leginkább borkóstolókra. Egyesek szerint ha jól megszámoljuk, például borkóstolóból több van Miskolcon is, mint zöldségesből, de Sajószentpéteren különösen, meg talán még másütt is. Mégis senki sem félt attól, hogy a borkóstolóra ráfizet! Tartotta, emelte a tétet, bérből, fizetésből élők számára már csillagászati összegekkel többet ígért a kikiáltási árnál és nyert! Valószínű, hogy nyert, mert ezeket a kóstolókat nemigen adogatják vissza. Valamiféle ital mindig kerül majd a műanyag marmonkannákba. Hol ilyen, hol olyan. Az apró helyiség is megtelik minden áldott nap, hogy kiürüljenek a hol ezzel, hol azzal töltött műanyag tartályok. Cementgyártás olcsóbban Exportra Papp Beatrix 111. éves tanuló NSZK-exportra készülő, itthon és az országhatáron túl is közkedvelt férfi farmernadrágok összevarrását végzi a mezökeresztesi EKISZ Ruházati Szövetkezetnél. Fotó: Fojtán László Jó-e a magyar bor? Tibk rizs a KITE gazdaságokból A nádudvari kukorica- és iparinövény termelési együttműködés keretében az elmúlt hat esztendő során végzett tervszerű fejlesztés eredményeként tovább növekedett- az idén a rizs átlagtermése hazánkban. A KITE taggazdaságai 12 707 hektáron termeltek rizst az idén, s igen jó, 3,75 tonnás átlagtermést takarítottak be, harminc gazdasága közül tizenháromban négy tonnán felüli mennyiséget. Az elhanyagolt rizs telepek felújítását és utólagos termelésbe állítását korszerű gépek beszerzésével és munkába állításával mozdította elő a rendszerközpont. A zöldséggel más a helyzet. Megyénkben jelenleg 188 zöldség-gyümölcs magánkereskedő tevékenykedik és ez egyáltalán nem sok. Ráfizetéses? Nagy a rizikó? Hogy lehet akkor mégis, hogy'ezek közül elég sokan akár több hónapra is zárva tudják tartani boltjukat — leginkább a szezonban, mikor a szövetkezeti, állami boltokban is kapható ez-az — és ezek szerint a hosszas zárvatartás sem apasztja le különösebben a bukszát? Hogy lehet, hogy amikor a szövetkezeti, állami baltokban olyan zöldséget kínálnak, ami miatt az eladó is . restelkedik, vagy még ilyet sem tudnak kínálni, ugyanakkor a maszeknál szebbnél szebb áru kelleti magát? Az edzettebb idegrendszerű embereket is ösz- szerándító áron ugyan, de mégiscsak ott vannak az áruk! Az árut pedig ugye onnan lehet megvenni, ahol van. A szerződéses boltok — zöldség-gyümölcsben — viszont nem mennek. Némely, mindenben kanál emberek szerint főként azért nem mennek, mert így jobban jönnek ki. Rizikó nélkül. A rizikó ugyanis a vállalaté marad. A szerződésesnek viszont még abból is vállalnia kei. Majdnem mindent. (A Zöldért vezetősége az utóbbi három évben 48 embert küldött el boltjaiból súlyos visszaélések miatt.) Priska Tibor Jó volt az idei szőlőtermés. Ha minőségben — cukorfokban — alatta is maradt a várakozásoknak, legalább a mennyiség nem okozott csalódást. Sikerült időben pincébe, prés alá hordani a tőkékről a fürtöt, forr máraz új bor, hatalmas hordókban érik, testesedik, tisztul a nemes, ínycsiklandó nedű. Az bizonyos, hogy ma még álljuk a versenyt a nemzetek vetélkedésében. A szőlőtermelésből származik a növénytermesztés összes értékének több, mint a 10 százaléka, a bor pedig az élel- miszerip>ar összes termelési értékének csaknem a 4,5 százalékát adja. A szőlőből és a borból származó devizabevétel 8 százaléka összesen az élelmiszergazdaság exportjának. A világ szinte minden tájára eljutnak a magyar borok, a megtermelt mennyiségnek átlagosan a felét külföldön fogyasztják el. Érthető hát, hogy az export — összes követelményeivel együtt — meghatározója a honi szőlészetnek. A régi, bevált fajták mellett terjednek az újak, főként a vásárlói igények kielégítése miatt. Meg kell ugyanis harcolni a piacokért. A helytállás szinte kötelező — még átmenetileg kedvezőtlen körülmények, árviszonyok között is —. hogy folyamatos legyen a jelenlét, hogy teljesíthesse az ágazat a nép- gazdaságilag fontos exporl- terveket. Az utóbbi időben azonban a szőlőterülete^; nagysága egyre csökken, s — bár gyarapodnak a hozamok — a visszaesést többnyire nem követi a hektáronkénti termésátlagok megfelelő növekedése, ami kiegyenlíthetné a kedvezőtlen folyamatot. Míg 1970-ben 230 ezer hektáron műveltek szőlőt, addig ez az érték 1981-re 161 ezer hektárra zsugorodott. A termesztés technológiája a kelleténél jóval lassabban javult, ami kihat á munkafolyamatok minőségére. Drága a telepítés, a nagyüzemeknek az emelkedő költségek miatt az állami támogatással együtt sincs elég pénzük megfelelő nagyságú új ültetvények létrehozására. A feldolgozók jó része korszerűtlen. A pinceberendezések zöme amortizálódott. A Lábatlani Cementgyár dolgozói az év eleje óta tervükhöz képest hárommillió forint értékkel kevesebb hőenergiát — szenet, áramot, gázolajat — használtak fel, s ezzel teljesítették egész éves takarékossági vállalásukat. A takarékosabb gazdálkodás érdekében mindenekelőtt a cementőrlő malmok alaposabb kihasználására törekedlek. ezek a berendezések ugyanis félig töltve is ugyanannyi villamos energiát emésztenek fel. mint amikor színig töltve nyersanyaggal, teljes terheléssel működnek. Az őrlőmalmok kezelőinek keresete korábban független volt a malmok kihasználásától. Nemrégiben viszont olyan bérezési és jutalmazási rendszert vezettek be. amellyel érdekeltté tették a munkásokat abban, hogy gazdaságosabban, kevesebb villamos energiával őröljék a cementet. A klinkerégető kemencék irányítói a technológiai fegyelem szigorításával takarítottak meg jelentős értékű hőenergiát. .Naponta ellenőrzik az üzem képviselői az Oroszlányi Szénbányák osz- tályozóján a szén minőségét, figyelemmel kísérik, hogy az előírásnak megfelelő tüzelőanyagot küldenek-e Lábatlanra. elegendő színvonalas tárőtér hiányában megoldatlan a bor tartós tárolása. A pxincék szűkössége az oka annak is, hogy — tartalékokat képezve — nem tudjuk egyes esztendőkben kivédeni a világpiaci ármozgásokat. A jó minőségű termékek jelentős részét a külpiacon hordósborként értékesítjük, amelynek literjéért jóval kevesebbet kapunk, mintha palackban adnánk el. Csakhogy ez is kényszermegoldás, mert kevés az igazán korszerű, magas követelményeket kielégítő, s kellő kapacitású palackozóüzem, fi» altkor a címkéről, a csomagolóanyagról, a dugóról, a kupakokról még nem beszéltünk ... Bajok vannak a bortermelés gazdaságosságával, nagyüzemi jövedelmezőségével is. Ami hasznot a termelők a végterméken elkönyvelhetnek, az többnyire a szőlészetben képződik. Márpedig a borászat tisztes jövedelmezőségének a megteremtése nélkül aligha várható a minőségi fejlesztési célok ésszerű megvalósítása. Mindemellett ma jó és keresett a magyar bor. Európa egyik legszigorúbb bortörvénye a miénk. A közfelfogással ellentétben a pince- gazdaságok nem cukrozzák,' nem vizezik a boraikat Nem teszik, hiszen szigorú előírások határozzák meg a különböző borkategóriák — asztali, minőségi, különleges minőségű — kötelező kívánalmait a szőlő fajtájától, cukorfokától a savakon, az ízeken és az illaton át az ital szárazanyag-tartalmáig. Megszegésüknek kemény, büntetés az ára, nem beszélve arról a kárról, amelyet' ilyen esetben a termelő a márka lejáratása miatt szén-' vedne. Jók a magyar borok. De a borászat színvonalának, fö-> ként a technikai-technológiai feltételeknek a javításával, a pincegazdaságok munkájában a mikrobiológiai nívó emelésével még jobb lehetne. A minőségjavító tárolóterek, és korszerű palackozók építésével, továbbá a korszerű csomagolás nélkülözhetetlen eszközhátterének megteremtésével pedig tovább öregbíthetnénk a magyar bor hírét itthon és a nagyvilágban. D. L.
