Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-05 / 233. szám
1982. október 5., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Szerény ereimények A munkaerő-gazdálkodás és bérgazdálkodás kérdései, közöttük a munkaerő tervszerű foglalkoztatása a lét- számtartalékok feltárása, a hiányszakmák utánpótlási gondja, a teljesítménykövetelmények szintje stb. az irányítószervek és a vállalatok érdeklődésűnek homlokterében vannak. Nem véletlen, hiszen a VI. ötéves tervben meghatározott új növekedési pályán — az emberi tényezőknek nagy szerepük van. Hatásuk igen jelentős a gazdasági növekedésre és a gazdálkodás struktúrájának alakulására. A gazdaságpolitikai célok kitűzése és a tervezés során ezért növekvő gondot kell fordítani: a foglalkoztatásra, a munkaerő hatékonyságára és a szakképzésre. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Magyar Sándorral, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetőjével. — Mindazok az elvek, amelyek mellett 1968-ban elköteleztük magunkat, valamint az azóta végrehajtott szabályozó változtatások, illetve azok végrehajtásának gyakorlata eredményezett-e lényeges előrelépést a munkaerő-gazdálkodás területén? — Az lj)68-as elvek ma is jól tükrözik az előrehaladás feltételrendszerét. A népgazdaság irányításában és ezen belül a munkaerő-gazdálkodásban, az úgynevezett kiegyenlítő jellegű szabályozás jelent gondot. Az egy- szinte hozott bérek nem segítették kellően a költség- gazdálkodásra irányuló erőfeszítéseket, célkitűzéseket, és kedvezőtlenül hatottak a munkamorálra is. — Sokat hallunk a tervszerű munkaerő-foglalkoztatásról, az indokolt átcsoportosításokról. Beszélhctünk-c fejlődésről és milyen tényezők fékezik ezeket? — Az 1970—72-es évi állapothoz képest feltétlenül beszélhetünk előrelépésről. Ennek egyik jele, hogy számos vállalat az önkényesen kilépett dolgozókat nem veszi fel, nem alkalmazza. De helyesebb talán úgy fogalmazni : előrelépés van, ám arányaiban nem elfogadható mértékű; nem olyan, ami szükségtelenné tenné a belső munkaerő-tartalékok további feltárását. E tartalékok, a „vatta-létszám” feltárását számos objektív és szubjektív tényező is nehezíti. Az új helyre kerülő dolgozónak mindazt, amit pozícióban, munkabérben, munkahelyi beilleszkedésben addig elért — az új helyen újra kell kezdeni. És ehhez segítséget, anyagi jellegű támogatást ma még nem kapnak. — Egyes hiányszakmákban — igy a kohászatnál, néhány gépipari területen, az építőipari és vasúti közlekedés alapszakmáiban — gyakori gond a munkaerő-utánpótlás kérdése,.. — A tudományos-technikai forradalom időszakában törvényszerű, hogy egyes szakmák elhaljanak és új szakmák szülessenek. Nyilvánvaló, hogy a magasabb presztízsű szakmák területén túlképzés mutatkozik: ugyanakkor az említett helyeken hiányszakmák keletkeznek. A megye ipari szerkezetét döntően' meghatározó egyes nagyüzemekben, egymás mellett élnek és működnek a korszerű és hallatlanul elavult üzemek, munkahelyek. Az új üzemek építése, illetve a meglevők korszerűsítése ugyanis nem tarthatott mindig lépést a technikai fejlődéssel. A korszerűtlen és nem egy esetben rendkívül mostoha munkakörülményeket biztosító munkahelyek azonban nem vonzzák a fiatalokat. Ez a gond éppolyan nyomasztó lehet egy forgácsolóüzemben, ahol például két számjegyvezérlésű esztergagép mellett tucatnyi elavult gép van; mint a karbantartás terén, ahol ugyancsak hiányoznak a korszerű technikát képviselő gépi berendezések és kéziszerszámok. Fellelhető ez a gond a kohászat egyes területein, ahol akad még nehéz fizikai munka is. — A kialakult helyzetet a vállalatok kifogásolják leginkább. A változtatás érdekében mégis keveset tesznek. — A pályaválasztási, pá- lyaorientálási módszerek kevéssé fejlődtek. A vállalatok nem épültek rá eléggé az iskolára. Nem alakítottak ki olyan légkört sem, ami a pályaválasztó fiatalt, a vállalat érdekének is megfelelő pályaválasztásra motiválná. Törvény van a pályakezdő fiatalok megfelelő fogadására is, ám gyakori, éppen az idősebbek részéről, az „elké- nyezletéstől” óvó olyan magatartás: hogy hadd tanuljon az a fiatal, hadd tanulja meg. mi az élet. — Nem esett még szó a bérezésről — Vállalatainknál kevés a jól kidolgozott és minden szintre kiterjedő követelményrendszer. Ennek hiányában nehéz a munka elismerése, illetve szankcionálása. Ma még nagyon sok tekintetben nem az elvégzett mVinkát, hanem a jelenlétet fizetjük meg. A vállalatok belső érdekeltségi rendszerének azt a célt kell szolgálnia, hogy aki akar, tud és szeret dolgozni, az a nagyobb teljesítményért nagyobb bért is kapjon. A munkaerő-gazdálkodás területén és a bérgazdálkodásban tehát összetett és újszerű feladatokra is fel kell készülni. A vállalatoknál alakult gazdasági munkaközösségek eredményei — a Borsodi Vegyi Kombinátban, vagy éppen a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál stb. — azt igazolják, hogy a dolgozók szívesebben tesznek szert kiegészítő jövedelemre ott, ahol főállásban is dolgoznak, hiszen a több keresetért, több és jobb minőségű munka elvégzésére vállalkoznak. Keresni kell a részmunkaidős foglalkoztatások számtalan lehetőségét, a konvertálható szakemberek betanítását stb. Az ilyen és az ezekhez hasonló tevékenységek feltárásával a teljes foglalkoztatásra irányuló elsődleges célunkat fenntartva, a foglalkoztatás hatékonyságát is biztosítani tóiét. Buchcrt Miklós Irány az olvasztó A kiszolgált berendezések anyagainak újrahasznosítása fontos gazdasági feladat. A képen látható, Gödöllő típusú dömper, évekig szolgált a Lenin Kohászati Müvekben, mígnem annyira elhasználódott, hogy javítása gazdaságtalanná vált. A napokban, immár nem a saját lábán, a darabolóhoz szállították, hogy anyagát újra olvasztva acélt készítsenek belőle. Fotó: Irmai István üj műm münksközesség Gazdaság munkaközösség alakult a közelmúltban az úgynevezett személyi számi-, tógépes, felsőfokú matematikai oktatás módszerének kidolgozására és értékesítésére. E cél megvalósítására a Budapesti Műszaki Egyetem, a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola, a Tanért, a Tudományszervezési és Informatikai Intézet, valamint a Technoimpex fogott össze. Az ötlet Fenyő Istvántól, a Műegyetem professzorától és Sima Dezsőtől, a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Matematikai és Számítástudományi Intézet igazgatójától származik. A módszer a nvugati országokban már elterjedt, írógép nagyságú — a családi otthonokban a költségvetés készítéséről a nyelvtanulásig sokoldalúan felhasználható — olcsó „konyhai” számítógépeken alapul. A szakemberek ezekre a berendezésekre építve dolgozták ki a felsőfokú , matematikaoktatás új didaktikai, módszerét. amely megkönnyíti a hallgatók számára a feladatok megoldását. Ilyen rendszerű oktatást hazánkban még csak a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán folytatnak egyes matematikai tananyagok feldolgozásakor; a Budapesti Műszaki Egyetemen mostanában teremtik meg feltételeit Készül a toliajó Rövidesen megkezdődnek az első 2400 lóerős új típusú tolóhajó üzemi próbái a Magyar Hajó- és Darugyárban. A hajó szovjet megrendelésre készül, s még az év vége előtt átadják partnerüknek a korábban szállított tolóhajóknál jóval nagyobb teljesítményű, korszerűbben és kényelmesebben felszerelt vízi járművet Ax új típus a jövő évtől felváltja a 2000 lóerősöket Az MHD-nak továbbra ts a legnagyobb vásárlói a szovjet Sudoimport, és Mas- hinoimport külkereskedelmi egyesülések. A tolóhajókon kívül nagy tételben rendelnek úszó és portáldarukat is. Társadalmunk minden rétegét érinti az ötnapos munkahét bevezetése, noha a mezőgazdaságban csak a következő évek során válik általánossá a rövidített munkaidő. Ám Borsod megye 99 mezőgazdasági termelőszövetkezete közül 24 már jelezte, hogy részlegesen — mintegy 3050 főt érintve — áttért az ötnapos munkahétre. Az átállás tapasztalatait legutóbb a megyei tanács ülésén összegezték. Megállapították, hogy — néhány, átmeneti, többségében helyileg megoldható gond ellenére — zavartalan volt a rövidített munkahétre való áttérés; nem hatott kedvezőtlenül sem a gazdálkodási eredményekre, sem a jövedelmekre. Nem is az eredmények méltatására helyezte a fő hangsúlyt a megyei tanácsülés, hanem az átmeneti zavarokra, amelyek közül jó néhányat már sikerült elhárítani. Nem igazolta például a gyakorlat a kereskedelem új munkarendjét, ezért időközben módosítani kellett azt. A hétfőn, valamint a kedden zárva tartó élelmiszerboltok körét szűkítették, mert a hús- és sörszállítmányok éppen ezekben a napokban érkeztek. Helyenként továbbra is problémát okoz az egyes üzletek hétfői szünnapja, illetve korábbi zárása, mert nehezíti a vásárlás körülményeit. A sütőipar mennyiségileg ki tudja elégíteni a lakossági igényeket, A gyakorlat hibákat is felderít plusz kettőről de az elősütött hét végi kenyér — kényszerűen megnövelt — magas aránya miatt, sok-sok családnak az asztalára nem juthat friss kenyér. Az egészségügyben is voltak zavarok, de megfelelő munkaerő-átcsoportosítással már eléri a régi szintet a betegellátás — a hétvégeken is. Megyénk egyes településeiről érkeztek panaszok. Egyes kistelepülések lakói nehezen tudják megközelíteni a körzeti ügyeletes orvost, több helyen rossz a segélykérő telefonok műszaki állapota is, és nem mindenki számára elérhetőek az ügyeletes gyógyszertárak sem. A bölcsődék és óvodák igyekeztek a szülők munkarendjéhez igazítani nyitva- tartásukat. A szombati napokra ügyeletes gyermekintézményeket jelöltek ki. Miskolcon például négy bölcsődét tartottak nyitva szombatonként, de mivel nem volt rájuk igény, ma már egy. sem működik. Hasonló a helyzet az óvodáknál is. Az óvodai dajkák sérelmezik, hogy — az óvónőkkel ellentétben — az ö étkezési idejük nem számít bele a munkaidőbe, holott ők segítik a kicsik ebédelését, velük együtt ebédelnek. Az egészségre ártalmas munkakörökben foglalkoztatottak azt panaszolták, hogy ezen a területen nem csökkent a munkaidő, emiatt elvesztették korábbi — relatív — előnyüket. Sok helyen megoldódott már ez a gond, bár nem teljes megelégedésre, mégpedig úgy, hogy a dolgozó az egészségre ártalmas munkakörben napi hat órát dolgozik, a munkanap többi részét pedig egészségre nem káros munkával tölti. A közlekedési vállalatok rugalmasan alkalmazkodtak az új munkarendhez, a Volán például 197 helyi és 4ST távolsági járatának menetrendjét módosította. Miskolcon a 8-as, a 12-es és a 14-es autóbuszok vonalain van zsúfoltság. Ennek oka, hogy az ezeknek a vonalaknak a környékén működő vállalatok közül eddig mindössze három fogadta el a lépcsőzetes munkakezdésre vonatkozó javaslatokat. Jónak ítélték a szolgáltató vállalatok, szövetkezetek hétvégi ügyeletének megszerve-' zését. A Gelka tévéjavító részlegében például hétfőn, az adásszüneti napon kapják meg a dolgozók második szabadnapjukat. Szűkös viszont a gépkocsi-szervizek hétvégi ügyeleti kapacitása. Továbbra is sok a panasz a postahivatalok szombati nyitvatartási rendjére. A városokban és járási székhelyeken 8 és 12 óra között tartanak nyitva a postahivatalok, s emiatt az általában 14 órakor záró üzletek nem tudják befizetni bevételeiket. A községekben pedig nincs is lehetőség szombatonként a pénz postai befizetésére, a posta ellenben lehetőséget ad az úgynevezett zsákos befizetésre. Ennek a módszernek a továbbfejlesztéséről a Posta intézkedik. Panasz van a kisebb községekben a telefon-összeköttetésre, a táviratfeladás körülményeire. A panaszokat a Posta vizsgálja. A megyei tanács ülésén elhangzott, hogy az ötnapos munkahétre történő áttérés további irányítási és szervezési munkát kíván. A jelenlegi nyitvatartási és ügyfél- fogadási idők nem mindenütt véglegesek, ezeken — a gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve — módosítani lehet. Kihelyezett laboratórium Felsőbereckinél „Levepztet” a Bodrogot Két héten belül másodszor sújtja rendkívüli szennyeződés a Bodrog vizét. Mint arról beszámoltunk, szeptember 22-től 27-ig nagyarányú hal- pusztulás következett be a szlovák határon túl — 40 mázsa halat kellett kifogni, megsemmisíteni a folyó magyar szakaszán — a víz rendkívül alacsony oldott oxigén- tartalma miatt. Október 1-, én, pénteken délelőtt 10 órától hasonló ok miatt rendelte el az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a folyó teljes hosszában a harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget. Ennek a rendkívüli vízszennyeződésnek is hasonló okai vannak; alacsony a víz oldott oxigéntartalma, amihez nagyban hozzájárul a folyó vízgyűjtő területén kialakult rendkívül alacsony vízhozam. Ennek következtében növekedett a mellékvizfolyá- sok szennyezettsége is, feltehetően a cukorgyári kampány következtében. Dr. Fázold Adám, az igazgatóság környezet- és vízminőség-védelmi osztályának vezetője arról tájékoztatott, hogy mozgósították a műszaki-biztonsági szolgálat osztagának vízminőségi kárelhárítási részlegét. Felsőbereckinél háromsoros légbeíúvá- sos — kompresszoros — levegőztető berendezést helyeztek üzembe. A két part között ezeken a helyeken a meder fenekére helyezett perft*-' rált gumitömlőkön keresztül „levegófüggönyt” hoznak létre annak érdekében, hogy a víz oldott oxigéntartalma növekedjék. Ez elősegíti, gyorsítja a víz biokémiai folyamatát és biztosítja a folyó élővíz jellegét. Főleg ennek köszönhető, hogy a magyar szakaszon nem fordult elő halpusztulás. A beavatkozás másik fontos tényezője, hogy Felsőbereckinél kihelyezett laboratórium működik; két- óránként vesznek vízmintát, így pontosan mérni tudják a levegőztetés hatását is. Emellett a folyó teljes hosszában is vizsgálják a víz minőségét, a Tiszára gyakorolt hatását annál is inkább, mert mint ismeretes, Debrecen vízellátása a Keleti főcsatornából történik. A beavatkozás következtében javult a folyó vízminősége, ezért az igazgatóság tegnap délelőtt 10 órakor első fokra mérsékelte a készültséget, ami azt jelenti, hogy továbbra is működik a megerősített figyelőszolgálat és készenlétben van a levegőztető egység. Az igazgatóság illetékesei felhívják arra a figyelmet, hogy a kis vízhozamok idején — mint jelenleg is — fokozott gondot kell fordítani az ipari és mezőgazdasági üzemeknek arra, hogy szeny- nyezőanyagok ne jussanak a folyókba. O. J. llj iskola épül Szendrßs Az idén tavasszal új négy tantermes általános iskola építését kezdték meg Szend- rón. Az oktatási intézmény kivitelezője az Edelényi Építőipari Szövetkezet, jól halad a munkával. A tervek szerint a jövő év szeptemberében adják át az iskolát, a mellnek építése 14 millió forintba kerül. Egyidejűleg felújítják a régi iskolát is, ahol 850 gyerek tanul. Központi fűtést szerelnek be, korszerűsítik a tantermeket. A jövő évben űj egészségház építését is megkezdik Szendrőn. Jelenleg két körzeti orvos és egy fogorvos látja el a betegeket, eléggé elavult orvosi rendelőkben. A mintegy kétmillió forintos költséggel épülő egészségházat 1984-ten adják át. s ily módon bővül az orvosi ellátás is. A fogorvosi rendelőn kívül az anya- és csecsemővédelem is helyet kap a rendelőben.
