Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-25 / 277. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 108? november 25., csütörtök a tüskéig f (Folytatás az 1. oldalról) Fennállása óta 4800 taní­tót és 700 óvónőt adott ha­zánknak a pataki főiskola, amely vallja Comenius máig is érvényes hitvallását; „Szükséges minden tehetsé­get kiművelni, hogy minden­ki, aki embernek született, tanuljon meg emberként él­ni.’” A jubiláló főiskolát a volt diákok nevében dr. Szuhai Miklós, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem rektorhelyettese köszöntötte. A testvérintézmény, a Bau-. tzeni Tanítóképző Intézet üd­vözletét dr. Georg Gibowsz- ky tanszékvezető docens tol­mácsolta. A hazai felsőokta­tási intézmények nevében dr. Gesztesi József, az Apá­czai Csere János Tanítókép­ző Főiskola főigazgatója mon­dott köszöntőt. A jubileumi tanácsülésen posthumus tiszteletbeli ta­nácstagi díszoklevelek át­adására is sor került. A fő­iskola egykori diákjai közül Klinkó József 95 darabos — köztük 16 védett — képző- művészeti gyűjteményét ha­gyományozta az alma má- terre. (A díszoklevelet a fő­iskola diákjai őrzik majd.) Gosztonyi János hagyátéká- ból özvegye juttatott a pa­taki főiskolának dokumen­tumokat és egy hangverseny- zongorát. Kovács Dezső 74 zeneművének új tulajdonosa a főiskola. Az oklevelet leá­nya vette át. Igen értékes könyvek is kerültek a ha­gyatékkal Sárospatakra. ' Az anyagból és a főiskola birtokában már korábban is meglévő dokumentumok­ból kiállítás nyílt egyébként tegnap délután a Coménrus Tanítóképző Főiskolán, ame­lyet Gönczi Ákos főiskolai igazgatóhelyettes ajánlott az érdeklődők figyelmébe. Ugyancsak még a tanács­ülésen adták át a főiskola három oktatójának az ad­junktusi kinevezést. A jubi­leumi megemlékezést a főis­kola mai diákjainak színvo­nalas, szép műsora egészí­tette ki. Zárszóként dr. Ká­roly István arról szólt, hogy a főiskola múltja kötelez ar­ra, hogy a pataki tanítókép­zés maradéktalanul feleljen meg a ma követelményei­nek is. A főiskola történetét is bemutató kiállításon a múlt és a jelen él egymás mellett. Különböző nevelés- és okta­tástörténeti dokumentumok, az írástanítást segítő „mód­szertani” kiadványok, régi tankönyvek mellett láthatók a mai főiskolások életét fel­villantó fotók, a szakkörök munkái is. Délután egyébként felolva­só ülést tartottak a Comeni­us Tanítóképző Főiskolán. Részint az iskola neveléstör­téneti hagyományairól, ré­szint pedig az itt tanító, or­szágos jelentőségű pedagó­gusokról hangzottak el az előadások, mintegy tiszteleg­ve is azok előtt a pataki ta­nárok és törekvéseik előtt, akiknek munkája nyomán lett egyre fényesebb Patak, a pataki iskola szelleme. Sárospatak mindig bölcső­je volt azoknak a haladó szellemi irányzatoknak, me­lyek történelmünket mozgat­ták. Ez a tény, s a jelen megnövekedett' követelmé­nyei adnak rangot annak, hogy immáron 125 esztende­je önálló a pataki tanítókép­zés. Jcsu torás) Elméleti tanácskozás a faluról f A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának agitációs és propagan­da osztálya, a Magyar Tu­dományos Akadémia, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa, az MSZMP Bács­Kiskun megyei Bizottsága rendezésében „A szocialista átalakulás jellemzői falun” címmel országos elméleti ta­nácskozás kezdődött szerdán Kecskeméten, a Kertészeti Egyetem főiskolai karán. Bárdos asszisykérss linárterőcoii A lénárddarőci asszonykó­rus másfél éve működik ak­tívan. Vezetője lgó István nyugalmazott nekézsenyi is­kolaigazgató. Az alig néhány száz lélekszámú község la­kóinak énekszeretete hosszú időre visszavezethető. Ezt bizonyítja, hogy olyan dalok is emlékezetben maradtak, amelyeket dédapáink dalol- gattak egykor. Az igen lel­kes és a közös éneklést ked­velő asszonyok elhatározták, hogy kórust alakítanak. A kórus elnevezése, a Bárdos név felvétele a csoport tag­jainak történelmi múltú csa­ládi neve miatt történt. Megerősítette ezt a névvá­lasztást Bárdos Lajos zene­szerző javaslata is, kihez a daróci népnek bensőséges kapcsolata fűződik, hisz apai ágon e községből származik, s aki 1947-ben, a 300 éves Bárdos-évfordulón személye­sen jelen volt a községben, sőt vezényelte is az akkori vegyeskart, mely az ő mű­veit szólaltatta meg. Akkor néhány eredeti népdalt is le­jegyzett, és a „Gyöngyvirág” című népdalkiadványt a da­róciaknak ajánlotta és dedi­kálta a következő szöveggel: „Lénárddarőci atyámfiainak”. Az alig másfél éves kórus több szép sikert és szerep­lést tudhat magáénak. Tizen­egy alkalommal adott mű­sort különböző helyeken; felléptek munkás-paraszt ta­lálkozókon Csokvaomány és Csernely községben, bá- rnyásznapi ünnepségen két ízben Farkaslyukon, Karúi­don pedig a művészeti cso­portok bemutatóján szintén két esetben, mindenütt osz­tatlan sikert siratva. Hazai közönség előtt pedig a kö­zelmúltban mutatkoztak be, igen nagy érdeklődéssel kí­sért sikerrel. Ez a rendez­vényük a Kodály-évforduló jegyében történt, tisztelegve ezzel a népzenekutató zene­tudósnak. Ezen az estén ven­dégük volt Vass Lajos ze­neszerző, karnagy is. Műso­rukban harminckét dalt ad­tak elő. melyben szerepeltek szerelmes dalok, a paraszti életről szólók, summás- és katonadalok. A közönség igen nagy tetszéssel fogadta szereplésüket. Nem csoda, hiszen a kórus, a népdalkörök 1981-ben Ónodon megtar­tott minősítésén az ott kiosztott díjak közül a leg­magasabbat, az „Országosan jó” eredményt érte el. Az asszonykórus fenntar­tója a Csernelyi községi Kö-' zös Tanács irányítása alá tartozó — Bárdos Attiláné vezette — lénárddarőci mű­velődési otthon. Támogatja a csoportot a Farkaslyuki Bá­nyaüzem és a helyi terme­lőszövetkezet is. A közös éneklés arra ösz­tönözte az asszonyokat, hogy gyűjtsék össze a községben már-már feledésbe merülő népdalkincseket. Lelkes mun­kájuk eddigi eredménye mintegy száz népdal. Nagy Károly Ma este a képernyőn Szénporcsata A második műsorban 21 óra 45-kor kezdődik Czaltó Gábor filmszatírája, a pécsi körzeti stúdió bemutatásában. E film a téglagyártás működésének bonyodalmait mutatja be a szatíra eszközeivel, arra ke­resve a választ, vajon sikerül-e megkerülni a vállalati bürok­rácia korlátáit. Erre tesz kísér­letet a film két főszereplője, a Bánhidi László alakította öreg, és a fia, Vallai Péter. Rajtuk kívül igen sok pécsi színész szerepel a fűmben, amelynek a rendezője Sabiczky László, s amely filmből a fentiekben mutatunk be egy kockát. I íll Iliin A szakemberek körében egyre nagyobb érdeklődést vált ki a földi légkör fizikai­kémiai összetételének válto­zása. Ma már nyilvánvaló, hogy a változást jelentős mértékben maga az ember idézte elő. Az atmoszféra többek között szerepet ját­szik a Föld melegháztartásá­ban, fizikai-kémiai tulajdon­ságai pedig döntő módon be­folyásolják az emberi élet feltételeit. A termelőmunkának a lég­körre gyakorolt" helyi hatása már régen ismeretes. A vá­rosi levegőben eg.y nagyság­renddel több por található, mint falun, és nagyobb meny- nyiségű az aerösoltartalom íj. Mindennek a következ­ménye, hogy a napsugárzás intenzitása 10—20 százalék­kal alacsonyabb. A légkörre gyakorolt emberi hatás mint­egy 150 év múlva éri el azt a fokot, amikor észrevehe­tően megváltozik a Föld me- legháztartása. Könyvesnap A KMP évfordulóján Veteránokat köszöntőnek A téli könyvvásár alkalmát felhasználva, ötödször ren­dezett könyvesnapot az el­múlt napokban Sárospata­kon a városi tanács művelő­désügyi osztálya közösen a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalattal. Az idei könyvesnap vendé­ge volt Ratkó József költő, aki a képtár nagytermében rendhagyó irodalmi órán be­szélt a diákoknak és az ér­deklődő felnőtt hallgatóság­nak a költői művészetről, a Egy ismerősömtől hallot­tam a következő történetet Munkahelyén néhány éve sürgősen kellett elintézniük egy ügyet, főnökük és veze­tőhelyettesük távollétében. Gépírójuk őt kérte meg a hivatalos irat aláírására, mi­vel az irodában éppen ő tar­tózkodott Habozva, de az ügy fontosságára gondolva megtette. A vezető szó mellé azonban odaírta: h —értvénc (a vezető) helyett. Munka­társai — miután értesültek] a dologról — elkezdték ug­ratni: vezető állásra törek­szik, karrierista. Rosszul esett neki, hiszen sohasem álmodozott vezető beosztás­ról. „Ilyen gondot okozhat egy kis betű?” — fejezte be feleletre nem váró, de kissé feszült kérdéssel a történe­tet. Ilyen gondot okozhat egy kis betű, ha nem a neki szánt szerepet tölti be. Vagy­is: az illető panasza jóllehet, jogos, de a fejlemények ala­kulásában ő sem vétlen. Mi­ért? Lapozzuk föl a h betű­nél a Rövidítések könyvét! Ezt látjuk: „h hektó; h hó­ra-óra; h. helyettesi ej". Esze­rint közkeletű rövidítésként a ponttal együtt írt h utal a helyettesre. A pont nélküli h viszont az átlagos műveltsé- gűek körében nem a helyett névutót helyettesíti. Efféle rövidítésben hason­lóságokkal, sőt egybeesések­kel mindnyájan, találkozhat­tunk már. Például a e. egy­szer a című, másszor a cím­zetes szó helyén áll; az L hol a lap, hol pedig a lásd szót jelöli. A már említett könyv szerint pedig egészen távoli fogalmák is kerülhet­nek egymás mellé azonos rö­vidítésük révén: vh, azaz vi­lágháború vagy városi há­zak; rnegh., vagyis megha­talmazott, illetőleg meghalt. Önmagukban nézve nyilván szűkszavúak ezek a külön­féle szókat egyféleképpen rövidítő betűk, mert nem mondják meg, melyik jelen­tésük kerül elő az adott pil­lanatban. Legtöbbször azon­ban a szövegösszefüggés, a nyelvi közeg kiemeli a meg­felelő jelentéstartalmat valóság költői megjelenítésé­ről, majd szólt a saját költé­szetéről, készülő műveiről, és előadott néhányat verseiből. Szíves közvetlenséggel vála­szolt a fiatalok kérdéseire is. A nap további programjá­ban az ifjúsági klubban ze­nés hanglemez- és könyvvá­sárt, este pedig a Borostyán étteremben könyv-diszkót rendeztek. Ez utóbbira belé­pőjegyül egy, a helyszínen vásárolt könyv szolgált Visszatérve a bevezető tör­ténetre: mit .kellett volna tennie hát ismerősünknek? A hivatali nyelvhasználat­ban elsősorban a terjengős, terpeszkedő kifejezéseket szoktuk kifogásolni. Ügyel­jünk azonban a fordítottjá­ra, a túlzott tömörítés ve­szélyére is. Előrejelzés nél­kül ne használjunk egyedi vagy néhány embertől, ré­tegtói ismert rövidítést szé­lesebb körben! Az a több- letfácadság, amelyet alkal­manként a lerövidíteni szánt kifejezés teljes kiírása igé­nyel, megtérül a közlésfolya­matban. Molnár Zoltán Miklós Onnepi megemlékezést tartot­tak tegnap Miskolcon, az 1/1-es és az 1/4-es körzeti pártalap- szervezet helyiségében, a Kom­munisták Magyarországi Pártja megalakulásának 64. évforduló­ja alkalmából. A találkozón megjelenteket Kalóczkai István­ná, a Miskolci városi Pártbizott­ság titkára köszöntötte, majd Dudia József, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára emlé­kezett meg az évforduló jelen­tőségéről. — A magyar munkásosztály Harcának, jelentős állomása volt 1918. november 24-e, hiszen ezen a napon alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja — mondotta. Ma, amikor megemlékezünk a KMP meg­alakulásáról, egyúttal köszönt­jük ozokat az itt jelenlevő egy­kori harcostársakat is, akik el­kötelezetten és bátran részt vál­laltak a felszabadulásunkért ví­vott küzdelmekben, a spanyol polgárháborúban, a francia el­lenállók harcaiban, és akiknek életútja a ma fiatalságának ..."V™ ...................................... B efejeződött Budapesten a Rákóczi úti Fókusz könyv­áruház átépítése — és szer­dától ismét vásárlókat fogad az ország legnagyobb köny­vesboltja. Az 1969-ben nyílt üzlet az nemcsak történelmi lecke, köve­tendő példa, hanem egyúttal örök figyelmeztető is. Az ünnepi beszéd után Grósr Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titká­ra köszöntötte a veteránokat, majd átadta Pető János grafi­kusművész grafikájával díszített emléklapokat az idős harcosok­nak. ötvenéves párttagságuk évfordulója alkalmából öten, negyvenéves párttagságuk al­kalmából hatan vették át oz emléklapot. Ezután Úszta Gyula, a Ma­gyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének alelnöke szólt a meghívottakhoz, majd átadta 42 veteránnak a szövetség új tag- . könyvét. Végezetül Dudia József adott át jutalmat azoknak a párttagoknak, akik jelentős tár­sadalmi munkát végeztek. Az évforduló tiszteletére ren­dezett ünnepség, a KMP miskol. ci szervezete emléktáblájának megkoszorúzásával fejeződött be. utóbbi évtizedben a növekvő forgalom következtében egy­re inkább kicsinek bizonyult. Idén nyáron kezdődtek a re­konstrukciós munkák, me­lyek eredményeként csaknem duplájára nőtt az eladótér. Jégifiét Elnök az iskolában Természetesen sok elnök volt már az iskolában, és ezzel még csalt nem is a kötelező általános iskolára, hanem a korábban dívott el­nökképzőkre gondolok. Jelen esetben azonban másra is. Nemrég hallottam, hogy az egyik mezőgazdasági terme­lőszövetkezet elnöke osz­tályfőnöki órát tartott a he­lyi iskolában, ami nemcsak formabontó, hanem úgy tű­nik, hogy célszerű tényke­dés is. Az első kézből való felvilágosításoknak mérhető a haszna. A fiatal állatte­nyésztők, növénytermesztők, szerelők és traktorosok egy- egy ilyen elnöki óra utón kezdtek meginogni abbéli elhatározásukban, hogy fa­lujuktól távol keressenek munkát, majdan — ha arra kerül a sor —, amikor közel is lehet. A termelőszövetkezet ve­zetője tájékoztatott és tájé­kozódott. Arról is, hogy a fiatalokban milyen elképze­lés él a közös gazdaságról. Legyünk őszinték: elég torz. Nincs értelme .sokadszor el­mélázni azon, hogy milyen történelmi változások ered­ménye mindez. Az, hogy egy nem túlságosan nagy falu iskolásai a 'lakóhelyükön levő gazdasággal kapcsolat­ban tájékoztatásra szorul­nak. Az elnöki példa min­denesetre pozitív és ferge­teges iramban követni kel­lene. Arra gondolok, hogy mi­lyen elbűvölő lenne, ha va­lamelyik vezérigazgató min­den protokoll és díszkíséret nélkül beállítana egy szép napon valamelyik brigád- gyűlésre. Tájékoztatni és tá­jékozódni. Egy rangos sütő­ipari főnök beülhetne vala­melyik hajnali kenyérszállí- tó autó vezetője mellé. A szállodák sorát fenntartó cég feje egy este a legkisebb bisztrójukban vacsorázhat­na. Egy fővasutas a „fekete vonattal” érkezhetne a fe­hérgyarmati állomás ellen­őrzésére. Mindezt természe­tesen tájékozódás céljából, amiből aztán megfelelő idő­ben, helyen és körülmények között tájékoztatás is szü­lethetne. Aki mindezek után idea­lizmust emleget, annak va­lószínűleg van némi igaza. Aki netán demagógiát, an­nak nincs. Néhai Erdei Fe­rencnek például munka- módszere közé tartozott mi­niszterelnök-helyettes korá­ban. hogy titkárságán meg­adott egy útirányt. És el­ment másfelé, ahol még vé­letlenül sem várták. Szó sem volt valamiféle Harun al Ra- sidoskodásról, vagy az álru­hás Mátyás király moder­nizált változatáról. Egysze­rűen csak az áttételek nél­küli tájékozódás Igénye öl­tött szokatlan formát. Aki volt katona, az tudja, mi­lyen változásokon megy át egy laktanya, ha előre is­merik a tábornoki szemle időpontját. A termelőszövetkezeti el­nökök a világért se vegyék át az osztályfőnökök „funk­cióit. A vezérigazgatók is elsősorban vezérigazgassa­nak. De ha közben valami újszerűt csinálnak, az se baj. O. I. Szépen ma gyárul — szépen ember öl Szikszafű betűk Hz ország legnagyobb könyvesboltja

Next

/
Thumbnails
Contents