Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-30 / 255. szám
1982. október 30., szomEot ESZAK’MAGYARORSZAG 9 Október 31: Papír - Diósgyőrből Ö tvennyolc évvel ezelőtt, 1924-ben rendezték meg Milánóban a takarék- pénztárak első nemzetközi kongresszusát. A tanácskozás Résztvevői síkra- szálltak a takarékosság eszméjének terjesztése, a takarékosságra való nevelés mellett. Ezen a tanácskozáson alakult meg a takarékpénztárak nemzetközi intézete, amelynek központja Géniben működik. Ennek az intézménynek a jelentőségére, szerepére utal, hogy képviselője rendszeresen részt vesz az ENSZ munkájában is tanácskozási joggal. A milánói kongresz- szuson született meg az a határozat, hogy október utolsó munkanapján minden esztendőben megrendezik a takarékossági világnapot. Magyarországon 1965 óta minden esztendőben — szerte az országban, így Borsodban is — ünnepélyes külsőségek között emlékeznek meg a takarékos- sági világnapról. Ezek a rendezvények, megemlékezések jó alkalmat és lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy egyfajta számvetést készítsenek a takarékosságban végzett munkáról, ösz- szegezzék az elért eredményeket és szóljanak arról, milyen feladatok végrehajtására szükséges figyelmet fordítani. Természetesen nem egyszerűen csak számvetésről van szó. hanem mindenekelőtt arról, hogy a takarékosság nem csupán a pénz kamatoztatását jelenti: annak ellenére, hogy hazánkban az elmúlt évtizedben rohamosan növekedett a betétállomány. A legfrissebb adatok tanúsága szerint hazánkban a betétállomány 8 milliárd forinttal növekedett, várhatóan az év végéig eléri a 175 milliárd forintot. Az is kitűnik az adatokból, hogy összesen 6.3 millió betétkönyvet tartanak nyilván a takarékpénztárak, s az egy lakosra jutó betétösszeg eléri a 16 500 forintot. Tudvalevő, hogy a betétállomány mértéke egyben az alapja is a legkülönfélébb hitelek folyósításának. A takarékosságot illetően Borsod megye elismerésre méltó eredményekkel dicsekedhet. Az OTP megyei igazgatóságán kapott információk szerint a megyében ez év szeptemberéig több mint 481 millió forinttal nőtt a' betétállomány, ami azt jelenti, hogy december 31-ig várhatóan eléri a 9.1 milliárd forintot. A megyében működő, takarékbetétet gyűjtő és kezelő szervek (OTP, posta, takarékszövetkezetek) összesen 403 ezer betétkönyvet tartanak nyilván, s az egy lakosra jutó betétösszeg eléri a 10 524 forintot. A pénzzel való takarékosságnak igen sokféle formája van. Ezek egyike a Kölcsönös Segítő Takarékpénztár, amelyből megyénkben 316 helven 71 800‘tageal évente 300 millió forintra tehető betétet helyeznek el a dolgozók. Kedvelt formája a takarékosságnak az ifjúsági takarékbetét, ami — többek között — segítséget ielent a fiatalok számára, hogy előbb jussanak lakáshoz, hiszen a betétben elhelyezett összeg mellé, kedvezményes feltételek mellett, hitelt is nyújt az OTP. Sőt! Miskolcon már gyakorlattá vált, hogy az újonnan átadott lakások egy részét csak olyanok' kaphatják meg, akik ilyen betéttel rendelkeznek. Oj takarékossági forma az átutalási betét, amely mind nagyobb népszerűségnek örvend. A takarékos ember könnyebben válthatja valóra terveit, elképzeléseit, amihez — az OTP vagy a takarékszövetkezetek útján — állami támogatást is kaphat. Itt a hitelpolitikai tennivalók végrehajtásáról van szó, hiszen a saját erő nem mindig elegendő egy lakás felépítéséhez vagy vásárlásához. vagy akár egy mindennapos igény kielégítéséhez sem. Ehhez nyújtanak segítséget az említett pénzintézetek, az üzletszabályzatban előírt feltételek mellett. S hogy a lakosság bizalommal fordul az OTP-hez. illetve a takarékszövetkezetekhez. az abból is kitűnik, miként alakult a hitelezés Borsodban. Csak az Országos Takarékpénztár által nyújtott hitel ebben az esztendőben 407.7 millió forinttal növekedett. Számítások szerint az év végéig az összes hitelállomány eléri a 8 milliárd 530 millió forintot. Csak lakásépítésre ebben az évben több mint 468 millió forintot folyósított az OTP. míg tartós fogyasztási cikkekre 246 millió forintot vett igénybe a lakosság. Tapasztalatok tanúsítják: hazánkban a takarékosság eszméje széles társadalmi, gazdasági alapokon nyugszik. A takarékosságnak ugyanis — amely az okos, észszerű gazdálkodás követelménye — át kell hatnia egész tevékenységünket, a gazdálkodás szerves részévé, életünk általános normájává kell válnia. A takarékosság gyarapodásunk egyik forrása a pazarlás ellenében, a fejlődés egyik biztosítéka. Ezért van szükség a társadalmi élet minden területén, ésszerűen gazdálkodni — a pénzzel való takarékosság mellett — anyaggal, energiával, munkaerővel és mindazzal, ami megfogható forintokat jelent. Mint az tudvalevő, eddig minden esztendőben sor került a takarékossági ■ világnap megünneplésére, az utóbbi három esztendőben — azzal a lényeges különbséggel. hogy nemcsak a hónap utolsó munkanapja jelenti az ünnepet, mert az egész hónapot a takarékosság hónapjának tekintjük, ami a takarékosság állandó jellegét, folyamatosságát fejezi ki. a takarékossági világnap a takarékos emberek ünnepe. Azoké az embereke. akik beosztással élnek, ésszerűen gazdálkodnak jövedelmükkel, szorgalmasan munkálkodnak családjuk boldogulásán., és körültekintő alapossággal gazdálkodnak munkahelvükön is a rájuk bízott anyagokkal, gépekkel, szerszámokkal. Legyen a cél: hazánk minden családjában váljék valóra a takarékossági világnap jelszava: Takarékosság, gondtalanabb élet! (T. F.) Papír, papír és megint # papír... Nem is talán, hanem szinte bizonyos, hogy jókora papír- hegyet alkotna az a mennyiség, amit a Papíripari Vállalat Diósgyőri Gyára ez ideig előállított. E „papírhegyben” megtalálható a forgalomban levő csaknem valamennyi papírfajta. Hiszen a gyár, a minőségi író-nyomó papírtól a legfinomabb bankjegy- és • okmánypapírig sok mindent gyárt. A 200 éves papírgyár, évente mintegy 400 millió forint értékben állít elő 6000 tonnányi terméket és ugyanennyit dolgoz feL Fotó: Fojtán L. találás A szép fekvésű bükkaljaí községben, Cserépfaluban már évek óta üzemel eredményesen a Mezőkövesd éa Vidéke Áfész kis faüzeme. Fő termékei: a különböző szerszámnyelek és a seprű- nyél. Az utóbbi nagy részét — mint a mezőkovácsházi áfész cirokseprűinek „tartozékát" — exportálják. Újabban a fogyasztási szövetkezet ipari üzemének sikerült kooperációt kialakítania a bútorgyárakkal. A cserépfalui faüzem vállalta különböző bútorlécek. bútor-,,alkat- részek” gyártását. Ahhoz, hogy teljesíteni tudják a nagyobb megrendeléseket érdemes volt fejleszteni. kibővíteni a faüzemet. Még az idén befejezik a mintegy 2 millió forintos beruházást Bővítik a gyártó- csarnokot, új famegmunkáló gépeket állítanak munkába. * korszerűsítik a porelszívó berendezéseket hogy a munkakörülmények is javuljanak. A bővítő beruházással a faüzem jelenlegi évi 8 millió forintos termelési kapacitását az elkövetkező években megduplázzák. Tanácsülés Mezőkövesden hí ellátási bizottság beszámolója Tegnap ülést tartott Mezőkövesd város Tanácsa. A testület tagjai — több napirendi pont között — megtárgyalták azt a jelentést, amelyet a tanács ellátási bizottsága terjesztett elő tevékenységéről. A tanácsi ellátási bizottságok feladatkörébe (ezúttal talán nem felesleges erről is szót ejteni) tartozik egyebek között, hogy figyelemmel kísérje a települések áruforgalmát, ellenőrizze az árpolitikai elvek betartását, a helyi felvásárlói és szolgáltató tevékenységet. Ellenőrzi a piacok és vásárok rendjét, az ide vonatkozó jogszabályok betartását és részt vesz az élelmiszeripari üzemek fel ügyeletében. A beszámolóban örömmel számolnak be arról, hogy a bizottság tagjai által tett javaslatok már meghallgatásra «találnak az egyes kereskedelmi és szolgáltató vállalatoknál. A korábbi években például Mezőkövesden is sok panaszt lehetett hallani a Milyen a nitrátos víz íze? Galambos Miklósnú, a tar- di óvoda konyhájában készséggel megkínál belőle egy pohárral. Egyszerű, tiszta, „vizíze" van. csak mintha lágyába tenne a bükki karszt- források vizénél, amelyet otthon iszunk. A különbség mégis: ég és föld. Amíg a bükki források vize szinte kezelés, nélkül juthat a miskolci ivó- vízhálózatba, addig a tardi kutak vize egészségtelen, s a többi nitrátos vízhez hasonlóan. különösen a legkisebbek, a csecsemők fejlődését veszélyeztetik. Mindez nem új dolog, a tar- diak is régen tudomással bírnak róla. Az óvoda konyháján nem használ‘ák a nitrátos vizet főzésre, sőt. mégj az edények mosogatására sem. Az egészséges, jó víz a dél-borsodi regionális rendszeren keresztül már több mint egy éve megérkezett a községbe. Az utcákon megjelentek a világoskékre festett közkifolyók, s Tardon ma már nagyon elmaradott embernek tartják azt, aki az ásott kutak vizét tölti poharába, vagy használja főzésre. Körülbelül három hete jártunk Tardon; az akkor még nyitott kérdésre az Országos Vízügyi Hivatal illetékesei már válaszoltak, és tulajdonképpen pont is került a község életét az idén megbolygaA tardi víz-ügy Háttér - derítés után tó víz-ügy végére. Az ügy hátterét, a cselekedetek mozgatórugóit azonban — véleményünk szerint — mindenképpen érdemes olvasóink elé tárnunk. Min. a többi, más borsodi községbe, Tardra is a megyei tanács határozata alapján jutott el a vezetékes ivóvíz. A határozat elsősorban a közegészségügyileg veszélyes helyzet megszüntetését tűzte ki célul. A helybeliek alapvetően egyetértettek ezzel a céllal. Zokszó nélkül kifizették a portánként! 12 ezer forintos vízműtársulási hozzájárulást, és örömmel látták, hogy az Eszak-magyarországi Regionális Vízművek emberei sem késlekedtek az árkok meg- ásásával, a csövek és a szerelvények elhelyezésével. Az új helyzet azonban új igényeket szült. Többen fürdőszoba építésébe kezdtek, ^agy ha már volt a lakásban, arra gondoltak, hogy mihelyt lehetőség adódik, ide is bevezetik a kácsi—sályi vízműből szállított egészséges vizet. A vezetékrendszer 1981 utolsó hónapjaiban elkészült. (Nem mellékes, sőt, nagyon is fi '.os tény, hogy az ÉRV is hozzájárult a beruházás költségeihez.) Ez év tavaszától a tardiak szinte megostromolták a helyi tanácsot. „Ha már víz van az utcában, engedélyezzék a házi bekötéseket is” — hangzott az igény, s tegyük hozzá: jogosan. A tanácsiak azonban tehetetlenül tárták szét kezeiket. A vízbekötés, s az azzal kapcsolatos ügyintézés — válaszolták ügyfeleiknek — a vízmű vállalatok feladata. A Borsod megyei Vízművek és az ÉRV pedig még nem egyezett meg abban, hogy melyik vállalat üzemelteti a községben a hálózatot. s így a bekötéseket sem lehet megkezdeni. Az emberek — amint azt Váczi Tamás, az általános iskola tanára beszélgetésünkkor megfogalmazta — bürokratikus aktatologatást, felesleges időpazarlást láttak a bekötések elodázásában. Márpedig manapság az ilyesmire mindenki rendkívül érzékeny. S mivel a tardiak úgy érezték, hogy a községi tanács ereje kevés igazuk kiharcolásához, felsőbb fórumokhoz, végül a pártbizottságokhoz fordultak panaszukkal. Közben az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságon szívós munkát folytattak az ügy megoldásának érdekében. Mint Stéfán Márton, igazgatóhelyettes főmérnök elmondotta, az ÉVIZIG a vitatkozó két vízmű illetékeseit többször is asztalhoz hívta, s megpróbált egyezséget létrehozni a két fél között. Az egyezség több tárgyalás után sem jött létre, hiszen mindkét vállalatnak nyomós érdekei fűződtek az üzemeltetési vízjogi engedély megszerzésére. A tanácsi vállalat, a megyei vízművek egy korábbi határozatra hivatkozott, amely szerint a községhatáron belül az ő feladata az üzemeltetés. Az ÉRV pedig azzal érvelt, ha már egyszer ők is támogatták a beruházást, lássanak belőle valami „hasznot". A közelmúltban az OVH kimondta a végső szót. A községhatáron belüli hálózat üzemeltetésére a Boi'sod megyei Vízműveket jelölte ki. A tardiak gondja tehát, ha késéssel is, de megoldódott. Csak örülhetünk annak, hogy mind többen szeretnék a vezetékes ivóvíz csapját a lakásban és a fürdőszobában is megnyitni. Jogos az igény, ám ugyanilyen jogosnak tartjuk Stéfán Márton figyelmeztetését is. Véleménye szerint a megyei vízművek szakembereinek fokozott gondot kell fordítaniuk a környezetvédelmi előírások betartatására, nevezetesen a szennyvíztároló aknák szabályszerű megépítésére és tisztítására. (Ebben az ügyben ugyanis nagyon rossz tapasztalatokat szereztek az utóbbi években. Legjobb lenne persze, szennyvízcsatornát is építeni ott, ahol a vezetékes ivóvízhálózat megépítése .után ugrásszerűen megnövekednek az igények.) Ellenkező esetben még több nitrát jut a talajba. Nem is olyan egyszerű tehát ez a tardi víz-ügy. A fejlődés ezen a területen újabb gondokat is szül..1 üdvturdy József Gelka munkájára. A javítási idő elhúzódott, a szerviz szerelői udvariatlanul bántak a megrendelőkkel — különösen, ha garanciális javításról volt szó. A bizottság tagjainak többszöri közbenjárására javult e téren a helyzet, bár — mint a jelentésben megállapítják — a Gelka néhány dolgozójának még mindig változtatnia kellene a magatartásán. hogy a szolgáltatás valóban szolgáltatás legyen. A Tüzép kövesdi telepéről alkotott kép viszont továbbra is borús. A lakossági panaszok alapján a bizottság tagjai többször Is felhívták a telep vezetőjének figyelmét a szegényes áruválasztékra. a vagyonvédelem megoldatlanságára. Mindezek ellenére még ma is rendezetlen a telepen az áru, szervezetlen az árukiadás, számlázás. Tarthatatlan az az állapot, hogy míg a telepen hetekig nem lehet cementhez jutni, addig a bejárat előtt égy kiskereskedő 4 tonnás teherautójával — természetesen magasabb áron — kínálja a nélkülözhetetlen kötőanyagot. A város áruellátása — a bizottság megállapítása szerint is — alapvetően jó. Ez a megállapítás vonatkozik a hús és felvágottfélék kínálatára is, bár az idegenforgalmi idényben a szárazáruk mennyisége és választéka még nem felel meg az igényeknek. Az ellátási bizottság véleménye szerint a helyi áfész az elmúlt években sokat tett Mezőkövesd áruellátásának biztosításáért. Jól szervezi és segíti a fóliázást, s a háztájiban termelt áru zöme a kövesdiek asztalára kerül. A peremterületek ellátására azonban az áfésznek is nagyobb figyelmet kellene fordítania. Hosszú évek óta meglevő, jogos igény, hogy a Kun Béla úton megépüljön egy élelmiszerbolt —ám az építkezés ugyanígy, hosz- szú évek óta késik.
