Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-03 / 232. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. október 3., vasárnap ßabrak Kama! életrajza Itt Iéííí Lakáspolitika Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkára, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának elnöke 1929. január 6-án született Kabul közelében, fiamon faluban. 1948-ban érettségizett, majd a Politikai Tudományok Főiskoláján közgazdaságtant és jogot tanult. 1953-ban politikai tevékenysége, a forradalmi átalakulásért folytatott harcban való cselekvő részvétele miatt letartóztatták, s csaknem öt évet töltött börtönben. Szabadulását követően angol és német fordítóként dolgozott, majd a kötelező lcatonai szolgálat letöltése után folytathatta tanulmányait. A kabuli egyetemen 1961-ben szerzett diplomát, s ezután az oktatási, illetve a tervezési minisztériumban tevékenykedett. 1965. január 1-én, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt alakuló kongresz- szusán —, mint a párt egyik szervezőjét, alapítóját — a Központi Bizottság tagjává, s a KB főtitkár-helyettesévé választották. Ugyanebben az évben Kabul választókörzet delegálta a nemzetgyűlésbe, s 1969-ben képviselőként újraválasztották. Miután 1967- ben pártjában szakadás következett be, Babrak Karmai tiz éven át — az újraegyesülésig — a többségben levő szárny főtitkára volt. 1978. április 26-án a párt Központi Bizottságának más tagjaival együtt letartóztatták, de a másnap kirobbant forradalom kiszabadította börtönéből; a Forradalmi Tanács elnökhelyettesévé és miniszterelnök-helyettessé választották. Három hónappal később Hafizullah Amin tevékenysége révén ismét szakadás történt a pártban, s Babrak Karmait Prágába nevezték ki nagykövetnek. Megbízatása két hónapig tartott, majd emigrációba vonult. Az 1979. december 27-í felkelés az afganisztáni forradalom újabb szakaszát indította meg. Babrak Karmait megválasztották az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkárává. a Forradalmi Tanács elnökévé. 1981. júniusáig a Minisztertanács elnökének funkcióját is betöltötte. 1981. június 11-én a Forradalmi Tanács rendkívüli ülésén az elnökség elnökévé választották. Babrak Karmai, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására — párt- és állami küldöttség élén — hétfőn, 4-én érkezik Magyarországra, első alkalommal látogat hazánkba. Teherán központjában, pénteken egy ötemeletes szállodában történt nagy erejű robbanás több személy halálát és százak sebesülését okozta — jelentette a londoni BBC a teheráni rádió adására hivatkozva. Még csak töredékes és bizonytalan hírek érkeznek a Teherán belvárosában bekövetkezett robbanásról. A legfrissebb adatok, amelyek azonban még nem tekinthetők véglegeseknek, hatvan halálos és halszáz sebesült áldozatról szólnak. A teheráni rádió közlése szerint a mintegy 150 kilogramm súlyúra becsült robbanóanyag egy teherautóban volt elrejtve, amely egy ötemeletes szálloda mellett várakozott. A robbanás a muzulmán hét végén, pénteken kora délután következett be, amikor a környék tele volt emberekkel. A szálloda ösz- szedőlt és a robbanás elsöpört három, a szálloda közelében éppen elhaladó autóbuszt is. Az autóbuszokban az iráni rádió szerint szegény sorsú teherániak utaztak. Az iráni belügyminiszter szerint a merénylettel kapcsolatban több embert — közöttük külföldieket is — letartóztattak. Khomeini aja- tollah, Irán vezetője a „képmutató amerikaiakat” és amerikai zsoldban álló személyeket vádolt a merénylet elkövetésével. Vélemények Kohl győzelmétől X vezető londoni polgári lapok — a politikai színskála jobboldalát is ideértve — kivétel nélkül magukévá tették a távozó Schmidt kancellárnak azt az álláspontját, hogy a kormányzati hatalom sorsáról választásokon, nem pedig a „konstruktív bizalmi szavazás” elnevezésű politikai manőverrel kellett volna dönteni. A liberális The Guardian szerint az, ami a Bundestagban történt, „bizonyosan nem jó reklám a demokráciának”. A jobboldali The Daily Tele- graphnak meggyőződése, hogy „etikailag is, politikailag is kérdéses, szabad volt-e konstruktív bizalmi szavazáshoz folyamodni”. A bonni kormányváltozással kapcsolatban francia kormánykörökben emlékeztetnek Mauroy miniszterelnök csütörtökön New Yorkban tartott sajtóértekezletére, amelyen a francia kormányfő hangsúlyozta: ha változás történik Bonnban, ez nem fogja érinteni a francia—nyugatnémet együttműködést. Felső sor (balról jobbra): Helmut Kohl, Hans-Dietrich Genscher, a Szabad Demokratapárt elnöke, alkancellár és külügyminiszter, Friedrich Zimmermann (CSU) belügyminiszter. Alsó sor (balról jobbra) : Hans Engelhard (FDP) igazságügyminiszter, Gerhard Stoltenberg (CDU) pénzügyminiszter és Otto Lambsdorff (FDP) gazdasági miniszter. Körkép a borsodi üzemekből (Folytatás az 1. oldalról) /' hónapok alatt elveszítették korábbi előnyüket, sőt az első fél évet 30 ezer tonnás adóssággal zárták. A termelés csökkenésében nagymértékben közrejátszott a kirái- di víz-, illetve a feketevölgyi iszapbetörés. A rossz bánvabeli viszonyok miatt az ormosi és a feketevölgyi bányaüzem is elmaradt meny- ‘nyiségi tervétől, szeptemberben pedig a frontszerelés Skadáiyozta többek között a putnoki bánya előírt szén- mennyiségének külszínre küldését. * A jelenlegi helyzet nem a legjobb, de ismerve a bányászokat, remélhetjük, hogy az évből hátralevő hónapokban igyekeznek megszüntetni lemaradásukat. DECEMBER 4 DRÓTMÜVEK A drótgyár kollektívája az előző évek termelési sikereihez méltóan igyekszik eleget tenni az idei gazdasági feladatoknak. Ebben az esztendőben a legfőbb célként a tőkés, export fokozását tűzték maguk elé. Mint azt Kiss Béla műszaki igazgató- helyettes elmondta, a nehezebb külpiaci feltételek ellenére. megemelték a drótgyár éves. nem rubel elszámolású export-előirányzatát. Ennek megfelelően 1982-ben 15.2 mjllió dollár értékű terméket kell jól eladniuk a nvugati piacokon, ami — ismerve az egyre csökkenő világpiaci árakat — egyáltalán nem ígérkezik könnyűnek. A fentiekre való tekintettel az egész vállalati gazdálkodást, a kiemelt exportfeladat teljesítésének rendelték alá. így, a tőljjés kivitel növelése érdekében komplexbrigádokat hoztak létre, amelyek a termeléssel és az értékesítéssel kapcsolatos napi tennivalókat végzik. A drótművek vezetése bízik benne, hogy az év hátralevő részében teljesíteni tudják a még hiányzó tőkésexport-eladást. Szeptember különben sikeres hónapnak bizonyult. A gyár nem csupán az 'export- termelésre fordított megkülönböztetett figyelmet, rugalmasan alkalmazkodott a belföldi megrendelők igényéhez is. Megfeszített munkával ugyan, de kielégítették egyebek között a hegesztett háló vásárlására beérkezett megrendeléseket. A nehézséget ennél a terméknél az okozta, hogy az év első felében erősen megcsappant az érdeklődés a hegesztett háló iránt, szeptemberben viszont ugrásszerűen növekedtek az igények: olyannyira, hogy az említett termékből mintegy 30 százalékkal nagyobb mennyiséget kellett gyártaniuk, mint az előző hónapokban. Pillanatnyilag napi gondot jelent a megtermelt áru elszállítása is, mivel az őszi szállítási csúcs miatt a szükségesnél kevesebb vasúti kocsi áll a drótművek rendelkezésére. Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy előre jelezzük: a most következő hetekben megnő az érdeklődés a hivatalos közlönyök iránt. Mindenki első kézből, pontos megfogalmazásban akarja elolvasni a legutóbbi miniszter- tanácsi határozatot, és a majd azt követő végrehajtási utasításokat. Nem csoda. Aligha akad olyan család Magyarországon, amelyet ne érintenének a várható változások a lakásépítés és -fenntartás, a lakáselosztás és gazdálkodás fejlesztésében. A „lakáshiány” egyik eredője ugyanis az — mint itthon és külföldön sokan és sokszor leírták —, hogy igen sokan elégedetlenek jelenlegi lakásukkal. Mielőtt a túlzott általánosítás hibájába esnénk, azért meg kell állapítanunk, hogy több százezer családnak nincs önálló lakása, tehát ők figyelik leginkább, miként, milyen eséllyel vethetik magukat a lakásszerzés küzdelmeibe. A mostani rendeletek hatására pedig többen papírt és ceruzát ragadnak és számolgatni kezdik, hogy családi költségvetésük kiadási rovata miként változik a lakbéremelés hatására. A felső szintű határozat — melyet a pénteki lapok közöl tele — természetesen csak a körvonalakat rajzolta meg. A valódi változtatásokat — forintban, négyzetméterben számítva; lakáshoz és személyhez, családhoz kötődően — a hitelpolitikai intézkedések és a tanácsrendeletek tartalmazzák majd. Erre sem kell már sokat várni. A mostani változtatások a több mint egy évtizede felgyülemlett ellentmondások jó részét igyekeznek — a társadalmi igazságosság elvei szerint — feloldani. Jólesően, akár büszkén is nyugtázhatjuk, hogy az elmúlt bő két évtizedben másfél milliónyi ottfjon felépült, a lakások zsúfoltsága lényegesen csökkent, a komfortjuk jócskán nőtt. A társadalom különböző csoportjai között azonban a hazai realitásokkal összhangban nem álló, túl nagy különbségek alakultak ki, attól függően, ki, milyen lakást épített, vagy utaltak ki neki, milyen típusú településen lakik, milyen a jövedelmi és vagyoni helyzete. Az ország lakásállományának mintegy negyede bérlakás. Az állami költségvetés tetemes összeggel támogatja az alacsony hazai lakbérszint fenntartását. Amikor tehát a lakbéreket 1983 júliusától átlagosan 130 százalékkal felemelik, akkor azt a különbséget igyekszik a kormányzat eltüntetni, vagy jócskán mérsékelni, ami a személyi tulajdonú házban és a bérlakásban élők havi terhe között az előbbiek hátrányára mutatkozik. Ha ehhez még hozzátesz- szük, hogy a felmérések bizonyítják, a bérlakásokat nemcsak a szociálisan rászorulók lakják, akkor még világosabb az intézkedés háttere. A kormány tekintettel van a bérlakásokban lakók és a szociálisan hátrányban levők helyzetére is. Ezért az egyén számára fokozatosan, 1983 és 1988 között, több részletben emelkedő lakbér ellensúlyozására szociális támogatást nyújt, ahol az szükséges. Maga a lakbéremelés is differenciáltan megy végbe. Részint a komforthelyzet javulásával párhuzamosan egyre nagyobb az emelés mértéke (a komfort nélkülieknél 80 százalék, az összkomfortosoknál 150 százalék), és ezt fölfelé és lefelé még a helyi tanácsok a valós, helyzet alapján módosíthatják. A nyugdíjasoknál a kompenzáció meglehetősen nagymértékű, hiszen az 5000 forintos nyugdíjhatár követkéz« tében az az érdekeltek több mint 90 százalékát kedvezően érinti. Az emeléssel kapcsolatban a bérlakásban lakók leggyakoribb ellenvetése, hogy az épületek fenntartása, a házkezelés minősége —■ enyhén szólva — kívánnivalókat hagy maga után. Ezt mindenki elismeri. Ennek most — remélhetően — az adja az ellenszerét, hogy az ingatlankezelő szervek, vállalatok érdekeltségi, gazdasági szabályozó rendszere megváltozik. Lehetőség kínálkozik új szervezetek, mégpedig a bérlők társulásainak létrehozására. Az idő dönti el, miként javul a karbantartás, a házkezelés, a fenntartás minősége. Sok évi vita uták egységessé válik a magánlakás-építőknek nyújtandó kölcsön törlesztési ideje és kamata, akár községekben, akár a városokban, tízemeletes épületről, illetve családi házról van szó. Mi több, most már minden lakást építő vagy vásárló kaphat az eltartottak után szociálpolitikai kedvezményt, mégpedig gyerekenként 30 ezer, egyéb eltartott után személyenként 20 ezer forintot. Alti korábban családi házat épített, vagy nem* tudott telepszerű építkezésbe bekapcsolódni, akkor vagy nem kapott ilyen jellegű támogatást, vagy csak 20 ezer forintot gyerekenként. Az egyéni vágyak kiteljesedése érdekében a továbbiakban változatosabbá, színesebbé válik a magánerős építkezések finanszírozási rendszere. Ez jó, hiszen az ifjúsági takarékbetéttel összekötött hitelnyújtástól kezdve a szokásos banki feltételekkel nyújtott kiegészítő kölcsönig, beleértve a korábbinál szabadabban nyújtható vállalati, szövetkezeti — tehát munkáltatói — kölcsönöket is, az egyénre bízzák. mekkora adósságot vesz a nyakába, mennyire nagy alapterületű, igényes kivitelezésű házat emel magának. Az egyéni döntés nyilván sokkal többre vezet, mint a kívülről kény- szerített korlátozás. (Ez persze nem zárja ki, hogy az OTP ne bíráljon el a hitelképesség szempontjából minden hozzáfordulót.) Akár bérlakásra, akár személyi tulajdonú hajlékra törekszik valaki, számára elscy- sorban az a fontos, hogy családja nagyságának és anyagi lehetőségeinek megfelelő otthonban éljen. A most kialakított lakásgazdálkodási rendszerben lényeges elem a fokozatosság. Most intéményesített formát nyernek, az eddigi, itt- ott fellelhető kísérletek. A pályakezdők, a fiatal házasok szerződést köthetnek a tanácsokkal, hogy néhány évre, átmeneti jelleggel kis lakásba költözzenek, szobabérlők házába, garzonházakba, megüresedő szoba-konyhás lakásokba. Onnan néhány év múlva, megfelelő elötakarékos- súggal családi létszámuknak, anyagi lehetőségeiknek megfelelő nagyobb lakáshoz jutnak. Ennek ezután szervezett jellege lesz. A tanácsok felelőssége alaposan megnő a lakásgazdálkodásban, a jelenlegi állami lakásépítésre, illetve végrehajtására összpontosító munkálkodásuk helyett és mellett. Nem egyszerűen beruházók maradnak, hanem bevételeikkel okosan gazdálkodó szervezetekké válnak. Maguk döntik el — a helyi adottságok alapján — a rendelkezésre álló összegekből mennyit fordítanak területelőkészítésre, közművesítésre, bérlakások építésére, s milyen eszközökkel segítik a magánlakás- építést. Bizonyos szempontból könnyebbé is válik a helyzetük, hiszen egyértelműbb lesz, ki kaphat bérlakást, mert a jövőben csak szociális szempontokat kell figyelembe venniük. Másrészt meg kell mozgatniuk a maguk eszközeivel is a lakásállományt, gyorsítani a cseréket, ösztönözniük az érdekelteket az építésre. . Az új kormányhatározat ugyanis teljes összefüggésében szabályozza a lakásgazdálkodást. Ebben a településpolitika éppúgy szérepet kap, mint a lakosság és az általuk választott tanácsok közötti kapcsolat minősége. Ez mesz- szire mutató politikai kérdés. Miközben az állami költség- vetéshez fűződő kapcsolat gyengül, erősödik a választókhoz kötődés. Felelősség, szolgálat hatja át ezt a rendszert. Eközben fegyre inkább beszűrődik a lakásgazdálkodásba a gazdasági ésszerűség. A vállalkozói magatartás serkentése, segítése, a lakásépítés, -fenntartás szervezettségének fokozása egészségesebbé teheti gazdaság- és szociálpolitikánk eme részét. Miközben változnak a szerepek: az állam megváltoztatja a támogatási csatornákat — az egyiket szűkíti, a másikat tágítja — a lakosságnak is a választás gazdagabb lehetőségeit kínálja. Feltételezhetjük, hogy az egész lakáspolitika válik ésszerűbbé. A változások „csomagját” természetesen légióként az. esélyek szempontjából értékelik az emberek, vagyis ki, mikor juthat lakáshoz. Ha ebben kedvező változások következnek be — amit feltételezhetünk —, akkor sikeresnek minősíthetjük majd a hosszú idő alatt, társadalmi vitákban döntésre érett rendelkezéseket. Azokat, . amelyek fiatalnak és már nem olyan nagyon fiatalnak, városon és községekben lakónak, sokgyermekesnek és gyermektelennek, kis- és nagykeresetűnek nagyjából azonos esélyt nyújt a mi korunknak megfelelő hajlék megszerzésére. Nem ad előnyt, de nem is kell társadalmilag igazságtalan hátrányokkal indulni ebben az embert próbáló versenyben. Ez a cél. Nem több, de nem is kevesebb! Magyar—szír gazdasági megbeszélések Abdel-Kader Kadurra, a Szíriái Arab Köztársaság miniszterelnök-helyettese szeptember 26. és október 2. között látogatást tett Magyar- országon. Megbeszélést folytatott Veress Péter külkereskedelmi és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel a magyar—szír gazdasági kapcsolatok fejlesztésének időszerű kérdései- rőL Még mindig Bejrut határóban állomásoznak az izraeli csapatok, A képen izraeli páncélos és pihenő katonák. ^
