Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-17 / 244. szám
1982. október 17., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Ötszáz vagon zöldliszt olcsóbban Jó fűztermés ígérkezik Évi ötmillió forint , energiamegtakaritás A , földgázprogram” eredményei a Vl!. Pártkongresszus Tsz-ben A szentistváni VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezet leg^nergiaigényesebb ágazatában, a íorrólevegős lucernaliszt-iizemben ez év májusában gyújtották be a nagy költséggel, jelentős beruházásokkal odavezetett földgáz lángját. Azóta a „zöldlisztgyár” a nemcsak drága, de sok szállítást, tárolást igénylő, amint most utólag mondják: „kényelmetlen” gázol helyett sokkal olcsóbb, a saját vezetéken érkező földgázzal üzemel. Hogy mennyivel olcsóbb ez az új „energia”? Hajdú Benjámin tsz-elnök erre két összehasonlító adattal válaszol: — Gázolajjal egy mázsa lucernaliszt, azaz késztermék energiaköltsége 144 forint volt. A földgázzal ez most 55 forintra csökkent... A terményszárítóban például a kukoricánál 1 százaléknyi vízelvonás azelőtt 3—3,5 forint értékű energiaköltséggel járt, most pedig földgázzal 1 forint körüli ez a költség. A májusban begyújtott első gázlángot követően ugyanis a földgázt már a termény- szárítóba és a sertéstelepre is bevezették, és napokon belül eljut az I-es számú majorba, azaz a gépműhelybe, az ottani szociális létesítményekhez, a Sirokkó szárítóhoz, majd a borjúnevelőbe és a tsz sütőüzemébe, valamint az irodaházba is. De összefogással lehetőség van arra is, hogy ez az olcsó, „kényelmes” fűtőanyag eljusson más szentistváni intézményekbe, és a lakóházakba is persze úgy, hogy a „rájuk eső” költségeket vállalják, megfizetik. A termelőszövetkezet számára nem volt olcsó és kockázatmentes a földgáz Szent- istvánra „hozatala”. Amikor az energiatakarékosság jegyében, a népgazdaság érdekeit is szem előtt tartva, hozzáfogtak a „földgázprogram” tervezéséhez, még néhány társuk is akadt, (összefogással egy-egy felhasználó számára olcsóbb lett volna a program megvalósítása, hiszen megoszlottak volna a „fogadóállomás”, a fővezetékek tetemes költségei.) Sajnos, a társak időközben meghátráltak a kockázatvállalás elől. Megkérdőjelezték, hogy vajon kifizetődő-e a nagy beruházás? A VII. Pártkongresszus Tsz azonban — alapos gazdaságossági számítások után — egymaga is vállalta a rsrvek szerint mintegy 31 mili. forintos beruházást. Még úgy is, hogy a „saját erőhöz” 14,5 millió forint kölcsönt kellett igénybe venni, s annak nem kis kamatait is el kell viselni. A termelőszövetkezet leleményességének, saját erőből, olcsón végzett kiviteli munkáinak köszönhető, hogy azokat a tetemes kamatokat valószínűleg máris „megspórolták”, mert a beruházást sikerül mintegy 26 millióból megvalósítani. De nézzük csak, hogy mit jelent a földgázprogram a legnagyobb energiafogyasztónál, a íorrólevegős lucerna- liszt-üzemnél? Az elnök: — Azt már említettéin, hogy egy mázsa késztermék energiaköltsége 144 forintról 55 forintra csökkent. Ez számunkra azt jelenti, hogy továbbra is érdemes zöldliszteket gyártanunk, mert ez az alaptevékenységünkhöz szorosan kapcsolódó ágazat tetemes, évi több millió forintos nyereséget hoz. Már most az ötszázadik vagon zöld- lisztgyártásnál tartunk, amiből mintegy 400 vagon az értékes lucernaliszt. A TSZKER útján ebből mintegy 100 vagont exportálunk, 200 vagonnal szállítunk a gabonaforgalom keverőüzemeibe, s ellátjuk több gazdaság keverőüzemeit is. És ezzel az olcsó energiával már érdemes nemcsak lucernalisztet, hanem fűlisztet, silókukorica-lisztet gyártanunk, sőt különböző melléktermékeket is feldolgoznunk. Így például 30 vagon szalmapelletet gyártunk, zömmel exportra. Itt kell megjegyezni, hogy. a magas energiaköltségek okozta „ráfizetés” miatt megyénkben, s másutt is, sorra álltak le az utóbbi években a hasonló zöldlisztüzemek. Szentistvánban — újításokkal, ésszerűsítésekkel, nagy odafigyeléssel — eddig is nyereséges volt ez az üzem, most pedig, az olcsó földgázzal a „legpénzesebb” ágazatnak ígérkezik. A szentistváni „földgázprogram” tervei szerint a beruházásnak nyolc év alatt kell megtérülnie. A tsz-ben azonban már most biztosak abban, hogy ez az idő a felére rövidül. Már jövőre legalább 5, de inkább 5,5 millió forint, energiamegtakarításra számítanak. És mivel az eredeti terveknél több helyen, több „fogyasztónál” ég majd az olcsó gázláng, az sem lesz meglepetés, ha idővel az éves megtakarítás néhány milliócskával szaporodik. Vajon nem lenne-e érdemes, ha az időközben visz- szalépet.t „partnerek” kissé utánaszámolnának régebbi számolgatásaiknak, s ebben a számukra most már eléggé „gázos ügyben” bekopogtatnának a VII. Pártkongresszus Tsz-be? Mert ehhez a programhoz, pontosabban a gázvezetékhez még mindig csatlakozhatnak az olcsóbb energiát igénylő újabb íogyaszr- tók. Végezetül csak annyit: vállalkozók kerestetnek! (P. sj A kimerülőben levő ajkai szénmedence készletének pótlását szolgáló, s a folyamatos bányászat lehetőségeinek megteremtését előkészítő munkához kezdett Devecser és Sümeg térségében az Országos Földtani Kutató, Fúró Vállalat. Az előzetes kutatások tapasztalatai szerint ugyanis ezen a vidéken jelentős szénkészlet húzódik. IVJost összesen hét nagy teljesítményű fúrógépet állítottak fel és a tervek szerint a kutatások eredményeképpen jövőre már pontosan behatárolják a lelőhelyet. Új hőitek A Gönc és Vidéke Afész a VI. ötéves terv időszakában több mint negyven százalékkal növeli az élelmiszerek forgalmazását. Célul tűzték, hogy az alapvető . élelmiszerek biztosítása mellett növelik a választékot, javítják a kereslet és a kínálat összhangját. Az utóbbi időben a környező falvakban kiegyensúlyozottabbá vált az ellátás, valamennyi községbe szállttá, nak naponta friss tejet, tejterméket. Több új zöldség- gyümölcs boltot nyitott az Fehci Péterné a tormázó részlegben a közkedvelt szerencsi tejcsokoládé csomagolását végzi automatö gépen. A 20 dekagrammos csokoládéból egy műszak alatt 26 mázsa tejcsoki kerül le becso- magoltan a korszerű gépekről. Hmiitcéves a Tokaji Háziipari Szövetkezet Utolsó simítások a kerti asztalokon. A késztermékre jó hatással van a tiszta levegő és a napsütés ... Fojtán László felvétele Mi kell a fűzbokroknak, hogy szép, egészséges, dús, aranyló ágakat növeljenek? Nagyjából az, ami a többi növénynek. Jó talaj, időnként csendes eső és sok napfény. Szabolcsban kedvezett az időjárás a füzeseknek, mert a Tokaji Háziipari Szövetkezet által bérelt húsz hektáron a tavalyi termésnek a dupláját ígérik a bokrok. — Nyolc tonna hektáronkénti termésátlag várható — mondja Szabó Imre szövetkezeti elnök. — Ám még ez a jó termés sem lesz sajnos elegendő, továbbra is kell alapanyagot' vásárolnunk. Többnyire Szigetvárról szerezzük be a hiányzó készleteket. Elég magas a fuvar- költség is, a felvásárlási ár is, mégis azt mondom: ne legyen olyan esztendő, hogy ne kelljen fűzvesszőt vennünk Szigetvárott. A szép fűzvesszőkből kerti bútorokat készítenek Tokajban — és kosarakat... Nyugat-Európa ízlése szerint. No, nem a termékek formájára nyújtja be igényeit a külpiac, hiszen a tokaji fonott fűztárgyak éppen azért kelendőek odakint, mert tipikusak, egyediek. Ilyen fo- nási technikával csak itt dolgoznak, ez a technika pedig ősrégtől származtatható a Tiszának itteni partja mentén. Az itt. élő emberek kosárfonó technikája és a népköltészet között párhuzam vonható: apáról fiúra öröklődnek a tapasztalatok, a tudások, ebben az esetben a fogások ... A holland, olasz, francia, német, finn kereskedők érzékenyen reagálnak a divat minden moccanására és a tapasztalatok szerint cselekednek. így aztán a divat határozza meg a tokaji „kosárfonók” munkáját is. — Az utóbbi időkben hihetetlen mennyiségű bolgárkosár kellett, nem is tudtunk eleget tenni az igényeknek. Mert, divatos volt a nyugati országokban, hogy áfész, amelyeket elsősorban a szakcsoportok látnak el áruval. A sertésfelvásárlás növelésének köszönhető, hogy több kisebb községben meg- óldódott a tőkehúsellátás, s gondoskodtak arról is: valamennyi településen helyben megvásárolhassák a húskészítményeket. Régi gond volt, hogy a szállító vállalatok a kisebb tételű árut nem juttatták el az aprófalvak boltjaiba. Az előnyös szerződések kötésével az áfész már több helyütt minden, magára adó háziasszony bolgárkosárral indult a piacra. Aztán, aho- gyan lenni szokott, ez a divathullám is alábbhagyott. Most a fonott bútorok kultuszát éljük ismét. Négymillió forint értékű kerti bútort exportál az idén ez a kis szövetkezet, ahol a fűzvesszőkkel mindössze negyvenen foglalkoznak. Negyven ember tehát négymillió forint exportárut termel az idén. De ennél több a munkájuk, mert a tiszala- dányi üzemegység bedolgozói többnyire gazdasági kosarat készítenek, továbbá készül még vagy hatvanezer darab kicsi édességkosár, elsősorban a Diósgyőri Édesipari Gyár megrendelésére. — Végül is, milyen évet zár az idén a szövetkezet? — Nagyon jó gazdasági évre tehetünk pontot decemberben — mondja az elnök. — És ennek két ok miatt különösképpen örülök. Huszonnégy évet töltöttem itt; az idén nyugdíjba megyek. Jó tudni, hogy az utódom eredményes gazdálkodási egységet „örökölt”, jó bázisról startolhat. Bízom benne, hogy a jövőben is fejlődik a szövetkezetünk, mert meglehetősen szerencsés a termelési keresztmetszete. A mások ok. ami miatt örülök az idei jó eredményeknek: az idén harmincéves az egykori Fűztermel tető és Kosárfonó Szövetkezet. Igv kellemes érzéssel emlékezhetünk meg az alakulás évfordulójáról. A név is változott azóta, nyilván a profil is. Régóta már nem termelteti, hanem termeli a nádat. A tiszala- dányi gépműhely fiatal szakemberei olasz gyártmányú nádvágó gépet alakítottak át fűzkitermelővé, továbbá egy aratókombájnból fabrikáltak napi 200 mázsás teljesítőképességű fűzaratót. És mint az elnök mondja, sokáig úgy érezték magukat, mint akik billegnek egy kicsit, szóval, nem érezték stabilnak a szömegoldotta e feladatot Mint ahogyan sikerrel valósították meg a gyermek- és diákétkeztetés bevezetését is a vendéglátóhelyeken. Ennek érdekében bővítették az egységeket, növelték a kiszolgálás színvonalát. Célul tűzték' a szeszmentes üdítő italok és a sör folyamatos ellátásának biztosítását is. A Gönc és Vidéke Áfész ebben az évben több mint 3 700 000 forintot fordított fejlesztésre. Többek között mintegy egymillió forintért új vetkezetett Akkor határozták el, hogy varrodát is létesítenek. — A felettes szervek egyes hivatalnokai igen rossz szemmel nézték a kezdeményezést, voltak, akik kerek perec megmondták, maradjunk csak mi a kosárfonásnál. Érdekes módon, egyedül a felettes szerv vezetője értett egyet velünk. Szerencsénkre. Mert, amikor megalakult a varrodánk, úgy éreztük, most már két lábon állunk. Hol az egyik, hol a másik üzemrész termelte meg a nyereségét Egy — belső használatra szánt — kis statisztika is bizonyítja a koncepció igazát. • A varroda létesítése előtt 1970-ben 2 •millió 259 ezer forint volt a szövetkezet termelési értéke, és 117 ezer forint a nyeresége, öt évvel később több, mint 7 és fél millió forint értéket termeltek, a nyereség pedig megközelítette az 500 ezer forintot Üjabb öt év eltel- . tével, 1980-ban már 15 millió 200 ezer forint értéket állítottak elő, nyereségük pedig 436 százalékkal növekedett, így meghaladta a 2 millió 150 ezer forintot. A szövetkezeti létszám ez alatt a tíz év alatt csupán 15 százalékkal növekedett. — Minek köszönhető ez a gyors ütemű, töretlen fejlődés? Elvégre egy új profil gyökérveréséhez sok idő kell, főleg itt, ahol szakképzetlen emberek kezdték meg a varrodai munkát és sokan bedolgozóként dolgoznak. — Akik hozzánk jöttek dolgozni, igen megbecsülték a munkát, hiszen azelőtt nem volt munkalehetőségük. A keresetek nem túl nagyok ugyan, de egyenletesen növekednek. A gazdasági mechanizmus reformjának évében 13 ezer forint volt az éves bérszínt, ma 31 ezer fölött van. És el kell mondanom, hogy a mi béreink valóban differenciáltak. A differenciálást pedig nem a vezetőség. hanem az egyéni szorgalom és az ügyesség végzi. Igen jó példa erre annak a fiatalembernek az esete, aki tavaly jelentkezett nálunk munkára. Életében nem font kosarat, nem volt a kezében fűzvessző. Az első hórlapban mindössze 700 forintot keresett, a másodikban. a harmadikban többet, többet, míg a negyedik hónap végén tízezer forint volt a borítékjában. Az ő esete persze nem általános, hiszen itt többnyire nők dolgoznak, akiknek éppen elég a dolguk a munkaidő befejezése után is. de ennek a húsz év körüli fiúnak a példája bizonyítja, hogy jók a kereseti lehetőségek. A szövetkezet az idén 17 millió forint értéket termel, ebből 12 milliót szocialista és tőkés exportra. Százan a közös műhelyekben, hatva- nan pedig otthon, a háztáji mellett fonnak, varrnak. Ennyien termelik meg a tervezett 2 millió 400 ezer forintos nyereséget. Lcvay Györgyi élelmiszerboltot építettek Kékeden. A gönci Tüzép telepe új mérlegházzal bővült, amelyre közel 150 000 forintot költött az áfész. Ebben az évben mintegy félmillió forintos értékben elkészül a gönci strandbüfé, a jövő évben pedig átadják a göncruszkai és a Vizsoly! vegyesboltot. Tcl- kibányán büfé-falatozót építenek, s tervbe vették Göncön egy vegyesbolt építését is. Bővítik a tornvosnémeti halárbüfé konyháját, hogy meleg ételt kapjanak az utasok. Átalakították a gönci cukrászdát. így diszkóhelyiséget kaptak a fiatalok. A közeljövőben pedig korszerűbbé válik a hidasnémeti és a vilmányi vegyesbolt.
