Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-07 / 235. szám

1982. október 7., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Selyebi tanulságok Hifpsi (esz sz egyeses&cl iordíliit arányosság? Szeptemberben tervtúlteljesítés az aknánál Feketevilgy talpra áll? További erőfeszítések a gépi berendezések mentésére Pajzsegységek védelme alatt dolgoznak a frontokon a feketevöU gyi bányászok. Eddig úgy tudtuk, tapasz­taltuk, ha egy mezőgazdasá­gi üzem, mondjuk 7,34 arany­korona értékű, tehát gyenge minőségű szántóföldekkel rendelkezik, abból (már ami a termésmennyiséget és a gazdálkodás eredményességét illeti) nem sok jó sül ki. Ma­gyarán: az alacsony arany­korona-érték egyenes arányú következménye a gyenge ter­mésátlag, a magas termelési költség. Mindennek summá- zata pedig nem más, mint veszteséges alaptevékenység. Most viszont, ahogy Zsit- nvár Sándornak, a selyebi Virradat Tsz főmezőgazdá­szának beszámolóját hallgat­juk az idei esztendőről, egy­re inkább meggyőződünk ró­la: lehet az egyenes arányos­ságból jó értelemben vett fordított arányosság is. Köz­érthetőbben fogalmazva: az alacsony termőértékű föld is teremhet többlettermést, kö­vetkezésképp még az úgyne­vezett zerge-járta földeken is lehet nyereségesen gazdál­kodni, ha... 1. ... ha az adottsápoknak megfelelő vetésszerkezetet alakítják ki. — Mi búzát, tavaszi árpát, napraforgót, silókukoricát, pillangósokat, konkrétan vö­rösherét és lucernát termesz­tünk. A repcével néhány év sikertelen kísérlete után fel­hagytunk. Nálunk kifagy. A búzánál sem jó akármelyik fajta. Mi most is MV—4- est, MV—8-ast, MV—10-est és Jubilejnaja 50-est vetünk. A mi adottságunknál első­rendű szempont a fagytűrő és szárazságtűrő képesség, valamint, hogy legyen elég­séges szalmatömeg. A tava­szi árpát elsősorban a ház­táji abrakellátása miatt vet­jük. A napraforgó pedig sze­reti ezt a tájat. A silókuko­ricánál és a pillangósoknál az igény és az adottság úgy­szintén találkozik. 2. ...ha a tápanyag-után­pótlásra nagy súlyt helyez­nek. — Ez a mi sovány terüle­teink szempontjából döntő tényező. Ugyanis az ide illő növényfajok, -fajták is csak jó tápanyag-ellátottságú földe­ken produkálnak nagy és jó minőségű termést. Ezért a szerves- és műtrágya-felhasz­nálásunk évről évre növek­szik. Mindennek haszna a növekvő termésátlagokban • jelentkezik. 3. ... ha megfelelő a nö­vénytermesztés gépesítésének színvonala. Ha rendelkeznek elegendő erő- és munkagép­pel ha a munkákat optima . lis időben tudják elvégezni j — A korábbi esztendők j egyik legsúlyosabb gondja | éppen a gépesítésünk ala- j csonv színvonala voll Se ele-; gendő gépnél nem rendel­keztünk, se mentei«?' mű­szaki szi' ’ ’ P poh*­szén t-'-n-.i- ■*T i mr el. nv '■••■"‘••k — A- d'kw az, ipar' tevéken süliünk során elért nyereség is segített, hi­szen számtalan új gépet tud­tunk vásárolni —. hogy a ta­lajművelő gépektől egészen a betakarító gépekig nincsen három évnél idősebb gé­pünk. 4. .. .ha a szakvezetők tu­dása és szemlélete a kor kö­vetelményeihez szabott. (S itt már a másik alaptevé­kenységről. a növénytermesz­tésre szorosan ráépült állat- tenyésztésről is szólni kell.) — Apróság, de például a napraforgó-termesztésnél a gazdaságosság mellett az is érv, hogy a termést mi ma­gunk tudjuk tárolni. Ugyan­is a bértárolás haszna mel­lett ez a téli holt időszak­ban folyamatos munkát biz­tosít dolgozóinknak és gé­peinknek ... A szarvasmar­ha-hizlalásunk korábban veszteséges volt. Gondoltunk egyet és létrehoztunk egy tár­sulást, amelynek tagjai a Taurina, a megyei Adatfor­galmi és Húsipari Vállalat, a gönci Kossuth Tsz és ter­mészetesen mi. Minden part­ner más- és mással száll be. Mi például az épületeket, a munkaerőt, a gépeket, a tö­meg- és szálas takarmányt adjuk. Van fantázia ebben a társulásban. A tervek szerint jövőre már ezer darab hízó­marhával járulunk hozzá a megye húsellátásához ... Vagy itt van a szalma. Rö­videsen kész lesz az Állami Fejlesztési Bapk hitelével épülő, dán technológiával működő szalmadúsítónk. Ez a gyenge minőségű szalmá­ból — ammóniával dúsítva — réti széna minőségű ta­karmányt állít elő. A dú- sítóban évente 1100 tonna szalmát dolgozunk fel. Olcsó takarmányt kapunk, amely alap lesz a juhászatunlc és a marhahizlalásunk további fejlesztéséhez. Valahogy így lesz az egye­nesből fordított arányosság. S így érhető el, hogy e va­lóban gyenge minőségű föl­deken 38 mázsa búza, 32 má­zsa árpa, 18 mázsa naprafor­gó, 320 mázsa silókukorica teremjen; s ami talán még lényegesebb, hogy minimum 3 és fél, 4 millió forint nye­reséget realizáljon a növény- termesztés a mindössze 1760 hektár szántóterületen. Ha mindehhez még hozzátesszük, hogy a másik alaptevékeny­ség, az állattenyésztés sem lesz már veszteséges (sőt már kevés nyereséget is elő­állít), és a melléküzemágak a korábbi esztendőkhöz ha­sonlóan újra hoznak a „kony­hára”, elmondhatjuk: Selye- ben jó esztendőt zárnak. Legutóbbi találkozásunk­kor az Aiuiníniuinárugyár 2. számú, szendrői gyáregysé­gének igazgatója, Hudák Jó­zsef a következőképpen jel­lemezte üzemük helyzetét: — Szerencsére, korábbi fé­lelmeink alaptalanoknak bi­zonyultak, nem maradtunk munka nélkül. Sőt, mun­kánk éppenséggel bőven akad, többnyire rajtunk mú­lik, hogyan teszünk eleget a követelményeknek. Nem kel­lett megválnunk korábbi partnereinktől, továbbra is szerződéses viszonyban ál­unk az Ikarus autóbusz- gyárral, a Taurus gumi- ... <urai. s néhány nagyobb .■piiuipan vállalattal, szá- .0 ultra készítünk sokfajta, munkaigényes terméket. Partnerkapcsolatainkról any- nyit mindenképpen meg kell jegyeznünk: a kölcsönös bi­zalom, s elégedettség jellem­ző gyáraink között. Mi igyek­szünk a megrendelők igé­nyeit maradéktalanul kielé­gíteni ; eleget tettünk há­romnegyed éves termelési kö­telezettségeinknek, teljesítet­tük a száznyolcvanmillió fo­rint értékű éves termelési tervünk időarányos részét. Lényegesnek tartjuk, hogy termékeink minőségét egyik megrendelőnk sem kifogá­solta. — Az év elején komoly munkaerőgondok keletkeztek a szendrői gyáregységben. Változott-e a helyzet azóta? — Igen. Az utánpótlás biztosítására több tervet dől­Országos vezetéstechnikai verseit Aggteleken (Folytatás az L oldalról) Az igazi versenynap ma kezdődik, mégpedig meglehe­tősen korán, hiszen a részt­vevők már hét órakor a pá­lyán lesznek, hogy négy kate­góriában — mindössze négy teherkocsin — számot adja­nak felkészültségükről. Sko­da, illetve ZIL kocsikkal vá­rosi forgalmi körülmények­nek megfelelő, táblákkal, ka­nyarokkal tűzdelt szakaszo­kon és országúti viszonyok­nak megfelelő feltételek mel­lett derül majd ki, hogy ki tud a legtakarékosabban haj­tani. A résztvevő versenyzők, a szervező szakemberek egy­behangzó állítása szerint az energiatakarékos vezetés ko­rántsem jelent lassúságot. Mindenesetre figyelemre mél­tó a megállapítás, hogy a versenyeken legjobb ered­ményt elértek és az ország­utakon rendszeresen túlfo­gyasztással autózó gépkocsi- vezetők üzemanyag-felhasz­nálása közt 30—35 százalékos eltérések mutatkoznak. Valamennyi versenyzőt, akiket a Volán vállalatok az aggteleki országos döntőre neveztek, 2000 forint jutalom­ban részesítenek. Az első he­lyezett ezen felül 5500, a má­sodik 4000, a harmadik 3000 forintot kap. Mivel a ma reggel nyereg­be szálló teherkocsi-vezetők­nek a kijelölt pályán megha­tározott időre kell végighaj­tani, nemcsak a sebességre, a vezetési technikára, de az órára is figyelniük kell, hogy ne szerezzenek hibapontokat. Természetes, hogy a házi­gazda, a 3-as számú Volán Vállalat csapata mindent megtesz annak érdekében, hogy jó helyezést érjen el. A Halász József vezetésével versenyző borsodi csapatnak olyan ellenfelekkel szemben kell helytállni, mint a fővá­rosi 1-es számú Volán gárdá­ja, amelynek tagjai több or­szágos versenyen értek el ki­váló eredményt. A VI. orszá­gos energiatakarékos vezetés- technikai verseny eredmény- hirdetése pénteken délután lesz. goztunk ki. A legreálisabb­nak a környéken levő ci­gánylakosság megnyerése bi­zonyult. Januárban ötven új dolgozó kérte felvételét gyárunkba. Közülük har­mincán meg is maradtak itt, betanított munkásokká váltak. Ma már ők is képe­sek ugyanolyan jól helytáll­ni, mint a régiek. Nemrégi­ben fejeződött be üzemünk­ben az a tanfolyam, amelyen húszán szerezték meg a he­gesztői alapképesítést. Ké­sőbb, ha kedvük lesz a ta­nuláshoz, letehetik a szak­munkásvizsgát is. Erre, egyébként mi is szeretnénk ösztönözni dolgozóinkat, hi­szen egyre több az olyan munkaigényes termékek szá­ma. amelyek előállításánál nem nélkülözhető a maga­sabb szakmai felkészültség. — Az év elején a munka­erőgondokon kívül egyéb kö­rülmények is veszélyeztették a termelést. — A régi festőműhely ka­pacitása kevésnek bizonyult az előttünk álló feladatok megoldásához. Két íestőpá- lyasoron dolgozunk, mind­kettő megérett a lcorszerűsí­— A bánya kiismerhetet­len, mert örökké változik. A bánya mindig tartogat meg­lepetést a bányászok szá­mára. A tapasztalat mondatja ezeket a szavakat Kömmel Péterrel, a feketevölgyi ak­na vezetőjével. A fiatal szak­ember 11 éve dolgozik a szénmedence egyik legna­gyobb, mindemellett az egyik legnehezebb természeti adott­ságok között termelő bányá­jánál, s ez idő alatt több „meglepetésben” volt része, íme, az utóbbi három év rendkívüli eseményeinek kró­nikája: — Az M/5-ös front 1980- ban hétméteres vetőt harán­ton. Hónapokig mindössze 10—12 méter volt a havi elő­rehaladás. Azt gondoltam, ennél már nagyobb baj nem érhet bennünket, mire a kö­vetkező esztendőben az M/6- os és az M/7-es fejtéseknek „összement” az alapvágata. A hatalmas kőzetnyomás oly­annyira összetörte a 4000 milliméter átmérőjű bánya­folyosókat, hogy kétszer 900 méter hosszban kellett kicse­rélnünk a TH-gyűrűket. A tetemes improduktív munka miatt hosszú ideig akadozott a frontok termelése. No, et­től aztán már igazán nem ér­heti súlyosabb csapás a bá­nyánkat, vélekedtem, de is­mét csalódnom kellett. Ez év áprilisában ugyanis iszapbe­törés történt az M/9-es számú tömegtermelő munkahelyün­kön, melynek eredménye: 136 ezer tonna lemaradás au­gusztus végéig, az időarányos tervhez képest! Hozzáértők állítják: ha­sonló nagyságú bányaelsze- rencsétlenedés még nem volt a Borsodi Szénbányák Válla­latnál. Nem kevesebb, mint 2500 köbméter iszap és több százezer köbméter víz ömlött be a bányatérségekbe. Az említett fronton 100 millió forint értékű gép és beren­dezés maradt az iszap alatt. Mivel a szomszédos M/10-es fejtésen is szünetelt a terme­lőmunka, hiszen a két front­nak egymással közel párhu­zamosan kellett volna halad­nia, gyakorlatilag másfél hó­napig alig adott szenet a bá­nya a népgazdaságnak. Az akna, a Szuhavölgyi Bánya­tésre. Az egyik felújítását, kapacitásbővítését megkezd­tük, ott rövidesen befeje­ződnek a munkálatok, ame­lyek csaknem negyvenszá­zalékos többletteljesítmény elérését teszik majd lehető­vé. A másik festősor felújí­tására a jövő évben kerül­het sor. A szendrői gyárban egyéb, kedvező változásokról is szá­mot adhatnak. Az utóbbi né­hány hónapban sok mindent tettek a dolgozók jó közér­zetének biztosításáért. A gyáregység vezetői azt tart­ják: a szociális ellátottság tekintetében is fel kell zár­kózniuk a vidéki üzemek­nek. Nos, a szendrői gyár­ban érdemes körülnézni — a nemrégiben átadott két­szintes szociális létesítmény valóban párját ritkítja. Jól­lehet, az üzemben jelenleg csak háromszázötvenen dol­goznak, a szociális létesít­mény tervezésekor azonban már a jövőre is gondoltak. A későbbi esetleges zsúfolt­ság elkerülése végett négy­száz férőhelyet alakítottak ki az épületben. A dolgozók régi vágya valósul me* a üzem és a vállalat vezetői napokig tanácskoztak: mité­vők legyenek? Abban meg­egyeztek a vélemények, hogy menteni kell a menthetőt, az­az: minél előbb meg kell kezdeni a termelést a fronto­kon. Az M/10-es fejtésen Ka­nalas Sándor brigádja május utolsó napjaiban ismét.üzem­be helyezte a gépeket és a berendezéseket. Az M/9-es front szénpásztájában azon­ban csak augusztus 22-én kezdhette meg a termelést Kiss Mihály kollektívája. A két időpont között a fekete- völgyi bánya csak 50 százalé­kos teljesítményt produkált, vagyis naponta hozzávetőle­gesen 1500 tonna szenet küld­tek felszínre az akna dolgo­zói. — Az új frontot a régi fej­tési homloktól 174 méterre előre indítottuk — mutatja a bányaművelési térképen Kammel Péter. — Ez a front 100 méter széles, 40 méterrel keskenyebb a réginél, mert vető harántolja a szénmező több, mint egyharmadát. A munkahelyre beszereltük azt a 42 pajzsbiztosító egységet, amelyeket az iszap alól men­tettünk ki, á többi szükséges bányaberendezést néhány ak­nától kaptuk. Az új front jó eredményekkel üzemel, a na­pi előrehaladás átlagosan 4 méter. A 10-es számú fejtés gyáregység másik, ugyancsak szociális jellegű beruházása­kor. Jó ütemben halad, s az év végéig befejeződik az üzemorvosi rendelő építése, ahol egyebek között mód nyílik laboratóriumi, s kü­lönböző munkaalkalmassági vizsgálatok elvégzésére is: Az épület másik részében pedig üzemi étkezdét, s bü­fét alakítanak ki. Nem ma­rad kihasználatlanul az épü­let tetőtere sem — ott klub- helyiségeket rendeznek majd be. Rendhagyó módon ez al­kalommal a szokásostól több időt töltöttünk az új szociá­lis létesítményekben, mint a termelőegységekben. Tettük ezt azért, mert amit ebben a vidéki üzemben tapasztal­tunk, valóban rendhagyó, mindenképpen figyelemre méltó. Sajnos, még ma is sok helyen tartja magát az a szemlélet, hogy a falusi emberek kevésbé igényesek, minek fecsérelnék el azt a sok pénzt szociális létesítmé­nyekre. A vidéki ipartelepí­tők elé példaként kívánkozik a szend főiek törekvése. — dévald — Fotó: Temesi László 3 métert halad előre a három múszakharmadban. Az akna napi termelése 3200—3500 tonna között váltakozik. Az aknávezető szerint, szeptemberben 88 800 tonna szenet várt a vállalat vezeté­se a feketevölgyi bányászok­tól, ezt a mennyiséget azon­ban nem sikerült kitermel­niük. így is túlteljesítette a kollektíva a havi tervet, igaz, csak 734 méterrel. A lényeg: Feketevölgy elmozdult a holtpontról, s úgy tűnik, hogy sikerül talpra állnia. A cím­ben szereplő kérdőjel viszont indokolt, mert vannak gátló tényezői a további sikeres termelésnek. Az aknavezető a gondokat a következőkben summázza: — A 10-es számú front a közeli napokban régi vágatot harántol. A hónap közepén hasonló munkára kerül sor a másik fejtésen. Utána ugyan­ezt a frontot 140 méterre szé­lesítjük ki, a meglevőkhöz még 35 pajzs egységet kell beépítenünk. A feladatok el­végzésére részletes progra­mot készítettünk, s tudjuk, hogy a végrehajtás kiesést okoz majd a termelésben. Utána azonban még inkább adottak lesznek a feltételek a terv tel j es ítés h ez, s esélyünk van a lemaradás csökkenté­sére. A fektevölgyieknek a ne­gyedik negyedévben az előze­tes tervnél csaknem 40 ezer tonnával többet, 275 ezer tonna szenet kellene termel­niük. A követelmény magas, de az itteniek úgy ítélik meg, hogy eleget tudnak tenni. Amennyiben újabb rendkí­vüli esemény nem jön köz­be ... Ha sikerül a megemelt tervet teljesíteni, a bánya várhatóan 92 ezer tonnával marad el majd az ez évre cé­lul tűzött 849 ezer tonna szén kitermelésétől. Kérdés az akna vezetőhöz: milyen sors vár az iszap alatt maradt gépekre és berendezé­sekre? — Természetesen, minden lehetőt megpróbálunk a ki­mentésük érdekében — hangzik a válasz. — Az el­képzelések értelmében, a ré­gi 9-es számú front homlok­tól harminc méterre, azzal párhuzamosan kihajtunk egy vágatot, melyből merőlege­sen rályukasztunk majd az iszappal elöntött bányatér­ségre. Először a nagy értékű maróhengert akarjuk ki­emelni, utána kimentjük a biztosítóegységeket, a láncos­vonszolót. Ez tehát az elkép­zelés. de hogy mennyit sike­rül belőle megvalósítanunk, azt lehetetlenség most és in­nen megmondani. Érthető Kammel Péter óva­tos fogalmazása, hiszen: a bánya kiismerhetetlen, örök­ké változik. A bánya mindig tartogat meglepetést a bá­nyászok számára. Kolaj László Haj'du Imre Közelítve a városhoz közérzet kamatozik

Next

/
Thumbnails
Contents