Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-12 / 239. szám

1982. október 12., kedd

Elapadó erőforrások, növekvő feladatok. Eb- _ bői a kettős szorításból az élelmiszeripar a

" vállalati önállóság növelésével próbál kibonKra Híl takozni. De az önállóság jóval több és bonyolultabb dolog, mint a cégtábla kicserélése. Erről a kérdésről faggattuk dr. Kovács Imre ” MÉM-miniszterhelyettest.

élelmiszeripar

................ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 H

a jó a termés - jé a leap'll

Izgalmas pillanat. Mennyit mutat a mustfokoló? Tolcsván, a 76 éves Kajati Istvánnak nincs izguinivalója, a mérce 19,6 fokot mutat.

— Mi volt az alapvető oka a korábban meglehetősen központosított élelmiszeripar átszervezésének?

— A mezőgazdaság állami és szövetkezeti vállalatai eddig is önállóan gazdálkodtak. Az élelmiszeriparban viszont meglehetősen tarka volt a kép. A sütőipari vállalatok, továbbá a mezőgazdasági üzemek, fogyasztási szövetkezetek élelmiszeripari üzemei önállóan dolgoztak, az állami élelmiszeripar (amely a tevékenység 80 százalékát adja) vállalatai, gyáregységei azonban tröszti, illetve nagy- vállalati rendszerben tevékenykedtek korlátozott önállóság mellett. Ezen a felemás helyzeten változtatni kellett.

. — Az elmúlt két év során teljes önállóságot kaptak a baromfi-, bor-, cukor-, dohány-, édes-, konzerv- és söripari vállalatok. A közép- irányitó trösztöt megszüntették, a vállalatok közvetlenül a minisztérium felügyelete alá kerültek.

— Ez azt jelenti, hogy mindenütt bevonták a tröszti zászlót?

— Nem! Egyes ágazatokban a tröszti (gabona-, hús-, tej-, szeszipar), máshol a nagyvállalati (hűtő-, növényolajipar) szervezetek megmaradtak. Ez utóbbiaknál olyan belső szervezeti korszerűsítés készül, aminek értelmében a partneri kapcsolatok, a műszaki fejlesztés, az értékesítés, az érdekeltségi rendszer stb. területén 1983. január 1- től nagyobb önállóságot kapnak a vállalatok, és a gyáregységek. A tröszti nagyvállalati központ gazdálkodási és irányító szerepe csak azokra a feladatokra korlátozódik (ágazatonként differenciáltan), amelyeket jelenleg így célszerűbb ellátni.

— Milyenek az eddigi tapasztalatok?

— A cukor-, a bor-, a dohányipar vállalatai már két, az édesipari gyárak másfél esztendeje, a baromfi-, a konzerv- és a söripar vállalatai pedig ez év eleje óta dolgoznak önállóan. Tapasztalatok összegzésére tehát már van lehetőség. Az önállósult vállalatok eltérő műszaki, technikai, személyi feltételekkel indultak, azokat a legalaposabb — az érdekelt funkcionális szervekkel

együttesen végzett — előkészítés sem szüntette meg. Így az önállóvá vált vállalatok gazdálkodási színvonala természetesen eltérő. Nagyon lényeges viszont, hogy az átszervezés miatt egyetlen vállalat gazdálkodásában sem következett be átmeneti zavar, vagy visszaesés. A korábban átszervezett vállalatok közül egyik sem váit veszteségessé, vagy alaphiányossá. Ugyanakkor közvetlenebbé vált a kapcsolatuk a mezőgazdasági termelőkkel a háttériparral és a kereskedelemmel. Erőteljesebben törekedtek a termékszerkezet korszerűsítésére, javítani tudták a minőséget, s növelték az export-árualapokat.

— Elmondható tehát,' hogy ezek a vállalatok, eltérő felszereltségük és vezetési színvonaluk miatt, igaz különböző mértékben, de éltek az önállóság adta lehetőségekkel, bár a tartalékokat még korántsem merítették ki. A dohányiparban például kétszeres, a cukoriparban pedig négyszeres a fajlagos nyereségmutatók közötti különbség a legeredményesebb és a legkevésbé eredményes vállalatok között.

— Az önállóvá vált vállalatok egy részénél kifejezetten kedvezőek az eddigi tapasztalatok. Azok a vállalatok, amelyek termékeikkel befolyásolhatják a fogyasztói szokásokat, mint például a Békéscsabai Konzervgyár, vagy az Egri Dohánygyár, egyre több árut dobnak piacra, bővítik a tevékenységi körüket. Mások, mint például a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, vagy a Középmagyarországi Pincegazdaság kölcsönös előnyökön alapuló hosszú távú kapcsolatok kialakítására törekednek a mezőgazdasági üzemekkel, a bel- és külkereskedelemmel. Keresik az új lehetőségeket, mert tudják és érzékelik, hogy áruikat nekik kell eladniuk és ebből kell megélniük.

— Engedelmet a hitetlenkedésért, de aligha képzelhető el, hogy az évtizedes beidegződés után valamennyi újsütetű vállalatnak minden a legjobban menne ...

— Több önálló vállalat viszont — bár ezek is előreléptek — még keresi a helyét. A kezdeményezésben, az önálló gondolkodásban, a kockázatvállalásban, egyszóval a korszerű gazdálkodásban még nem olyan egyértelmű az előrelépés, mint az előbb említetteknél.

— Az önállóvá vált vállalatoknál természetesen továbbra is sor kerülhet ki- sebb-nagyobb belső szervezeti kiigazításokra, korszerűsítésekre (például leányvállalat alapítására), ha annak jó gazdasági indítékai vannak. Az a cél, hogy az önálló vállalatok üzemeinek, gyáregységeinek önállósága és az ott dolgozók közvetlen érdekeltsége tovább növekedjen, hiszen ez sok gazdálkodási tartalékot tárhat fel.

— Most folyik a vállalati belső szervezet korszerűsítése. Például a vállalatok egyi- ke-másika (például a Hajdúsági Cukorgyár, a Kőbányai Sörgyár) nagyon jól él a kisszervezetek adta lehetőségekkel. Egy sor, korábban nehezen szervezhető, megvalósítható munkát sikerül így saját dolgozóikkal együtt elvégeztetni.

— Az önállóság ■esetleg több területen párhuzamos tevékenységhez vezet. Hogyan próbálják ezt elkerülni?

— Az élelmiszeripar átszervezése után több olyan feladat adódott, amelyet célszerűbb és főként gazdaságosabb közösen elvégezni. Ezért az önálló vállalatok létrehoztak olyan társulásokat (egyesüléseket, jogi személyiségű, vagy jogi személyiség nélküli társulást), amelyek kis létAz esőzések, ha kissé le is lassították az őszi mezőgazdasági munkákat, az encsi Zó- ja Tsz-ben, de gondot nem okoznak. Táborffi Tibor tszT elnök:

— Az előző hetek kedvező időjárását sikerült nagyon jól hasznosítanunk, s nemcsak a lehető legjobb minőségben végeztük az esedékes munkákat, de tetemes előnyre is szert tettünk. Az őszi munkacsúcs még hátralevő tennivalóival így mar kedvezőtlen időjárás esetén is meg tudunk birkózni. A jó munka- szervezésnek, a sietségnek most látjuk majd a hasznát.

Már hetek óta túl vannak a 8500 tonnányi silókészítésen;

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

■

i

i

■

t

i

■

i

i

i

számmal, a vállalatok megbízása alapján különféle szolgáltatást, koordinációt végeznek. Vannak olyan ágazatok, ahol a szolgáltató egységeket kifejezetten a szállításra, vagy az alapanyag-beszerzésre koncentrálják. Máshol az export—import munkát bízzák közös vállalatokra.

— Nagyon lényeges, hogy ezeknek a társulásoknak a munkáját, létszámát, anyagi érdekeltségét az önálló vállalatok vezetőiből alakult igazgató tanácsok határozzák meg.

— Milyen az önállóvá vált, illetve a nagyobb önállóságot kapott élelmiszeripari vállalatok kapcsolata a mezőgazda sági üzemekkel?

— Az élelmiszer-termelés a szántóföldtől az élelmiszer- üzletekig olyan vertikális folyamat, amelyben elkülönült szervezetben dolgozó (mező- gazdasági, élelmiszeripari, kereskedelmi) vállalatok, szövetkezetek vesznek részt. Ezért változatlanul a legfontosabb feladat a kapcsolat kölcsönös előnyök alapján való elmélyítése. Ennek pedig az élelmiszeripari vállalatok önállósága az egyik legfontosabb feltétele.

— Az élelmiszeripar számára meghatározó tényező a nyersanyagot termelő mezőgazdasággal kiépített kapcsolatrendszer. A piachoz való rugalmasabb alkalmazkodás, a gazdaságos szerkezetváltás, egyáltalán: eredményes ipari tevékenység csak akkor tehetséges, ha van elegendő mennyiségű és minőségű nyersanyag. Ennek érdekében az éves és a több éves szerződéses rendszer fenntartása mellett a közös érdekeltségen alapuló szerződéseket is általánossá kell tenni. A szerződéses kapcsolatoknál fejlettebb együttműködési forma a közös fejlesztésekben érdekelt társulások, új szóhasználattal, területi integrációk. Jó példaként említhetők erre többek közül a Sárvári Baromfifeldolgozó Vállalat, az Eger—mátravidéki Bor- gazdasági Kombinát, vagy a Petőházi Cukorgyár és az agráripari- egyesülések között kialakult kapcsolatok.

— Fontos, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek mellett az élelmiszeripar — ha a nagyüzemek közvetítésével is — erősítse kapcsolatait a kistermelőkkel. Néhány fontos terméknél ugyanis a kistermelésnek meghatározó szerelje van és lesz még hosz- szú ideig.

B. P.

a napraforgó 22 mázsás átlagtermése már régen a magtárban; az eredeti ütemezést előbbre hozva, megkezdhették a 96 hektár cukorrépa betakarítását; az egyik vöröshere- táblán a tervezettnél több, 160 mázsa, jó minőségű vetőmagot sikerült „fogni”, s a kombájnok után forgathatják már a közel 700 hektárnyi kukoricaterület több mint egyhar- madát.

— A kukorica átlagtermése sem lesz rossz. Most már biztosra becsüljük, hogy valamivel meghaladja a tavalyi, hektáronkénti 64,5 mázsát. Ennél is fontosabb, hogy őszi búzánk több mint fele már magágyba került. És a száraz

(Folytatás az 1. oldalról)

Battáék szőlőjéből a borkombinát Budaházi-dűlőjébe vezetett az utunk. Az itt szüretelő 800 diákot (a miskolci Kossuth Gimnáziumból) oda- érkeztünkkor (negyed 12-kor) harmadszor verte ki a szőlősorok közül az eső. Az iskola és a borkombinát illetékes vezetőinek döntése: ma már nem szüretelnek tovább.

Babits László, a borkombinát II. kerületének igazgató- helyettese: — Sajnos, ez a legrosszabb, amikor napközben kell félbehagyni a munkát. Nagyon reméljük, hogy a szüret többi napján kedvezőbb lesz az idő.

Ezt nem csupán a termés gyors betakarítása miatt, hanem Hegyalja specialitása, az aszúsodás miatt is remélik Hegyalján.

— Az aszúsodás megindult, de ehhez a továbbiakban száraz, napos idő kellene. Ismétlődő esők esetében ugyanis rothadásnak indul a szőlő, s ez esetben sok gond lesz a betakarítással.

Tolcsván, a borkombinát felvásárlótelepén, a bodrog- lceresztúrihoz hasonló tumultus fogadott. A rengeteg kistermelő mustja átadásra vár. Bármennyire is szeretne sietni mindenki, a várakozás indokolt, hiszen az átvétel előtt minden mustot minősítenek, laboratóriumban vizsgálnak. Tolcsván, Dienes Sándor laboránst éppen e munka lényegéről faggattuk.

— Minden termelő valamennyi hordójából veszünk mintát, s ez alapján vizsgáljuk a sav- és nitráttartalmat —, ezzel például megállapítjuk, van-e vizezve a must,

Orvosi

Nobel-díj

A svéd dr. Sune Bergström és dr. Bengt íngemar Sa- muelssoa, valamint a brit dr. John Robert Vane kapta megosztva az idei orvosi Nobel-díj at — jelentette be hétfőn a stockholmi Karolina Intézet. A három tudósnak „a prosztaglandinokkal és az azokkal rokon, biológiailag aktív anyagokkal kapcsolatos felfedezéseikért” ítélték oda a magas kitüntetést. Az intézet szerint Bergströmnek, Samuelssonnak és Vane-nek az volt a fő érdeme, hogy tisztázták: a prosztaglandi- nok hogyan működnek az emberi test bonyolult mechanizmusában, melyik kö - zülük az, amely segíti a szervezetet, és milyen gyógyszerrel akadályozható meg káros mellékhatásuk. Idén 1 150 000 svéd korona (mintegy 158 000 dollár) jár — megosztva — a díj nyerteseinek.

időjárás ellenére nagyon jó magágyba Az aratás után azonnal elvégzett tárcsázásnak és a talaj lezárásnak köszönhetjük a jó, morzsalékos magágyat. A tavalyinál száz- valahány hektárral több búzát is vetünk.

Az sem fordult még elő a Zója Tsz határában, hogy október elejére a tervezett 600 hektárból már 400-ra kiszórták volna az istállótrágyát, s több mint 800 hektáron a mélyszántáson is túl vannak. Egyetlen gond a magtárhiány. De gyors, kényszer- megoldással ezen is segítenek: az épülő gépműhelyben napok alatt 200 vagonos kukoricatárolót hoznak tető alá.

vagy sem, s ezenkívül elvégezzük az úgynevezett fux- próbát, amivel megállapítjuk, tartalmaz-e idegen szőlőfajtákat a must.

A felvásárlótelepről a tolcs- vai Békeharcos Tsz-be látogattunk, ahol Kiss István elnöktől kértünk szüreti tájékoztatót.

— A tsz-nek 160 hektár termő szőleje van. Ma kezdtük meg a szüretet a Nyakvágódűlőben. A saját dolgozóinkon kívül a miskolci 100-as szakmunkásképző 500 tanulója is segít a munkában. A termés mennyiségét hektáronként 90 mázsára becsüljük, s ez nem rossz átlag. Ami a minőséget illeti, nálunk is l/a'minőségű.

A mad munkaerőhelyzetre a munkaerő-kereslet és a munkaerő-kínálat egyensúlyának javulása jellemző. Az úgynevezett szerkezeti feszültségek megoldása azonban ma még nehézkes, és ezek megszüntetésére a korábban alkalmazott adminisztratív módszerek, így például a kötelező munkaerőközvetítés, jó receptet nem adtak.

Jelentős feladata és célja a tanácsi szerveknek, hogy a munkaerő-piaci információk áramlásának jobb megszervezésével, a vállalati kapcsolatok erősítésével, színvonalas társadalmi-gazdasági szolgáltatássá fejlesszék a munkaerő-közvetítési tevékenységet.

E célkitűzések megvalósítása terén, a szükséges feltételrendszer hiánya miatt ez ideig jelentős előrelépés nem történt. Az illetékes központi szervek támogatásával és engedélyével — kísérleti jelleggel — az országban elsőként, Békés megyében alakult meg megyei szintű és az önfinanszírozás elvére épülő: „Munkaerő-szolgálati Iroda”. E kísérlet kedvező tapasztalataira alapozva, az ország több megyéjében is létrehozzák az új típusú, szolgáltató jellegű munkaerő- közvetítő irodákat.

Ezek arra szolgálnak, hogy a munkaerő-gazdálkodásban rejlő tartalékok további feltárásával és kiaknázásával, a nemzeti jövedelem gyarapodását elősegítsék, és a gazdasági szerkezet átalakításában is eredményt érjünk el.

Borsod megyében, de különösen Miskolcon és annak vonzáskörzetében, az átlagosnál is kedvezőbbek az adottságok ahhoz, hogy egy ilyen, illetve hasonló jellegű iroda betöltse fontos társadalmi- gazdasági feladatát. A Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács V. B. munkaügyi oszEgyszóval jó szüretnek ígérkezik az idei. Csupán egyetlen dolog kellene, hogy változzon, az pedig az időjárás. Ha ezt a mai esős, hűvös időt, száraz, napos idő váltaná fel, a termés 15—.20 százaléka aszú- sodna.

Délután, Tolcsváról Miskolc felé jövet — ki tudja hányadszor — futózápor mosta sok sarat látott kocsinkat. Aztán meg — ez is tegnap történt — kisütött a nap ... !

A hegyaljaiakkal, a szüretelő diákokkal együtt reménykedjünk a tartósságában!

Hajdú Imre Fotó: Fojtán László

tálya, e célkitűzés érdekében dolgozta ki a megyei munkaügyi-szolgáltató iroda létesítésére és működési elveire vonatkozó javaslatát.

Az elképzelések, javaslatok szerint a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda 1983. január 1-től Miskolcon kezdi meg működését. Alaptevékenysége során — többek között — színvonalas és folyamatos tájékoztatást nyújt, az egyéni érdeklődők és a munkáltatók számára. A jól szervezett és korszerű nyilvántartás: a minőségi jellemzőkre helyezi a hangsúlyt, és rugalmasabb, fejlettebb módszerekkel biztosítja majd az egyéni és munkáltatói érdekek összhangját.

Az Állami Tervbizottság határozata értelmében megalakuló iroda — egyebek mellett — színvonalas többlépcsős munkaerő-közvetítést végez majd. Félévente elkészíti a munkaerőpiac helyzetét tükröző statisztikai ösz- szeállítást, elemzi a munkaerőpiac helyzetét, segítséget nyújt a megváltozott munkaképességű dolgozók elhelyezkedésében stb.

A B.-A.-Z. megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda, a megyei tanács vb. munkaügyi osztályának szakmai irányítása mellett működik majd; kiadásait pedig a szolgálta-, tásokat igénybe vevő munkáltatók befizetéséből federi. A megfelelő tárgyi és technikai feltételeken kívül, az iroda személyi állományának kiválasztása — kiváló szakmai felkészültség, szervező készség és rátermettség — hozzájárul ahhoz, hogy a központi intézkedések és célkitűzések meghozzák a várt eredményt, és a munkaerőkereslet és -kínálat közötti szerkezeti egyensúly fokozatosan kialakuljon.

<— Buchert —■ J

Túl a vetés félidején

Korszerűsített

munkaerő-közvetítés

I