Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-23 / 275. szám
ESZAK-MAGYARÖRSZAG 2 1982. november 23., kedd Megkezditek a Matos magyar-török tárgyalások * (Folytatás az 1. oldalról) kooperáció, a közös vállalkozások és a harmadik piaci együttműködés. Áttekintve a kulturális kapcsolatokat, megelégedéssel nyugtázták azok örvendetes fejlődését — beleértve egyebek között a testvérvárosok, valamint a hírközlő szervek együttműködését. A továbbiakban a delegációk ki rejtették véleményüket az időszerű nemzetközi kérdésekről. Mindkét részről hangsúlyozták érdekeltségüket a béke fenntartásában, az enyhülés útjára való visz- szatérésben. Szükségesnek nevezték a szembenállás mérséklését, a fegyverkezési hajsza megfékezését és kifejezték azt az óhajukat, hogy a madridi találkozó kiegyensúlyozott, érdemi határozattal fejeződjék be. A kibővített ülés végén Lázár György magyarországi látogatásra hívta meg a török kormányfőt. Este Bülend Ulusu a külföldi vendégek rezidenciáján díszvacsorát adott Lázár György tiszteletére. A vacsorán — amelyen a tárgyaló küldöttségek mellett számos hivatalos török személyiség vett részt — a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. Lázár György kedd délelőtti programján több hivatalos megbeszélés szerepel, majd délután a fővárosból Isztambulba, Törökország gazdasági központjába utazik. A soknemzetiségű szovjet filmművészet A szovjet filmek fesztiválja borsodi sorozatában tegnap kora este baráti találkozót rendeztek Miskolcon, a He- vesy Iván Filmklubban. A megjelenteket a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat és a fesztivál helyi rendezősége nevében Utry Attila művészeti előadó köszöntötte, majd Ivan Ivanovics Behun, a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza kulturális osztályának vezetője tartott előadást A soknemzetiségű szovjet filmművészet címmel. Előadásában részletesen bemutatta a szovjet filmek alkotóműhelyeinek szervezetét, beszélt a köztársaságok film- művészetéről, általában átfogó képet adott arról a művészi tevékenységről, amit a szovjet nép különböző területein működő filmstúdiók végeznek, hogy a soknyelvű népességhez egyformán jusson el a filmbefogalmazott szép és nemes gondolat. Előadásának formai érdekessége volt, hogy — a jelenvolt, s többségében tizenévesekből álló hallgatóság „meg- szavaztatása” után — orosz nyelven tartotta. A fiatalok értették és megértették Behun gondolatait. (Aki esetleg nem értette, nem szólt.) Az előadás után egy orosz nyelvű hosz- szabb felszólalás továbbfűzte az elhangzott gondolatokat, egy magyar nyelvű kérdés pedig az egyes szovjet stúdiók „rangsorolása” után érdeklődött. A válaszból kitűnt, hogy olyan nincs. Ezt követően bemutatták a tallini stúdióban, Olev Neuland rendezésében készült, Fészek a szélben című észt- szovjet filmet, amely a balti köztársaság felszabadulás utáni kezdeti időszakának nehézségeit ábrázolja egy pa- rasztcsalád, egy hozzájuk került titokzatos idegen és az akkor még garázdálkodó bandák ütközéseinek drámai történetében. Tegnap, hétfőn Miskolcon tartotta ülését a Köztisztasági és Településtisztasági Társaság észak-magyarországi regionális csoportja. A tanácskozásnak a Miskolci Köztisztasági Vállalat adott otthont. Első napirendi pontként tájékoztató hangzott el a házigazda, a köztisztasági vállalat munkájáról. Bulla Zoltán főmérnök ismertette azt a tevékenységet, amit a vállalat alapításától kezdve végez a megyeszékhelyen, majd szó volt a termelési. gazdasági eredmények alakulásáról, a vállalat technikai felszereltségéről is. Ezt követően előadás hangzott el „Biogáz kitermelése szeméttelepen” címmel; Ludványi István, a Szombat- helyi Városgazdálkodási Vállalat igazgatója szakmai tapasztalatokat tárt fel a résztvevők előtt. Az ülés után a résztvevők megtekintették a Miskolci Köztisztasági Vállalat'telephelyét. Budapesten, az MTESZ- székház kongresszusi termében tegnap ünnepélyes keretek között megnyitották a bolgár tudományos és műszaki filmnapokat. A négy napig tartó reh- dezvénysorozat egyik vidéki házigazdája Miskolc. Ma délután fél 3-kor a Vasas Művelődési Központ színháztermében gépipari, vegyipari, kohászati, automatizálási és számítástechnikai filmek vetítésére kerül sor. Iliásszá! vezeiiá tanácskozása A textiliparban országosan több mint 30 munkás-leány- szálló működik. Ezeknek a létesítményeknek vezetői találkoztak a Miskolci Pamutfonodában tegnap, november 22-én, hogy két napon át a munkásszállók jelenlegi helyzetével, a tennivalókkal, a fiatalok nevelési kérdéseivel foglalkozzanak. Elismerés a Textilipari Dolgozók Szakszervezetétől, hogy ezt a megbeszélést a Miskolci Pamutfonodában rendezik meg. Közel négy éve, hogy felépült ebben a gyárban a Március 8. elnevezést viselő hatemeletes leányszálló, ahol példamutató rend, tisztaság van; s a kihasználtsága elérte a 90 százalékot. A korszerű munkásszállóban nemcsak a fiatalok pihenéséről gondoskodnak, hanem biztosítják szórakoztatásukat is. ést tartóit az SZKP Központi Bizoiisá (Folytatás az 1. oldalról) jelenthet akadályt. Meggyőzően bizonyítja ezt a Szovjetunió és sok nyugat-európai ország békés együttműködésének számottevő fejlődése. Az enyhülés nem epizód Mély meggyőződésünk — hangsúlyozta Jurij Andropov —, hogy az enyhülés jegyében eltelt hetvenes évek nem jelentettek véletlen epizódot az emberiség küzdelmes történelmében. Az enyhülés korántsem túlhaladott szokás, az enyhülésé a jövő. A béke és az enyhülés megóvásában mindenki egyformán érdekelt. Ezért enyhén szólva, komolytalanok azok a kijelentések, amelyek a Szovjetunió által a legkülönbözőbb területeken teendő engedményekhez kötik a kapcsolatok normalizálásának készségét. Ebbe mi nem egyezünk bele és nincs is mit változtatnunk politikánkon: szankciókat senkivel szemben sem alkalmaztunk, aláírt szerződéseket és megállapodásokat nem mondtunk fel, megkezdett tárgyalásokat nem szakítottunk félbe. A Szovjetunió a megállapodások híve, de a megállapodásokra kölcsönösen kell törekedni. Az Egyesült Államokkal és más, nyugati országokkal elsősorban a fegyverkezési haj. sza megfékezéséről folytatott tárgyalások értelmét nem abban látjuk, hogy a nézeteltéréseket rögzítsük. Mi a tárgyalásokat olyan eszköznek tekintjük, amellyel minden fél számára hasznos eredményeit elérése érdekében egyesíteni lehet a különböző országok erőfeszítéseit. Mi arra törekszünk, hogy ésszerű, valamennyi fél számára elfogadható megoldásokat találjunk a legbonyolultabb prob, lémákra és elsősorban a nukleáris és a hagyományos fegyverkezési hajsza megfékezésének problémájára. De senki se várjon tőlünk egyoldalú leszerelést. Nem követelünk egyoldalú leszerelést a Nyugattól. Az egyenlő jogok hívei vagyunk. azt akarjuk, hogy vegyék figyelembe mindkét fél érdekeit. A Szovjetunió kész arra, hogy a leendő szerződésmegkötéséhez vezető első lépésként mindkét fél „befagyasz- sza” ilyen fegyvertárát, s ezzel a meglevőnél kedvezőbb feltételeket hozzon létre a kölcsönös csökkentésről megindult tárgyalások folytatásához. Ma minden eddiginél inkább a népek kerültek a történelem színpadának előterébe. A népek olyan beleszólási jogot szereztek, amelyet senki sem fojthat el. Készek arra, hogy aktív és céltudatos lépésekkel hárítsák el a nukleáris katasztrófát, megőrizzék a békét és ezzel az életet is földünkön. A Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet állam mindent megtesz azért, hogy így is történjék. Beszéde további részében Jurij Andropov a pártnak a nyolcvanas évekre szóló, hosszútávú stratégiájáról szólt. Ez a stratégia arra irányul, hogy a szovjet emberek Személyi Az ülésen a Központi Bizottság a Politikai Bizottság tagjává választotta Gejdar Alijevet, az Azerbajdzsán SZSZK KP KB első titkárát, aki eddig a PB póttagja volt. Alijev 1932. május 10-én született, 1955 óla az SZKP tagja. 1950-től az azerbajd- zsáni minisztertanácsnál dolgozott. 1965-ben alelnöke, 1977-ben elnöke lett a köztársaság minisztertanácsa mellett működő állambiztonsági bizottságnak. 1969-ben megválasztották az Azer- bajdzsáni KP KB első titkárává. Gejdar Alijev 1976-ban lett a Politikai Bizottság póttagja. A Központi Bizottság ülése felmentette Andrej Kirilenko t politikai bizottsági tagsága és központi bizottsági titkári tiszte alól, megromlott egészségi állapota miatt, saját kérésére. Jurij Andropov ezzel kapcsolatban megállapította: Andrej Kirilenko hosszú éveken át aktívan dolgozott a helyi pártszervezetekben és az SZKP Központi Bizottságában. ElisII lapr Nizeti Bank táiékozlatóia HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN 1982. NOVEMBER 23-TÖL Devizanem Vételi Közép árfolyam 100 egységre Ft-b*n Eladási Angol font «215,01 6221,23 6227,45 Ausztrál dollár 3668,82 3072,49 3676,16 Belga frank 78.08 78,76 78,84 Dán korona 457,17 437,61. 438,05 Finn márka 701,58 705,09 705,80 Francia frank 541,55 541,89 542,43 Hollandi forint 1402,80 1404,20 1405,60 Japán jen (1000) 151,54 151,69 151,84 Kanadai dollár 3194,63 3197,83 3201,03 Kuvaiti dinár 15 306,80 13 320,12 13 333,44 Norvég korona 536,40 556,94 537,48 NSZK márka 1530,27 1531,80 1533,33 Olasz líra (1009) 26,53 26,56 26,59 Osztrák schilling 217,87 218,09 218,31. Portugál escudo 42,25 42,29 42,33 Spanyol peseta 3.2,58 32,61 32.64 Svájci frank 1770,04 1777,82 1779,60 Svéd korona 517,85 518,37 518,89 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600.00 2602,60 USA dollár 3886,87 3890,76 3894,65 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21 -í közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN 1982. NOVEMBER 23-TÓÉ Vásárolható legmagasabb Vételi Eladási Pénznem bankjegycimlelck árfolyam 100 egységre, Ft-ban Angol font 50 «034,53 «407,87 Ausztrál dollár 50 3562,32 3782,6« Belga frank 5000 76,40 81,12 Dán korona 1000 424,48 450,74 Finn márka 100 683,94 726,24 Francia frank 500 525,63 558,15 Görög drachma 500 47,97 50,15 Hollandi forint 1000 1362,07 1446,33 Japán jen (1000) 10 000 147,14 156,24 Jugoszláv dinár 100 50,67 53,81 Kanadai dollár 100 3101,90 3293,76 Kuvaiti dinár 10 12 920,52 13 719,72 Norvég korona 1000 520,83 553,03 NSZK márka 1000 1485,85 1577,75 Olasz líra (1000) 50 000 25,7« 27,36 Osztrák schilling 1000 211,55 224,63 Portugál escudo 5000 41,02 43,56 Spanyol peseta 5000 31,«3 33,59 Svájci frank 1000 1724,49 1831,15 Svéd korona 100 502,82 533,92 Török líra 1000 20,95 22,25 USA dollár m 3774,04 40*7,48 évről évre jobban éljenek, munkájuk mind jelentősebb eredményeket hozzon, hogy a szocialista társadalmi rendszer mind jobban kibontakoztassa humánus lényegét, alkotó lehetőségeit. Andropov aláhúzta: feltétlenül növelni kell a dolgozó tömegek aktivitását, mert ez ma a legfontosabb feladat. A legszélesebb értelemben tovább kell fejleszteni a szocialista demokráciát, vagyis biztosítani kell azt, hogy a dolgozó tömegek mind aktívabban vegyenek részt az állam és a társadalom ügyeinek intézésében. Mindig és állhatatosan hűek maradunk a lenini normákhoz és elvekhez — hangsúlyozta befejezésül Andropov — nagy és bonyolult feladatok állnak előttünk, de pártunk képes arra, hogy megbirkózzék velük. Az ülés jóváhagyta az elő-, terjesztett javaslatokat, és részletes határozatot hozott Jurij Andropov referátuma alapján a terv- és költség- vetési előirányzatról. változások merjük érdemeit, amelyeket a párt és az ország szolgálatában szerzett. A Központi Bizottság titkárává választották Nyikolaj Rizskovot. Nyikolaj Ivanovics Rizskov eddig a Szovjetunió Állami Tervbizottságának első elnökhelyettese volt. 1956 óta tagja az SZKP-nak, a XXVI. kongresszuson választották be a Központi Bizottságba. Az 53 éves Rizskov mérnök, hosz- szú éveken át az uráli gépiparban töltőit be fontos munkaköröket, igazgatója volt a nevezetes Ura Imaszavod Gépgyárnak, majd a gépgyárból létesített egyesülésnek. 1975- töl 1979-ig a nehézipari és közlekedési gépipari miniszter első helyettese volt, 1979- ben lett az Állami Tervbizottság első elnökhelyettese. Behatóan foglalkozott a terv- gazdálkodás időszerű kérdéseivel. A Központi Bizottság jóváhagyta a KB, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Minisztertanács közös határozatát Leonyid Iljics Brezsnyev emlékének megörökítéséről. A határozat a többi között kimondja: Naberezsnyije Cselni városát — ahol a Kamaz teherautógyár működik — Brezsnyevvárosnak nevezik el. Moszkva cserjomuski kerületét Leonyid Brezsnyevről nevezik el. Ugyancsak Brezsnyevről neveznek el egy kerületet Dnyeprodzerzsinszk városában, több más gyárat és üzemet is róla neveznek el, köztük az Atommas gyárat és a nureki erőmüvet, valamint egy szűzföldi szovhozt. Leonyid Brezsnyev nevét viseli ezentúl Csillagváros, valamint, az Arktyika atomjégtörő. Róla nevezik el azt a tank- hadosztályt is. ahol annak idején katonai szolgálatát töltötte, s szülővárosa, Dnyeprodzerzsinszk egyik középiskoláját. Moszkvában. Le- ningrádban, Kijevben és Al- ma-Atában. valamint Dnyep- ropetrővszkban egy-egy áj tér is Leonyid Brezsnyev nevét viseli majd. Az ő nevét veszi fel a hadiflotta egy hajója és egy új személyszállító hajó is. Több egyetemen Brezsnyev- ösztöndíjat hoznak létre, s felállítják emléktábláját a Dnyeprodzerzsinszki Kohászati Kombinátban, ahol annak idején dolgozott, Dnyep- rodzerzsinszkben a kohászati iskolán, ahol tanulmányait folytatta és Moszkvában, a Kuluzovszkij sugárúton azon a házon, amelyben lakott. A Kreml falánál levő sírján elhelyezik mellszobrát. A határozat, teljes egészében jóváhagyja az SZKP KB Politikai Bizottságának a párt XXVI. kongresszusán elfogadott bel- és külpolitikai irányvonala megvalósítása érdekében kifejtett tevér kenységét, amely a kommunista építés feladatainak megoldására irányul. Ugyancsak jóváhagyja azokat. a megállapításokat és következtetéseket, amelyeket Jurij Andropovnak, a KB főtitkárának az ülésen elmondott beszéde tartalmazott. A pártszervezetek -zámára ezek jelentik a munka központi feladatait. A különböző pártéi állami szervezeteknek, a minisztériumoknak megfelelő szervező és kezdeményező munkát kell kifejteniük az időszerű politikai és gazdasági feladatok végrehajtása, a Szovjetunió gazdasági és védelmi potenciálja növelése érdekében, elő kell segíteniük az idei tervben foglalt feladatok végrehajtását, megfelelően elő kell készíteniük a jövő évi tervet. A határozat felhívja a figyelmet a munkafegyelem, a* állami fegyelem, a pénzügyi fegyelem megszilárdításának fontosságára, a munkaver- senyre, a tartalékok kihasználására, a szigorú ellenőrzésre. Ugyancsak növelni kell a külgazdasági kapcsolatok hatékonyságát, szélesíteni és c'mélyíteni kell az együttműködést a szocialista országokkal. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának ülése Hétfőn Moszkvában ülést tartott az SZKP Központi Revíziós Bizottsága. A testület meghallgatta Gennagyij Szizov elnöknek a Központi Revíziós Bizottság 1982. évi tevékenységéről szóló beszámolóját. Ez megállapítja, hogy a Központi Revíziós Bizottság az SZKP szervezeti szabályzatával összhangban ebben az évben is alapvető figyelmet szentelt a párt központi szerveiben, a Központi Bizottság pénzügyi szerveiben és vállalatainál végzett munka gyorsasága és helyessége ellenőrzésének. A Központi Revíziós Bizottság munkájában jelentős helyet r~ lalt el a helyi pártszervezetek revíziós bizottságainak munkájához nyújtott segítség. A Központi Revíziós Bizottság 1982-ben is folytatta a tapasztalatcserét a testvéri kommunista és munkáspártok revíziós bizottságaival. Az ülésen áttekintették és jóváhagyták az SZKP Központi Revíziós Bizottságának 1983-as munkatervét.. A szovjet nagykövetség köszönetnyilvánítása A Szovjetunió magyarországi nagykövetsége mély háláját fejezi ki a párt-, állami és tanácsi szerveknek, társadalmi szervezeteknek, a vállalatok, hivatalok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek és tanintézetek kollektíváinak, a Magyar Néphadsereg egységeinek, az egyes állampolgároknak, akik részvétüket nyilvánították a nagykövetségnek, Leonyid lljica Brezsnyev elhunyta alkalmából.
