Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-02 / 231. szám
1902, október 2,, szombat ESZAK-MAGYARQRSZÁG 3 Kényszerű „kézivezérlés” Élni és alapozni T A napi gondok igen szorítják vállalatainkat. A gazdasági szabályozók év közben megváltoztak, csökkentve a jövedelemképződést, s így korlátozzák a vállalati alapok képződését is. Az év során ; már két alkalommal felemelték a kamatlábat, összesen 3 százalékkal, a hitelfeltételek is szigorúbbak lettek. Az operatív irányítás is erőteljesebbé vált, megnehezült ez importbeszerzés, gyakoribb lett az előre nem tervezett szállítási igények teljesítéséinek kényszere, és ,így tovább. 'I Egy vállalati vezető keserűen jegyezte meg: „Az.egyik napról a másik napra élünk, ] éves terv, középtávú vállala- j ti terv, hosszú lejáratú válla- i lati stratégia ma már csak ! legfeljebb a szakkönyvekben i található, s nem a mindennapi tevékenységben. Miért nem látta ezt előre á gazdaságirányítás? Miért nem teremtették meg a folyamatos fejlődés feltételeit?” A népgazdasági terv összeállításának alapjait szolgáló ’ információk, előrejelzések 1981- ben szinte egységesen a fejlett tőkés országok szerény gazdasági növekedését feltételezték, a válság kimerülését valószínűsítették. De a vállalatainkhoz intézett körkérdések alapján is ilyen információk álltak a gazdaságirányítás rendelkezésére. Erre épültek az 1982. évi gazdasági «szabályozók. A külgazdasági •feltételek olyan arányú rom- 3 ás ára, mint amilyen ebben ez évben bekövetkezett, még a legpesszimistább előrejelzések sem számítottak. A kialakult helyzetre való reagálásunk még mindig viszonylag lassú. Az év első két hónapjában már erőteljesen tapasztalt jelenségekre a szabályozórendszerben csak az év közepén vontuk le a szükséges, és a vállalatok számára gyakran igen fájó következtetéseket. Nem egy példa van viszont arra, hogy alacsony értékű importtal való „takarékosság” magasabb értékű export elvesztését eredményezi, Hiába, ez a kényszerű „kézi vezérlés” elkerülhetetlen hibalehetősége. Mennyire tekinthető tartósnak a jelenlegi, szigorú intézkedéseket is követelő világ- gazdasági helyzet? A vállalatoktól nagyobb teljesítményeket követelő, a belföldi fogyasztást szűkítő, világgazdasági feltételek nem múlnak el 1982- ben, sőt 1983-ban sem enyhül e szorítás. A világgazdasági válság eddigi tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a krízist azok a vállalatok tudják átvészelni a legkönnyebben, amelyek hosszú távú stratégiával rendelkeznek és a piacot új gyártmányokkal tudják „meglepni”, illetve amelyek a beszűkült vásárlóerőt vonzó módszereket alkalmaznak. Vállalatainknál ma a megnehezült viszonyokat gyakran annak igazolására „használják fel”, hogy miért nem készítenek érdemi középtávú terveket, hogy miért- nem rendelkeznek vállalati hosszú lejáratú stratégiával. Ez a gyakorlat a vállalati érdekeltség jelenlegi rövid távú és bázisjellegével is szorosan összefügg, ami azonban kétségkí*- Vül zsákutcába vezethet. A szakemberek — különösen a fejlesztésben érdekeltek — gyakran felvetik, hogy a vállalati stratégia megalapozásához anyagi tartalékokra és jelentős fejlesztési összegekre volna szükség, mert ilyen körülmények között az innovációra — amely minden hosszabb távú vállalati elképzelés kulcsa —' alig van mód. Mindez — noha több részigazságot tartalmaz — vitatható. Az egyik ellenvetés, hogy az exportbővítő fejlesztések talán soha nem kaptak olyan előnyöket, mint napjainkban. E vállalatoknál igenis jelentős kihasználatlan szellemi és anyagi kapacitások vannak, amelyek tartalékok lehetnek az innováció folytatásához. Nem beszélve arról, hogy a bőséges beruházási lehetőségek időszakában sem alakultak ki a vállalatoknál olyan stratégiák, amelyek nyomán új és versenyképes termékek sora került volna a piacokra. Az innováció ellen a jó konjunktúra szinte igazolást adott, hiszen értékesítési gondok nem voltak. A nemzetközi verseny kiéleződése bebizonyította, hogy az innovációt nélkülöző, tradicionálisan gondolkodó vállalati vezetés már nem oldhatja meg a gondokat. Nem frázis az, hogy az újító vállalat a műszála, gazdasági és társadalmi haladás motorja, s hogy az új eljárások, gyártmányok nemcsak az adott üzem, hanem az egész népgazdaság versenyképességét növelik. Nyilvánvalóan nehéz éppen most, a legnehezebb időszakban megteremteni az alig belátható jövő stratégiáját. De ez • a feladat. A vállalatoknak éppen ezekben a nehéz napokban kell mind nagyobb erőt összpontositaniok a piackutatásra, a piaci és műszaki prognózisok kialakítására. Ezekre alapozva ugyanis olyan vállalati fejlesztési alternatívák készülhetnek, amelyek a vállalatokat a világpiaci változásokhoz való jobb reagálásra készítik elő. Minderre természetesen nincs csodaszer, de bizonyos, hogy élni és a jövőt megalapozni egyszerre kell, s ebben a vállalatoknak jórészt a saját erejükre kell támaszkodniuk. W. I. Műanyag vízvezeték A fémnél tartósabb, köny- nyebben szerelhető műanyag csőrendszerekből az eddigieknél jóval többet akar felhasználni az építőipar az új lakások vízellátására. Ennek a többletnek a biztosítására a Hungária Műanyag-feldolgozó Vállalat szerződést kötött az Április 4. Gépipari Müvek nagykanizsai gépgyárával. A Nagykanizsán meglevő berendezéseken. a Hungária alapanyagából és technológiájává] évente egymilliót készítenek azokból a csatlakozó idomokból, melyek gyártására a műanyag-feldolgozó vállalat csak a géppark jelentős bővítésével vállalkozhatott volna. Az együttműködés révén az eredetileg tervezett mennyiség háromszorosával gazdálkodhat már az idén az építőipar, és a választék is bővül. A Hungária Műanyag-feldolgozó Vállalat koordinátorként gondoskodik arról, hogy a műanyag csőrendszerek összeállításához minden rendelkezésre álljon. A még hiányzó termékek gyártására partnert keres. saját kivitelezésben Gépműhely A mezőgazdasági erőgépeknek, Valamint a melioráció gépeinek javítására új, központi gépjavító műhely építését kezdték meg az idén a Szerencsi Állami Gazdaságban. A 78x17 méter alapterületű nagycsarnok — ez daruzható lesz — mellett egy kisebb, 24x15 méter alapterületű műhely is épül. A 17 millió forintos beruházást egy, hárommillióba kerülő bekötő út is kiegészíti. A műhelyben — amely saját, kivitelezésben épül, s amelyhez 100 férőhelyes öltöző, valamint mosdó, irodák is tartoznak — decemberben már gépeket javítanak, bár a végleges átadásra jövő év áprilisában kerül sor. roló: Laczó József Milliós munkák határidőre Kihasználták a jó időt az útépítők Éveken ál. viselte Sátoraljaújhely a forgalomelterelés terheit, cserébe azért, hogy a városon átvezető gerincűt elkészüljön. Az előkészületeket már akkor megkezdték, amikor a főutcán még járt a kisvasút azóta is emlegetett szerelvénye. Az évek azonban átlépnek az érzelmeken, és most karnyújtásnyi közelségbe került már a megépített új, korszerű, kétsávos, 11 méter széles szép út; átadása. Ahol lehetett, az építők kímélték a környezetet, a sajátos hangulatú városhoz tartozó fasorok maradtak, csupán néhány fát kellett kivágu ni. Most, hogy napok alatt befejezik munkájukat Sátoraljaújhelyen az útépítők, elmondhatjuk, hogy megszépült a település, és ezzel egyidő- ben felsóhajthatnak a helyt forgalom szervezői is. A Közúti Építő Vállalat az utolsó simítások befejeztével lehetőséget ad arra, hogy máris az új útra kerüljön ,viSsza az eddig széles ívben elterelt forgalom. Helyenként a két forgalmi sáv leálló sávval egészül ki, és az előzetes felmérések azt mutatják: a hei- lyi és az átmenő forgalom számára hosszú évtizedekre megfelelő pálya épült meg. A százmillió forintos beruházáson kotró-, rakodógépek, betonkeverők, aszfaltozók munkálkodtak és most utólag jól-látható, ehhez a feladathoz jóval kevesebb idő is elegendő lett volna, ha a közművek áthelyezése gyorsabban történik. A postakábelek, a víz-, a villamoshálózat, s csapadék-elvezetés akkor, a kezdés évében jelentős erőfeszítést követelt és rengeteg időt rabolt el. A végeredményt látva. így is megérte a türelmet, a várakozást, Sátoraljaújhely városképe tovább szépült. TAVALYI TANULSÁGOK Borsod útjai — és ez alől csak nagyon kevés lehet a kivétel —, a többi megyék útjaihoz hasonlítva nagyobb igénybevételnek vannak kitéve. A jelentős ipar, az építő- anyagipar olyan szállítási kényszert diktál, ami az útfelújítások menetrendjébe is beleszól. A miskolci Marx tértől a Bükk felé vezető út régen megérett a korszerűsítésre. Tavaly az egyik, az idén a másik felén munkálkodtak az útépítők. Miután sok választás a terelésre itt nem adódott, a sakktábla-megoldáshoz folyamodtak. (A belső kisutcák a nagyforgalmú szakasz terheit sehogy sem viselték volna el károsodás nélkül.) Csakhogy a tavalyi tapasztalatok az idén már kitűnőben kamatoztak, nőtt a terelt szakaszokon a biztonság, a gyakorlat a korábbinál fiot- tabb ütemezést tett lehetővé. Két hónappal előbb kezdték az idén, az előkészületek is sikeresebbek voltak, így augusztus végére átadták az újjávarázsolt szakaszt, sőt a két tér burkolati munkáival is a tervezettnél előbb végeztek. Ebben az évben segítette a munkát a kedvező időjárás is. Az útépítőknél, régóta, hallgatólagosan szeptember vége az egy-egy évre tervezett munkák befejezésének határideje. A mogorvára forduló őszies időben bizonyos munkák már nem végezhetők eí, A meleg asztalt, plusz öt fokosnál hűvösebb időben, már nem teríthető minőségi károsodás nélkül. AMI KÉSŐBBRE MARAD A szeptember vége azonban egyúttal mégsem jelenti az idei munkák végét, hiszen az úgynevezett nagy tömegű földmunkák bármikor elvégezhetők. A Borsodi Vegyi Kombinát lakótelepének elöközművesítése, a mederáthelyezés, akkor is folytatódhat, ha már esősre fordul az idő. Az idei ősz kivételes előnyökhöz juttatta az útépítőket, amit ki is használtak. Hosszú évek óta tart például a csomópontok korszerűsítése megyénk fontosabb útjain, így a hármas főúton a nyékládházi, a mezőkövesdi. a tardi, a halmaji elágazást alakították át. A régi, veszélyes, derékszögű kereszteződések helyett biztonságot adó ívek vezetnek át. Ezek az új csomópontok beláthatok, a szélesített sávban külön helyet kaptak a buszmegállók. A sor tavaly tovább folytatódott; a mályi, bükk- aranyosi elágazások kiépítésével. az idén pedig Bodrogit eresztúrnál végezték el ezeRekordnak ígérkezett Bmgonya mérlegen A sajóhídvégi Rákóczi Termelőszövetkezetben nemcsak a pótkocsin érkező burgonyát mérlegelik, hanem magát az ágazatot is. Idén jelentősen emelkedtek a termesztés költségei. ugyanakkor csökkent az étkezési burgonya ára. A július végén még rekordnak ígérkező hozam, a betakarítás idejére — a száraz augusztus hatására — ugyancsak „leolvadt”. Hektáronként ötven mázsával kevesebb gumót ásnak ki a földből a kombájnok. Így ösz- szeadva ezeket a kedvezőnek aligha nevezhető tényezőket, érthetővé válik, hogy a gazdaságosság veszélybe került. Vadas József, a szövetkezet elnöke: — Nehéz egyetérteni a kilogrammonként negyven filléres árcsökkentéssel. Amikor ezt meghatározták — a július végi termésbecslésre alapozva — a túltermelés jelei mutatkoztak. De hoí vagyunk már ettől? A száraz augusztus ugyancsak lehűtöt- te, s nemcsak nálunk, a reményeket. A gazdaság 104 hektáron termel étkezési burgonyát. A betakarítás meglehetősen vontatottan halad, hiszen a felvásárlók nem bírják a szerződésben rögzített meny- nyiséget átvenni. A szövetkezetnek ez mindenképpen hátrányt jelent, ugyanis a többszöri anyagmozgatás növeli a költségeket, és sajnos tovább rontja a minőséget. Az elnök rábólintott: — Száz vagon helyett, amelyet már át kellett volna venni, kétszáz tonna körül vittek el burgonyát tőlünk, így a határból a kiásott gumót magtárba kell szállítani. A többszöri anyagmozgatás, az ütődés, sajnos, rontja a minőséget. A burgonyaszabvány különben is szigorú. Még az a szerencse, Hogy két partnerünkkel, a Zöldérttel, s a hűtőiparral jók a kapcsolataink, s így bízhatunk abban, hogy az átvétel felgyorsul. Erre azért is szükség van. mert négymillió forint árbevétel helyett, eddig mindössze ötszázezer forint került a szövetkezet bankszámlájára. Viszont az üzemviteli hiteleket vissza kell fizetni, mert különben a kamat emelkedik. így érthetővé válik, hogy a gazdaság legfontosabb érdeke jelenleg: minél gyorsabban eladni terményét. Az elnök: — A mi lehetőségeteken belül, ahogy tudunk, alkalmazkodunk a megrendelői igényekhez. A buraonyaterü- letünk nagy részén például kézzel szedjük fel és zsákoljuk a gumókat, mert így a sérülés lehetőségét a legkevesebbre csökkentjük. A hűtő- ipar kérte így, s persze meg,.Remeklésre” kötelezi máé gát. aki a Tájak, korok, műé zeumok mozgalom szervezőinek új kezdeményezésére hallgatva, vándorkönyvvel a hóna alatt folytatja az országjárást, Az évek óta tartó. népszerű, játékos közművelődési akcióban eddig már igen sokan megszerezték a mozgalom legnagyobb rangját jelentő aranyjelvényt. Különböző tájak és művészeti nevezetességek mestek i ntését jutalmazták az aranyjelvényekkel. Ezek birtokosai számára új játékformát ajánl rövidesen a mozgalom szervező bizottsága. A résztvevők,* mint. egykoron a céhek tanulói, vándorkönyvükkel igazolhatják vállalásaik teljesítését. Ez lesz végül a remek — a szó eredeti jelentése szerint így nevezték régen az inasok vizsgamunkáját. Az akció neve: TKM-vándor- könyv mozgalom. két a munkákat. Ugyanott a burkolat megerősítése sem maradt ki a programból. Megyénk sok kisebb, vagy nagyobb jelentőségű útjának egyes szakaszain végeztek az idén burkolat-megerősítési munkákat a Közúti Építő Vállalat építésvezetőségei, csoportjai, brigádiai. A Közúti Igazgatóság megrendelései alapján az idén 160—170 millió forint értékű feladatot vállaltak el és azt az év r égéig el is végzik. MÁRCIUSIG FAGYSZABADSÁGON Az év végéig hátralévő munkák olyanok, hogy azokat csak elenyésző mértékben hátráltathatja az időjárás. Az „ezer telek” akció keretében Miskolc környékén a megyeszékhely szomszédságában lévő falvakban elő- közmüvesítéseket végeznek. Utat építenek, egy kisebb csoport pediig vízvezeték-építést vállal. Miskolcon az Avas alatt rövidesen elvégzik az új útszakasz aszfaltozását, ami mindössze néhány napot vesz igénybe. Csáji Csaba, a Miskolci Közúti Építő Vállalat igazgatója szerint előreláthatólag december 15-én fejezik be az évet, attól kezdve az útépítők fagyszabadságra mennek március 15-ig. Jó idő esetén, lehet, hogy a fagyszabadság nem húzódik március közepéig, akinek lehet, előtte is adnak munkát. A többiek pedig a korábbi gyakorlatnak megfelelően, gyümölcsösökben vállalnak metszést, vagy erdészetnél téli munkát, míg másokat a téli hónapokban a testvérvállalatok alkalmaznak. Nagy József felelően ösztönzi is. De a jelenlegi ár semmiképpen nem tükrözi a burgonyatermesztés költséghátterét. Ha nem változik javára az elkövetkező években, akkor megfontolás tárgyává kell tennünk, hogy felhagyjunk termesztésével. Hiába a nagy árbevétel, ha eltűnik a nyereség. Felmerülhet, hogy a burgonya jelenlegi hozama, a kétszázhúsz mázsa hektáronként, oka a gazdaságosság ilyen arányú romlásának. Vadas József ezen vitatkozik: — Nem dicsekszünk vele, takarítottunk be ettől az elmúlt években többet. De ilyen kedvezőtlen időjárásban' ezt az, eredményt elfogadhatónak tartjuk. A gondot az okozza. hogy az összes feltétel egyszerre változott meg. A termelési költségek nőttek, az ár csökkent, kevesebb a hozam, s a többszöri anyag- mozgatás megint fokozza kiadásainkat. Ha az elmúlt ért árat megkapnánk, akkor most is lenne nyereségünk a burgonyán. Erről idén már lemondtunk. Most a kérdés az, hogy a jövőben mennyire változik meg a helyzet, — kármán — !
