Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-02 / 231. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 2 1982. október 2., szombat az új kancellárja Groilko iesziie az ENSZ közgyűlésén zett stratégiai koncenzus r (Folytatás az 1. oldalról) Kohl közvetlenül a meg­választása után elhangzott • televíziós nyilatk&zatában megerősítette: 1983. március 6-án idő • előtti, országos vá­lasztást kell tartani. Hasonló szellemben foglalt állást Wolfgang Mischnick, az FDP parlamenti frakciójának el­nöke. Karl Carstens államfő még pénteken késő délután fel­mentette Helmut Schmidtet és kinevezte Helmut Kohlt. Az új kancellár ezt követően a Bundestag esti ülésén le­tette a hivatali esküt. Előzőleg a Bundestagban a Keresztény Uniópártok és a Szabaddemokrata Párt által közösen beterjesztett „konst­ruktív” bizalmatlansági in­dítványt az a Rainer Barzel indokolta meg, aki az 1972- es, hasonló kísérlet alkalmá­val alulmaradt Willy Brandt­tal szemben. Barzel azt állította, hogy a nzociálliberális koalíció válsá­goktól megrendített országot hagy maga után. — Stabili­tás és teljes foglalkoztatott­ság helyett üres kasszák és a jövőt illetően bizonytalan ifjúság az SPD öröksége — mondta Barzel. A CDU-poli- tikús szerint Schmidt buká­sában a döntő szerepet az SPD megosztottsága játszot­ta, ami veszélyeztette az NSZK biztonsági és külpoliti­kai érdekeit. Az új koalíció •— írásos megállapodásának megfelelően, — jövő március­ban meg kívánja tartani az idő előtti választást — fejez­te be beszédét Barzel. Az indítvány vitájában Heiner Geissler, a CDU fő­titkára, az új kormány cél­jait a következőkben jelölte meg: helyre kell állítani az állampolgárok bizalmát a parlamenti demokráciában, ki kell vezetni az országot a második világháború utáni legsúlyosabb gazdasági vál- ■ Ságból, meg kell újítani a szellemi és morális alapokat, és utat kell mutatni az ifjú­ságnak. (Folytatás az 1. oldalrőt) Magyarország az elsők kö­zött ismerte el, s ezután ke­rült sor 1978-ban Kabulban, majd 1980-ban Budapesten a nagykövetségek létesítésére. Hazánk az Afganisztánban zajló forradalmi folyamat megerősödését elsősorban a két ország közötti sokoldalú együttműködés fejlesztésével támogatja. A magyar—afganisztáni gazdasági kapcsolatok alap­ját az 1974-ben aláírt keres­kedelmi megállapodás képe­zi, amely rögzíti a legnagyobb Wolfgang Mischnick, az FDP parlamenti frakciójának elnöke, aki majdnem 13 évig a szociálliberális koalíció el­kötelezett híve volt, ezúttal teljes tekintélyével a keresz­tény—liberális koalíció meg­alakításának szükségességéről kívánta meggyőzni a szabad- demokrata képviselőket, Willy Brandt és Herbert Wehner, az SPD, illetve an­nak parlamenti frakciójának elnöke, éles szavakkal ítélte el az SPD-kormány elleni akciót. Szavaik szerint a mos­tani hatalmi és párttaktiká­zás súlyos károkat fog okoz­ni a nyugatnémet polgári de­mokráciának, s nagyon is kétséges, hogy jövő tavasszal sor kerül-e a megígért vá­lasztásra. A több mint ötórás vita, legkiéxezettebb pillanatai ak­kor következtek el, amikor az FDP-fralcció balszárnyá­nak nevében Gerhart Rudolf Baum volt belügyminiszter, illetve saját nevében Hilde- gard Hamm-Brücher volt külügyi államminiszter, aki eredetileg az FDP jobbszár­nyához tartozott, a leghatá­rozottabban elítélte a hata­lomváltás módját és stílusát. Mindketten hivatkoztak az FDP 1980-as választási ígé­retére, és az egyetlen helyes megoldásnak vagy az ellen­zékbe vonulást, vagy az új választás megtartását nevez­ték. Mivel ez a felszólalás ha­tással lehetett az FDP inga­dozó képviselőire, Geissler — másodszor is szót kérve — az alkotmány elleni táma­dással vádolta Hamm-Brü- cbert. Az ezt követő rendkí­vül heves szócsatában újra felszólalt Schmidt és Misch- nick, valamint Kohl is. A be­széd hatása azonban tükröző­dött a végeredményben: az eredetileg várt 38 szabadde­mokrata képviselő helyett csak 30 támogatta Kohlt, aki a CDU/CSU 226 szavazatával így érte el a 256 szavazatos végeredményt kedvezmény elvét. Á gazda­sági kapcsolatok további fej­lesztésének igénye kölcsönös, s e szándék megvalósítását segíti, hogy idén augusztus­ban magyar kereskedelmi képviselet kezdte meg mun­káját Kabulban. Babrak Karmai közelgő lá­togatása, amely a magyar és az új, legfelsőbb szintű af­ganisztáni vezetés első köz­vetlen kapcsolatát jelenti, le­hetőséget teremt a két párt és állam együttműködésének elmélyítésére, a további kö­zös feladatok kijelölésére. A világközvéleményt nyug­talanító legfontosabb nem­zetközi kérdéseket tekintette át, s a biztonsági helyzet to­vábbi romlásának megállítá­sát célzp javaslatokat ter­jesztett elő pénteken New Yorkban Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. Az ENSZ-közgyűlés általá­nos vitájában elhangzott há­romnegyed órás beszédében a szovjet külügyminiszter „tettetett derűlátásnak” mi­nősítette az Egyesült Álla­mok részéről elhangzó re­ménykeltő nyilatkozatokat, amelyek a nemzetközi kérdé­sek megoldása helyett a Szovjetunió álláspontjának egyoldalú feladására céloz­gatnak; mind a hadászati fegyverek korlátozásáról fo­lyó tárgyalásokon, mind a vitás nemzetközi kérdések­ben. A Szovjetunió egyúttal elutasítja azt a borúlátó világ- szemléletet, amely szerint az emberiségnek nincs más út­ja, mint a nukleáris fegyve­rek további halmozása, s az elkerülhetetlen háború. Az amerikai kormány . po­litikáját erélyesen bírálva a szovjet külügyminiszter rá­mutatott: Washington súlyo­san megsérti a más orszá­gok belügyeibe való be nem avatkozás elvét, amelyet az ENSZ alapokmánya is tartal­maz. — A világ minden tisztes­séges emberében haragot és felháborodást keltett az a vé­res orgia, amelyet az agresz- szorok Nyugat-Bejrút palesz­tin menekülttáboraiban ren­deztek — jelentette ki a szovjet külügyminiszter a nemzetközi helyzet más kér­déseire térve. Rámutatott, hogy Izrael nem hajthatta volna végre agresszióját és a népirtást az Egyesült Álla­mokkal létrehozott úgyneve­Basir Gemajel, a falangista fegyveresek parancsnoka és megválasztott libanoni elnök tervezte meg a bejrúti palesz­tin menekülttáborok elleni támadást — közölte a Wa­shington Post. Az amerikai lap vezércikkében azt írja, hogy az azóta meggyilkolt Basir Gemajel nem kifejezet­ten vérfürdőre adott paran­csot, „csak” tisztogatásra és a palesztinok megfélemlítésére, azzal a céllal, hogy Libanon­ból való menekülésre kény­szerítsék őket. Hangsúlyozza, hogy a ' hivatalos libanoni vizsgálattól semmilyen ér­dembeli részletet nem lehet várni, mivel azt a falangista fegyveres szervezet titkos- szolgálatának vezetője irá­nyítja, ugyanaz az ember, aki a tömeggyilkosságokat vezé­nyelte. A lap azt is feltárja, hogy Sáron izraeli hadügyminisz­ter számított a vérfürdő lehe­tőségére, amikor parancsot nélkül. A nukleáris fegyverekről folyamatban levő tárgyalá­sokról szólva Gromiko rá­mutatott: a genfi hadászati fegyverzetkorlátozási tárgya­lásokon a Szovjetunió egye­lőre nem látja a másik fél megegyezési készségét. Az európai közép-hatótá­volságú rakéták korlátozásá­ról szóló tárgyalások helyze­tét elemezve Gromiko rá­mutatott: a nulla-változat- ként ismert amerikai javas­lat egyoldalú szovjet enged­mények követelésére épül, ezért nem elfogadható a Szovjetunió számára. — Wa­shington makacs ragaszkodá­sa ehhez a változathoz kéte­lyeket támaszt az iránt, hogy valóban törekszik-e meg­egyezésre. A szovjet külügyminiszter kormányánál: a nemzetközi •biztonság megszilárdításával kapcsolatos őszinte szándé­kait illusztrálva két kérdés­nek a közgyűlés napirendjé­re való felvételét kérte, a nukleáris kísérleti robbantá­sok teljes betiltásáról pedig részletes szerződéstervezetet terjesztett elő a leszerelési bizottságban való megvitatás céljából. — A Szovjetunió kezet nyújt minden országnak, amely jó kapcsolatokra tö­rekszik vele — jelentette ki befejezésül Andrej Gromiko, hangoztatva, hogy ez az Egyesült Államokra is vo­natkozik. — Az amerikai nép — mondotta — aligha különbözik más népektől ab­ban, hogy békében kíván él­ni. Egy hosszabb távú, elvi alapokon nyugvó politika szempontjából tehát a szov­jet—amerikai kapcsolatok bomlasztásának politikája az Egyesült Államok érdekeinek sem felel meg. adott a falangista fegyveresek beengedésére a bejrúti pa­lesztin menekülttáborokba. A lap értesülései szerint a mé­szárlás lehetőségét Sáron és több izraeli katonai vezető ta­nácskozásán megvitatták még a fegyveresek beengedése előtt. Egyiptom pénteken felve­tette Washington közvetett felelősségének kérdését a bej­rúti palesztin menekültek tra­gédiájával kapcsolatban, és ezzel összefüggésben határo­zott, egyértelmű amerikai in­tézkedéseket követelt a Liba­nonban levő izraeli. haderők haladéktalan és teljes vissza­vonásának érdekében. Az egyiptomi diplomácia vezetője megfelelő lépéseket sürgetett Washingtontól az izraeli agresszió folytatódá­sának megakadályozására. Egyiptom álláspontja szerint Izraelnek minden egyéb meg­fontolástól függetlenül, azon­nal vissza kell rendelnie ka­tonáit Libanonból. Afgán párt- és állami kildötlség érkezik hazánkba Bejrúti fejlemények Az ausztrál parlamenti delegáció tárgyalása Pénteken elutazott Buda­pestiül az ausztrál parlamen­ti küldöttség, amely a ma­gyar országgyűlés vendége­ként hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. Bú­csúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Péter János, az országgyűlés alel- nöke. A küldöttség látogatást tett Budapest főváros Tanácsánál, ahol Farkasinszky Lajos el­nökhelyettes fogadta a ven­dégeket. Magyarországi tárgyalásaik során megbeszéléseket foly­tattak Török István külke­reskedelmi államtitkárral, Há­zi Vencel külügyminiszter­helyettessel és Vincze Imre pénzügyminiszter-helyettes­sel. A küldöttség ellátogatott az Ikarus Székesfehérvári Gyá­rába, valamint Zala megyé­be, ahol Újvári Sándor, a megyei tanács elnöke, a Za­la megyei képviselőcsoport vezetője adott tájékoztatást a tanácsrendszerről és a megyei képviselőcsoport munkájáról. A delegáció látogatást tett a pacsai Haladás Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezetben is. Jegyzőkönyv aláírásával pénteken befejeződött a ma­gyar—csehszlovák határvízi bizottság büdapesti üléssza­ka, amelyen a magyar kül­döttséget Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal el­nökhelyettese, a csehszlovák delegációt Vladimir Margetin szlovák erdő- és vízgazdálko­dási miniszter vezette. A szeptember 27. és októ­ber 1. között folytatott tár­gyalásokon áttekintették a határvizeknél az elvégzett munkálatokat és egyeztették a Duna, a Tisza, az Ipoly, a Bodrog, a Sajó, a Bódva és a Hernád szabályozásával és árvízvédelmével összefüggő közös feladatokat. Eszerint a két ország vízügyi szervei szükség esetén összehangol­tan és együtt védekeznek az árvíz, a belvíz és a iég eilen a közös eredetű folyószaka­szokon. Értékelték a határ menti folyók vízminőségi vizsgálatainak eredményeit is. Megállapították, hogy az el­múlt esztendőben a Dunán és az Ipolyon rendkívüli szeny- nyezés nem fordult elő. A tárgyalások alapján tovább fejlesztik a közös vízminősé­gi vizsgálatokkal kapcsolatos együttműködést is. Vladimír Margetin találko­zott Kovács Antal államtit­kárral, az OVI-I elnökével is. A csehszlovák vízügyi kül­döttség pénteken elutazott Budapestről. Lázár György fogadta a szlovén kormányfőt í\ Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken fogadta Janez Zcmljaricsot, a Szlovén Szocialista Köztársaság Végrehajtó Taná­csának elnökét. Képünkön: Lázár György üdvözli a szlovén kor­mányfőt. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke pénteken hiva­talában fogadta Janez Zem- ljaricsot, a Szlovén Szocialista Köztársaság Végrehajtó Ta­nácsának elnökét. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Roska István külügyminisz­ter-helyettes és Milan Veres, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság budapes­ti nagykövete is. Az Országházban befeje­ződtek a hivatalos tárgyalá­sok Marjai József és Janez Zemljarics között. A megbe­széléseken kiemelt figyelmet fordították a Magyar Népköz- társaság és a Szlovén Szocia­lista Köztársaság politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatainak bővítésére. Külö­nös hangsúlyt helyeztek a ko­operációs együttműködés szé­lesítésére, a kölcsönös áru­szállítás növelésére, valamint a határ menti együttműködés minden lehetséges tormájá­nak alkalmazására és kiter­jesztésére. Janez Zemljarics délután vidéki látogatásra indult. A maiyar—osztrák kormányfői találkozó visszhangja Élénk visszhangot keltett az osztrák sajtóban Lázár György miniszterelnök csü­törtöki bécsi sajtóértekezlete. Az APA osztrák hírügynök­ség két tudósításban számolt be az elhangzottakról, ki­emelve részben a kétoldalú magyar—osztrák kapcsolatok­ról mondottakat, részben pe­dig kormányfőnk kijelentéseit a KGST-tagállamok tervezett csúcsértekezletéről. Az oszt­rák rádió ismételten hírt adott a sajtóértekezletről, a tv esti híradója pedig hely­színi tudósítást sugárzott. A televízió idézte Lázár György szavait arról, hogy megbizo­nyosodhatott ausztriai látoga­tásán : mindkét fél érdekének tartja a jószomszédi kapcso­latok továbbfejlesztését. A tudósítás beszámolt a ma­gyar kormányfőnek arról a kijelentéséről is, hogy osztrák vállalatok számíthatnak újabb magyarországi meg­rendelésekre — amennyiben versenyképes ajánlatokkal je-’ lentkeznek. A pénteki lapok közül az Arbeiter Zeitung, az Oszt­rák Szocialista Párt lapja ki­emelte Lázár György megál­lapítását. hogy Ausztria ha­zánk második legfontosabb tőkés kereskedelmi partnere, függő pénzügyi problémáink nincsenek és a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztése kívánatos. A lap idézte a mi­niszterelnököt arról, hogy Magyarország támogatja a semleges és az el nem köte­lezett országok javaslatát a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozó si­keres befejezésére, s végül rá­mutatott: Kreisky kancellár újabb, Magyarországra szóló meghívást fogadott el. A Die Presse Lázár György­nek azokat a kijelentéseit állította előtérbe, amelyek a KGST-országok tervezett csúcsértekezletével foglalkoz­tak. A polgári lap idézte a kormányfő szavait arról, hogy az .energiaiparban, a híradás- technikában és a harmadik piacon van lehetőség az osztrák—magyar gazdasági együttműködés további bő­vítésére. Részletesen tájékoztatott a látogatás eseményeiről, a saj­tóértekezletről a Volksstini- me, az Osztrák Kommunista Párt lapja. Az Országos Takarékpénz­100 50 1é "82. október 1-én Buda­121 25 |k _n rendezte meg a nyere­277 25 ménybetétkönyvek' 1982. har­279 100 madik negyedévi sorsolását. 317 1()0 Mindazok az 1982. szeptem­331 25 ber 29-ig váltott és a sorso­356 50 lás napján forgalomban volt 469 25 nyereménybetétkönyvek, ame­499 25 lyek sorszámának utolsó há­599 50 rom számjegye (számvégző­739 25 dése) megegyezik az alább 852 50 felsorolt számokkal, az 1982. 914 250 harmadik negyedévi átlagbe­928 25 tétüknek a számok mellett 963 25 feltüntetett százalékát nyer­970 25 ték. 976 25 Nyeremény- A nyereményösszeget a be- százalék: tétkönyvet kiállító fiók. ta­gg karékszövetkezet. vagy pos­25 tahivatal 1982. október 15-töl 50 fizeti ki. • Szómvégződés: 005 017 083

Next

/
Thumbnails
Contents