Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-19 / 245. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. október 19., kedd A képernyő előtt So váéktól Hrabalig Ha ezt szegény Emma megérhette volna! — gondoltam a Kórtiáz a város szélén című csehszlovák tévéfilmsorozat utolsó, tizenharmadik adásának végén, amikor egy negyed esztendei minden keddi találkozás után nagyjából úgy rendeződött el Jaroslav Dudek filmhőseinek sorsa, ahogyan azt > a nézők többsége elképzelte és elvárta, s Sova főorvos és fia között is megteremtődött a harmónia, az ifjabb Sova nemcsak a műtőasztal mellé térhetett vissza, hanem a nézők szeretetébe igen hamar beférkőzött Cenkova doktornőt is azonnal a lakására vihette. Emmára talán még tetszenek emlékezni — nem tudom, hányadik folytatásban halt meg —, ő imádkozott mindig Karel Sova jó útra téréséért, boldogulásáért. Úgy lett hát minden, ahogy elvárta a folytatásos sorozatokat kedvelő nézők nem lebecsülendő csapata. Ez az elvárás és megvalósulás közötti összhang lehet e film sikerének titka. Az, hogy történései, szereplői hétköznapiak, a mi környezetünkben is felismerhetők és behelyettesíthetők; hogy amit láttunk, részleteiben igaznak ismerhető fel; hogy mai valóságunkból mentetten olyan jó értelmű mese kerekedett, amilyet szeretünk, amelyben jelen van az eredendően jó — a már-már mai szent-szerű öreg Sova főorvos —, az eredendően rossz — Cvah doktor —. meg elnyeri a büntetését, a% alapjában jó fiú vidéki száműzetésében megjavul, visszatérhet kívánt közegébe (legfeljebb egy síró ápolónőt, vagy asszisztensnőt hagy a távoli faluban), a szoknya- pecér, ám szakmailag kitűnő orvos is leckét kap, igaz rangot is; — nagyjából közmegelégedésre mindenki úgy jár, ahogyan azt a nézők nagy többségének társadalmi igazság- érzete megkívánta. Jóllehet, a film egyetlen járási kórház sebészeti osztályának néhány munkatársa életét tárta elénk, abban tükröződött egy sokkal szélesebb társadalmi vetület, a szakmai kérdéseken túl olyan emberi gondok, örömök, visszásságok, nehézségek, amelyek tulajdonképpen minden társadalmi rétegben adódhatnak. Ragyogó volt a szereposztás és kitűnő a magyar szinkron. Például a más szerepekből nálunk is jól ismert Milos Kopecky Strossmajer doktor ja telitalálat volt, s hozzá Velenczey István hangja szintúgy. Voltak a filmben persze nagyonis kiszámítható fordulatok, adódtak közhelyek, találkoztunk fekete-fehér jellemábrázolással, túlzott leegyszerűsítéssel is, az egészet azonban mesz- sze több művészi gondosság jellemzi, mint azt folytatásos sorozatainknál megszoktuk, ezért emlékezünk majd rá szívesen vissza. (Hírlik, hogy később folytatják a sorozatot. Egyelőre nehéz elképzelni, vajon az ennyire lezárt történetben mi jöhet még.) * Az erdélyi Székely János drámáját, a Protestánsokat, ezt a konkrét 1762-es toulouse-i esettől elvonatkoztatható vitairatot Szinetár Miklós rendezte izgalmas tévéfilmmé, nagyszerű szereposztással jelenítve meg a szenvedélyes vitát, amely a mindenkori reformátorok és a korábbi hitet, felfogást vallók között adódik: az új hajtásból is törzs lesz, amely újabb, reformot követelő hajtást szülhet, s az új eszmények és a korábbi hit közötti konfliktus adott. Emlékezetesen igényes művet láttunk. * Feydeau, a francia vaudeville egyik legsikeresebb művelője bohózatából készült a szombaton este sugárzott másfél órás lidércnyomás, A tökfilkó. A Bolha a fülben, az Osztri- gás Mid, az Egy hölgy a Maximból, a Kézről kére és más bohózatok szerzőjének művét ilyen verejtékes-izzadmányos- ra, ilyen kínosan erőiködőre még nem rendezte senki, mint a kitűnő színész, aki most kaposvári társait vezénylendő rendezéssel próbálkozott: Koltai Róbert. Felejtsük el mielőbb. * Nem tudható, hányán választották vasárnap este René Kollo és vendégei — köztük Gina Lollobrigiáa — műsora helyett a kettes műsorban sugárzott Bambini di Praga 1947 című tévéjátékot, de akik ezt nézték, bizonyára kis hiányérzettel ülték végig a másfél órát. Bohumil Hrabal művel nálunk igen népszerűek. Bambini di Praga 1947 címú elbeszélése egy nemrégen megjelent novellagyűjteményében is olvasható. Mint egyéb művei, ez is elsősorban az ábrázolt kor és hely hangulatát adja meg a laza összefüggésű történetkék sorával. A Gazdag Gyula rendezte tévéváltozat néhány kitűnő részlet ellenére sem tudta töretlenül visszaadni az alapmű hangulatát. A Hajlottkor! Segély ügynökeinek vi- géckörútja sok apró érdekességgel szolgált — kitűnő volt például az öze Lajos alakította drogista jelenete —, a cseh kedély nem érződött elég markánsan. (S nemcsak azért, mert a cseh vasúti szerelvényen a MÁV jelzésed voltak láthatók.) Elsősorban a játék epizódjai maradnak meg emlékezetünkben, s nem az egésze. N Benedek Miklós Üvegtárgyak műtárgyvédelme A múzeumi hónap keretében tudományos tanácskozást tartottak tegnap Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban. Az Üvegtárgyak műtárgyvédelme című tanácskozásra az ország múzeumaiból mintegy negyven restaurátor és más muzeológus szakember érkezett, akik a délelőtt során a diósgyőri várral, az ott látható múzeumi anyagokkal ismerkedtek, majd délután a múzeum előadótermében megkezdték a tanácskozást, amelyet három előadás vezetett be: ár. Veres László Borsod megyei múzeumigazgató-helyettes Az üvegtörténeti kutatások helyzete Magyarországon, Szalay Zoltán osztályvezető Az üvegek bomlása, megerősítésük és egyéb restaurálási problémáink, Morgás András restaurátor pedig Adatéke*; az üvegrestauráláshcfe címmel tartott előadást. A mad nap folyamán a tudományos tanácskozás résztvevői tanulmányi kirándulást tesznek a sajószentpéteri és a paatódi üveggyárakba. r 1 n APR.ftÉN VASÁRNAP » U. ZZWM JfidCPÍ 1- SK-W ROZWÖiCWNf.1. Kodály emlékkiállítás Kodály-emlékkiállítás nyílt a Budapesti Történeti Múzeum* ban. .A kiállítás, amely része a Kodály-centenáriumi megemlékezéseknek, látványos zenetörténeti- emlékeket vonultat fel, és a látogatók megismerkedhetnek a"rol a korral, amelyben a Kodály-életmű született. Képeinken: részletek a kiállításról. » J Lányok, asszonyok és a KISZ E gy-egy országos esemény kapcsán, szinte minden politikai vagy \ társadalmi szervezet, csoport, de még az egyén is szükségét érzi annak, hogy számvetést készítsen az adott témában végzett munkájáról, feltérképezze eredményeit, esetleges kudarcait. A lányok és fiatalasszonyok körében végzett KISZ-mun- ka áttekintéséhez ezt az alkalmat a Magyar Nők Országos Tanácsa által október 30—31-re összehívott országos nőkonferencia adja. Amikor a fiatal nők helyzetéről szólunk, s a körükben végzett munkát elemezzük, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a fiatal nők sem a társadalomban, sem az ifjúságon belül nem képeznek homogén egységét. A társadalom különböző osztályaihoz, rétegeihez tartoznak, ezek sajátosságai, szokásai és hagyományai, valamint a társadalmi fejlődés lehetőségei határozzák meg helyzetüket, sorsuk alakulását Ilyenformán nem szándékozom a fiatal nők helyzetét elemezni. Mindössze arra vállalkozom, hogy tolmácsoljak néhány gondolatot a lányok és fiatalasszonyok körében végzett KlSZ-mun- ka tapasztalataiból. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásától kezdve feladatának tekintette, hogy a párt irányításával és útmutatásával részt vegyen a nők társadalmi felemelkedéséért folytatott harcban. Az egyes ifjúsági rétegek között végzett tevékenysége során mindig törekvése volt, hogy a fiatal nőket bevonja a KISZ-szervezetek munkájába, és cselekvő módon segítse politikai, közéleti aktivitásuk kibontakoztatását, képviselje gazdasági és szociális érdekeiket. KISZ-szervezeteink is egyre természetesebben fogalmazzák meg programjaikban a lányok és fiatalasz- szonyok politikai nevelésének, érdekképviseletének és érdekvédelmének feladatait. Búért munkánkba egyre terv- saerűbben és tudatosabban épül be a fiatal nők helyzetével való foglalkozás. El- mondbatjuk, hogy a politikai képzésben, az ifjúsági klubok programjaiban, a KISZ-alapszervezetek mindennapos tevékenységében egyre gyakoribb téma a fiatal nők helyzete. Heves viták folynak a családi élet kérdéseiről, a lányok-fiúk kapcsolatáról, a fiatal anyák segítéséről, a nők élet- és munkakörülményeinek javításé róL Tapasztalataink azt igazolják, hogy a fiatal nők szívesen dolgoznak a KISZ- ben, s az alapszervezetekben gyakran vállalnak vezetői tisztségeket. Az alapszervezeti titkárok 38,2 százaléka, a vezetőségi tagok 41,8 százaléka nő. A vezetési szinteken feljebb haladva viszont szembetűnő, hogy kevesen vállalják az első számú vezetői funkciók betöltését Az ember természetesen felteszi a kérdést: talán nincsenek e tisztségekre alkalmas lányc* KlSZ-tagja- ink között? Dehogynem! Az okok nem az alkalmasság körül keresendők. Fiatalokról, KISZ-es korosztályról lévén szó, a fiatal nők természetesen gyermekeket akarnak szülni, s kiegyensúlyozott családi életet élni. Érthető, hogy a nagy leterheltséget jelentő, 3zabad időt szinte alig hagyó funkciót nem szívesen vállalják; mert akik élnek a gyermekgondozási szabadság lehetőségével, kiesnek nemcsak a termelő, a társadalmi, hanem a mozgalmi munkából is. KISZ- szerveaeteink arra törekszenek, hogy ez ne következzen be. A családi ünnepségek, a névadók, a KISZ-esküvők azt is szolgálják, hogy ne szakadjon meg a kapcsolat a fiatal házasok és az ifjúsági szövetség között. A napi, folyamatos kapcsolat fenntartását szolgáló igazi munkaformákat azonban még nem sikerült kialakítanunk. Ezért napjainkban sem ritka, hogy a gyermekgondozási szabadságról munkahelyükre visz- szatérő kismamák nem folytatják a mozgalmi munkát,« kitépnek az ifjúsági szervezetből. Találkozunk azonban űj, figyelemreméltó törekvésekkel is. Jó példaként említhetjük az Encs járási KISZ- esek elképzelését a községekben létrehozandó kismama alapszervezetekről. Azt tervezik, hogy a számukra azonos helyzetük, közös érdeklődésük alapján létrehozott „kismama alapszervezetekben”, a gyes időszakában is adhatnak vonzó programot. Reméljük, kísérletük eredményre vezet, és máshol is követésre talál. KISZ-szervezeteink fontos feladatuknak tekintik a fiatal nők érdekképviseletét és érd.ekvédelmét. A szakszervezettel együttműködve napjainkban már a munka természetes eleme a lányok, a terhes nők, a kisgyermekes anyák munkakörülményeinek figyelemmel kísérése, és munkajogi védelmük érvényesítése. Sokat tettek a munkahelyek korszerűsítéséért, a gyermekintézmények fejlesztéséért. Rendszeressé vált az óvodák, bölcsődék patronálása, s a társadalmi munkaakciók szervezése és végzése. A KISZ-szervezetek programjában egyre fontosabb helyet kap a fiatalok családi életre történő felkészítése. A TIT-tel együttműködve vitatják meg alapszervezeteink tagjai a szerelem, a házasság, s a családi élet témáit. A jövő generációjának egészséges testi, szellemi fejlődése megköveteli, hogy az állami, társadalmi szervekkel közösen, a jövőben tudatosabban foglalkozzunk vele. # Az elmúlt évek eredményei, a pozitív szemléletváltozás ellenére még mindig azt kell mondanunk, hogy a családban nagyobb teher hárul a nőkre. Ezért is van a KISZ nevelő tevékenységében elsődleges helye a közösségi nevelésnek. A közös cél, az együttes tervezés, a sikerélményt adó és a kevésbé látványos, de az együtt vállalt célkitűzés elérése szempontjából szükséges feladatok végrehajtása, az „együtt csináltuk” élménye bár közvetve, de a családi életre is felkészíti a fiatalokat. Arra a családi életre, ahol nem különül el mereven a férj-feleség, az apaanya státusza, természetes az arányos teherviselés, egymás segítése, ahol hétköznapi, a gyakorlatban megvalósuló lehetőség minden családtag számára a művelődés, a sport, a szórakozás. Hogyan gyűjthetjük tehát csokorba tennivalóinkat? Politikai nevelőmunkánkban továbbra is kiemelt figyelmet szükséges fordítani a fiatal nők közéleti aktivitásának fejlesztésére, általában a nők társadalmi helyzetével összefüggő helyes gondolkodás formálására, 9 a családi életre történő felkészítésre. Érdekképviseleti,' érdekvédelmi munkánkban a lányok és fiatalasszonyok) szakmai képzésére, továbbképzésére, a szociális körülményeik javításával ösz- szefüggő kérdésekre' kell helyeznünk a hangsúlyt Szorgalmaznunk kell a gyes-én levő kismamák szakmaszerzését, szakmai továbbképzését és az ezeket biztosító helyi tanfolyamok szervezését az azonos munkakört betöltő és azonos 'teljesítményt nyújtó nők és férfiak indokolatlan bérkülönbségeinek megszüntetését Szükséges, hogy továbbra is segítsük a fiatal nők vezető funkcióra történő felkészítését. Természetesen, eredményes munkát csak a fiatal nőkkel közösen együttműködve, egyenrangú partnerként lehet végezni. A KISZ Borsod megyei Bizottsága nevében a III. országos nőkonferencia munkájának ezúton is kívánunk sok sikert, s meggyőződésünk, hogy a tanácskozás a Kommunista Ifjúsági Szövetség számára is hasznos tapasztalatokkal szolgál. Dr. Illés Pál, a KISZ megyei • bizottságának titkára SALGŐTARJAN1 kereskedelmi napok MEZŐKÖVESDEN, A MŰVELŐDÉSI HAZBAN 1982. október 21-től 28-ig Nyitva: 9—17 óráig (vasárnap is) ■■■IBIIIM A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, kohászati üzemek, síküveggyár, öblösüveg-gyár, Salgó Cipőipari Szövetkezet kiváló termékeiből KIÁLLÍTÁS, valamint VÁSÁR a helyszínen és a szaküzletekben Mezőkövesd és Vidéke Áfész, MEZŐKÖVESD
