Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-17 / 244. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 T982. október 17., vasárnap Világháborús összegek Mit költ az emberiség fegyverekre ? ■ , ,,, ...... ’S » ' ,> , ' " 'X Pillanatkép oz iraki-iráni fronton Falkland ... Libanon .... Irak és Irán... ki tudná megmondani, hogy óránként vagy percenként micsoda összegek és értékek szállnak el a semmibe? Jean Jacques Babel svájci tudós nemré­giben kimutatta, hogy az el­múlt 5500 évben közel 15 ezer háborút viseltek a Föl­dön. A véget nem érő öl­döklésben — mert hiszen eb­ből az öt és fél évezredből alig 292 esztendő múlt el békességben, szerinte kö­rülbelül 3,7 milliárd ember lelte halálát a csatatereken — s ehhez jön a mérhetet­len anyagi kár. 150 „KIS” HÁBORÚ A mi századunkban a fegyverek gyors fejlődése, a szövetségek körének ki- szélesedése nyomán a pusz­títás méretei meghatványo­zódtak. Az első világhábo­rúján még „csak” 33 állam vett részt (10 millió halott, 20 millió sebesült, mintegy 360 milliárd dolláros hadi­kiadás), a második világhá­borúba sodródott országok száma már 72-re ugrott (52 millió halott, 90 millió se­besült. hozzávetőleg 4000 milliárd dollárnyi kiadás). Az utóbbi 35 évben 150 ..helyi” háború tört ki boly­gónkon. Közülük nem egy — például az 1948 óta állandó­sult arab—izraeli viszály — könnyen általános konflik­tusba csaphat át. Ezt a ve­szélyt különben az atom­kor mai, bonyolult, ellent­mondásos és kiélezett állam­közi kapcsolatai mindig magukban hordozzák. A szocialista országok ezért lépnek fel következetesen minden hódító háború el­len. Szilárd meggyőződésük, hogy az erőszak csak újabb erőszakot szül és ennek kö­vetkezményei egyre kiszá­míthatatlanabbak. A „he­lyi” háborúk emellett súlyos véráldozatokkal és az anya. gi javak hallatlan tékozlá­sával járnak. A már emlí­tett 150 „korlátozott” fegy­veres konfliktusban több mint tízmillió ember vesz­tette életét, vagyis annyi, amennyi az élsó világhábo­rúban együttvéve: HÉTSZERES UGRÁS Vajon mibe kerülnek azok a modem „kis” háborúk, amelyekben „csak” hagyo­mányos fegyvereket vetettek be? Az Egyesült Államok évekig elhúzódó indokínai háborúja 80—100 milliárd dollárt emésztett fel. A már két esztendeje tartó iraki— iráni háború havonta 180— 200 millió dollárra] rövidí­ti meg mindkét felet, ^fagy- Britannia számára a falk- landi kaland több mint két­milliárd dolláros számlával zárult. Izraelnek az arab or­szágok elleni, 1973-as in­tervenciója mintegy kétmil­liárd dollárt nyelt el. A Be- gin-kormány legutóbbi li­banoni inváziója, csupán augusztus végéig 2—2,5 mil­liárd dollárba került 1960 és 1980 között a fej­lődő országok katonai ki­adásai hétszeresükre ugrot­tak : együttes hadiköltség­vetésük (1978-as árakon) 11,3 milliárd dollárró] 77,5 milliárd dollárra szökött fel: a Közel-Keleten 2,4 milliárdról 37,9 milliárdra, Afrikában 0,9 milliárdról 9,9 milliárdra, Latin- Amerikában 3,1 milliárd­ról 8,2 milliárdra. Jelen­tős a növekedés a távol­keleti és a dél-ázsiai orszá­gokban, jóllehet, Kína ada­tai titkosak. HADIÁLLAPOT? A katonai előkészületek költségei és a feszültséget szító fegyverkezési kiadások az utóbbi 35 évben minden eddigit felülmúltak. Ez az összeg — hozzávetőleges becslés szerint — meghalad­ta a 7500 milliárd dollárt. Ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy 1981. végén az évi hadügyi előirányza­tok világviszonylatban elér­ték a 600 milliárd dollárt és hogy az ezredfordulóig túl­léphetik a 820 milliárd dol­láros plafont — világos, hogy mily súlyos terheket ró ez a népekre, mily bizony­talan jövőt tartogat az egész emberiség számára a fegy­verkezési verseny, amelyben az első lépést mindig az imperializmus teszi. Az ENSZ főtitkárának a közelmúltban közzétett „A fegyverkezés és a katonai kiadások gazdasági-szociá­lis következményei" című jelentésében olvasható, hogy az emberiség eddig ugyan elkerülte az újabb világhá­borút, de már évtizedek óta olyan viszonyok között él, mintha hadiállapotban len­ne. Alig van ugyanis a Föld. nek olyan régiója, amelyet a fegyverkezési verseny vala­milyen módon ne érintene. És ebben a helyzetben — a 80-as és különösen a 90- es években — előrelátható­an tovább növekszik a „he­lyi” háborúk veszélye, sez­zel a világbéke fenyegetett­sége. Országos honvédelmi játék A KISZ Központi Bizott­sága és az MHSZ Országos Központja „Nekem szülőha­zám” címmel nagyszabású­nak ígérkező honvédelmi já­tékot rendez. Ebben mind­azok a tanulók és dolgozók részt vehetnek, akik jobban meg akarják ismerni hazánk történelmét. s gyarapítani kívánják ismereteiket szocia­lizmust építő hazánkról. A résztvevőknek első fel­adatként a KISZ, vagy az MHSZ valamelyik alapszer­vezeténél, illetve honvédelmi klubjánál meg kell vásárol­niuk a 10 forintba kerülő rejtvényújságot. Az ebben közölt rejtvények megfejté­se után a pályázati szelvény — a szóban levő újságban szereplő november 10. helyett — december 15-ig bekülden­dő az MHSZ Országos Köz­pontjába. Itt a megfejtések értékelése után bizottság ha­tározza meg, hogy kik vehet­nek részt a tanintézeti vagy üzemi, intézményi vetélke­dőn. Innep a győztesek útja a városi vagy a járási dön­tőbe vezet, amelynek kor­osztályonkénti legjobbjai, összevont csapat tagjaiként a megyei vetélkedőn, ennek helyezettjei pedig a területi döntőben mérik össze tudásu­kat. Végül, az utóbbi négy szellemi vetélkedő győztes csapatai, az 1983. szeptember végén megrendezésre kerülő országos döntőben ‘„csapnak össze” A két rendező szerv érté­kes jutalomban részesíti a helyezetteket. Nyilvános sor­solással döntik el, hogy ki mit kap. A legszerencsésebb versenyző nézőként ingyen részt vehet az 1984. évi olim­piai játékokon, vagy kíván­ságára az utazás költségeivel egyenértékű személygépko­csit adnak neki. A rejtvényújság már kap­ható az említett szerveknél, ahol a játékban való rész­vétel módjáról megfelelő tá­jékoztatást is adnak. T. L Ifi tansáhely Naponta 13 500 folyóméter flanellnak kellene lekerülnie a bódvaszilasi Bódvavölgye Termelőszövetkezet szövödé- jének 150 gépéről, ha azok zavartalanul dolgoznának. Azonban az elmúlt évben ez a mennyiség sokszor • 10 000 folyóméterre süllyedt le. A magyarázat roppant egyszerű, mert a hiba nem a technoló­giában van. A fiatal üzemben a dolgozók is fiatalok, így ért­hető, hogy egyre több asszony ment el szülési szabadságra, s gyereknevelési segélyre. A 250 leányt, asszonyt foglalkoz­tató üzemben 20—25 gép kényszerült veszteglésre, mert egyszerűen nem tudtak senkit melléállítani. A szövetkezet vezetése azért döntött úgy, hogy létrehoz egy tanmű­helyt, s megpróbál saját erő­ből, a lehető leggyorsabban kiképezni szövőnőket. Tervük sikerült, ma már zavartala­nul üzemel a szövöd^, így el­érhetik a tervezett 24 millió forintos árbevételt, s négy­millió forintos nyereséget. A „Hetek bizottságának” összes tagjai október 22-én Washingtonba • utaznak, ahol Reagan amerikai elnök fogad­ja őket. Ezután New Yorkban felkeresik Javier Pérez de Cuellart, az ENSZ főtitkárát és találkoznak a Biztonsági Tanács állandó tagjainak kép­viselőivel. A delegációt II. Hasszán marokkói király fog­ja vezetni. Ezt határozta el pénteken este Ifrane marokkói üdülőhe­lyen tartott tanácskozásán a testület. Az ülésen Marokkó, Tunézia, Szíria, Szaúd-Arábia, Jordánia és Algéria külügy­minisztere, valamint a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet politikai osztályának vezetője, Faruk Kaddumi vett részt. A „Hetek bizottságát” a fezi arab csúcstalálkozó hívta életre és kérte fel arra, hogy egyfelől tájékoztassa a Biz­tonsági Tanács állandó tagjait az arabok új közel-keleti ren­dezési tervéről, másfelől gyűjtse össze a BT-tagok esetleges javaslatait az izraeli —arab konfliktus megszünte­tésére. A bizottság tagjai a pénteki ülésen elejtették azt a koráb­bi tervüket, hogy megbízatá­sukat két csoportban hajtják végre. Eredetileg ugyanis szó volt arról, hogy az egyik cso­port, amely Szíria, Szaúd- Arábia és Tunézia külügymi­niszteréből állna, II. Hasszán marokkói király vezetésével Washingtonba és Londonba utaznék. A másik csoport pe­dig, amely a PFSZ képviselő­jéből, valamint Algéria és Jordánia külügyminiszteréből tevődnék össze, Párizst, Moszkvát és Pekin get keresné feL Ammanban folytatott tárgyalásokat a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetője. Képünkön: Jasszer Arafatot Husszein jordániai király üdvözli. Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter széles mosollyal fo­gadja hivatalában iichak Shamir izraeli külügyminisztert, akivel az USA kormánya a bejrúti vérengzés után éles szópárbajt folytatott. Kínai rakéta Lengyel gazdasági helyzetjelentés (Fobjtatás az 1. oldalról) A húsellátás pillanatnyi javu­lása mellett ezek az adatok arról tanúskodnak, hogy a pa­rasztok taikarmányhiánytól tartva, igyekeznek megszaba­dulni állataik egy részétől, s ez komolyan veszélyeztetheti az állatállomány jövőbeni alakulását Szeptemberben már 3 szá­zalékkal csökkent a tejfelvá­sárlás. A baromfifelhozatal az amerikai takarmányembargó következtében 77 százalékkal elmaradt a tavaly szeptembe­ritől, és csaknem 14 százalék­kal kevesebb tojás került az állami felvásárlókhoz. Az év első kilenc hónapjá­ban 75,5 ezer lakást adtak át, ami az éves tervnek mindösz- sze 52,1 százaléka. Mind szocialista, mind tó­kés relációban növekedett vi­szont az export és az import is. A szocialista országokba irányuló export (folyó árakon számítva) szeptemberben 25,7, a tőkés export 23,5 százalék­kal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A szocialista or­szágokból származó import 14,1, a tőké^ import 9,3 száza­lékkal emelkedett tavaly szeptemberhez képest. A gazdaság állami szekto­rában az átlagbér a pótléko­kat is beleszámítva (a család­tagokra jutó pótlékokat vi­szont figyelmen kívül hagy­va) szeptemberben 11 656 zloty volt, ami a tavaly szeptembe­rihez képest több mint 40 szá­zalékkal magasabb. Az év első nyolc hónapjá­ban a megélhetési költségek átlagosan több mint 100 szá­zalékkal emelkedtek 1981 azo­nos időszakához képest. Varsói kommentátorok ked­vezőnek minősítik az iparban tapasztalható növekedési ten­denciákat, ugyanakkor hang­súlyozzák, hogy az átlagem­ber ezekből egyelőre alig érez valamit. Több évre van ugyanis szükség a piac nor­mális ellátásának eléréséhez, annál is inkább, mivel na­gyon nehezen ítélhető meg. hogyan alakul a helyzet a me­zőgazdaságban. Szombat este Pekingben hivatalosan bejelentették, hogy Kína első ízben lőtt fel hordozórakétát víz alól, ten­geralattjáróról. A kísérlet, amelyet október 7. és 16. kö­zött hajtottak végre', az Uj- Kína hírügynökség szerint a várt eredménnyel zárult, és új fejlemény a kínai rakéta- technológiában. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága, a kormány és a Központi Bizottság katonai bizottsága táviratot küldött a kísérletben részt vett szemé­lyeknek. A tengeralattjáróról fel­lőtt kínai rakéta becsapódá­si pontja a Csendes-óceánon egy 35 tengeri mérföld su­garú körben, az északi szé­lesség 28. foka és 13. percé­nek, valamint a keleti hosz- szúság 123. foka, valamint 53. percének metszésénél helyez­kedik el. A közlemény egy­ben azt is bejelenti, hogy a megadott térségben október 16-tól ismét közlekedhetnek a hajók és a repülőgépek. Egy magánvállalkozó bukása Egy magánvállalkozó bu­kása keltett érdeklődést és izgalmat Győrött a ven­déglátóipari körökben. A vállalkozó nem tudta tel­jesíteni a szerződésben vállalt fizetési kötelezett­ségeit, s a vállalat pert in­dított ellene. íme a rész­letek: Az elmúlt év nyarán -a Győr-Sopron megyei Ven­déglátóipari Vállalat szer­ződésben kiadta másodosz­tályú Csöpi eszpresszóját egy vállalkozó szellemű asszonynak, Balek Miklós- nénak. Az asszony olyan fizetési kötelezettséget vál­lalt, amelyhez már az el­múlt év felében 1,7 milliós forgalmat kellett volna le­bonyolítania, az idén ter­mészetesen ennek a duplá­ját. Miután a vállalt for­galmat nem tudta elérni, így a vállalattal szembeni fizetési kötelezettségének sem tudott eleget-tenni, 153 ezer forinttal maradt adós Ennek megfizetéséért pert indított a vállalat. Az összeg megfizetésére a Győri Járásbíróság köte­lezte az asszonyt, aki az ítéletet megfellebbezte, ám hasonló döntést hozott a közelmúltban a Győri Me­gyei Bíróság is. Az Ítélet indoklásában mindkét bíró­ság kimondta, hogy a szer­ződéses vállalkozás nem­csak azt jelenti, hogy álta­la nagyobb jövedelmet le­het elérni, a kockázatot is vállalni kell. Balek Mik- lósnénak most a 153 ezer forint mellett még a több mint kilencezer forintra rúgó perköltséget is meg kell fizetnie. Az Ítélet jog­erős. Tanulság: meg keli gondolni, ki mire vállal­kozik. A szerződés az egyén­re, a vállalatra nézve egy­aránt kötelező, az abban foglaltakért mindkét fél fe­lelősséggel tartozik.

Next

/
Thumbnails
Contents