Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-14 / 268. szám

1982. november 14., vasárnap ESZAK-MÁGYARORSZAG 3 Malátából többet, sörből kevesebbet Hogyan gazdálkodik az önálló sörgyár? r Uj italcsalád szabolcsi almából Felbomlott a Söripari Tröszt, január elsejétől önálló válla­lattá alakult a Borsodi Sör­gyár. A tröszt a söripari or­szágos vállalatot felváltva 1970-ben alakult, s döntési jo­gát csak a nyereség, illetve a fejlesztési és részesedési alap . ielosztására korlátozta. Az alatt a 11 év alatt tehát volt idejük a magyar sörgyárak­nak, hogy önállósághoz szok­janak. Ennek ellenére nagy esemény egy gyár életében a teljes önállósodás. A Miskol­ci járási Párt-végrehajtóbi­zottság ennek tudatában tűzte napirendjére legutóbbi ülésén a Borsodi Sörgyár idei gaz­dálkodását. A testület végül is megállapította: a gyár kol­lektívája megérett az önálló­ságra, helyes irányban keresi a lehetőségeket... Tehát a fejlesztési alap fel­használásáról a tröszt döntött, mégpedig úgy, hogy Bőcsre, az épülő gyárra koncentrálta az erőket. Most pedig önál­lóim kell viselnie a legfiata­labb sörgyárnak a hiteltör­lesztés terheit. Nincsenek hát könnyű helyzetben, de na­gyobb bajok sincsenek, nem alaphiányos a vállalat, tud­ják törleszteni a hitelt. Fej­lesztésre azonban nem marad pénz. Miért is fejlesztene egy ilyen fiatal gyár? — vetődhet fel a kérdés. Nem kell nagy beruházásokra gondolni, csu­pán szinten tartásra. Amúgy meg egy befejezetlen beruhá­zásuk is van Edelényben, a népszerű Borsodi víz palacko­zóüzeme. Nagyon jó megoldásokat talált a gondok enyhítésére a gyár. Mivel többnyire import­gépekkel dolgoznak, nehézkes és drága is az alkatrészek eredeti helyről történő be­szerzése. Ezért programot dolgoztak ki az alkatrészgyár­tásra. E szerint a program szerint pedig egy frissen ala­kult gazdasági munkaközös­ség dolgozik. A programozás alatt nem holmi bonyolult matematikai feladványt kell érteni, a lényeg a következő: ami gyorsan kopik, abból töb­bet kell gyártani, az időtál- lóbb alkatrészekből pedig ke­vesebbet. így aztán fölösleges készletek sem duzzasztják a raktárakat. És milyen jó, hogy komplett rajztáruk van a speciális gépekhez való al­katrészekről a bécsieknek! Házon kívüli gyorssegélyt is nyújtani tudnak. Huzamosabb időre leállt volna a közel­múltban a Nagykanizsai Sör­gyár üdítőital-termelése, ha a Borsodi Sörgyár ügyes alkat­részgyártói nem sietnek a se­gítségükre. Folytatva a pénz­hiányból eredő gondok elhá­rítását: a borsodsziráld „Bar­tók Béla” és az edelényi „Al­kotmány” Termelőszövetke­zettel gazdasági társulást hoz létre a sörgyár, ily módon lehetőség nyílik a palackozó- üzem építésének befejezésére és a kapacitásnövelésre is. (Korábban csupán bérfejtésre szerződtek a mezőgazdasági nagyüzemekkel.) És azonnal egy jó hír, a külföldön díjat nyert, itthon pedig nagyon kedvelt és sokszor hiányzó Borsodi víz jövőjéről. Év vé­gére üzembe helyezik azt a korszerű fejtőgépsort, amely ötszörösére pöveli a termelést, tehát jövőre már ötször több Borsodi víz kerülhet forga­lomba. Hasznát látja a sörgyár an nak. hogy idejekorán felis­merte a gazdasági munkakö zösségekben rejlő lehetősége­ket. A szabad szombatok mi att nem tudták volna optimá­lisan kihasználni a palackfej- té gépsort — kevesebb sör került volna forgalomba —, ha nem alakul erre a feladat­ra is két gazdasági munkakö­zösség. A két csoport tagjai a hétvégeken fejtenek. A va- gonkirakásra is alakult egy munkaközösség, mindkét léi számára előnyös feltételekkel, noha első hallásra szigorúak a gyár feltételei: ha a vasút kötbérez a késedelem miatt, a kötbért a munkaközösség tagjainak kell kifizetniük. Hogyan alakul hát a vál­lalati eredmény? Az első ki­lenc hóban nem realizálódott a nyereségterv, csaknem 10 millió forint a lemaradás. Az okok több irányúak. Egyrészt a szigorúbb szabályozók miatt, másrészt a nagyarányú pa­lacktörés miatt, harmadsor­ban pedig, amiatt, hogy nem tudták teljesíteni értékesítési tervüket. A palacktörés ellen nemigen tud védekezni a vállalat, mert éppen a leghi­degebb megyékben értékesít, a túlhideg januárban, febru­árban egymás után robban­tak fel a járműveken az üve­gek. Hogy mégis enyhítsenek valamit a káron, tárgyalnak egy exportjogú vállalattal, a NÁDEX-szel, amely esetleg exportálni tudja majd az üvegcserepet.... Az idei első önálló gazda­sági év szépséghibája lesz, hogy a Borsodi Sörgyár nem tudja teljesíteni értékesítési terveit. Egyrészt azért, mert csökkent a hordósör iránti igény. A szerződéses üzemel­tetésű vendéglátóhelyek ve­zetői létszámtákarékossági okokból nem „bajlódnak” a csapolt sörrel. így aztán a hordófejtők két műszak he­lyett egy műszakban dolgoz­nak, s vannak napok, amikor egyáltalán nem is fejtenék. Annál több palackozott sör fogyna, ha lennének még so­kan, akik palackoznak. A gyár szerződést kötött a nyír­egyházi „Sagvári” Mgtsz-szel palackozott sorfejtésre, de a mezőgazdasági üzem mintegy kéthónapos késéssel tudta csak megkezdeni a munkát. Jövőre minden bizonnyal ja­vul a helyzet, mert igen ötle­tes gazdasági konstrukciót ta­láltak ki. A Hajdú megyei Vendéglátóipari Vállalat a jö­vő tavasszal sorfejtést vállal szerződéssel és az őáltala fejtett bocsi sört értékesíti is egyrészt saját egységeiben, másrészt az ottani Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban. Üdítő italból is kevesebbet gyárt az idén a sörgyár. Egy­részt azért, mert késve ér­keznek az import citrusok és kevesebb is érkezik. Sőt. saj­nos hazai szőlősűrítményből is kevesebbet kapott a gyár, mert az illető mezőgazdasági üzem exportálni tudta a ki­tűnő alapanyagot. Exportle­hetőség miatt szűkölködik ko­ronadugókban is a sörgyár. Nagyszerű viszont a ma­látatermelés Bőcsött. Az egész országban malátahiány van, így igen jól jön a többi sör­gyár számára a Borsodi Sör­gyár malátaÜBeménék terven felüli termelése. Sőt: egy bé­csi sörgyár Steffi sörrel fizet a borsodi malátáért. A járási párt-végrehajtóbi- zottsági ülésen megállapítot­ták, hogy a Borsodi Sörgyár okosan él az önállóságával és ésszerűen tervezi a jövő­jét, így remélhető, hogy a mostanság foganatosított in­tézkedések jóvoltából jövői-e megszűnnek a sörértékesítési gondok. A gyár_ az üdítőital- termelését sem hagyja az importszállítmányok rapszo- dikus marketingje által be- folyásoltatni. Jövőre megkez­di a szénsavas víz, a szódavíz gyártását és igen jó minősé­gűnek ígérkező italcsaláddal kísérletezik, melynek alap­anyaga az ízes szabolcsi alma lesz. Lévay Györgyi Csigás rakodógép A miskolci Mérőgép Vállalat Mezőkövesden üzemelő 4. számú gyár­egységénél készülnek a különféle termények beiárolására alkalmas CSR-40 tipusú csigás rakodógépek. Ez évben 50 darab ii/en ter­mék készül az Agrotex részére, melynek végátvételét Sereg László meós végzi el. Fojtán felv. lét végi munkák a földeken Az utóbbi napokban az év­szakhoz képest enyhére for­dult időt a hét végén is igye­keztek jól kihasználni a ha­tárban. Serény munka folyt a kukoricatáblákon és a cukor­répaföldeken, s javában tart a tavaszi vetést előkészítő őszi mélyszántás. Az utobó kukoricatáblákon kezdték meg a termés betaka­rítását a hét végén a Fejér megyei közös gazdaságok. A kiváló tengeritermesztő vidé­ken ezen az őszön csaknem 100 ezer hektárnyi terület adott munkát. Végéhez köze­ledik a kukorica betakarítása Zala megyében is. Szombaton Győr-Sopron . megye legtöbb gazdaságában már pihentek a gépek: csak azokon a terüle­teken van még lábon a kuko­rica, amelyek talaját a sok eső áztatta. Borsodban a Hét végén is dolgoztak a traktorok, hogy7 mihamarább elkészüljenek a mélyszántással: már csak mintegy 60 ezer hektáron kell megforgatni a földet a tava­sziak a'á. Hevesben az elő­irányzott 74 000 hektárnyi te­rület . háromnegyed részével már végeztek. Fejér megyé­ben nehezen birkóznak a ki­száradt földdel a gépek, de a rossz talajviszonyok ellenére is a területnek már csak az egy harmada ad feladatot. Százéves szolgálat után Búcsú a Mainü-malmoktúl 1982. október 15-e óta szo­katlan csend fogadja a Pa­píripari Vállalat Diósgyőri Gyárába látogatókat. A dol­gozók, természetesen, nem hiányolják a zajt, amelyet munka közben a hollandi­malmok okoztak. Nemcsak a munka csendesebb és köny- nyebb, hanem megcsende­sedtek a kételkedők is, akik nem bíztak az újban. A korszerűbbé vált alap­anyag-előkészítésről sokát tud mesélni az igazgató, dr. Lendvai Mihály: — Nem titok, hogy dolgo­zóink közül sokan ódz­kodtak az újtól, nem hittek abban, hogy az új berende­Hús, fej és gyapjú A juh- és bárányhús a vi­lág összes hústermelésének csupán kis hányadát adja, ennek ellenére fontos vá­lasztékbővítő szerepe van. igen sok országban a lakos­ság nélkülözhetetlen táplá­léka. Fogyasztása — mint ahogy termelése is — első­sorban azokban az orszá­gokban terjedt el, ahol a marhahús a legkedveltebb húsfajta. Emellett a bárány­hús, amely az egyik legdrá­gább — és igen ízletes — hús, a maga nemében luxus­cikknek számít. . A világ juhhús-exportjá­nak zömét — majdnem 80 százalékát — két tengeren­túli ország, ’ Űj-Zéland és Ausztrália adja, ahol a juh­tenyésztés elsődleges célja a gvapjúelőállítás, s a hús csak ennek mellékterméke. A hetvenes évek elejéig ez a két ország szinte kizáróla­gosan uralta a világ export­piacát (Ausztráliában 1970- ben a 180 milliót is megha­ladta a juhok száma), de ezt követően rohamos állomány- csökkenés 'ndult meg, ami a kivitelt is visszavetette. Euró­pában három szocialista ország — Románia. Magyarország és Bulgária — a legfonto­sabb juh- és bárányhúsex- portőr (a Szovjetuniónak is jelentős, az ausztráliait meg­közelítő juhállománya van, de nem tartozik a nagy ex­portőrök közé). Hazánkban évente egyszer — tavasszal — körülbelül 2,5 millió bir­kát szabadítanak meg téli bundájától (ennek sajnos csak 50—55 százaléka hasz­nálható a finomabb fésűs termékek előállítására). Per­sze, nagy dilemma előtt áll­nak a hazai juh tenyésztők, hiszen az őshonosnak szá­mító cigája juh kétszer any- nyi tejet ad, mint a magyar juhállományt alkotó merinói . fajta. A juhtej, illetve a be­lőle készülő kaskavál sajt iránt pedig külfödön nagy és tartósnak ígérkező a keres­let. Ugyanakkor a racka juh bárányának prémje a per­zsával azonos minőségű szőrmét ad. Az őshonos, de Magyarországon mintegy 200 éve élő juhfajtának, a cik- tának viszont olyan hosszú a gyapja, hogy évente kétszer kell nyírni. 14 \ Képünkön: a haza! juhtenyésztés „fellegvárának", a Hortobágynak egyik korszerű juhtenyésztő telepéi láthatjuk zésen is lehet a régihez ha­sonló eredményeket produ­kálni, mégpedig kevesebb fizikai munkával. A Diós­győri Papírgyárban száz év­vel ezelőtt kezdte meg a szolgálatot a kilenc hollan­di-malom, amely az alap­anyag-előkészítésre volt hi­vatott. Száz év után a kilenc malom közül öt végleg el- csöndesült, igaz, négyet ide­iglenesen még működtetünk. Október 15. mindenképpen mérföldkő a gyár életében: megváltozott a technológia, a hollandi-molnárok gép­mesterekké váltak. Alap­anyaggyártásunk most. már megfelel a legkorszerűbb kö­vetelményeknek, embereink véleményéből is a helyes döntésre lehet következtetni. Jóllehet, az átállás, az új el­fogadása nem bizonyult könnyű feladatnak, ebben a gyárban, ahol zömmel törzs- gárdatagok dolgoznak. Köny- nyebb volt az új berende­zés idetelepítése, mint a szemléletváltás. A dolgozók ntem hittek a vállalkozás si­kerében. Ennek okai a hat­vanas évekig nyúlnak visz- sza. Akkor hozták ugyanis a gyárba az új pulpert, amely végül is az ócskavastelepen végezte be küldetését — anélkül, hogy egyszer is üzemelt volna. Hasonló sors­ra jutott a kúposőrlő is. Jel­lemző az itt dolgozókra a hagyománytisztelet, az újtól való vonakodás. A hollandi­malmok mellett nagyon ne­héz dolguk volt az emberek­nek. A nehéz fizikai munka ellenére úgy érezték: ezek­kel a gépekkel sokra képe­sek, tetszés szerint tudják rövidíteni a rostokat, képe­sek olyan anyagösszetételt biztosítani, amely nélkülöz­hetetlen a minőségi papí­rok előállításához. A régi hollandi-üzemben harmin­cán dolgoztak. Valamennyi- üket .tapasztalatcserére küld­tük, tanfolyamot, előadáso­kat szerveztünk részükre. Tapasztalataikról azonban, jobb, ha ők, maguk adnak számot... A megbízott főmérnök. Asztalos Béla elsőként a múltat eleveníti föl. Végig­kísér bennnünket a régi munkahelyen, magyarázza a százéves technológiát: — Ez ideig minden alap­éi segédanyag az érlelőmal­mokba került. Az itt dolge»" zóknak hétezer tonna anya­got kellett kézi erővel meg­mozgatniuk, beadagolni a hollandi-malmokba. Négyfé­le cellulózzal, hétfajta se­gédanyaggal kellett tudniuk jól bánni. A munkakörülményekről ott nem sok jót lehet mondani, A munkahely zajos, sötét, nyirkos, szűk. Az emberek nem sokáig maradtak meg ezen a helyen, itt többnyire csak a „vándormadarak” vállaltak munkát. A modern technológiát képviselő új üzemet Tátrai Károly gyártásvezető társa­ságában kerestük fel. Régi raktárát alakítottak át a hid- ripulper otthonául. Az alap­anyag-előkészítés első fázisát, a rostok oldását végzik itt három .pulperrel, amelyet a társgyáraktól vettek át s újítottak fel a diósgyőriek. Erről a helyről az őrlőbe ke­rül az alapanyag — a kú- pösőrlőkbe szivattyúk táp­lálják az anyagot, öt beren­dezés az I-es négy pedig a II-es papírgyártógép számá­ra készíti elő a szükséges alapanyagot. Egyikük Csellár Ernő, aki még mindig őrlömesterként mutatkozik be. Megbocsát­ható a „tévedés”, hiszen na­gyon régen, 1954. február 22-e óta dolgozik itt. — Azóta dolgozom egy helyen, a hollandi-üzemben — mondja. — Igaz, nem őr­lőmesterként kezdtem: soká­ig segédeskedtem, míg ma­gam is kiérdemeltem a mes­teri rangot. — Mi változott az új tech-" nológia bevezetésével? — Nagyon sok minden, mégpedig előnyére. Nem is olyan régen még magam is a kétkedők sorába tartoztam, ma viszont már másképp vé­lekedem. Megszűnt az üzem­ben a nehéz fizikai munka. Helyébe a nagyobb szaktudás, tapasztalat lépett. Jelenleg nagyon sok az új feladat, az eddig eltelt időszakban még kevés termékünkhöz készítet­tük elő az új rendszer segít­ségével az alapanyagot. Siker­élményünk már van — az of­szetpapírok előkészítésében igen jó eredményt értünk el. Déváid Hedvig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents