Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-17 / 244. szám

1982. október 17., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Ötszáz vagon zöldliszt olcsóbban Jó fűztermés ígérkezik Évi ötmillió forint , energiamegtakaritás A , földgázprogram” eredményei a Vl!. Pártkongresszus Tsz-ben A szentistváni VII. Párt­kongresszus Termelőszövet­kezet leg^nergiaigényesebb ágazatában, a íorrólevegős lucernaliszt-iizemben ez év májusában gyújtották be a nagy költséggel, jelentős be­ruházásokkal odavezetett földgáz lángját. Azóta a „zöldlisztgyár” a nemcsak drága, de sok szállítást, táro­lást igénylő, amint most utó­lag mondják: „kényelmetlen” gázol helyett sokkal ol­csóbb, a saját vezetéken ér­kező földgázzal üzemel. Hogy mennyivel olcsóbb ez az új „energia”? Hajdú Ben­jámin tsz-elnök erre két összehasonlító adattal vála­szol: — Gázolajjal egy mázsa lucernaliszt, azaz késztermék energiaköltsége 144 forint volt. A földgázzal ez most 55 forintra csökkent... A ter­ményszárítóban például a kukoricánál 1 százaléknyi vízelvonás azelőtt 3—3,5 fo­rint értékű energiaköltséggel járt, most pedig földgázzal 1 forint körüli ez a költség. A májusban begyújtott el­ső gázlángot követően ugyan­is a földgázt már a termény- szárítóba és a sertéstelepre is bevezették, és napokon be­lül eljut az I-es számú ma­jorba, azaz a gépműhelybe, az ottani szociális létesítmé­nyekhez, a Sirokkó szárító­hoz, majd a borjúnevelőbe és a tsz sütőüzemébe, vala­mint az irodaházba is. De összefogással lehetőség van arra is, hogy ez az olcsó, „kényelmes” fűtőanyag eljus­son más szentistváni intéz­ményekbe, és a lakóházak­ba is persze úgy, hogy a „rá­juk eső” költségeket vállal­ják, megfizetik. A termelőszövetkezet szá­mára nem volt olcsó és koc­kázatmentes a földgáz Szent- istvánra „hozatala”. Amikor az energiatakarékosság je­gyében, a népgazdaság érde­keit is szem előtt tartva, hoz­záfogtak a „földgázprogram” tervezéséhez, még néhány társuk is akadt, (összefogás­sal egy-egy felhasználó szá­mára olcsóbb lett volna a program megvalósítása, hi­szen megoszlottak volna a „fogadóállomás”, a fővezeté­kek tetemes költségei.) Saj­nos, a társak időközben meghátráltak a kockázatvál­lalás elől. Megkérdőjelezték, hogy vajon kifizetődő-e a nagy beruházás? A VII. Pártkongresszus Tsz azon­ban — alapos gazdaságossá­gi számítások után — egy­maga is vállalta a rsrvek szerint mintegy 31 mili. fo­rintos beruházást. Még úgy is, hogy a „saját erőhöz” 14,5 millió forint kölcsönt kellett igénybe venni, s annak nem kis kamatait is el kell vi­selni. A termelőszövetkezet lele­ményességének, saját erőből, olcsón végzett kiviteli mun­káinak köszönhető, hogy azokat a tetemes kamatokat valószínűleg máris „meg­spórolták”, mert a beruházást sikerül mintegy 26 millió­ból megvalósítani. De nézzük csak, hogy mit jelent a földgázprogram a legnagyobb energiafogyasztó­nál, a íorrólevegős lucerna- liszt-üzemnél? Az elnök: — Azt már említettéin, hogy egy mázsa késztermék energiaköltsége 144 forintról 55 forintra csökkent. Ez szá­munkra azt jelenti, hogy to­vábbra is érdemes zöldliszte­ket gyártanunk, mert ez az alaptevékenységünkhöz szo­rosan kapcsolódó ágazat te­temes, évi több millió forin­tos nyereséget hoz. Már most az ötszázadik vagon zöld- lisztgyártásnál tartunk, ami­ből mintegy 400 vagon az ér­tékes lucernaliszt. A TSZKER útján ebből mintegy 100 va­gont exportálunk, 200 vagon­nal szállítunk a gabonafor­galom keverőüzemeibe, s el­látjuk több gazdaság keverő­üzemeit is. És ezzel az olcsó energiával már érdemes nem­csak lucernalisztet, hanem fűlisztet, silókukorica-lisztet gyártanunk, sőt különböző melléktermékeket is feldol­goznunk. Így például 30 va­gon szalmapelletet gyártunk, zömmel exportra. Itt kell megjegyezni, hogy. a magas energiaköltségek okozta „ráfizetés” miatt me­gyénkben, s másutt is, sorra álltak le az utóbbi években a hasonló zöldlisztüzemek. Szentistvánban — újítások­kal, ésszerűsítésekkel, nagy odafigyeléssel — eddig is nyereséges volt ez az üzem, most pedig, az olcsó földgáz­zal a „legpénzesebb” ágazat­nak ígérkezik. A szentistváni „földgáz­program” tervei szerint a beruházásnak nyolc év alatt kell megtérülnie. A tsz-ben azonban már most biztosak abban, hogy ez az idő a felére rövidül. Már jövőre legalább 5, de inkább 5,5 millió forint, energiamegtaka­rításra számítanak. És mi­vel az eredeti terveknél több helyen, több „fogyasztónál” ég majd az olcsó gázláng, az sem lesz meglepetés, ha idő­vel az éves megtakarítás né­hány milliócskával szaporo­dik. Vajon nem lenne-e érde­mes, ha az időközben visz- szalépet.t „partnerek” kissé utánaszámolnának régebbi számolgatásaiknak, s ebben a számukra most már eléggé „gázos ügyben” bekopogtat­nának a VII. Pártkongresszus Tsz-be? Mert ehhez a prog­ramhoz, pontosabban a gáz­vezetékhez még mindig csat­lakozhatnak az olcsóbb ener­giát igénylő újabb íogyaszr- tók. Végezetül csak annyit: vál­lalkozók kerestetnek! (P. sj A kimerülőben levő ajkai szénmedence készletének pót­lását szolgáló, s a folyamatos bányászat lehetőségeinek megteremtését előkészítő munkához kezdett Devecser és Sümeg térségében az Or­szágos Földtani Kutató, Fúró Vállalat. Az előzetes kutatá­sok tapasztalatai szerint ugyanis ezen a vidéken je­lentős szénkészlet húzódik. IVJost összesen hét nagy telje­sítményű fúrógépet állítottak fel és a tervek szerint a ku­tatások eredményeképpen jö­vőre már pontosan behatá­rolják a lelőhelyet. Új hőitek A Gönc és Vidéke Afész a VI. ötéves terv időszakában több mint negyven százalék­kal növeli az élelmiszerek forgalmazását. Célul tűzték, hogy az alapvető . élelmisze­rek biztosítása mellett növe­lik a választékot, javítják a kereslet és a kínálat össz­hangját. Az utóbbi időben a környező falvakban kiegyen­súlyozottabbá vált az ellátás, valamennyi községbe szállttá, nak naponta friss tejet, tej­terméket. Több új zöldség- gyümölcs boltot nyitott az Fehci Péterné a tormázó részlegben a közkedvelt szerencsi tejcso­koládé csomagolását végzi automatö gépen. A 20 dekagrammos csokoládéból egy műszak alatt 26 mázsa tejcsoki kerül le becso- magoltan a korszerű gépekről. Hmiitcéves a Tokaji Háziipari Szövetkezet Utolsó simítások a kerti asztalokon. A késztermékre jó hatással van a tiszta levegő és a napsütés ... Fojtán László felvétele Mi kell a fűzbokroknak, hogy szép, egészséges, dús, aranyló ágakat növeljenek? Nagyjából az, ami a többi növénynek. Jó talaj, időn­ként csendes eső és sok nap­fény. Szabolcsban kedvezett az időjárás a füzeseknek, mert a Tokaji Háziipari Szö­vetkezet által bérelt húsz hektáron a tavalyi termés­nek a dupláját ígérik a bok­rok. — Nyolc tonna hektáron­kénti termésátlag várható — mondja Szabó Imre szövet­kezeti elnök. — Ám még ez a jó termés sem lesz sajnos elegendő, továbbra is kell alapanyagot' vásárolnunk. Többnyire Szigetvárról sze­rezzük be a hiányzó készle­teket. Elég magas a fuvar- költség is, a felvásárlási ár is, mégis azt mondom: ne legyen olyan esztendő, hogy ne kelljen fűzvesszőt ven­nünk Szigetvárott. A szép fűzvesszőkből ker­ti bútorokat készítenek To­kajban — és kosarakat... Nyugat-Európa ízlése szerint. No, nem a termékek formá­jára nyújtja be igényeit a külpiac, hiszen a tokaji fo­nott fűztárgyak éppen azért kelendőek odakint, mert ti­pikusak, egyediek. Ilyen fo- nási technikával csak itt dolgoznak, ez a technika pe­dig ősrégtől származtatható a Tiszának itteni partja mentén. Az itt. élő emberek kosárfonó technikája és a népköltészet között párhu­zam vonható: apáról fiúra öröklődnek a tapasztalatok, a tudások, ebben az esetben a fogások ... A holland, olasz, francia, német, finn kereskedők ér­zékenyen reagálnak a divat minden moccanására és a tapasztalatok szerint csele­kednek. így aztán a divat határozza meg a tokaji „ko­sárfonók” munkáját is. — Az utóbbi időkben hi­hetetlen mennyiségű bolgár­kosár kellett, nem is tud­tunk eleget tenni az igények­nek. Mert, divatos volt a nyugati országokban, hogy áfész, amelyeket elsősorban a szakcsoportok látnak el áruval. A sertésfelvásárlás növelésének köszönhető, hogy több kisebb községben meg- óldódott a tőkehúsellátás, s gondoskodtak arról is: vala­mennyi településen helyben megvásárolhassák a húské­szítményeket. Régi gond volt, hogy a szállító vállalatok a kisebb tételű árut nem juttatták el az aprófalvak boltjaiba. Az előnyös szerződések kötésével az áfész már több helyütt minden, magára adó házi­asszony bolgárkosárral in­dult a piacra. Aztán, aho- gyan lenni szokott, ez a di­vathullám is alábbhagyott. Most a fonott bútorok kul­tuszát éljük ismét. Négymillió forint értékű kerti bútort exportál az idén ez a kis szövetkezet, ahol a fűzvesszőkkel mindössze negyvenen foglalkoznak. Negyven ember tehát négy­millió forint exportárut ter­mel az idén. De ennél több a munkájuk, mert a tiszala- dányi üzemegység bedolgo­zói többnyire gazdasági ko­sarat készítenek, továbbá ké­szül még vagy hatvanezer darab kicsi édességkosár, el­sősorban a Diósgyőri Édes­ipari Gyár megrendelésére. — Végül is, milyen évet zár az idén a szövetkezet? — Nagyon jó gazdasági évre tehetünk pontot decem­berben — mondja az elnök. — És ennek két ok miatt különösképpen örülök. Hu­szonnégy évet töltöttem itt; az idén nyugdíjba megyek. Jó tudni, hogy az utódom eredményes gazdálkodási egy­séget „örökölt”, jó bázisról startolhat. Bízom benne, hogy a jövőben is fejlődik a szövetkezetünk, mert megle­hetősen szerencsés a terme­lési keresztmetszete. A má­sok ok. ami miatt örülök az idei jó eredményeknek: az idén harmincéves az egy­kori Fűztermel tető és Kosár­fonó Szövetkezet. Igv kelle­mes érzéssel emlékezhetünk meg az alakulás évforduló­járól. A név is változott azóta, nyilván a profil is. Régóta már nem termelteti, hanem termeli a nádat. A tiszala- dányi gépműhely fiatal szak­emberei olasz gyártmányú nádvágó gépet alakítottak át fűzkitermelővé, továbbá egy aratókombájnból fabrikáltak napi 200 mázsás teljesítőké­pességű fűzaratót. És mint az elnök mondja, sokáig úgy érezték magukat, mint akik billegnek egy kicsit, szóval, nem érezték stabilnak a szö­megoldotta e feladatot Mint ahogyan sikerrel valósították meg a gyermek- és diákét­keztetés bevezetését is a ven­déglátóhelyeken. Ennek érde­kében bővítették az egysége­ket, növelték a kiszolgálás színvonalát. Célul tűzték' a szeszmentes üdítő italok és a sör folyamatos ellátásának biztosítását is. A Gönc és Vidéke Áfész ebben az évben több mint 3 700 000 forintot fordított fejlesztésre. Többek között mintegy egymillió forintért új vetkezetett Akkor határozták el, hogy varrodát is létesíte­nek. — A felettes szervek egyes hivatalnokai igen rossz szem­mel nézték a kezdeménye­zést, voltak, akik kerek pe­rec megmondták, maradjunk csak mi a kosárfonásnál. Ér­dekes módon, egyedül a fe­lettes szerv vezetője értett egyet velünk. Szerencsénk­re. Mert, amikor megalakult a varrodánk, úgy éreztük, most már két lábon állunk. Hol az egyik, hol a másik üzemrész termelte meg a nyereségét Egy — belső használatra szánt — kis statisztika is bi­zonyítja a koncepció igazát. • A varroda létesítése előtt 1970-ben 2 •millió 259 ezer forint volt a szövetkezet ter­melési értéke, és 117 ezer forint a nyeresége, öt év­vel később több, mint 7 és fél millió forint értéket ter­meltek, a nyereség pedig megközelítette az 500 ezer forintot Üjabb öt év eltel- . tével, 1980-ban már 15 mil­lió 200 ezer forint értéket állítottak elő, nyereségük pe­dig 436 százalékkal növeke­dett, így meghaladta a 2 millió 150 ezer forintot. A szövetkezeti létszám ez alatt a tíz év alatt csupán 15 szá­zalékkal növekedett. — Minek köszönhető ez a gyors ütemű, töretlen fejlő­dés? Elvégre egy új profil gyökérveréséhez sok idő kell, főleg itt, ahol szakképzetlen emberek kezdték meg a var­rodai munkát és sokan be­dolgozóként dolgoznak. — Akik hozzánk jöttek dolgozni, igen megbecsülték a munkát, hiszen azelőtt nem volt munkalehetőségük. A keresetek nem túl nagyok ugyan, de egyenletesen nö­vekednek. A gazdasági me­chanizmus reformjának évé­ben 13 ezer forint volt az éves bérszínt, ma 31 ezer fö­lött van. És el kell monda­nom, hogy a mi béreink va­lóban differenciáltak. A dif­ferenciálást pedig nem a ve­zetőség. hanem az egyéni szorgalom és az ügyesség végzi. Igen jó példa erre an­nak a fiatalembernek az esete, aki tavaly jelentkezett nálunk munkára. Életében nem font kosarat, nem volt a kezében fűzvessző. Az el­ső hórlapban mindössze 700 forintot keresett, a második­ban. a harmadikban többet, többet, míg a negyedik hó­nap végén tízezer forint volt a borítékjában. Az ő esete persze nem általános, hiszen itt többnyire nők dolgoznak, akiknek éppen elég a dol­guk a munkaidő befejezése után is. de ennek a húsz év körüli fiúnak a példája bi­zonyítja, hogy jók a kerese­ti lehetőségek. A szövetkezet az idén 17 millió forint értéket termel, ebből 12 milliót szocialista és tőkés exportra. Százan a közös műhelyekben, hatva- nan pedig otthon, a háztá­ji mellett fonnak, varrnak. Ennyien termelik meg a ter­vezett 2 millió 400 ezer fo­rintos nyereséget. Lcvay Györgyi élelmiszerboltot építettek Ké­keden. A gönci Tüzép telepe új mérlegházzal bővült, amelyre közel 150 000 forintot költött az áfész. Ebben az év­ben mintegy félmillió forin­tos értékben elkészül a gönci strandbüfé, a jövő évben pe­dig átadják a göncruszkai és a Vizsoly! vegyesboltot. Tcl- kibányán büfé-falatozót épí­tenek, s tervbe vették Gön­cön egy vegyesbolt építését is. Bővítik a tornvosnémeti halárbüfé konyháját, hogy meleg ételt kapjanak az uta­sok. Átalakították a gönci cukrászdát. így diszkóhelyi­séget kaptak a fiatalok. A közeljövőben pedig korsze­rűbbé válik a hidasnémeti és a vilmányi vegyesbolt.

Next

/
Thumbnails
Contents