Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-12 / 239. szám

1982. október 12., kedd Elapadó erőforrások, növekvő feladatok. Eb- _ bői a kettős szorításból az élelmiszeripar a " vállalati önállóság növelésével próbál kibon­Kra Híl takozni. De az önállóság jóval több és bonyo­lultabb dolog, mint a cégtábla kicserélése. Erről a kérdésről faggattuk dr. Kovács Imre ” MÉM-miniszterhelyettest. élelmiszeripar ................ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ­H a jó a termés - jé a leap'll Izgalmas pillanat. Mennyit mutat a mustfokoló? Tolcsván, a 76 éves Kajati Istvánnak nincs izguinivalója, a mérce 19,6 fokot mutat. — Mi volt az alapvető oka a korábban meglehetősen központosított élelmiszeripar átszervezésének? — A mezőgazdaság állami és szövetkezeti vállalatai ed­dig is önállóan gazdálkodtak. Az élelmiszeriparban viszont meglehetősen tarka volt a kép. A sütőipari vállalatok, továbbá a mezőgazdasági üze­mek, fogyasztási szövetkeze­tek élelmiszeripari üzemei önállóan dolgoztak, az állami élelmiszeripar (amely a te­vékenység 80 százalékát ad­ja) vállalatai, gyáregységei azonban tröszti, illetve nagy- vállalati rendszerben tevé­kenykedtek korlátozott önál­lóság mellett. Ezen a felemás helyzeten változtatni kellett. . — Az elmúlt két év során teljes önállóságot kaptak a baromfi-, bor-, cukor-, do­hány-, édes-, konzerv- és söripari vállalatok. A közép- irányitó trösztöt megszüntet­ték, a vállalatok közvetlenül a minisztérium felügyelete alá kerültek. — Ez azt jelenti, hogy min­denütt bevonták a tröszti zászlót? — Nem! Egyes ágazatok­ban a tröszti (gabona-, hús-, tej-, szeszipar), máshol a nagyvállalati (hűtő-, növény­olajipar) szervezetek megma­radtak. Ez utóbbiaknál olyan belső szervezeti korszerűsítés készül, aminek értelmében a partneri kapcsolatok, a mű­szaki fejlesztés, az értékesí­tés, az érdekeltségi rendszer stb. területén 1983. január 1- től nagyobb önállóságot kap­nak a vállalatok, és a gyár­egységek. A tröszti nagyvál­lalati központ gazdálkodási és irányító szerepe csak azok­ra a feladatokra korlátozó­dik (ágazatonként differen­ciáltan), amelyeket jelenleg így célszerűbb ellátni. — Milyenek az eddigi ta­pasztalatok? — A cukor-, a bor-, a do­hányipar vállalatai már két, az édesipari gyárak másfél esztendeje, a baromfi-, a konzerv- és a söripar válla­latai pedig ez év eleje óta dolgoznak önállóan. Tapasz­talatok összegzésére tehát már van lehetőség. Az önál­lósult vállalatok eltérő mű­szaki, technikai, személyi fel­tételekkel indultak, azokat a legalaposabb — az érdekelt funkcionális szervekkel együttesen végzett — előké­szítés sem szüntette meg. Így az önállóvá vált vállalatok gazdálkodási színvonala ter­mészetesen eltérő. Nagyon lé­nyeges viszont, hogy az át­szervezés miatt egyetlen vál­lalat gazdálkodásában sem következett be átmeneti za­var, vagy visszaesés. A ko­rábban átszervezett vállala­tok közül egyik sem váit veszteségessé, vagy alaphiá­nyossá. Ugyanakkor közvet­lenebbé vált a kapcsolatuk a mezőgazdasági termelőkkel a háttériparral és a keres­kedelemmel. Erőteljesebben törekedtek a termékszerkezet korszerűsítésére, javítani tud­ták a minőséget, s növelték az export-árualapokat. — Elmondható tehát,' hogy ezek a vállalatok, eltérő fel­szereltségük és vezetési szín­vonaluk miatt, igaz különbö­ző mértékben, de éltek az önállóság adta lehetőségek­kel, bár a tartalékokat még korántsem merítették ki. A dohányiparban például két­szeres, a cukoriparban pedig négyszeres a fajlagos nyere­ségmutatók közötti különbség a legeredményesebb és a legkevésbé eredményes vál­lalatok között. — Az önállóvá vált vál­lalatok egy részénél kifeje­zetten kedvezőek az eddigi tapasztalatok. Azok a válla­latok, amelyek termékeikkel befolyásolhatják a fogyasztói szokásokat, mint például a Békéscsabai Konzervgyár, vagy az Egri Dohánygyár, egyre több árut dobnak pi­acra, bővítik a tevékenységi körüket. Mások, mint például a Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat, vagy a Közép­magyarországi Pincegazdaság kölcsönös előnyökön alapuló hosszú távú kapcsolatok ki­alakítására törekednek a me­zőgazdasági üzemekkel, a bel- és külkereskedelemmel. Keresik az új lehetőségeket, mert tudják és érzékelik, hogy áruikat nekik kell el­adniuk és ebből kell megél­niük. — Engedelmet a hitetlen­kedésért, de aligha képzelhe­tő el, hogy az évtizedes be­idegződés után valamennyi újsütetű vállalatnak minden a legjobban menne ... — Több önálló vállalat vi­szont — bár ezek is előre­léptek — még keresi a he­lyét. A kezdeményezésben, az önálló gondolkodásban, a kockázatvállalásban, egyszó­val a korszerű gazdálkodás­ban még nem olyan egyértel­mű az előrelépés, mint az előbb említetteknél. — Az önállóvá vált válla­latoknál természetesen to­vábbra is sor kerülhet ki- sebb-nagyobb belső szerveze­ti kiigazításokra, korszerűsí­tésekre (például leányválla­lat alapítására), ha annak jó gazdasági indítékai vannak. Az a cél, hogy az önálló vál­lalatok üzemeinek, gyáregy­ségeinek önállósága és az ott dolgozók közvetlen érdekelt­sége tovább növekedjen, hi­szen ez sok gazdálkodási tar­talékot tárhat fel. — Most folyik a vállalati belső szervezet korszerűsíté­se. Például a vállalatok egyi- ke-másika (például a Hajdú­sági Cukorgyár, a Kőbányai Sörgyár) nagyon jól él a kis­szervezetek adta lehetőségek­kel. Egy sor, korábban ne­hezen szervezhető, megvaló­sítható munkát sikerül így saját dolgozóikkal együtt el­végeztetni. — Az önállóság ■esetleg több területen párhuzamos tevékenységhez vezet. Ho­gyan próbálják ezt elkerül­ni? — Az élelmiszeripar át­szervezése után több olyan feladat adódott, amelyet cél­szerűbb és főként gazdaságo­sabb közösen elvégezni. Ezért az önálló vállalatok létrehoz­tak olyan társulásokat (egye­süléseket, jogi személyiségű, vagy jogi személyiség nélkü­li társulást), amelyek kis lét­Az esőzések, ha kissé le is lassították az őszi mezőgaz­dasági munkákat, az encsi Zó- ja Tsz-ben, de gondot nem okoznak. Táborffi Tibor tszT elnök: — Az előző hetek kedvező időjárását sikerült nagyon jól hasznosítanunk, s nemcsak a lehető legjobb minőségben végeztük az esedékes munká­kat, de tetemes előnyre is szert tettünk. Az őszi mun­kacsúcs még hátralevő tenni­valóival így mar kedvezőtlen időjárás esetén is meg tu­dunk birkózni. A jó munka- szervezésnek, a sietségnek most látjuk majd a hasznát. Már hetek óta túl vannak a 8500 tonnányi silókészítésen; i i i i i i i i i i i ■ i i ■ t i ■ i i i számmal, a vállalatok meg­bízása alapján különféle szol­gáltatást, koordinációt végez­nek. Vannak olyan ágazatok, ahol a szolgáltató egysége­ket kifejezetten a szállításra, vagy az alapanyag-beszerzés­re koncentrálják. Máshol az export—import munkát bíz­zák közös vállalatokra. — Nagyon lényeges, hogy ezeknek a társulásoknak a munkáját, létszámát, anyagi érdekeltségét az önálló vál­lalatok vezetőiből alakult igazgató tanácsok határozzák meg. — Milyen az önállóvá vált, illetve a nagyobb önállóságot kapott élelmiszeripari válla­latok kapcsolata a mezőgaz­da sági üzemekkel? — Az élelmiszer-termelés a szántóföldtől az élelmiszer- üzletekig olyan vertikális fo­lyamat, amelyben elkülönült szervezetben dolgozó (mező- gazdasági, élelmiszeripari, kereskedelmi) vállalatok, szö­vetkezetek vesznek részt. Ezért változatlanul a legfon­tosabb feladat a kapcsolat kölcsönös előnyök alapján való elmélyítése. Ennek pe­dig az élelmiszeripari válla­latok önállósága az egyik legfontosabb feltétele. — Az élelmiszeripar szá­mára meghatározó tényező a nyersanyagot termelő mező­gazdasággal kiépített kapcso­latrendszer. A piachoz való rugalmasabb alkalmazkodás, a gazdaságos szerkezetváltás, egyáltalán: eredményes ipari tevékenység csak akkor te­hetséges, ha van elegendő mennyiségű és minőségű nyersanyag. Ennek érdekében az éves és a több éves szer­ződéses rendszer fenntartása mellett a közös érdekeltségen alapuló szerződéseket is ál­talánossá kell tenni. A szer­ződéses kapcsolatoknál fejlet­tebb együttműködési forma a közös fejlesztésekben érde­kelt társulások, új szóhasz­nálattal, területi integrációk. Jó példaként említhetők er­re többek közül a Sárvári Baromfifeldolgozó Vállalat, az Eger—mátravidéki Bor- gazdasági Kombinát, vagy a Petőházi Cukorgyár és az ag­ráripari- egyesülések között kialakult kapcsolatok. — Fontos, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek mel­lett az élelmiszeripar — ha a nagyüzemek közvetítésével is — erősítse kapcsolatait a kistermelőkkel. Néhány fon­tos terméknél ugyanis a kis­termelésnek meghatározó sze­relje van és lesz még hosz- szú ideig. B. P. a napraforgó 22 mázsás át­lagtermése már régen a mag­tárban; az eredeti ütemezést előbbre hozva, megkezdhették a 96 hektár cukorrépa betaka­rítását; az egyik vöröshere- táblán a tervezettnél több, 160 mázsa, jó minőségű vetőma­got sikerült „fogni”, s a kom­bájnok után forgathatják már a közel 700 hektárnyi kukori­caterület több mint egyhar- madát. — A kukorica átlagtermé­se sem lesz rossz. Most már biztosra becsüljük, hogy va­lamivel meghaladja a tavalyi, hektáronkénti 64,5 mázsát. Ennél is fontosabb, hogy őszi búzánk több mint fele már magágyba került. És a száraz (Folytatás az 1. oldalról) Battáék szőlőjéből a bor­kombinát Budaházi-dűlőjébe vezetett az utunk. Az itt szü­retelő 800 diákot (a miskolci Kossuth Gimnáziumból) oda- érkeztünkkor (negyed 12-kor) harmadszor verte ki a szőlő­sorok közül az eső. Az iskola és a borkombinát illetékes ve­zetőinek döntése: ma már nem szüretelnek tovább. Babits László, a borkombi­nát II. kerületének igazgató- helyettese: — Sajnos, ez a leg­rosszabb, amikor napközben kell félbehagyni a munkát. Nagyon reméljük, hogy a szü­ret többi napján kedvezőbb lesz az idő. Ezt nem csupán a termés gyors betakarítása miatt, ha­nem Hegyalja specialitása, az aszúsodás miatt is remélik Hegyalján. — Az aszúsodás megindult, de ehhez a továbbiakban szá­raz, napos idő kellene. Ismét­lődő esők esetében ugyanis rothadásnak indul a szőlő, s ez esetben sok gond lesz a be­takarítással. Tolcsván, a borkombinát felvásárlótelepén, a bodrog- lceresztúrihoz hasonló tumul­tus fogadott. A rengeteg kis­termelő mustja átadásra vár. Bármennyire is szeretne siet­ni mindenki, a várakozás in­dokolt, hiszen az átvétel előtt minden mustot minősítenek, laboratóriumban vizsgálnak. Tolcsván, Dienes Sándor la­boránst éppen e munka lénye­géről faggattuk. — Minden termelő vala­mennyi hordójából veszünk mintát, s ez alapján vizsgál­juk a sav- és nitráttartalmat —, ezzel például megállapít­juk, van-e vizezve a must, Orvosi Nobel-díj A svéd dr. Sune Bergström és dr. Bengt íngemar Sa- muelssoa, valamint a brit dr. John Robert Vane kapta megosztva az idei orvosi No­bel-díj at — jelentette be hét­főn a stockholmi Karolina Intézet. A három tudósnak „a prosztaglandinokkal és az azokkal rokon, biológiailag aktív anyagokkal kapcsola­tos felfedezéseikért” ítélték oda a magas kitüntetést. Az intézet szerint Bergströmnek, Samuelssonnak és Vane-nek az volt a fő érdeme, hogy tisztázták: a prosztaglandi- nok hogyan működnek az emberi test bonyolult me­chanizmusában, melyik kö - zülük az, amely segíti a szer­vezetet, és milyen gyógyszer­rel akadályozható meg káros mellékhatásuk. Idén 1 150 000 svéd korona (mintegy 158 000 dollár) jár — megosztva — a díj nyerteseinek. időjárás ellenére nagyon jó magágyba Az aratás után azonnal elvégzett tárcsázás­nak és a talaj lezárásnak kö­szönhetjük a jó, morzsalékos magágyat. A tavalyinál száz- valahány hektárral több bú­zát is vetünk. Az sem fordult még elő a Zója Tsz határában, hogy ok­tóber elejére a tervezett 600 hektárból már 400-ra kiszór­ták volna az istállótrágyát, s több mint 800 hektáron a mélyszántáson is túl vannak. Egyetlen gond a magtár­hiány. De gyors, kényszer- megoldással ezen is segítenek: az épülő gépműhelyben napok alatt 200 vagonos kukorica­tárolót hoznak tető alá. vagy sem, s ezenkívül elvé­gezzük az úgynevezett fux- próbát, amivel megállapítjuk, tartalmaz-e idegen szőlőfajtá­kat a must. A felvásárlótelepről a tolcs- vai Békeharcos Tsz-be láto­gattunk, ahol Kiss István el­nöktől kértünk szüreti tájé­koztatót. — A tsz-nek 160 hektár ter­mő szőleje van. Ma kezdtük meg a szüretet a Nyakvágó­dűlőben. A saját dolgozóinkon kívül a miskolci 100-as szak­munkásképző 500 tanulója is segít a munkában. A termés mennyiségét hektáronként 90 mázsára becsüljük, s ez nem rossz átlag. Ami a minőséget illeti, nálunk is l/a'minőségű. A mad munkaerőhelyzetre a munkaerő-kereslet és a munkaerő-kínálat egyensú­lyának javulása jellemző. Az úgynevezett szerkezeti fe­szültségek megoldása azon­ban ma még nehézkes, és ezek megszüntetésére a ko­rábban alkalmazott admi­nisztratív módszerek, így pél­dául a kötelező munkaerő­közvetítés, jó receptet nem adtak. Jelentős feladata és célja a tanácsi szerveknek, hogy a munkaerő-piaci információk áramlásának jobb megszerve­zésével, a vállalati kapcsola­tok erősítésével, színvonalas társadalmi-gazdasági szolgál­tatássá fejlesszék a munka­erő-közvetítési tevékenységet. E célkitűzések megvalósí­tása terén, a szükséges fel­tételrendszer hiánya miatt ez ideig jelentős előrelépés nem történt. Az illetékes központi szervek támogatásá­val és engedélyével — kísér­leti jelleggel — az országban elsőként, Békés megyében alakult meg megyei szintű és az önfinanszírozás elvére épülő: „Munkaerő-szolgálati Iroda”. E kísérlet kedvező tapasztalataira alapozva, az ország több megyéjében is létrehozzák az új típusú, szol­gáltató jellegű munkaerő- közvetítő irodákat. Ezek arra szolgálnak, hogy a munkaerő-gazdálkodásban rejlő tartalékok további fel­tárásával és kiaknázásával, a nemzeti jövedelem gyarapo­dását elősegítsék, és a gaz­dasági szerkezet átalakításá­ban is eredményt érjünk el. Borsod megyében, de külö­nösen Miskolcon és annak vonzáskörzetében, az átlagos­nál is kedvezőbbek az adott­ságok ahhoz, hogy egy ilyen, illetve hasonló jellegű iroda betöltse fontos társadalmi- gazdasági feladatát. A Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács V. B. munkaügyi osz­Egyszóval jó szüretnek ígér­kezik az idei. Csupán egyetlen dolog kellene, hogy változzon, az pedig az időjárás. Ha ezt a mai esős, hűvös időt, száraz, napos idő váltaná fel, a ter­més 15—.20 százaléka aszú- sodna. Délután, Tolcsváról Miskolc felé jövet — ki tudja hányad­szor — futózápor mosta sok sarat látott kocsinkat. Aztán meg — ez is tegnap történt — kisütött a nap ... ! A hegyaljaiakkal, a szüre­telő diákokkal együtt remény­kedjünk a tartósságában! Hajdú Imre Fotó: Fojtán László tálya, e célkitűzés érdekében dolgozta ki a megyei munka­ügyi-szolgáltató iroda létesí­tésére és működési elveire vonatkozó javaslatát. Az elképzelések, javaslatok szerint a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda 1983. janu­ár 1-től Miskolcon kezdi meg működését. Alaptevékenysége során — többek között — színvonalas és folyamatos tá­jékoztatást nyújt, az egyéni érdeklődők és a munkáltatók számára. A jól szervezett és korszerű nyilvántartás: a mi­nőségi jellemzőkre helyezi a hangsúlyt, és rugalmasabb, fejlettebb módszerekkel biz­tosítja majd az egyéni és munkáltatói érdekek össz­hangját. Az Állami Tervbizottság határozata értelmében meg­alakuló iroda — egyebek mellett — színvonalas több­lépcsős munkaerő-közvetítést végez majd. Félévente elké­szíti a munkaerőpiac helyze­tét tükröző statisztikai ösz- szeállítást, elemzi a munka­erőpiac helyzetét, segítséget nyújt a megváltozott mun­kaképességű dolgozók elhe­lyezkedésében stb. A B.-A.-Z. megyei Munka­ügyi Szolgáltató Iroda, a me­gyei tanács vb. munkaügyi osztályának szakmai irányí­tása mellett működik majd; kiadásait pedig a szolgálta-, tásokat igénybe vevő mun­káltatók befizetéséből federi. A megfelelő tárgyi és tech­nikai feltételeken kívül, az iroda személyi állományának kiválasztása — kiváló szak­mai felkészültség, szervező készség és rátermettség — hozzájárul ahhoz, hogy a központi intézkedések és cél­kitűzések meghozzák a várt eredményt, és a munkaerő­kereslet és -kínálat közötti szerkezeti egyensúly fokoza­tosan kialakuljon. <— Buchert —■ J Túl a vetés félidején Korszerűsített munkaerő-közvetítés I

Next

/
Thumbnails
Contents