Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-12 / 239. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 T982. október 12., kedd A képernyő eSőíí Tanúkihallgatás — Fazekak A hajdani Képviselőház egyik 1939-es ülésén Esztergályos János szociáldemokrata képviselő a második zsidótörvény vi­tájában felszólalt és mélységesen elítélte a törvényjavaslat szándékait. Pedig Esztergályos Jánosnak bizonyára még fo­galma sem lehetett arról, hogy az akkor alkotmányossá ten­ni szándékolt üldözés öt év múltán miként vezet el a nyila­sok iérgőzös tombolásáig, a Duna partján végrehajtott tö­meggyilkosságokig, a megkínzatásokig, felkoncolásokig. Ez a képviselői beszéd vezette be a vasárnap késő este sugárzott Tanúkihallgatás című tévéfilmet, illetve ennek a beszédnek a képviselőházi jegyzőkönyv alapján — Tordy Géza közremű­ködésével — történt hiteles rekonstruálása. A háborús és népellenes bűntettek Magyarországon — igen helyesen — sohasem évülnek el. így kerülhetett sor 1967-ben, tehát huszonhárom évvel az események, huszonkét évvel a felszabadulás után a zuglói nyilasper néven ismert büntető- eljárásra, amelynek során a Thököly úton egykor működött nyilas különítmény bűncselekményeit rekonstruálták — bá­bokkal —, meghallgatták az életben maradt tanúkat, sértet­teket és a bíróság a Magyar Népköztársaság törvényei értel­mében ítélkezett. Napjainkban immár közel négy évtized vá­laszt el e szörnyű eseményekkel teli időszaktól, már felnőtt egy emberöltőnyi nemzedék, sőt több, is, amely nemhogy is­merője, de kortársa sem lehetett a nyilasterrornak. Ök bizo­nyára idegenkedve nézték e filmet, legalábbis részben keve­sebb értéssel, hiszen az idő a felejtés segítője is, hát meny­nyire megszépíti a múltat annak, aki át sem élhette. A zuglói nyilas gyilkosok is sokat építettek az idő múlására. Itt éltek közöttünk, bizonyára nem egy közülük a legszűkebb környe­zetében is tagadta múltját, utódokat hozott a világra, ám 1944-et, a tömeges gyilkosságot elfelejteni nem lehet. Nem­csak állami törvényeink miatt nem, de erre kötelez a humá­num, az esztendő áldozatai iránti össztársadalmi kegyelet is. A tárgyalás inspirálta Szántó Erikát egy elbeszélés írására, majd e novella nyomán írta és rendezte a tévéfilmet Eszter­gályos Károly, a Magyar Televízió igen sok értékes tévédrá­májának alkotója, aki egyébként a bevezetőben említett Esz­tergályos Jánosnak unokaöccse is. A film központi hőse egy nevesincs asszony — Ruttkai Éva megrázó erejű alakításában állt előttünk —, aki fiatal lány­ként szintén a nyilasház foglya volt, de egyik fiatal nyilas­pribék, miután megerőszakolta, hogy csak övé legyen a szép fiatal lány és ne kelljen véres kezű társaival osztozni, szaba­don engedte. Az asszony élete csupa tragédia. Hozzátartozóit kiirtották, keresztény vőlegényét lelőtték a nyilasok, férje, vőlegényének a testvére 1956-ban világgá szaladt, huszonéves lánya házassága felborult, a lány hazaköltözött, életvitele na­gyon is vitatható. Ez a lány, akit nem érdekelt a világ, s aki szerint az 1944-es események száz év előtti dolgok, a tárgya-, láson hall először anyja hajdani meggyalázásáról, kezd vala­mit megérteni anyja életének tragédiájából. Igaz, nagyon fur­csán reagál erre: magánosságában egy ismeretlen fiúnak ajánlja fel magát, hogy legyen kinek elsírni friss, megrázó felismerését, miközben anyja a felidézett rettentő emlékek, a felszaggatott sebek súlya alatt összeroppan, Íme, huszon­három év múltán is így hat a háború, a gyilkos terror anyára és lányára, kettejük kapcsolatára. Esztergályos Károly rendezése roppant nagy hatású. Nem­csak a gyilkosságok bábukkal történő rekonstruálása, a be­applikált filmgyári felvétel, egy lágerfilm forgatásának részle­tei, a hajdani Stefánia út (ma Népstadion út) padjaira kiül­tetett hullák látványa volt megrázó, hanem az 1967-es tár­gyalás, a felidézett múlt, az anya és lánya kapcsolata szálai­nak töredékes, balladisztikus egymásba fonódása, az életben maradottak vallomásaiban érzékeltetett emberi tragédiákból összeálló mozaik hozta be a békés, 1982-es őszi vasárnap esté­jén lakásainkba az immár harmincnyolc év előtti történel­met, amiről hajlamosak lennénk rhegfeledkezni. De nem sza­bad! ... Kisebb-nagyobb epizódokban kitűnő volt Mensáros László. Sulyok Mária, Dégi István, Baracsi Ferenc. * Már csak megemlíteni maradt helyem az október 6-án su­gárzott, Fazekak című, Táncsics Mihály emlékét idéző tévé­drámát. Schiffer Pál rendezése — az író Eőrsi István — igen korrekten azt a gondolatot sugalmazta, hogy hiába a bujká­lás és a későbbi börtön, hiába pusztultak el a fazekakba rej­tett, s 1857-ben már az új körülmények között szinte jelentő­ségüket vesztett írásművek, Táncsics eszméi túlélték a kort, ma is élnek, hatnak. E játék megérte volna, hogy ne csak év­fordulós alkalommal és a futballmeccs miatt korai adásidő­ben sugározzák. Benedek Miklós Ma este a képernyőn; Az első műsorban 17.55-kor kezdődik Margarita Petrova műsora: Egy este a Nyírfácskában. A műsort Rátonyi Róbert vezeti, és ma­gyar közreműködői: Gregor József, Straub Dezső, Varasdy Emmi, Simon István. A szerkesztő Lengyelfi Miklós és Nemlaha György. Rendezte Koltay Beáta. Képünk: a műsor egyik jelenete. Karlheinz Wenzel képei Miskolcon, a Rónai Sán­dor megyei Művelődési Köz­pont színházi előcsarnokában nyílt meg tegnap, október 11-én, délután 4 órakor Karlheinz Wenzel neubran- denburgi festőművész kiállí­tása. Miskolc és Neubranden­burg, Borsod megye és a neubrandenburgi kerület kap­csolatai hosszú évekre tekint­hetnek vissza, s ahogyan azt Dieter Nolze, a Német Szo­cialista Egységpárt Neubran­denburgi kerületi Bizottságá­nak munkatársa mondotta a kiállítás megnyitásakor: „ez a kiállítás is bizonyítéka azoknak az erős és sokolda­lú baráti kapcsolatoknak, amelyek összefűzik országa­inkat és megyéinket.” — Az a véleményűnk — mondotta többek között —, hogy a művészet különösen alkalmas arra, hogy bemu­tassa országaink társadalmi fejlődését, az életmód válto­zását. A festés Karlheinz Wenzel számára — folytatta — politikai állásfoglalást is jelent. Azokhoz a festőkhöz tartozik, akik a szocialista •művészet új és új lehetősé­geit kutatják, olyan művé­szetért küzd, amely a látvá­nyon túl a felismeréshez ve­zet A kiállítás megnyitásán egyébként részt vett Joachim Lautenschläger, a képzőmű­vészek neubrandenburgi ke­rületi szövetségének párttit­kára, festő-grafikus, vala­mint Hans Gerhard Templin festő-grafikus. A kiállítás „alcíme” sze­rint az — a családi okokból a megnyitótól távol maradó — alkotó ötvenedik születés­napja alkalmából került sor miskolci bemutatkozására. Amennyire a művek születé­sének dátumát pontosan tud­tuk kísérni, közel harminc év terméséből válogatott e kiállításra, módot és lehető­séget teremtve ezzel arra, hogy nézői mintegy folya­matában kísérhessék végig művészi fejlődését, alkotó módszereinek változásait. Persze, a lehetőségek szabta határokon belül, hiszen mű­vészetének legjelentősebb s talán legjellemzőbb terü­lete, falfestményei, moz- díthatatlanok De a hozzájuk készült előtanulmányok (a kiállítás középpontjában lévő két tanulmány például leg­újabb, a neubrandenburgi egészségügyi kombinát előte­rét díszítő falfestményéhez készült) megsejtetik nemcsak művészi tudatosságát, hanem azt a képességét is, hogy be­töltse a nagy teret. Karlheinz Wenzel minde­nekelőtt „látó” művész. És sokoldalú alkotó. Grafikák, festmények, akvarellek jelzik otthonosságát a képzőművé­szet különböző területein. De bármilyen műfajban dolgo­zik; számára a táj és az em­ber változó kapcsolata a leg­fontosabb. A tárlatot egyéb­ként október 31-ig tekinthe­tik meg a látogatók. (es. a) Betér és Gimirszüs 750 éves A Sajó bal partjának dombjai között, Putnoktól néhány kilométerre északra találtak biztonságos életteret azok a honfoglaló magyar csoportok, melyeknek utódai a XI. század elején alapítói lettek Kelemérnek és Gömör- szőlősnek. Hiteles oklevelek már 1232-ben megemlítik Ke- lemér és a szomszédos Po- szoba, azaz, a mai Gömör- szőlős nevét. Az évszázadok folyamán állandóan növeke­dett a két település lakossá­ga. A XX. század második felében is még közel három­ezren élnek az ősök által ki­választott völgyekben. Nekik jutott az a kivételes tisztes­ség, hogy méltóan megün­nepeljék lakóhelyük fennál­lásának 750. évfordulóját. A helyi múzeumbaráti és honismereti kör fáradhatat­lan aktivistáinak köszönhető, hogy mindkét község sok szé­pet és érdekeset megmutat­hatott múltjából és hagyo­mányaiból. A két kör mun­káját irányító E. Kovács László nyitotta meg október 10-én a jubileumi ünnepsé­get. Köszöntötte a kelemért művelődési otthonban szép számmal megjelent helyi la­kosokat, valamint a meghí­vott vendégeket, köztük De­rne Lászlót, a Hazafias Nép­front megyei elnökét, Básti Jánost, az Ózdi járási-városi Pártbizottság első titkárát. Részt vettek az ünnepi ese­ményen a környező üzemek és intézmények képviselői is. ' A két község 750 éves tör­ténetét dr. Szabadfalvi Jó­zsef. a Herman Ottó Múzeum igazgatója idézte fel. Részle­tesen beszélt a két település középkori történetéről, az itt élők munkájáról és népvise­letéről. Külön szólt a magyar líra egyik legnagyobb alakjá­ról, Tompa Mihályról, aki Kelemérben született, s ezen a tájon alkotott, szolgált lel­készként, egészen haláláig. Az ünnepi beszéd után De­rne László kért szót, s tette közvetlen hangú ‘beszédével még bensőségesebbé a meg­emlékezést, majd egész na­pos gazdag kultúrműsorral folytatódott a program. r. l KiáliitásÉ mivelódcsi közpentokban © Leninváros: Szekeres Erzsébet A leninvárosi Derkovits Gyula Művelődési Központ és a íiszai Vegyi Kombinát ezúttal október 5—27. között a kortárs magyar textilmű­vészet egyik figyelemre mél­tó alkotó egyéniségének, a Gödöllőn élő Szekeres Er­zsébetnek legújabb alkotásai­val ismerteti meg látogatóit. A mintegy húsz éve, alkotó művész nevét ismerik ma már hazánkban és határain­kon kívül is. hiszen egyéni hangvételű varrott és szövött faliképéi számos kiállításon nyerték el már a látogatók elismerését. Nagyszabású, or­szágos jelentőségű tárlatokon bizonyította tehetségét. Sajátos formanyelven meg­fogalmazott szőnyegei, nép­meséket, népballadákat meg­elevenítő hímzett faliképéi révén az őt személyesen nem ismerők hivatásos mű­vészinek hiszik, habár való­jában nem az. Szekeres Er­zsébet több ízben tévéhíradó­ban, filmhíradóban vallott önmagáról, az autodidakta művészt körülvevő gondok­ról, nehézségekről, hiszen 6 agrármérnök lévén, maradó szabad idejében alkot, ami számára valódi kikapcsoló­dást jelent. Számos közintézmény, há­zasságkötő terem, óvoda, könyvtár falát díszítik alko­tásai, amelyek a népi, hím­zésekben használatos techni­kák, a különböző méretű és formájú színes gyöngy és rojt alkalmazásával jeleníti meg az oly természetes ősi anyagon, mint a len- ésken­© Diósgyőr: Az egyre növekvő szabad idő, az ötnapos munkahétre való áttérés kedvezően hat a hazánkban országos mozga­lommá vált amatőr képző­művészetre. Egyre több fizi­kai és szellemi munkát vég­ző, az alkotói tevékenység­ben kikapcsolódást, felüdü­lést lelő dolgozó talál magá­nak így hasznos elfoglaltsá­got. A XI. országos amatőr képző- és iparművészeti ki­állításnak lehetett 1981-ben házigazdája a Diósgyőri Va­sas Művelődési Központ. Sebők Alajos, kinek mint­egy harminc alkotását láthat­ja ezúttal Miskolc közönsége október hónap folyamán a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban, a tavalyi se­regszemlén három rajzával a grafikai műfajban elismerés­ben, pályadíjban részesült. Azóta az amatőr képzőmű­vészettel foglalkozó szakem­berek és az amatőr képzőmű­vészet iránt érdeklődők szá­mon tartják, s figyelemmel kísérik további alkotói útjá­nak alakulását. A Magyar Televízió Stúdió ’81 júniusi adásában Sebók Alajossal készített riport segítségével a hazai tévénézők széles tábo­ra számára is ismert lett ne­ve, alkotásai; s a hozzá ha­sonló sorsú amatőr művészek hétköznapi küzdelmei, érvé­nyesülési gondjai is Sebők Alajos által elmondottakból egyértelműen felszínre ke­rültek. A több szakmát kitanult autodidakta rajzművész 1958- ban, még ipari iskolás korá­ban kezdett rajzolással fog­lalkozni a Népszínház utcai .Vasutas Képzőművészeti Kör­ben, majd az Üjpesti Mun­kás Képzőművész Kör tagja dervászon anyagán a magyar népdalok, népmesék, balladád emoerközpontú. örömet és bánatot oly sokoldalúan ki­fejezni képes világát. Szekeres Erzsébet minden egyes alkotását a nyugalom és. a harmónia, a művészi, kiforrottság, kiegyensúlyo­zottság jellemzi. Műveiben az ábrázolt ember és a ter­mészet szerves, elválasztha­tatlan egysége jut kifejezés­re. Az életet szimbolizáló jnotívumok, amelyek egyben a népművészet kedvelt mo­tívumai is — mint például a páva, életfa, női alak. vi­rág, a nap — alkotásaiban új művészi megfogalmazás­ban öltenek testet. Művészi tisztánlátásának, kiegyensú­lyozottságának kifejezői egy­ben a harmónia és a tiszta­ság atmoszféráját árasztó fe­hér, ultramarinkék, bordó, okkersárga arany ló színei. A népballadák szomorúságát a művész alkotásaiban alkal­mazott szimmetrikus kompo- nálási elvvel nagyszerűen fel­oldja. Alkotásai mindenki számára meggyőzőek, köz- érthetőek, hiszen a népművé­szet tiszta forrásából merít, s az emberi lét szépségét, az embert, állandóan formáló ér­zések fontosságát érzékelteti művei szemlélőivel. Nyílt őszinteséggel tárja elénk sa­ját élményeit, érzéseit az életről, az élet és halál har­cáról. a rossz és a jó állandó szembenállásáról, mely küz­delemben mindig az élet, a jó kerekedik felül. Sebők Alajos lett. A mindennapi munka­végzés után a rajzolásban felüdülést lelő Sebők Alajos ceruzával és tussal rajzolja papírra a hozzá közelállók portréját, az állatkertben lá­tott egzotikus állatokat, Bu­dapest ismert tereit, utcáit, látképét, utazásainak színhe­lyeit. Egyéni hangvételű, vir­tuóz vonalvezetésű alkotásai páratlanok életszerűségük, a valóság hű tükrözésére való törekvésük miatt. Mondhat­nám azt is, hogy alkotásai ledöbbentenek fotószerűsé- gükkel, pontosságra, aprólé­kos ábrázolásra való törekvé­sükkel. Igaz, a fényképező­gép számára segédeszköz. Azonban nem köti meg ke­zét, alkotói fantáziáját, nem teszi alkotásait merevvé, hi­szen a művész a vaióság- han látottakat saját alkotói szűrőjén átengedve gazda­gítja saját érzésvilágával, sa­játos látásmódjával. Arcké­peiben mély lélekábrázolást sikerül elérnie, rejtett embe­ri tulajdonságokat felszínre hoznia. Tájképei, egzotikus állatokat ábrázoló rajzai bra­vúros rajztechnikáról valla­nak. A ceruza, tustól 1 vagy mindkét technika együtt*» alkalmazásával Sebők Alaios a grafika egy úiszerű mód­szerét találta meg. A nehéz fizikai munkát végző amatőr rajzművész számára, aki ielenleg egy bu­dapesti kutatóintézet kazán­fűtőiéként dolgozik, e diós­győri bemutatkozási lehető­ség, a legnagyobb elismerés, hiszen igazi első sikere Diós­győrhöz kötődik. Sári Katalin ■ r a vasgyári vásárcsarnokban! Kenzervek, befőttek, háztartási kisgépek, Minden 50. vásárlónak ajándékot adunk. NŐI, FÉRFIKÖNTÖSOK, SZABADIDŐ-RUHÁK 20—40 százalékos árengedménnyel Nyitva: keddtől péntekig: 8—16.30 óráig, szombaton: 8—12 óráig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents